Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-08 / 287. szám
I \ 4 0 ”\LfCíritm 1962. DECEMBER 8, SZOMBAT / A veresegyházi fa faragó a Néprajzi Múzeumban van. Határán áll Am, mint fafaragó nemhiába dolgozott egy életen át Blandl József. Alkotásai, mint határesetek, méltán kerülnek a Néprajzi Múzeumba (Koppány felv.) E levél nyomában indultunk, s így szerettünk volna könnyíteni lelkiismeretűnkön, hogy az egy élet nyomorán keresztülvergődő házaspár álmait, talán utolsó vágyait ne mi romboljuk szét az igazsággal. A Népművészeti Intézet munkatársai, Cseri Lajos és Varga Mariann, amikor megHogy miképpen került Ve- reseigyfházra? Mái, mikor próbálkozott a munkával, a sza- dai Szalai néni kérdezte a gyárban, melyikük akarna Ve- resegyházon telket vásárolni, olcsón kapható, lefizetésre. Blandl József akart, s a telekre sajátkezűleg építette fel kis házikóját. A huszas évek elejétől a szerszám azonban már sehogy sem állt a kezében, de csodálatosan a fafaragó kés, igen. Alkalmi munkák és fába álmodott szobrok, botok, képek évtizedei következtek. Elismerést nemigen kapott, de egy élet munkáját a veresegyházi gyógyszertárban, s a község néhány más épületében elhelyezett faragásai jelzik. NagyHUSZONÖT ÉVI „ A jugoszláviai Bjelusa faluban él egy hetvenéves öreg paraszt a feleségével. Ötven éve házasok, de már huszonöt éve egyetlen szót sem váltottak egymással. A belgrádi a népművészetnek, s alkotásai, mint ilyenek, méltán kerülnek a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe/ Valamikor fiatal korában repülni akart Blandl József. Saját maga eszkábálta repülőgépének roncsai ma is megtalálhatók háza padlásán. Repülni akart, s becsapták, ócskavasat adtak el neki motor- alkatrészek gyanánt. S életének tragédiája, hogy bármimt szeretne „repülni”, öreg korában is, midőn hősi elszántsággal, reszkető kézzel ecsetet fog kezébe, hogy az erejét meghaladó faragás helyett fessen. E téren népművésszé már nem válhat. Egy azonban bizonyos.;. A veresegyházi öreg házaspár nyomorán valamilyen formában a megyei tanács művelődésügyi osztályának segíteni kellene. Ennyit megérdemel, ennyit mindenképpen ér Blandl József művészete. Alacs B. Tamás NÉMA“ HÁZASSÁG „Politika” tudósítása szerint, senki sem tudja már a faluban, talán ők maguk sem, hogy eredetileg min vesztek össze. tudták, mi járatban vagyok, ugyanazt érezték, mint én. A hetvenhét éves hadirokkant „hősies” munkája, a freskók a ház falán, bizony giccsek. Menthetetlenül azok. De vajon ki érti meg, hogy mindezt megmondani mily nehéz!? A művészet „kegyetlen”, hisz semmi körülmények között sem lehet figyelemmel az alkotó személyére, körülményeire, tragédiájára, csak a műalkotást nézheti, s csak így ítélkezhet. A Népművelési Intézet munkatársad szintén sajnálják Blandl Józsi bácsit, sze- retnének rajta segíteni, de nem tagadhatják meg hivatásukat, nem mondhatják a fehérre azt, hogy fekete. Ám ekkor eszembe jutott, hogy Blandl József említést tett arról, hogy pár faragott képe Ez, sajnos, giccs. sage. Életükről hosszasan beszéltek. A férfi 75 százalékos hadirokkant, 77 éves. reszkető kezű, fáradt beszédű, de az életet még ma is igen-igen szerető öreg. A feleség kis zsámolyon ül, a betegség odaszögezte. Blandl Józse»' Baranya megyében született, innen került fel Pestre, mint épületlakatos, majd jött a háború, a rokkantság, s hiába volt szakma a kezében — a nyomor. Blandl József veresegyházi népművész” harmadik díjat nyert. Ám a díj nem sokat segített rajta, hisz mint mondja, csak oklevél volt, anyagi támogatást nem jelentett. Az idén határozta el, hogy kifesti házát. Reszkető keze a faragökést már nem tudja forgatni, de az ecsetet még igen. S tájképet „álmodott” az épület homlokzatára, hiszi és reméli, hogy nagyot I alkotott. A Népművelési Intézethez fordult levélben, hogy jöjjenek ki, nézzék meg, s ismerjék el művészetét. S hogy meglátogattam a múzeum „fafaragás szakértőjét”, dr. Hofer Tamást, csak annyit kellett mondanom, hogy az elmúlt napokban Veresegy házon jártam, s ő máris közbevágott: — Csalt nem Blandl Józsefnél? Az öreg öt faragott képet juttatott el a Néprajzi Múzeumba, ez évben. S a szakértői vélemény szerint ezek, ha nem is népművészeti remeitek, de súrolj,ák a nép- művészeti alkotás határát. Miről van szó? Hivatalosan népművészeti alkotásnak csupán az tekinthető, amelyik egy tájegység zárt keretén belül élő közösség egységes hagyományán épül. A XX. században a „hagyományos rend” megbomlott, a városi, kispol- ! gári behatások a zárt közösségi életet megszüntették, s a hagyományokra épülő, hagyományokból élő népművészeti alkotások csak mintegy emlékként születnek. Nyugat-Európában jelenleg tulajdonképpen nincsenek is népművészek, a kultúrbehatás már oly erősnek bizonyult. Nálunk még található, de egyre kevesbednek. Amit Blandl József csinál, az „ösztönös” művészet, minden tájegységi hagyomány nélkül. Nyugaton is csupán ilyen művészek élnek. Tehát ebből a szempontból nézve, a veresegyházi fafaragó: népművésznek tekinthető. Érdekesség, hogy a Néprajzi Múzeumhoz eljuttatott, a fafaragó művészetben egyedülállónak nevezhető faragott dombormű faliképéi közül nem egynek kétségtelenül értéke van, s a Néprajzi Múzeum meg is vásárolja a szebb alkotásokat Blandl József, amikor magáról megfeledkezve, ösztönösen farag, művészit alkot. Azt mesélték, hogy Veresegyházon befejezte háza festését az öreg Blandl Józsi bácsi, s „freskóinak“ csodájára járnak a faluban. Tanítóik vezetésével általános iskolások látogatják a falu végén, a Csokonai utcában levő kis házikót. A vasútvonal mellett, a malomtól jobbra a szürke ködben már messziről rikított a nyers-piros, kék, zöld színek kavarodása. A kis konyhában fogadott bennünket Józsi bácsi és feleurak köszönő sorait mutatja, s a munkáért kapott pár krajcárról mesél. A felszabadulás már élete alkonyán érte utol Józsi bácsit. Most sem nagyon változott sora; 180 forint hadirokkant, s legújabban 300 forint szociális segély a járástól. Pár éve művészete ugyan némileg elismerést nyert, hisz 1960-ban a felszabadulási kulturális szemle keretében nyílt váci kiállítás alkalmából „pompás fafaragásaival VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Bundabemutató A Bőripari Tudományos Egyesület péntek délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Kultúrhá- zában bemutatta az 1933. évben gyártásra kerülő bunda- modelleket. Fél-irhabunda. A szép szürke színű, magas fehér szőrme- gallérral készült sportfazonú bunda a szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat gyártmánya A különleges füstszürke csí- kozású fehér panofix bunda méltán megnyeri majd a vá- I sárlók tetszését. A Pannónia ! Szőrmekészítő és Szőrmekon- fekció Vállalat terméke (Koppány felv.) Budapesti kirándulás A napokban budapesti kiránduláson vettek részt a Ruhaipari Vállalat ceglédi munkásakadémiájának hallgatói. Első útjuk a Május 1 Ruhagyárba vezetett, ahol megtekintették az üzemet és elbeszélgettek a gyár dolgozóival. A gyárlátogatás után este színházban voltak a ceglédiek. Magyar borral koccintanak öt tartálykocsi áll a MON- IMPEX ceglédi lerakata előtt. Csattognak a motorok, szuszognak a szivattyúk, a tartályok bendője lassan megtelik borral. Az egyik kocsi svájci, a másik osztrák. Svájcba burgundi indul Ceglédről. De innen, Ceglédről kerül külföldre a Balaton melléki, a tokaji, sőt az egri és a villányi bor is. Ez ugyanis az ország legnagyobb exportgyűjtő pincéje, amely megfelelő technikai felszereléssel rendelkezik. Sokfelé a világon szilveszterkor Ceglédről szállított magyar borral koccintanak majd az újévre. Egészségügyi vizsgálat a boltokban és vendéglőkben Öttagú bizottság ellenőrizte i a napokban: vajon a ceglédi boltok és vendéglátó egységek tisztasága kifogástalan-e. Az ellenőrök figyelme kiterjedt a legapróbb részletre is. Több helyen találtak füstös konyhákat, sőt olyan vendéglátóipari egységben is jártak, ahol a tejméréshez használt finnérce rendkívül piszkos volt. Az egyik étterem pincéjében megengedhetetlen körülményekre derült fény. Ott tárolják a palackozott borokat és edényeket, pedig befolyik a pincébe a szennyvíztároló bűzös tartalma. Megvizsgálták az egyik vendéglátóipari egység dolgozóinak egészségi könyvét is. Kiderült, hogy tizennyolc alkalmazott közül csak egynek volt rendben az ellenőrző könyve. Az ellenőrzés tapasztalatairól értesítették az illetékes vállalatokat, illetve a földművesszövetkezeteket. MDWDR © VIDÉfijg Külföldi vendégek Az NDK ismeretterjesztő társulatának hazánkban tartózkodó küldöttsége ellátogatott a TIT gnonori járási szervezetéhez. A német vendégeli elsősorban az előadások tartalma és az előadók felkészítése felől tájékozódtak. A tapasztalatcsere végén elhatározták hogy egyelőre levélben cserélik ki rendszeresen észrevételeiket, később pedig a két társulat előadói kölcsönösen meglátogatják egymást. A megbeszélés után a német vendégek megtekintették a helyi József Attila gimnáziumot. KÖRSÉTA ÜLLŐN Az üllői 6. számú önkiszolgáló boltban is készülnek az ünnepekre. A polcokon soksok doboz, tele szaloncukorral és édességgel. A TÜZÉP-televen is hatalmas a forgalom. Egyesek már kora hajnalban ott állnak, ugyanis kevés a szén. A telep vezetői mindent megtesznek, hogy az átmeneti zavart újabb rendelésekkel áthidalják. Megszépült az üllői főtér. Az éjjeli kivilágítás fokozására erősebb égőket szereltek fel. Fajankó kalandjai Tegnap kedves élményben volt részük a nagykőrösi gyerekeknek. A Budapesti Állami Bábszínház társulata látogatott el a városba és két előadáson bemutatták a „Fajankó kalandjai” című műsorukat. A fővárosi színház vendégszereplése nagy sikert aratott Nagykőrösön. Képszerű a sakk és a televízió A nagykőrösi fiúkolléigium- ban megalakult a labdarúgócsapat. Legutóbb a Kinizsi ifijeivel mérkőztek, és értékes, 2:1 arányú győzőimet árattak. A modellezők is rendszeresen megtartják foglalkozásaikat. Ezenkívül rendkívül népszerű a kollégiumban a sakkozás. Szabad időben bizony valamennyi tábla „foglalt”. A diákok nagy része beiratkozott a városi könyvtárba. De nemcsak a jó olvasnivaló vonzza a kollégistákat, hanem a televízió is a legnépszerűbb szórakozások közé tartozik. Esténként körbeülik a készüléket, és nem mulasztanak el egyetlen színházi előadást, tarka műsort, vagy filmet sem. A tervezettnél egy évvel korábban A tervek szerint márciusban megkezdi a termelést a Dunai Cement- és Mészmü első kemencéje — A KISZ-fiatalok a gyár építésénél A Dunai Cement- és Mész- mű építőinek felajánlása szerint jövő év végére — a tervezettnél egy évvel korábban — teljesen elkészül a gyár- óriás, az első kemenceegység pedig már a Tanácsköztársaság kikiáltásának legközelebbi évfordulóján, március 21-én megkezdi a termelést. A munka most érkezett legfontosbb szakaszába. Szerelőmunkások serege dolgozik a funkciópróbák előkészítésén. Ez a rövidesen megkezdődő üzempróba lesz a gyárépítők első vizsgája, s ezekben a hetekben az eddiginél is nagyobb igyekezettel szerelik valamennyi üzemrészben a belső berendezéseket. A határidők megrövidítésében, a munkalendületben döntő szerepe van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, amelynek védnökségével készül az utóbbi évek egyik legnagyobb építkezése. A KISZ a gyárak legjobb, munkában és magatartásban egyaránt példamutató ifjúmunkásai közül 400-al küldött KlSZ-megbizatás- sal a váci építkezésre. Ezenkívül 18 000 fiatalt mozgósítottak hétvégi és nyári társadalmi munkára. A KISZ-tagok eddig több mint félmillió órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában. Többek között 40 090 köbméter földet mozgattak meg a különböző munkáknál, 11 kilométer csatornázás túlnyomó többségét végezték el, több mint félmillió téglát rakodtak. A KISZ sok nehézséget oldott meg azzal is, hogy megszervezte a gyárépítésben részvevő 120 vállalat ifjúság, szervezeteinek együttműködését. így az előforduló gyártási problémák, szállítási késlekedések alkalmával gyorsan mozgósítani tudták a különböző vállalatok fiataljait. Ezzel a tevékenységükkel sokszor közelebb hozták a különböző berendezések, felszerelések elkészítésének határidejét. Legutóbb például a transzformátorokhoz szükséges expanziós kapcsolók beszerzése okozott nehézséget. Ezt eddig Magyarországon nem gvártot- ták, külföldi cégektől pedis csak a jövő évben lehetett volna beszerezni. Végül a Villamosgép- és Kábelgyár fiatal szakembereinek kezdeményezése vezetett eredményre. Elkészítették a kapcsolókat, amelyeket így idejében fel tudnnk szerelni. Hasonlóan határidő előtt készítettek el 4000 négyzetméter drótüvegtáblát a Miskolci Üveggyár fiataljai, miután a gyár csak hosszabb határidőre tudta vállalni annak szállítását. A KISZ állandó kapcsolatot tart fenn az NDK ifjúsági szövetségével is, amely ugyancsak külön bizottságot alakított a DCM építésének támogatására. így a KISZ kérésére a német fiatalok is sok berendezés szállítási határidejét rövidítették meg. Nagy gondot fordít a KISZ a gyár leendő szakmunkásgárdájának nevelésére is. A megbízásból dolgozó fiatalok nagy része időközben úgy határozott, hogv véglegesen az új gyár állományában i#irad. Raituk kívül i.« sok fiatal kérte felvéte’ét a végleges gyári munkásé árd ába.
