Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

PEST MEGYEI Ák VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK? cm “w/s r f K/Cirlan AZ MSZMP PEST MEGYEI B1Z 0 ITS ÁGA ÉS 1 (■ Begyei tana c s lapja VI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. DECEMBER 5, SZERDA KÉTFÉLE SZÖVETSÉGI POLITIKA - FRANCIAORSZÁGBAN A reakció és a haladás egy negatívum volt: a tá­Í erőinek harca, a jobboldal és a baloldal küzdelme kiéle­ződött Franciaországban. Az október utolsó vasárnapján megrendezett népszavazás és a november végi törvényhozá­si választások után sem ve­szít hevességéből a nagy erő­próba, sőt: egyszerre két te­rületen, parlamenti síkon és a bérharcok frontján, folytató­dik. A törvényhozási választások megmutatták, hogy a szem­ben álló két tábort vezető ere­je egyfelől De Gaulle tábor­nok és pártja, az UNR, más­felől pedig a Francia Kom­munista Párt. Az egymást követő két vasárnap lezajlott szavazásból a De Gaulle-is- ták és a kommunisták kerül­tek ki igazán megerősödve: a tábornok hívei 64 újabb képviselői helyet szereztek, a kommunisták pedig megnégy­szerezték mandátumaik szá­mát. A kommunisták előretöré­se várható volt, annál nagyobb meglepetést jelentett — bát­ran mondhatjuk: világszerte és Franciaországban is! — De Gaulle pártjának sikere. Hiszen még a francia megye­főnökök bizalmas hangulatje- lenitéseiből kiszivárgott adatok, a hivatalos szervek titkos jós­latai, no meg a hírmagyará­zók várakozásai is egybe­hangzóan a De Gaulle-ista UNR visszaesését helyezték kilátásba. De Gaulle tábornok és párt­jának propagandája azonban hatott. Egyfajta „szövetségi politikával” sikerült a fran­cia jobboldal tekintélyes ré­szét az UNR zászlaja alatt tömöríteniük. A számok be­szélnek: 56 választókerület­ben a mandátumot a De Gaul­le-ista képviselőjelöltek) a „klasszikus jobboldal” párt­jának eddigi képviselőitől ra­gadták el, az ún. „függetle­nektől”. Paul Reynaud volt miniszterelnök a politikai élet egyik legismertebb vezéregyé­nisége, a „függetlenek” hang­adója is a fűbe harapott a választás csatájában: kerüle­tében csak 6000 szavazatot szedett össze, míg egy teljes­séggel ismeretlen UNR-jelölt 26 000 szavazattal elhódította tőle a képviselői helyet... 18 mandátumot az UNR jelölt­jei a katolikus MRP rovásá­ra szereztek meg, hatot pe­dig úgy, hegy az előző nem­zetgyűlés szélsőjobboldali, fa­siszta képviselőit buktatták ki. (Összesen 105 olyan vá­lasztókerületben diadalmas­kodtak a De Gaulle-isták, ahol addig más polgári pár­tok adták a képviselőt, vi­szont 41 kerületben megbu­kott az induló volt UNR- képviselő — így adódik a De Gaul'e-isták végeredménye, a 64 többletmandátum ...) De Gaulle tábornoknak te­hát sikerült szövetségesként megnyernie a nem De Gaulle- ista jobboldal nagy részét. Nyilvánvaló, hogy például ott, ahol egy fasiszta man­dátumát kaparintotta meg a De Gaulle-ista párt, ez al­kalommal az UNR-re szavaz­tak mindazok, akik az 1958- as választáson szavazataikkal a fasiszta megválasztását tet­ték lehetővé... A De Gaulle-isták „szövet­ségi politikájának” alapja bontok és pártja heves kom- munistaellenessége! A jobb­oldali szavazók azért válasz­tották De Gaulle jelöltjeit, mert bennük látták a védel­met a Front Populaire, a Népfront „réme” eile. Mert a népfront lehetősége lidércnyomásként nehezedik a francia reakcióra. S a no­vember végi választásokon jól láthatóan bontakoztak ki a baloldal összefogásának körvonalai, a Francia Kom­munista Párt igazi szövet­ségi politikája meghozta el­ső eredményeit: egész sor kerületben egyeztek meg a második forduló előtt a kommunisták a szocialisták és a radikálisok, hogy kö­zös jelöltet állítanak a re­akcióval szemben! Még Frey, a De Gaulle-ista belügymi­niszter is elismerte, hogy ez a népfront-szellemű összefogás eredményes volt. Adjuk át a szót neki: — A kommunista szavaza­tok száma volt a döntő ab­ban. hogy a szocialisták to­vábbi 35 mandátumot sze­reztek. A radikálisok, a ma­guk 23 képviselői helyéből 10-et a kommunista válasz­tók szavazatainak köszön­hetnek ... Persze a francia reakció tüzet okádott az alakulóban levő népfront első sikerei láttán. Azt kiabálták, hogy a „kommunisták foglyai” let­tek a szocialisták, a radi­kálisok, sőt: kígyót-békát kiáltottak Kir kanonokra, Dijon város pap-polgármes­terére. aki ugyancsak kom­munista szavazatok segítsé­gével .lett újra képviselő egy UNR-jelölt ellenében. Kir kanonok ugyan a „füg­getlenek” pártjához tarto­zik, de ismeretes a béké­ért, a francia—szovjet ba­rátságért folytatott küzdel­me — nem meglepő hát. hogy a Francia Kommu­nista Párt melléje állt... A kommunisták helyes szövetségi politikájukkal so­kat nyertek: nemcsak man­dátumokat, hanem azt is el­érték, hogy a szocialista SFIO-nak az eddig a jobbol­dallal kacérkodó vezetői ez­után a baloldali összefogás útján indulhatnak el. A szocialista dolgozók alulról jövő nyomása kényszeríti is őket erre. Ha a partementben a De Gaulle-isták többségre is szá- ■ míthatnak, 138 baloldali kép- j viselő foglal már helyet a Bourbon-palota padsoraiban, De Gaulle igazi ellenzéke megerősödött. S ez éreztetni fogja hatását az új nemzet- gyűlés első vitáiban is. Még inkább megérződik majd a baloldali összefogás a szociális helyzet alakulá­sában. A dolgozók érdekeit igazán védelmező CGT ez­után könnyebben juthat egy­ségre a szocialista befolyás alatt álló Force Ouvriere- rel és a keresztényszocia­lista CFTC-vel. A három szakszervezet közös fellépé­se pedig eredményes, nagy sztrájkharcokat eredményez­het. a munkásság, a dolgo­zók egyöntetű megmozdulá­sai meghátrálásra bírhatják a tábornok-elnök kormányát, amelynek antidemokratikus, antiszociális politikáját fém­jelzi, hogy a miniszterelnök székében megmaradt Pom­pidou. a Rotschild-bankház vezérigazgatója. Az országos verseny második helyén Jó eredmények a megyei állami gazdaságok tehenészeteiben — Megyén belül az agráregyetem tangazdasága vezet Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek, céltu­datos és tervszerű munkát végeztek a Pest megyei álla­mi gazdaságok a szarvasmar­hatenyésztés színvonalának emelése, különösen az egész­séges törzsállomány kialakí­tása és a tejtermelés növelé­se érdekében. Mint ahogy mindenütt az országban, megyénk állami gazdaságaiban is az egyik fő gond a tbc- fertőzöttség, a gümőkór csökkentése, fokozatos megszüntetése. Ez a munka állandó állator­vosi felügyeletet, körültekin­tést igényel és feltételezi az egészségügyi és a tenyésztő szakemberek szervezett együttműködését. Azok a módszerek, amelyeket a gü­mőkór elleni küzdelemben me­gyénkben is bevezettek, már eddig is jelentős eredménye­ket hoztak. A szarvasmarha­állományt mindenütt tuber- kulin-próbánuk vetették alá, s ahol elegendő épülettel ren­delkeztek, ott különválasztot­ták — negatív és pozitív istál­lókban helyezték el — az egészséges, illetve fertő­zött állatokat. A legnagyobb előrehaladást az agráregyetem tehenészetében érték el, ahol már az állo­mány nagy többsége, 480 te­hén fertőzésmentes. A fejlő­dés másutt is kimutatható: a negatív tehenek száma idén Alagon elérte a 310-et, Her­ceghalmon 430-ra, a Kiskun­sági Állami Gazdaságban 300- ra, Törökbálinton 180-ra és Soroksáron 200-ra emelkedett. A növendékállatok elkülö­nítését már a gazdaságok többségében végrehajtot­ták, sok helyen a borjak szabad- tartásos istállókban való el­helyezéssel megszüntették a fertőzés veszélyét. Ennek köszönhető, hogy a Pest megyei állami gazdasá­gokban az egész növendékál­lomány — közötte az idei 5490 tenyészborjú — több mint 90 százaléka mentes a gümőkórtól, s teljesen egész­séges. A tervszerű tenyész-szelek- ció, a jó képességű állatok ki­választása és a korszerű takarmányozás eredményei megmutatkoz­nak a tejtermelés növeke­désében is. A megye állami gazdaságai­ban idén jelentősen emelke­dett a tej hozam: a tervezett 8,1 literes istállóátlag helyett 8,8 literre nőtt. Ezzel az ered­ménnyel az országos tej ter­melési versenyben a második helyen állnak állami gazda­ságaink. Különösen kiemelke­dik e téren is, az agráregye­tem gazdasága: 700-as létszá­mú tehenészetének egy állatra számított istállóátlaga elérte a napi 9,6 litert. Ez tesz: lehe­tővé, hogy éves viszonylatban összesen kétmillió ötvenezer liter tejet értékesítenek, 315 ezer literrel többet a terve­zettnél. Bár' kisebb létszámú tehénállománnyal, igen jó tej­termelést ért el a nagykátai gazdaság 11,4 literes, a cegléd —csemői gazdaság 9,6 literes, a Tápiószelei Állami Gazda­ság 9,5 literes napi istállóátla­gával. Ezek az eredmények biztos alapot teremtettek mind a szarvasmarhatenyésztés, mind a tejtermelés színvonalának további emeléséhez a Pest megyei állami gazdaságokban. (h. f.) Folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások Kubáról A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői kö­zött hétfőn folytatódtak a tár­gyalások a kubai helyzetről. Szovjet részről a tárgyaló küldöttséget Kuznyecov kül­ügyminiszterhelyettes, ameri­kai részről pedig McCloy ve­zette. Joszip Broz Tito Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke kedden Moszkvába érkezett. Moszkva kijevi pályaudva­rán Titót Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, vala­mint az SZKP és a szov­jet állam más vezetői fo­gadták. Tito elnök és más jugoszláv államférfiak és közéleti sze­mélyiségek érkezése alkalmá­ból díszszázad sorakozott fel és eljátszották a két ország himnuszát, a jugoszláv és szovjet állami lobogókkal fel­díszített kijevi pályaudvaron. Nyikita Hruscsov üdvözölte Tito elnököt és kíséretének tagjait, s a következőket mondta: „Ügy gondolom, hogy mi, mint politikusok és államfér­fiak, az ön üdülését összekap­csolhatjuk azzal, hogy elbe­szélgetünk és kicseréljük né­zeteinket az országaink kö­zött fennálló kapcsolatok fej­lesztéséről és a bennünket kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről. Fel- tételezésem szerint a jugo­szláv és a szovjet vezetők sze­mélyes kapcsolatai a jövőben is hasznosak lesznek, elősegí­tik majd országaink barátsá­gának és együttműködésének megerősödését”. Hruscsov megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának fejlődése mi­att. Megjegyezte, hogy sok fontos nemzetközi kérdésben meg­egyezik a két ország állás­pontja, és hangsúlyozta: min­den szükséges feltétele meg­van annak, hogy „továbbra is sikeresen fejlődjenek és erő­södjenek jó kapcsolataink”. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió őszintén törek­szik gazdasági, kulturális, tu­dományos és egyéb kapcsola­tainak bővítésére a szocialista Jugoszláviával, ami megfelel minden szocialista ország ér­dekeinek. Joszip Broz Tito elnök vá­laszában elmondotta: 5 és úti­társai örülnek, hogy ismét a Szovjetunióban, különösen, hogy Moszkvában lehetnek és megismerhetik a Szovjetunió­nak a kommunizmus építésé­ben elért eredményeit. Megjegyezte, hogy az egész világ el van ra­gadtatva a Szovjetunió tudományos eredményeitől. A Szovjetunió más országo­kat megelőzve halad előre éppúgy, „mint ahogyan első­ként rakta le a nép új, boldog életéhez vezető utat, megte­remtve a dolgozók első álla­mát”. Amikor a Szovjetunióban üdülünk — mondotta Tito — természetesen találunk majd időt arra, hogy kicseréljük nézeteinkéi a nemzetközi hely­zet különböző kérdéseiről. Tito hangsúlyozta, mélyek a gyökerei a jugo­szláv nép ama őszinte tö­rekvéseinek, hogy erősít­se a barátságát a Szovjet­unió népeivel. Ezt a barátságot a fasizmus ellen vívott közös harc tette szilárddá. Ma még inkább megerősödik ez a barátság, mert mindkét nép harcol a világbékéért, az új, boldog élet felépítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért. A jugoszláv elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy ne­ki és útitársainak szovjetunió­beli tartózkodása a kölcsönös megértés még nagyobb mérvű megerősödését és a két or­szág együttműködésének bő­vülését fogja szolgálni. A pályaudvaron a moszkvai dolgozók képviselői nagy számban üdvözölték Tito el­nököt és kíséretének tagjait. Joszip Broz Tito Nyikita Hruscsowal együtt hajtatott a Kremlben berendezett szál­lására. Mindenütt, ahol az autóka­raván elhaladt, a moszkvai la­kosok üdvözölték a vendége­ket és a szovjet vezetőket. Megnyílt a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusa' Kedden reggel 9 órakor kezdte meg munkáját a prá­gai Julius Fucik park kong­resszusi termében a Cseh­szlovák Kommunista Párt XII. kongresszusa. A kongresszust Antonin Novotny, a CSKP Központi Lesz-e fehér karácsony? — Halló, Meteorológiai In­tézet Érdeklődünk, mi a hely­zet a havazással, számítha­tunk-e arra, hogy hangulatos, fehér karácsonyunk lesz? — Ezt nem tudjuk ennyi re előre megmondani, és nem is tudhatjuk, hiszen a rendel­kezésünkre álló adatok alap­ján csak 36 órára következ­tethetünk előre az időjárás­ra. — És milyen lesz az elkö­vetkezendő harminchat árá­ban? — Az idő megállapodott, a hideg tartja a frontot. Éjsza­ka mínusz tíz fokig is le­mehet a hőmérséklet, napköz­ben 0 fokig felemelkedhet. Az ország keleti része, a Ti­szántúl, valamivel hidegebb, természetesen nagy hőmórsék­letkülönbség nem fordul elő. A felhőzet csak gyéren kép­ződik, a levegő párás, a szél gyenge." Ez főleg Budapes­ten és az iparvárosokban érinti károsan a lakosságot, mert a párás, mozdulatlan levegő következtében sok füst és szennyeződés gyűlik össze. Remélhetőleg, rövide­sen erőteljesebben megin­dul a levegőmozgás, s akkor megszűnnek az ipartelepek és nagyvárosok fölött húzódó füst- ás porburkok. — És a fehér karácsony? ... — Karácsony előtt har­minchat órával, ha nem is teljesen biztosat, de majdnem biztosat tudunk ez ügyben mondani... (m. j). Bizottsága első titkára nyi­totta meg. Bevezetőben meg­emlékezett azokröl a kima­gasló vezetőkről, akik a két kongresszus közötti időben elhúnytak. Rövid beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a párt XII. kongresszusa olyan körülmények között ül ösz- sze, amikor a szocializmus erői már győztek Csehszlo­vákiában. — Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a mi kongresszusunk is kifejezi majd szolidaritását a né­pieknek a békéért és a ka­pitalista elnyomás ellen ví­vott harcával — mondotta Antonin Novotny, majd kö­szöntötte a kongresszuson megjelent testvéri kommu­nista {jártok képviselőit köz­tük az SZKP L. I. Brezs- nyev által vezetett küldött­ségét. A megnyitó beszéd és az üdvözlés után a küldöttek megválasztották a kongresz- szus elnökségét, s a külön­féle bizottságokat, majd jó­váhagyták a következő napi­rendet. 1. A központi bizottság be­számolója, 2. A központi el­lenőrző és revíziós bizottság beszámolója, 3. Vita a két be­számolóról. 4. Határozati ja­vaslat jóváhagyása. 5. A párt központi szerveinek megvá­lasztása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom