Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

"ki m K^uartaD 1962. DECEMBER 5, SZERDA Kortnányküldöttságünk megkezdte tárgyalásait Guinea népe barátsággal üdvözölte a magyar vendégeket A magyar kormányküldött­ség hétfőn ellátogatott a gui­neai Forecariah városba. A gépkocsiosizlopot, amelynek élén nyitott autóban Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes ült, Beavogui guineai kül­ügyminiszter és Gyáros Lász­ló guineai magyar nagykövet társaságában, mindenfelé rendkívül barátságosan, üdvö­zölték. A 100 kilométeres úton hatszor állították meg a falvákban virágcsokrokkal, énekkel, tánccal és „Éljen Guinea! Éljen Magyaror­szág!” — kiáltásokkal köszön­tötték. A falvak előtt díszes ka­pukat emeltek, a férfiak és nők ünneplőbe öltöz­tek, az iskolásgyerekek táncjátéko­kat aditak elő, amelyek arról szóltak, hogyan szavazott Guinea „nem”-mel a francia gyarmatosítóknak. Dubrekában gyűlést tartot­tak, amelyen Camara Seny, a körzet közigazgatási vezetője (kívánt kellemes tartózkodást a magyar küldöttségnek, és em­lékeztetett arra, hogy a két népet baráti kapcsolatok fűzik egybe. „Arra számítunk — mondatta Camara Seny —, hogy a guineai—magyar kap­csolatok, amelyek a múltban kiállták a próbát, a jövőben tovább erősödnek.” Kállai Gyula válaszában kijelentet­te: „Távoli országból, bará­tokként jöttünk ide és bará­tokként fogadtak itt ben­nünket”. Forecariah városéban Kolly Kourouma körzeti vezető üd­vözölte a vendlégeket, akik* nek tiszteletére a Függet­lenség téren a Guineái De­mokrata Párt szimbóluma, az elefántszobor előtt, gyűlést tartottak. Felvonultak az is­kolások, a sportolók, a vadá­szok, a város harcosai fegyve­reikkel és ősi zeneszerszá- maiklkal. A közel egy óra hosszat tartó felvonulás után Kolly Kouroma beszá­molt a vidék gazdasági és kulturális eredményeiről, majd arra kérte Kállai Gyu­la minisztereínökhelyettest, hogy visszatérve hazájába, adja át a forecariahiak üd­vözletét a magyar népnek, amelyet sokra becsülnek azért a küzdelemért, amelyet a vi­lág népeivel együtt a szabad­ságért és a békéért folytat. Nagy tapssal fogadott beszé­dében Kállai Gyula megkö­szönte Sekou Tourénak, Gui­nea elnökének a meghívást, majd sok sillert kívánt Guinea népének. A küldöttség ezután megte­kintette a forecariahi banán- ültetvényeket, amelyeknek te­rületét azóta, hogy • egy fran­cia ültetvényestől átvették, megkétszerezték. Ezután az ananászmezőkre látogattak el, és beszélgettek az ott dolgozó munkásokkal. Conakryba ve­zető útján a küldöttséget az esti órák ellenére ugyanolyan lelkes ünneplésben részesítet­ték a falvaikban és városok­ban, mint amikor először ha­ladtak át azokon. A magyar kormányküldött­ség kedden megkezdte tár­gyalásait. „Semmive! sem igazolható intézkedés" A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata az Algériai Kommunista Párt betiltásáról A Pravda keddi számában megjelent a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának alábbi nyilat­kozata: Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormá­nyának tájékoztatásügyi mi­nisztere november 29-én beje­lentette, hogy betiltották az Algériai Kommunista Pártot és annak központi lapját, az El Huriját. Hadzs Hamu tá­jékoztatásügyi miniszter sze­rint állítólag „nincs ma szük­ség a kommunista pártra Al­gériában.” Mély sajnálkozást és nyug­talanságot kelt az algériai nép minden igaz barátjában Új iskola és új ifjúság „A ROTHADT REICH" A Sunday Citizen cikke Nyugat-Németországról A Sunday Citizen írja A | rothadt reich című cikkében: I A bonni kormány, a náci ! hagyományt követve, az ál­lambiztonság ürügyével ta­kargatja leg szennye sebb bot­rányait, erőszakolja keresztül legveszedelmesebb politikáját és némítja el a magas helye­ken tomboló korrupció bírá­latát. Valami bűzlik a rothadt i-eiehben. Egész Nyugat-Né- metország a hidegháborús áru­lók és a hivatásos kémek me­legágya. Most éppen úgy, mipt Hitler idejében a rend­őrség benyomulhat minden német és minden idegen la­kásába és magánéletébe, Né­metországban. Módszereik ir­galmatlanok. Megfélemlítenek minden független megfigyelőt, aki beszél, vagy ír a bonni törzsfőnökökről, a Bundes- wehrről, vagy a szennyes ha- dianyagszóllítási panamákról; aki csak említeni meri a titkosrendőrséget, annak meggyűlik vele a baja. A reich rothadtságának egyik jelképe egy magas épület Bad- Godesbergben, ahol a bonni társadalom legfelső rétegei laknak. Ez az épület a főhadi­szállása Adenauer titokzatos, mindenható, félelmetes politi­kai rendőrségének. Nyugat- Németország biztonságának őre, a hírhedt. Gehlen, volt náci tábornok szervezete. A bűz nemcsak egy irányból jön. München a mágnes, amely minden magyar, lengyel, ro­mán, cseh, sőt, orosz szöke­vényt is vonz: eladni való „titkokkal'’ házalnak. Mi vonzza ezeket a veszedelmes hidegháborús harcosokat? A München melletti Pul- lachban állította fel röviddel a háború után Gehlen ameri­kaiak által pénzelt kémszerve­zetet. Gehlen, aki azóta Nyu- gat-Németország kémfőnöke lett, Münchenben raikta le a kémközpont alapjait. Az amerikaiak ugyancsak Münchent választották hírhedt Szabad Európa Rá­diójuk európai központjá­nak, A Szabad Európa Rádióban sok együgyű, fiatal amerikai­val együtt dolgoznak korunk legveszedelmesebb politikai kalózai és kalandorai, akik összeköttetést igyekeznek fenntartani állítólagos föld alatti mozgalmakkal, a kelet- európai országokban, hangza­tos elnevezésű, homályos, gya­nús szervezeteket alakítanak. (Vz ál ügynökök magánhadsere­get toboroznak, felszabadítás­tól fecsegnek, alternatív „kor- hiányokat” állítanak fel, leg­hőbb törekvésük, bekeverni Íz amerikaiakat. Veszedelmes játékaikat gyakran a nyugat- hémet kémszervezet aktív tá- hnogatásával űzik. München­ben gyakran bombák is rob­bannak. Áldozataik olykor a legveszedelmesebb titkos ügy­nökök, akik a háború után ezrével tódultak Münchenbe. Itt támaszpontokat kaptak, teljes biztonságban, a hideg­háborús keresztes hadjárat vé­dőpajzsa mögött folytatják sö­tét üzelmeiket — fejeződik be a lap cikke. Kubában a forradalom előtt a lakosság 37,5 százaléka analfabéta volt és falun az iskolás korú gyerekek 70 szá­zaléka nem tanulhatott. Az elmúlt esztendőkben gyökere­sen megváltozott a helyzet, új iskolák épültek és ma már minden kubai fiatal tanulhat Újabb fordulatok a nyugat­német kormányválságban A jobboldali szociáldemokrata vezetők Adenauer segítségére sietnek Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Váratlan fordulat bontako­zik ki a nyugatnémet belpoli­tikában: úgy látszik, a szociál­demokrata párt jobboldali ve­zetői, a saját pártja által is egyre inkább szorongatott helyzetbe kerülő Adenauer segítségére sietnek és kilenc miniszteri tárca fejében hajlandóik részt venni az Adenauer-vezet- te kormányban. A múlt héten pedig a szociál­demokraták még váltig bi­zonygatták, hogy semmi szín alatt sem lépnek be egy olyan koalíciós kormányba, amely meghosszabbítaná Adenauer kancellárságát. A kereszténydemokrata párt különböző vezető szervei hét­főn csaknem éjfélig tanács­koztak, míg végül jóváhagyták azt a határozatot, amely meg­bízza Adenauert, hogy kezd­jen tárgyalásokat a koalíció­ról a szociáldemokrata párt­tal. A CDU-n belül sokan, el­sősorban Erhard gazdaságügyi miniszter, ellenzik a szociál­demokratákkal való koalíciót, Erhard ugyanis arra számí­tott, hogy a szabad demokrata párttal való koalíció helyreál­lítása után Adenauert csakha­mar visszavonulásra fogják bírni és ő lesz az utóda. A hétfői tanácskozásokon vi. szont Adenauer — aki eddig mindig élesen ostorozta a szo­ciáldemokratákat — most hir­telen frontot változtatott és az SPD-vel való koalíció elő­nyeit ecsetelte. A kancellár ugyanis — mint most kiszi­várgott — megbízottai révén meg a múlt héten titkos tárgyalásokat kezdett a jobboldali szociáldemok­rata vezetőkkel, akik — a nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikkal ellentét­ben — kilátásba helyezték, hogy a kormányban való rész­vételük fejében támogatni fogják Adenauer további kan­cellárságát. Hírek szerint már létre is jött volna egy titkos előzetes megállapodás, amelynek értel­mében a CDU—CSU • 11, az SPD pedig kilenc miniszter­rel vesz majd részt az új koa­líciós kormányban. E megálla­podás szerint a szociáldemok­raták hajlandók támogatni az eddigi gazdaságpolitikát, ma­gukévá teszik az Erhard-féle „szabadpiac-gazdálkodás” rendszerét és megígérik, hogy hűségesen be fogják tartani a NATO-ban vállalt kötelezett­ségeket. Kedden délelőtt Bonnba érkezett Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, az SPD alelnöke is. Egyes ér­tesülések szerint Willy Brandt is szeretne részt venni a koa­líciós kormányban, de csak azzal a feltétellel, ha alkan- cellár és külügyminiszter le­het. Ollenhauer, az SPD elnöke két másik szociáldemokrata vezető, Wehner és Erler, tár­saságában kedden délelőtt már Adenauerral tárgyalt a kancellári palotában. Ülést tartott Bonnban a szociálde­mokrata pártvezetőség is, az esti órákban pedig a párt par­lamenti frakciója ült össze, hogy határozzon arról, vajon az SPD elfogadja-e az Ade­nauer által javasolt feltétele­ket. A szociáldemokrata pár­ton belül ugyanis nagy ellen­állás mutatkozik a jobboldali vezetők' jelenlegi tervével szemben. Számos szociálde­mokrata képviselő azt hangoz­tatja, hogy Adenauer kancellárságá­nak támogatója jóvátehe­tetlenül kompromittálná a szociáldemokrata pártot választói szemében, hiszen a párt vezetői eddig a nyilvánosság előtt mindig azt hangoztatták, hogy nem haj­landók belépni a kormányba, amíg annak élén Adenauer áll. Erre mutat rá kommentár­jában a Frankfurter Rund­schau is, amely hangsúlyozza, a szociáldemokrata választók körében nagy csalódást és ki­ábrándulást keltene, ha az SPD most „Adenauer meg- mentőjének szerepében” lép­ne fel. A frankfurti lap egyébként megírja: a nyugatnémet belpoliti­kának eme váratlan for­dulata mögött nagyipari körök taktikája rejlik, amelyek ily módon akarják ismét megszilárdítani Ade­nauer immár ingadozó trón­ját. Az elmúlt napokban tit­kos tanácskozás folyt a nyu­gatnémet nagyipar több veze­tő személyisége és az SPD ve­zetői között — Írja a Frank­furter Rundschau. — E ta­nácskozás eredményeként in­dultak meg a puhatolózó meg­beszélések Adenauer és a szociáldemokraták között. A jobboldali szociáldemokrata vezetők állítólag megígérték a nyugatnémet nagyiparosok­nak, hogy ha beléphetnek a kormányba, hajlandók lesznek a „fék szerepét játszani”. ez a semmivel sem igazolható intézkedés, amely csak gyen­gítheti a nemzet demokrati­kus erőinek egységét a gyar­matosítókkal és imperialisták­kal szemben, nagy kárt okoz a függetlenség további meg­szilárdítása ügyének, akadá­lyozza a demokrácia és a ha­jadás útján való továbbfejlő­dést. Az Algériai Kommunista Párt hosszú éveken át más hazafias erőkkel szorosan együttműködve tevékenyen részt vett az algériai nép fegy­veres harcának megszervezé­sében a gyarmati iga ellen. Sok algériai kommunista síny­lődött a gyarmatosítók börtö­neiben és koncentrációs tábo­raiban, életét adta népe igaz­ságos ügyéért, szívósan és kö­vetkezetesen harcolt a nem­zeti függetlenségért. Az Algériai Kommunista Párt következetesen résXt vett a Nemzeti Felszabadítási Front és az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánya in­tézkedéseinek megvalósításá­ban. A párt feltétel nélkül, szilárdan támogatta a Nem­zeti Felszabadítási Front poli­tikai bizottságát, mint a köz­társaság központi hatalmi szervét, az alkotmányozó gyű­lési választásokon minden ere­jével hozzájárult a front győ­zelméhez. A választások után az Algériai Kommunista Párt arra összpontosította erőfeszí­téseit és energiáját, hogy megvalósuljanak a demokrati­kus reformok és a fejlesztési program, amelyet a Nemzeti Felszabadítási Front dolgozott ki. Az Algériai Kommunista Párt betiltásának hírét meg­elégedéssel üdvözölték az im­perialisták és gyarmatosítók táborában. A haladás és a de­mokrácia minden híve értet­lenül fogadja a kommunista párt betiltását és félti az Al­gériai Köztársáság munkás- osztálya, egész dolgozó népe jogait és szabadságát. Az élet megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy az anti- kommunizmus politikája az imperializmus érdekeit szol­gálja, megkönnyíti annak mesterkedéseit, megosztja a nemzeti erőket. Következés­képpen .gyengíti minden nem­zetnek létérdekei védelmében tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió kommunis­tái, minden szovjet ember forrón óhajtja, hogy az ország haladó, demokratikus erői egységének megerősítése ér­dekében hatálytalanítsák az algériai kommunistákkal szemben foganatosított igaz­ságtalan intézkedést. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Mohammed Khider rádióbeszéde Mohammed Khider, az FLN Politikai Bizottságának főtit­kára egy rádió-televíziós be­szélgetésben sürgette azoknak a személyeknek az eltávolítá­sát, akik akadályozzák a kor­mány működését. Kijelentet­te, hogy különleges „népi­katonai” bíróságokat állítanak fel az ilyenek felelősségre vo­nására. Khider elmondotta, hogy a politikai bizottság elégedetlen azzal az ütemmel, ahogyan a volt guerilia-egységeket a nemzeti hadseregbe beol­vasztják és megemlítette, hogy a biztonság még nem szavatolt mindenütt az or­szágban. A főtitkár bejelentette azt is, hogy a kormány bevezeti a szigorú takarékosság prog­ramját és ennek alapján szük­ség lesz az algériai képvise­lők és a polgári közigazgatási tisztviselők fizetésének csök­kentésére. Az így nyert ösz- szeget az ország ötmillió munkanélkülijének megsegí­tésére kell felhasználni. Khi­der az algériai gazdasági helyzetet válságosnak minő­sítette és hangsúlyozta, hogy az országban csak egymillió ember dolgozik és járul hozzá a többi kilencmillió gazdasá­gi szükségleteinek kielégítésé­hez. Birjuzov marsall cikke a Krasznaja Zvjezdában Sz. Birjuzov, a Szovjetunió marsallja, a hadászati raikéta- fegyvemem főparancsnoka, cikket írt a Krasznaja Zvjez­dában A nukleáris rakétafegy­ver és a harci készültség cím­mel. Birjuzov marsall megál­lapítja, hogy a Szovjetunió jóval az Egyesült Államok előtt jár nagy teljesítményű ra­kéták megteremtésében és fejlesztésében. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos és nem hiva­talos személyiséged többször is kénytelenek, voltak ezt nyíl­tan elismerni a sajtóban. A Szovjetunióban tökéletesítik a nukleáris robbanótölteteket is, amelyeket a hadászati raké-( ták a földkerekség bármely pontjára eljuttathatnak. A nukleáris töltetek választéka is bővül,’ s közülük a legna­gyobbak 50—60, sőt, még több megatonnás robbanóanyag erejének felelnek meg. Az amerikai szakértők e terüle­ten elismerik elmaradottságu­kat, a New York Times Maga­zin című folyóirat például azt írta, hogy a legnagyobb ame­rikai rakéta robbanótöltete mindössze ötmillió tonna (öt megatonna) pusztítóerővel ren­delkezik. A lap ezután meg­állapította, hogy az „oroszok­nak sokkal nagyobb teljesítő- képességű robbanótölteteik vannak”. A Szovjetunió a rakétaelhá­rító fegyverek tökéletesítésé­ben is bebizonyította fölényét az Amerikai Egyesült Álla­mok fölött — folytatódik Bir­juzov marsall cikke. — Már sikeresen megoldottuk azt a problémát, hogyan kell az el­lenséges rakétákat röptűikben megsemmisíteni, igen sokféle eszközt készítettünk az ország rakéta-nukleáiris támadások elleni védelmére. I . . . MŰTÉT A TENGER MÉLYÉN Mint a Komszo- molszkaja Pravda közli, a csendes­óceáni szovjet flotta egyik ten­geralattjáróján ritka műtétet haj­tott végre egy Bo- riszov nevű orvos­főhadnagy. A bú­várhajó a felszí­nen haladva nagyerejű vihar­ba keveredett és a személyzet egyik tagja, Mes- cserenko gépész, az egyik hullám­csapástól megtán- torodva, súlyos sebet kapott ko­ponyáján, elvesz­tette eszméletét. Csak műtettel le­hetett segíteni rajta. Amikor a fiatal orvosfőhadnagy hozzáfogott az operációhoz, kide­rült, hogy a hul­lámoktól hányt- vetett hajón nem lehet biztonsággal elvégezni a műté­tet, ezért az orvos kérésére a tenger­alattjárót nagy mélységbe sül­lyesztették és ott hajtották végre az operációt. Amíg a vihar el nem ült, a kór­házzá változtatott búvárhajó a há­borgó tenger alatt, a nyugodt mélységben tar­tózkodott. Mes- cserenko most már a gyógyulás útján van. Adenauer Párizsba utazik A nyugatnémet kancellári hivatal szóvivője hétfőn be­jelentette, Adenauer kancel­lár januárban Párizsba uta­zik, hogy tanácskozzék De Gaulle francia elnökkel. Ade­nauer és De Gaulle a találkozó során megvitatja a francia—' nyugatnémet együttműködés megszilárdítását és több más politikai kérdésről tanácsko- zik. A találkozó részletkérdéseij ben még nem történt meg­állapodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom