Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1932. DECEMRER 18, KEDD Dolgozóink helyzete százhúsz válasz tükrében Segédmunkásokat keresnek Az MSZMP városi bizott­sága elhatározta, hogy fe­lülvizsgálja a város mun­kásosztályának helyzetét. En­nek érdekében széleskörű vé­leménykutatás volt, A vizs­gálatot mintegy 40 elvtárs, legtöbb részük pártbizottsági tag, végezte. A vizsgálat -fő­ként arra terjedt ki, hogy milyenek a dolgozók élet- körülményei, jövedelmük és kulturális helyzetük. A bizottság nyolc ^izembe lá­togatott el és mintegy 120 dolgozóval elbeszélgetett. Ál­talában az a tapasztalat, hogy a pártbizottsági tagok és a munkások között őszinte lég­kör alakult ki. A vizsgálat megállapította, hogy a szociális ellátottság ál­talában biztosítva van. Egy­két helyen tapasztalható, hogy zsúfoltság van az öltözők­ben és az ebédlőkben. Hiá­nyosság az, hogy nem min­denütt áll megfelelő meleg víz a dolgozók rendelkezé­sére. A vállalat vezetősé­gének többet kellene törődni a mosdók, öltözők állagának megvédésével. Javítanivaló van az üzemek megvilágítá­sa, szellőztetése és fűtése kö­rül is. A munkások elmond­ták, hogy az üzemi szakszer- v^eti bizottságoknak és az orvosoknak határozottabban kellene fellépni a dolgozók egészségvédelmének érdeké­ben. Problémaként vetették fel az üzemi étkezés helyze­tét. E téren elégedettek a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál. a húsüzemnél és a gépállomásnál. A prob­léma ott merült fel, ahol a vendéglátóipari vállalattól és a földművesszövetkezettől kapják az étkeztetést. Meny- nyiségileg és minőségileg nem adják azt, amire egy fi­zikai munkásnak szüksége van. Ez a jogos követelés feltétlenül el kell, hogy gon- dolkoatassa vállalataink veze­tőit. Tegyenek meg mindent, hogy dolgozóik e téren is töb­bet kapjanak, főiéig azon a téren, ahol nem kell komo­lyabb beruházás, csak törő­dés az emberekkel. Dolgo­zóink pedig becsüljék meg azokat az eszközöket, amelyek egészségüket védelmezik és biztosítják a jó mun­ka elvégzését. Általában ez a helyzet a dol­gozókról való gondoskodás területén. Ami az üzemi dolgozók át­lagkeresetét illeti, megálla­pítható, hogy az az utóbbi két évben emelkedett. Igen sokan vásárolnak olyan cik­keket, amelyek nem közvet­lenül csak a ruházkodást és az élelmezést érintik. Igen so­kan vásárolnak szórakozást érintő cikkeket (tv, rádió, autó), de különösen kiemel­kedő a bútor- és a mosógép­vásárlás. A háziasszonyok fő­leg az utóbbit vásárolják, a házi munkájuk megkönnyíté­sére. A vásárlásokra jellem­ző, hogy ezeket előtakarékos- sággal valamint OTP-segít- séggel vásárolták. Az ellá­tással kapcsolatban felvetet­ték, hogy az elmúlt években is igen magasak voltak a piaci árak, különösen a burgo­nya és a tojás ára. Hiányolják többen, hogy tsz- eink elárusítóhelyén nem törekszenek minden esetben az árak letörésére. Termelő­szövetkezeteinknek többet kell foglalkozni az árirá­nyító szereppel. Arra kell törekedni, hogy a tsz-eláru- sítóhelyek egyre inkább be­töltsék azt a szerepet, ame­lyet a munkások joggal elvár­nak tőlük. Nagyobb gondot fordítsanak a megfelelő, terv­szerű áruellátásra, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A mi tsz-eink gazdálkodása ma már van olyan eirős, hogy ezt az igényt joggal elvárhatjuk tőlük. Igaz, hogy itt szemléleti problémá­val találkozunk, mert tsz- eink több esetben az elárusító- helyeken kívánják a munka­egység értékét növelni. Az a vélemény, hogy a munkaegység értékét ne az elárusítóhelyeken keresztül növeljék, hanem helyes gazdálkodással és a gazdaságos termelés­sel. Amikor tsz-einket szervez­tük, azt mondtuk, hogy az átszervezés az ő érdekük is, vagyis a munkásoké is. Most már akkor a valóságban is éreztessük a munkásosz­tály helyzetének megkönnyíté­sét az ellátás területén, mert ha nem ezt tesszük, lazítjuk a munkás—paraszt szövetsé­get, és nem bizonyítjuk be a nagyüzem fölényét a régi, elavult kisüzemmel szemben. Az ellátásnál felvetették, hogy a város északi részén, illegve a vasútállomás körül nincs zöldségelárusító hely, ami megnehezíti az arra lakó dolgozó asszonyok bevásárlá­sát. Kérjük, kereskedelmi szer­veink ezen gondolkod­janak, és sürgősen old­ják meg ezt a jogos ké­rést. Észrevételt tettek a húsellátás­sal kapcsolatban is. Részben minőségi problémát vetettek fel, főleg a fagyasztott mar­hahússal kapcsolatban. Java­solják, hogy a sorbaállás el­kerülése érdekében, valamint azért, hogy a dolgozó nők is tudjanak húst vásárolni, vál­toztassák meg a nyitvatartási időt, valamint a mennyiség megosztását úgy, hogy azok a dolgozók is tudjanak vá­sárolni, akik délutáni mű­szakban vannak. A városi problémák között felvetették a szövetkezeti la­kásépítés szorgalmazását. A fölvetett problémáit általában egyéni gondok, die ebből ál­talános problémákra is lehet következtetni. Felvetődik városszerte a lakáshiány. Azonban meg kell mondani, hogy Cegléd kapott társas- ház-építési engedélyt és a közeljövőben még többet fo­gunk kapni. A lakáshelyzet javítása megköveteli a köz­művesítést is. A város erre az utóbbi négy évben 17 millió forintot költött, és ebből mintegy tízmillió csak a csatornaépítés költsége. Ma már modem város el­képzelhetetlen emeletes há­zak nélkül, de az ilyen városképet csak megfelelő közművesítéssel lehet elérni. Hasonló probléma a vízellá­tás is. Városunkban ezért van szükség egy nagy befo­gadóképességű víztorony épí­tésére és a meglevő vízháló­zat teljes kicserélésére. Eh­hez még hozzá kell tenni, hogy állami lakásépítkezést csak azokban a városokban engedélyeznek, ahol biztosít­va van a közmű. Városunk­ban még ebben az ötéves tervben mintegy 200 lakás épül OTP-hitelre és mint­egy száz lakás állami erőből. A vizsgálat alatt a beszélge­tés folyamán felmerült a dolgozók és a vezetők viszo­nya is. Itt is találkoztunk olyan jelenséggel, hogy a vezetők s némelykor a legfelsőbb vezetőknél is, nem megfelelő hangnem­ben beszélnek a munká­sokkal, türelmetlenek, ér­zelmeikben megsértik a a dolgozókat. Ez igen rossz dolog, és vi­gyázni kell arra, hogy ilyen ne forduljon elő. A munkásosztály helyzeté­ről szóló jelentést szombaton a pártbizottság megtárgyalta. Igen élénk vita volt, töb­ben helyeselték a vb kezde­ményezését és kérték, hogy a jövőben az értelmiség, a közlekedési dolgozók helyze­tét is tárgyaljuk meg, és a tsz-parasztságot is tájékoz­tassuk a fenti témákról. A pártbizottság megbízta a vb-t, hogy dolgozzon ki a faréi hiá­nyosságok kijavításéra egy határozatot és azt az illetéke­seknek küldjék el. Mi bí­zunk abban, hogy az illetéke­sek megteszik a szükséges in­tézkedést, dolgozóink helyze­tének megjavítása érdekében. Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára Kellemes hírrel fogadott bennünket a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősé­ge. A szövetkezet egész éves jó munkája megteremtette a biztos alapot ahhoz, hogy a tagokkal szemben minden kö­telezettségét maradéktalanul teljesítette. Gerle János, a szövetkezet főkönyvelője örömmel újsá­golta, hogy a szövetkezet a városi tanács nagyter­mében december 21-én és 22-én egész nap várja a tagjait, hogy több mint egymillió forint összérték­ben kifizesse részükre az 1962. éves földjáradékot és haszonbért. Éppen annak érdekében, hogy a pénzkifizetés gyorsan menjen, ez évben azt a mód­szert alkalmazzák, hogy az el­ső napon az A-tól K-betűig kezdődő nevűek részére fize­tik az összegeket, a második napon pedig L-betűtől Z-be- tűig. — Mi történik azokkal, akik betegség, vagy valamilyen más oknál fogva nem tudnak személyesen megjelenni a já­radék. vagy haszonbér felvé­telére? — Azokra is gondoltunk — válaszolja a főkönyvelő. — Természetesen annak örülünk legjobban, ha mindenki sze­mélyesen jelenik meg és fel­1. Kossuth Tsz 2. Petőfi Tsz 3. Lenin Tsz 4. Táncsics Tsz 5. Vörös Csillag 6. Alkotmány Tsz 7. Dózsa Népe Vannak, akik szálteban- hosszábam terjesztik, hogy Cegléden nem lehet munkát találni. A város munkaügyi osztálya ezzel szemben azon kesereg, hogy a vállalatok hiába igénylik a segédmunká­sokat, nem szerepel egyetlen olyam személy sem a nyil­vántartásban, aki segédmun­kási állást vállalna. Itt vannak például a járda- aszfaltozók! Náluk a segédmunkás 120*3 —1600 forintot keres, a Hús­ipari Vállalatnál is meghalad­ja a kereset az 1000 forintot, mégis hiába hirdetik hangns- hirdetőei, újságban, segédmun­kások csak nem jelentkeznek. Nincs más hátra, ismét a kör­nyékbeli községekhez kell for­dulni, csak aztán az újabb vi­dékiek láttán a ceglédiek ne panaszkodjanak! mutatja a személyi igazolvá­nyát. Amennyiben mégis be­tegség, vagy más halasztha­tatlan ügy miatt személyesen nem tud eljönni, úgy állítson ki valamelyik családtagjának szabályszerű meghatalmazást, a meghatalmazás felmutató­jának átadjuk a pénzt. — Készülnek-e már a zár­számadásra? 1 — A zárszámadásra csak a jövő év elején kerül sor. Az előkészítő munkálatokat azonban már megkezdtük. Nagy gonddal fogtunk hozzá a leltározásokhoz, minden in­gó és ingatlan eszközünk ösz- szeírásához. Azt szeretnénk, hogy a zárszámadáskor őszin­te, hű képet adhassunk tag­jainknak a szövetkezet gaz­dálkodásáról. vagyoni helyze­téről. A végeredményt még nem tudjuk, de az előmunká­latok alapján nyugodtan kije­lenthetem: a munkaegység tervezett értékét elértük. Talán apróság, de megemlí­tem azt is, hogy a szövetkezet helyes, jó pénzgazdálkodása is komoly hasznot hozott tag­jainknak. Csak a pénzforga­lom jó megszervezése mun­kaegységenként majdnem egy forinttal növeli a járandósá­gok munkaegységenkénti ösz- szegét. —D— A versenybizottság értékelte a tsz-ek közötti munkaversenyt Értékelték a betakarítási munkákat, a szüretelést, a vető­szántást az ősziek vetését. A sorrend a következő: 1038 pont 1021 pont 986 pont 985 pont 913 pont 911 pont 908 pont 94 százalék, 93 százalék, 90 százalék, 89 százalék, 84 százalék, 83 százalék, 82 százalék. Az ősziárpavetést időben elvégezte a Kossuth, a Petőfi, a Dózsa Népe és a Táncsics tsz. A rozs vetésével időben vég­zett a Kossuth, a Lenin és a Dózsa Népe tsz. A búzavetésmél már sokkal gyengébb a helyzet, egyetlen egy szövetkezet sem j végezte el határidőre. A kukoricatörést határidőre elvégezte a Kossuth, a Petőfi és a Lenin, valamint az Alkotmány tsz. A többi munkálatoknál — mind a szüretnél mind a fedés­nél — komoly előrehaladás van. A szüretet időben befejezték, azonban a fedés még hátravan, ugyanakkor az őszi mély­szántásnál lemaradás mutatkozik. Termelőszövetkezeteink most használják ki a megenyhült időjárást és amennyiben lehetséges, végezzék el a hátralevő szántást. A versenybizott­ság megállapodott abban, hogy az év végi értékelést milyen szempontok alapján fogja elvégezni. Ezek a következők: 1. Növény- és állattenyésztési terv teljesítése, forint ér­tékben. 2. Egy szántóegységre jutó gazdálkodás. 3. Áruértékesítési terv teljesítése. 4. A kampányfeladatok határidőben való elvégzése A bizottság úgy határozott, hogy a zárszámadások után, 1963. február 10 és 15 között értékeli az 1962. gazdasági év eredményeit, és a verseny sorrendjét. Ezt követően a városok közötti verseny értékelésére kerül sor. A termelőszövetkeze­tek vezetői és tagjai azzal segítik elő a verseny értékelését, ha a még hátralevő munkálatokkal a zárszámadás időben való elvégzését támogatják. A februári értékelésnél megállapítják, hogy a tanács és párt versenyzászlaját az eredmények alapján melyik termelőszövetkezet érdemli ki. — S. B. — Fizetik a földfáradékot és a haszonbért Csütörtökön a délutáni órák­ban ltellemes meglepetés érte a szociális otthon gondozott­jait. A Május 1 Ruhagyár „November 7” szocialista bri­gádjából négyen, Kenéz Já- nosné brigádvezető, Cigány Jánosné, Török Jánosné és Kriskó Pálné érkeztek oda és karácsonyi csomagot adta'; át az intézet ápoltjainak. Hosz- ' szán elbeszélgettek velük, megérdeklődték, ki mivel töl­ti idejét, ki mit szeret leg­inkább csinálni? A gondozottak nagyon örül­tek a kedves megemlékezés­nek. Büszkén mutogatták gyö­nyörű Házimunkáikat. Gonda mami horgolt kutyuskája és Asztalos néni térítői aratták a legnagyobb sikert. Paur néni a szoba nevében köszönetét mondott a szocialista brigád képviselőinek, akik elmondot­ták, hogy legközelebbi céljuk meglátogatni vállalatuk nyug­díjasait és nekik is kis cso­magocskákkal kedveskednek. A brigád tagjai a báső dél­utáni órákban búcsúztak el a gondozottaktól és megígérték, hogy a jövőben is eljönnek. Sza’ü-znyó Zsuzsa Kriskó Pálné kedvtelve nézegeti a Gonda mami által készített kis kutyust Kenéz Jánosné brigádvezető és Cigány Jánosné gyönyör­ködnek Asztalos néni művészi horgolt térítőiben — 1963. évre az idei 244 hóid helyett 780 holdon állítanak be öntözéses kertészetet a já­rás termelőszövetkezeteiben. ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd Születtek: Veres Sándor, Bartucz Ilona. Kovács Ágnes Éva. Zsiga István, Virág Sarolta. Dobó Kata­lin, Gulyás Ferenc, Retkes Irén, Ralkovich Tibor. Szebeni Ilo-na Éva. Vigh Erzsébet Éva. V in/-ber­ge r Ilona. Házasságot kötöttek: Gál Gyula és Incze Veronika, Molnár István és Tóth Borbála. Hubert Kálmán Béla és Barna Margit. Czene Ist­ván és Mekes Mária, Hetyei Gyu­la és Gór Margit. Rimóczi Béla és Szilágyi Anikó, Farkas Gyula és Varga Katalin, Lörincz Elek és Nagy Mária, Víg István Kálmán és Nagy Gizella, Darányi Sándor és Kovács Eszter. Elhaltak: Pánczél Mihályné szül Cseh Lídia 59 éves, Rajkort Já­nos 73 éves. Csipkó Jánosné szül. Ha-lmi Rozália 64 éves. Palásti Já­nos 50 éves. Márta István 77 éves. Módra Dénes Gerzsonné szül. Pap Mária 21 éves. Réczi János 41 éves. Jakab Julianna 1 éves, Ecser Ferenc 63 éves. Farkas Sámuel 75 éves. Sziji Sándorné szül. Ványi Terézia 93 éves. Molnár- Dezsöné szül. Dzsogány Julianna 94 éves, Gyimfesi Jenő 27 éves. Törtei Házasságot kötöttek: Lócska An­tal és Képes Terézia, Bimbó Fe­renc és Tűri Mária. Elhalt: Csorba Pál 56 éves. Csemő Házasságot kötött: Karsai István és Papp Katalin. Koesér Házasságot kötöttek: Mihályi István és Kovács Ilona. Juhász Ferenc és Mészáros Judit. Ragó Márton és Fehér Ilona. Elhaltak: Budai Kálmánné szül. Boti Franciska 66 éves. Tóth László 69 éves Szabó Lászlóné szül. Bugyi Jusztinia 66 éves. Abony Házasságot kötött: Szabó János és Farkas Jolán. Elhaltak: Eged! Gvörgyné szül. Jagri Ilona 51 éves. Katenszkl Kí­vánni szül. Bodor Julianna 67 éves. Király Istvánné szül. Kiránv Mária 69 éves. Jagra Pál 71 éves. Albertirsa Elhaltak: Lengyel István 62 éves. Morvái Vilmosné szül. Sipiczki Ilo­na 64 éves. Cselovszki Pál Cl éves. Saller Ferencné szül. Fabók Anna 80 éves Hadas Sándorné szül. Pe­likán Terézia 55 éves. Tabányi Ist­ván 50 éves. o — December 20-án a Dózsa művelődési házban a Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat dolgozóinak gyermekei számá­ra Télapó- és karácsonyi ünne­pélyt rendeznek. A legifjab- bakat ajándékcsom a, o-k vár­ják, amelyeket a Télapó fog személyesen átadni. Sok szó­rakozási lehetőségről is gon­doskodnak a gyár dolgozói és a két és fél méteres íanyőfa gyönyörűen feldíszítve, megle­petés lesz a gyermekek szá­mára. — A Mészáros Lőrinc isko­la Petőfi Sándor úttörőcsapata pénteken délután négy órakor fenyőfaünnepélyt rendez. — Ahányban a Szolnoki úti iskola tanulói a’ tavalyi 4800 forintos takarékbetét-állo­mánnyal szemben az idén 8590 forintos betétállománnyal ren­delkeznek. Ez úton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek és mindazoknak, akik szeretett jó férjem: Kiss Károly tanító temeté­sén megjelentek. részvétükkel nagy bánatomban osztoztak, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek. özv. Kiss Károlynő Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett jó édesapánk, nagyapánk és test­vérünk: Farkas Sámuel temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseinknek és mindazoknak, akik felejthetet­len jó édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyanyánk: özv. Szfjj Sándorné szül.: Ványi Terézia te­metésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, síriára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen emlékű feleségem Csipkó Jánosné teme­tésén megjelentek, bánatunkban részvétükkel osztoztak, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a nőtanács- nak. a Vöröskeresztnek n temeté­sén való részvétükért és a kül­dött koszorúért. Csipkó János és a gyászoló csalid Örömeí szereztek az öregeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom