Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

KRÓNIKA Védelem Iió és szél ellen Első látásra barakkhoz ha­sonlítottam, azt a létesít­ményt, amit — mint utólag kiderítettem — a napokban a Dózsa György utcaiak állítot­tak fel Péteriben, a Petőfi út és a Bercsényi út keresztező­désénél — a helybeliek nyel­vén: „a Bódisék” előtt. Hullámlemezes kis várószo­báról van szó, amely mintegy 20 várakozó embert óv meg esőtől és széltől; szerény bú­vóhelyet nyújt az időjárás vi­szontagságai elől. Nem a leg­modernebb kivitelben készült, de ötletes, s a célnak még akkor is remekül megfelel, ha ideiglenes, mert tavaszra átadja helyét egy újnak, mo­dernebbnek. „Azt ismét tár­sadalmi munkából építjük fel” — hangzott el az ígéret, a Dózsa György utcaiak ré­széről. Nem érhet véget kis írásom úgy, hogy meg ne em­lítsem: Füstös Károlyt, Hőr- nyák. Mihályt, Tóth Zsigmon- dot és Juhász Károlyt, akik a társadalmi munka oroszlánré­szét mondhatják magukénak a többi társak lelkesedése mellett. Hrutka János __ Ezüstvasárnap nyitva t artott a monori vas- es műszaki, illatszer-, 3 .. háztartási bolt. A négy összevéve is nagyon cse­kély forgalom bonyolódott le. A bevétel 12 ezer forint volt *Az Egy asszony meg a lánva"Z című film igen szép. ^nder.^p^fS alább ötven százalékban ,4 éves gyermek volt. Ki —14 evt» ej va£tv a mo­a hibás: a szülök vagy ? Mi zi vezetője, szemS£,védel- a véleménye az ífjusa« mi bizottságnak? — Vasárnap délelőtt ren­dezte meg Monoron a sakkszövetség a ni. bfSdversenyzői­nk részvételével, ség hianyoita Mon’ori^rdö Nyáregyháza es részvételét. versenyzőinek ját­EZtk rife' s?*lk a körzet bajnoka: tCnsi gimnázium, 6. Csóka Maglód. _ Különleges ®ol,gíU^ M artmrSostóÍerendelkezé- 2fV karácsonyi ünnepek ÄST“ sss“. s»r ‘äs megrendelésre e*gg^üt * isstsä--. t-SrSi Ä> teasütemények. _ Zöldi Jánosné monori lakos a Móricz Zsigmond útról jövet alapos tájékozódás nélkül balfelől fordult be a monori vasútállomás eloUi térre és nekiment keren Párjával Ceglédi József pi­lisi lakos személygépkocsijá­nak Orrtöréssel es zuzo Sásokkal szállították kórház­ba! mai műsor Mozik Gvömrő: Ma éjjel meghal <*y SenT’Cc a. Md­Vecsés: Eltűnt egy asszony. TIT-clőadások Äe-Ä* T6th ÄmiJaft«S£Ä- V-’: Ä' zenlS' H5atófÓÖ««elyi Ml- hálv tanár. • xrn\. V-esv^s A1íí^h. is rtrar Nők akadémiája: Néhánv társadalmi kérdés falunk­ban. Előadó: Dallos Kornél. X0H0B.7IDftE az ünnepekre a budapesti piacokon. Vecsésről naponta megra­kott kocsik indulnak a főváros felé a finom savanyított ve- csési káposztával. LESZ ELÉG VECSESI KÁPOSZTA •'A PEST MEGYEI Hi MAP. KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1962. DECEMBER 18, KEDD A JÁRÁSI TAN ÁCS VB HATÁROZATA: A tsz-eknek fogatokat kell biztosítani a lakosság szállítási szükségle teinek kielégítésére A járási tanács vb. megál­lapította, hogy járásunk köz­ségeiben a lakosság fuvar­szükségleteinek kielégítése nincs megfelelően biztosítva. De a fuvarjellegű igények mellett még számottevő fo­gatszükséglet jelentkezik az 1 holdon aluli, kisemberek szántó, szőlő és házikert mű­velésénél is. A jelenlegi körülmények lehetőséget adnak arra, hogy a lakosság szükségletének kielégítésénél végzett mun­káért — különösen magán­fuvarosok — magas díjakat kössenek ki, visszaéléseket és adócsalásokat kövessenek el. A tapasztalatok szerint megállapítható, hogy egyes esetekben a fuva­rosok a fuvardíjak két- háromszorosát is követe­lik. De ez a helyzet a mezőgaz­dasági, vagy házi kerteknél végzett munkánál is. (Például Vecsésen négyszögölenként 2—3 forint szántásdíjat kö­vetelnek. Nyáregyházán egy temetésen igénybevett fo­gatért több száz forintot kér­nek.) Hiba az is, hogy nincsenek kidolgozva — a helyi viszo­nyoknak megfelelően — az egyes fuvarozási tarifák és a lakosság körében sincs tu­datosítva a fuvarozások mód­ja, lehetősége és díjtétele. Az eddigi tapasztalatok szerint vannak törekvések a lakosság e szükségletei­nek kielégítésére, de a kü­lönböző módszerek és eljá­rások egységesítése, több köz­ségre vonatkozóan feltétle­nül szükséges és indokolt. A vb felszólítja a termelő- szövetkezetek és a községi tanácsok vezetőit, hogy közö­sen Amiről a fizetési jegyzék mesél Kezemben az üllői Kossuth Tsz munkaegységelőleg kifize­tési jegyzéke. Számolom a la­pokat. 24 nagy oldalon 24 név. Erős Pálné, a kedves' mo- solyú pénztárosnő mér szo­rozza is a számokat. — 576 tagnak fizettünk ki most december 13-án 180 000 forintot. Minden hónap 12— 13-án rendszeresen fizetünk előlegeket. Még január—feb­ruárban is. Nyári hónapokban bizony nem is egyszer 400 000 forintot hoztunk ki a bank­ból, hogy minden dolgozó ta­gunknak jusson.. 1 Varga Pál, a tsz elnöke is itt ül mellettem, a fizetési jegyzéket lapozza, aztán elém tolja. Nagy a jelentősége a rend­szeres havi 20 forintos mun­kaegységenkénti előlegnek — mondja. Dolgozik nálunk vagy 10 olyan család, akik az Al­földről jöttek hozzánk, pár évvel ezelőtt. Már valameny- nyi saját házában lakik. Most már jönnének a rokonok, jó­barátok is.., Lapozom a fizetési jegyzé­ket. Babusa Gyula 1202 forint előleget vett fel. Ipari munkás volt ez a fiatalember, tavasz- szal maradt itthon a gyárból. Balázs Menyhért jó munkáját 625 munkaegység dicséri. (A hold Boda szervezés előtt vagy 20 földön gazdálkodott.) Pálné 160 munkaegysége sem kis teljesítmény, különösen akkor, ha az ember tudja, hogy elsőosztályos kislánya van. Az állatgondozók népes táborában Csorba Pál 674, Kovacsik Józsejné 620, a Mi- kula-házaspár 1200, Szabó Gyula 885 munkaegységet gyűjtött szorgalmával ebben az évben. Fodor Kálmánná a kertészetben dolgozik 60—40 százalékos alapon. 2000 mun­kaórája még 6 forintos óra­bér mellett is 12 000 forintot jelent! Kránicz Pál november havi 32, Szabó István 36 egy­sége azt jelenti, hogy minden­nap kocsira ültek és dolgoztak akkor is, ha esetleg eső esett vagy a hó. Szeleczki Istvánná és Szabó Mihályné 153-—153 munkaegysége is papírra kí­vánkozik. A könyvelésben megtudtuk azt is, hogy a mun­kaegységek mögött komoly termelési értékek vannak. Érleli az idő a faluk társa­dalmának új arculatát. Las­san már az emberek értékét a falujukban az határozza meg, milyen mértékben vesznek részt a közös munkában. így van ez Üllőn is! Kiss Sándor készítsenek felmérést az 1983. évre vonatkozóan a lakosság fuvarozási, tsz- en kívüli kisebb föld­területek megmunkálása és más fogatigényeinek kielégítése biztosítására, valamint a vállalatok és más szervek fuvarszükségleteinek kielégítése érdekében. A határozat a továbbiak­ban leszögezi, hogy a felmé­rés alapján a termelőszövet­kezetek állandó jelleggel biz­tosítsanak fogatot és foga- tost. Az erre a célra biztosí­tott fogat a tsz-ben csak ak­kor végezzen munkát, ha a lakosság, vagy a vállalat igénye arra az időszakra tel­jes egészében kielégítést nyfert. A termelőszövetkeze­tek 1963. évi tervükbe ezt a tevékenységet kötelesek bevétel és kiadásként be­tervezni. Monor, Vecsés és Pilis községekben — ahol a fu­varforgalom indokolttá te­szi és az ebből eredő bevé­tel fedezi, egy külön sze­mélyt kell beállítani a fu­varozás irányítására, lebo­nyolítására. Azokban a tsz- ekben, ahol a munka egy ember egésznapi munkáját nem igényli, ott a tsz pénz­tárosa fogja intézni a meg­rendelések felvételét. Az igényeket itt kell be­jelenteni, s ezzel egyidejű­leg a fuvarozásért járó dí­jat élőre ki kell fizetni. A fu­varozást elvállaló dolgozó köteles közölni, illetve a pénztárbevételi bizonylatra rávezetni a fuvarozás meg­kezdésének időpontját, óra — esetleg napszak feltünteté­sével. A végrehajtó bizottság ha­tározatában intézkedett a fogatosok bérét, valamint a fuvar- költségek helyes elszámo­lását illetően is. A határozat értelmében a fuvarozással kapcsolatos — a lakosságot érintő — rende­leteket kivonatosan a köz­ség adottságainak megfele­lően alkalmazva — hirdet­mény formájában a községi tanácsok a lakosság által látogatott forgalmasabb he­lyeken kifüggesztik. A határozat végrehajtása 1963. február 1-től lép életbe. (Blaskó) Első képünkön a savanyításra kerülő káposztafejeket rak­ja le a vontatóról Stark János, Nagy István, Szír’"’'. „ ..nos. Susa István. Második képünkön a már savanyított káposztát veszi át Pintér Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke és Bényei Tibor agronómusgyakornok Tagscherer Józseféktől. (Mindkét felvé­telünk a Zöld Mező Tsz-ben készült.) (Kútvölgyi Mihály képei) „Én, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm... szép pillanatoknak lehettek a jelenlevők szemtanúi. A felesküdit fiatal katonák a tüzérinduló hangjaira díszlé­pésben vonultak el a művelő­dési ház előtt felállított dísz­tribün előtt. Délben a parancsnokok, ven­dégek és katonák közös dísz- ebéden vettek részt a művelő­dési házban. Az ebéd közben alkalmunk nyílt beszélgetni a szülőkkel, katonákkal. Árva Ferenc 19 éves önkéntes — akit szülein kívül az ünnep alkalmával meglátogatott Jani Klára menyasszonyjelölt is —, el­mondta, hogy parancsnokai engedélyével, azok nevében ő hívta meg szüleit és a kislányt. Az apa párhuzamot vont az ő és fia katonasága között. Könnyezve mesélte, hogy 1939- ben bizony őhozzá nem mehe­tett senki az eskütételre, s a parancsnokok, tisztek nem bántak ilyen emberséges mó­don velük. Bús Sándor honvédőt tsz-tag édesanyja látogatta meg Tápé­ról. — Most már nyugodtan tu­dok majd dolgozni, mert sa­ját szemeimmel láttam, hogy itt nagy szeretettel embert fa­ragnak a fiúból. Jó kezekben van! — mondta. Lantos Vince honvédnek nem volt látogatója, hiszen ő állami gondozott gyerek. De a szeretetből neki is kijutott, hi­szen a megjelent szülők és vendégek, valamint parancsno­kai elhalmozták minden jóval. A hazait helyettesítette a nagy adag ünnepi ebéd, a demizsont pedig az ebéd után felszolgált ízletes bor. Müller István honvéd Du­nántúlról vonult be Gyömrő- re. Elmondta, 'hogy a bevonu­lása előtt rendszeresen részt vett az MHS-munkában, lö­vészköri vizsgát tett. s ennek itt most nagy hasznát látja. Este 6 órától a honvédség kultúrcsoportja műsorral szó­rakoztatta a megjelenteket. E sorok megjelenésekor a fiatal katonák esküjük szelle­mében már megkezdték a ka­tonai tudományok elsajátítá­sát. A nehéz, áldozatkész, de szép munkájukhoz sok katona- szerencsét, erőt. egészséget kí­vánunk. K—B. Színpompás katonai ünnep­ség volt vasárnap Gyomron, a járási művelődési házban. A gyömrői katonai alaku­lathoz bevonult fiatal katonák ünnepélyes eskütételén meg­jelent a járási pártbizottság titkára, a járási tanács elnöke, az MHS járási elnöke, a mun­kásőrség járási parancsnoka, a község vezetői és lakossága közül sokan, valamint az es­kütevők szülei és hozzátarto­zói. Pontban 10 órakor a Him­nusz elhangzása után, az egy- | ség parancsnoka mondott ün­nepi beszédet, majd Guba Pál elvtárs és Kovács József őr­nagy köszöntötte a fiatal ka­tonákat és tisztjeiket. Ezután került sor az ünne­pélyes eskütételre. Az eskü szövegének aláírásakor a kis- katona mellett ott álltak pa­rancsnokai és szülei. Megható ,\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v; \ tottak fel a legfontosabb út- i vonalak egyikén, mely előtt a % fogadónapokon az orvosok í rendelője előtti tömeghez ha-% sovlóan sokan álldogálnak. % Főleg vonattal érkezett fej-', kendős nénikék és csizmás bá-', csikák, akiket — ha megfi- $ gyeljük — a csodálatos klíma $ következtében ősszel bőrka- % hátban, hegyesorrú cipőben; látunk viszont, de már mint % értékesítőket, mert a főváros ban vettek öröklakást, ittle-% vő hajlékukat eladni szándé- 5 koznak. Statisztikai adatok szerint j itt csak egy állandó törzsqár-'j da maradt, de rájuk is átra- ij gadt a szemmel látható ide-f genforgalom láza, mert ők is $ hol ide, hol oda költöznek, ^ legyenek intézmények és ma-£ gánosok, a statisztikai híva- £ tál megállapításai egyaránt £ vonatkoznak mindenkire. £ Irányító szerveink épp ezért £ erősen foglalkoznak a község £ idegenforgalmi helyzetével. £ Történtek már javaslatok is tárgyban: a tóstrand környé- £ két gyökeresen át akarták ala-% kítani, de amikor kiderült, f hogy ennek következtében £ megszűnne a hínár, tiszta vír- ben fűződnének a dolgozók tö-% meges petíció árasztotta el az ^ illetékeseket, a jelenlegi zet fenntartásét követelve. (—s—a) ^ G YÖMRŐI LEVELEK (KÜLDÖZGETI; MINEKES ÍRÓKÉN) hamarosan járási székhely is lett. A vándorlás azonban nem szűnt meg, csak érdekes va­riációkon ment keresztül. Köz­ségünk átkelőhely lett. Mint egykor Mózes vezeté az ő né­pén a paradicsomba, úgy se­gítette búcsújáróhelyünk a vi­dék néppét a „Főváros őszent­sége” közelébe. Lassanként az vált rendeltetésévé, hogy jól megépített házaiban a rideg­gazdálkodáshoz hasonló élet alakult ki. Tavasszal vidékről ide költöztek, ősszel innen to- vábbköltdetek. Mint erről ér­tesültem, költöző madaraink életével foglalkozó állattani irodalmunkban is előkelő he­lyet foglal el, e nevezetes hely, ahol lakom. Az említett jelenség a fel- szabadulással sem változott meg, sőt — ha lehet így fo­galmazni —, lakhelyünk érté­ke csak emelkedett a búcsújá­róhelyek között. Olyannyira, hogy állami szerveink is fel­figyeltek rá és idegenforgal­mának lebonyolítása céljából ingatlanközvetítő fiókót állí­hiszen nem hadakoztak érte, legfeljebb a tányért váltogat­ták azon nagybecsű barátaik előtt, kik révén e jusshoz ju­tottak. Egy szó mint száz, egy bizo­nyos Gyömrői Aurél nevű birtokos arra szánta el magát, hogy földjének jelentős részét felparcelláztassa, a települést — mint ö mondta —, kifej­lessze és a történelmileg őt sokkal megelőző perzsavá­sárhoz hasonlóvá tegye. A szá­zadforduló környékén indult meg a nevezetes keveredési akció. Legelőbb jószimatú pénzes emberkék jelentek meg a kies vidéken, majd egyikő­jük kezébe ragadta a parcel­lázás jogát és a kiárusítással iáró fáradtságos munka köz­ben a földesúr bizalmasa lett, jól meg is gazdagodott, de ez nem tartozik a történethez. A szálláscsinálókat sokan követték. Így alakult ki az in­diai kasztok sokaságával ve­tekedő település, melynek fej­lődését téglagyár, malom és más nevezetes építmények is biztosították, úgyannirira. hogy kedvező fekvése révén \ Kedves Néném! ; Hazánkfia, kinek leveleim- ; mel nyomdokaiba szándéko­lt zom lépni, híven szolgálta jó j urunkat, a nagyságos fejedel- J met. Mikes leveleit értékei­ig ték, Minekes levelei nem va- ; lószínű, hogy hasonló sorsra jussanak. Irogatás mellett, tmely a sikertelenség ellenére t is szívügyem maradt, a nagy ; fejedelem gyömrői emlékét tápolgatom. Gereblézgetam a i trágyát az emlékmű körül — i melyet a lelkes kegyelet pont í a tehénjárásba emelt —, köz- 'f ben gondolkodom, i Évtizedes szokás ez, úgy f gondolom, ez tette lehetővé í számomra, hogy kiigazodjam ' Gyömrő települési viszonyai- i ban, melyekről most röviden % számot szeretnék adni kedves i nénémnek. $ Kezdetben, még nagyságos í urunk idejövetele előtt, vala Í itt egy falu. jó széles, poros 't úttal, melyen a népek hiedel- me alapján Dózsa György* is {menetelt. E falu sok vihart Í megért, mint mondják, de \ színmagyar lakosai tatárve- if szélyt, törökdúlást, labancokat (kiheverve, mindig szeretettel % bővítgették. igazítgattak rajta. A változást e nevezetes hely $ életében a kapitalizálódó haj- í ]amú hübérurak hozták, akik a századforduló előtt megrál- tak az ősi földtől, melyhez f vér szerint nem is tartoztak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom