Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

FEST me erei xMírlao 1962. DECEMBER 24. HÉTFŐ ülpolifcika külpolitika külpolitika tä$§lkah$ja London Karácsonyra Macmillan mi­niszterelnök Skybolt-rakétát akart ajándékozni az angol polgároknak. Szándéka azon­ban zátonyra futott a Baha- ma-szigeteknél. Kennedy és Macmillan találkozója ugyanis amerikai győzelemmel végző­dött. Az angol miniszterelnök csak a kottát tarthatta, a kar­mesteri pálca amerikai kollé­gájánál volt —, így kesereg a Times, a legtekintélyesebb lon­doni lap, a két kormányfő ta­lálkozója után. Hogyan is állt a helyzet Macmillan és Kennedy tanács­kozása előtt? Az angolok min­denképpen a Skybolt-rakéta birtokába szerettek volna jut­ni. Ezt a fegyvert léglökéses bombázógép szállítja és a re­pülőgéptől 1500 kilométerre levő célpontot is eltalálhat. Anglia atom- és hidrogénbom­bái létrehozása után a szállító- eszközökre összpontosította szakemberei figyelmét. 1960- ig a Blue Streak-rakétával kí­sérleteztek, azonban csakha­mar kiderült, hogy ez a raké­tafajta nem felel meg a vára­kozásnak. hiába költöttek rá több millió fontot és éppen ezért a kísérleteket leállítot­ták. Így alakult ki az angolok számára az az előnytelen hely­zet, hogy mindössze egyetlen olyan léglökéses bombázógép­típussal rendelkeztek, amely alkalmas hidrogénbomba szál­lítására. Ez a gép is meglehe­tősen elavult, és hogy hatéko­nyabbá tegyék, elhatározták, az angol katonai szakemberek, hogy ezeket a bombázógépe­ket az amerikai gyártmányú Skybolt-rakétával szerelik fel. 1960-ban a két hatalom meg­állapodott abban, hogy a raké­tákat közösen állítják elő, „méghozzá úgy, hogy a költsé­gek tetemesebb részét áz ame­rikaiak vállalják. Macmillan bízott szövetségesében és az angol hadsereg pedig türel­metlenül várta az új fegyve­reket, mert így azt remélte, hogy önálló atomerő birtoká­ba juthat és Nagy-Britannia ismét nagyhatalmi szerepet játszhat a világpolitikában. Macmillan minden diplomá­ciai ügyességét összeszedte, hogy a bahamai találkozón 6ikert érjen el és Kennedytöl megkapja a rakétákat. Az amerikai politikában azonban nemcsak a közelmúltban, ha­nem már a második világhá­ború éveiben olyan jelek mu­tatkoztak, hogy az Egyesült Államok csak másodrendű szerepet szánt az angoloknak és nem ismeri el a szigetor­szágot egyenlő partnerként. Ez a felfogás a Kennedy— Macmillan találkozón még erőteljesebbnek bizonyult, mint eddig és Macmillan ké­rése ellenére sem kapta meg az amerikaiaktól a hőn áhíto­zott Skybolt-rakétákat. Ken­nedy arra hivatkozott, hogy a kísérletezés során sok volt a kudarc és nem kifizetődő eze­ket a rakétákat gyártani. Az igazi ok azonban az, hogy az amerikaiak a francia és a nyugatnémet követelések mi­att nem akarják önálló nem­zeti atomhaderő birtokába juttatni az angolokat sem. Nyugat-Európában ugyanis versenyfutás alakult ki a ve­zető NATO-államok között, hogy melyiknek sikerül előbb stratégiai atomfegyver birto­kába jutnia. Washington azonban keresztülhúzta Lon­don számításait, a Skybolt- rakéta helyett Polaris-rakétát ajánlott az angoloknak. Egye­lőre ez is csak ígéret, mert a Kennedy—Macmillan találko­zó közös közleménye szerint „az Egyesült Államok tanul­mányozza annak lehetőségét, hogy bizonyos mértékű támo­gatást nyújtson angol tenger­alattjárók Polaris típusú ra­kétákkal való felszereléséhez.” Az amerikaiak azonban felté­telekhez kötik ajánlatukat, mert Kennedy szerint a Pola- ris-rakétákkal kapcsolatos döntést a legszélesebb össze­függésben kell vizsgálni és figyelembe kell venni az at­lanti-szövetség védelmét. A diplomácia nyelvét lefordítva ez azt jelenti, hogy az ame­rikaiak ugyan ígértek új fegy­vereket az angoloknak, de nem részesítik a szigetorszá­got előnyben a NATO többi európai vezető országával szemben, vagyis London nem kedvesebb Washingtonnak, mint Párizs vagy Bonn. Ez a bahamai találkozó keserű ka­rácsonyi meglepetés az ango­lok számára. New York Befejeződött az ENSZ-köz- gyűlés 17. ülésszaka. A há­romhónapos munka mérlege kétségtelenül biztatóbb, mint az előző esztendőé. A külön­böző világlapok és hírügy­nökségek csaknem egyöntetű megállapítása szerint a világ- szervezet hasznos tevékeny­séget végzett és első helyen emelik ki azt a szerepet, amelyet az ENSZ játszott a Karib-tenger térségében tá­madt válság megoldásában. „Konstruktív kompromisz- szumok szelleme” — így jel­lemzi a TASZSZ tudósítója a 17. ülésszakot. Ez első­sorban a kubai válság meg­oldásában mutatkozott meg. Minden megfigyelő és diplo­mata külön dicsérettel em­lékezik meg U Thant szere­péről, aki komoly részt vál­lalt az ellentétek mielőbbi áthidalásában. Nem játszhatott volna hasznos szerepet a világszer­vezet, ha nem változtak vol­na meg az erőviszonyok. Ma már — az úgynevezett ma­gyar kérdésben hozott ha­tározat is ezt jelzi — a vi­lágszervezet nem szavazógép az amerikaiak kezében. Az ENSZ új tagjai, a szabad afrikai és ázsiai országok alaposan megváltoztatták a helyzetet. Ezt kénytelen­kelletlen az amerikaiak is felismerték. Az Egyesült Ál­lamok határozati javaslata formálisan ugyan többséget kapott, de ha összeadjuk az ellene szavazók és a tartóz­kodók számát, akkor végered­ményben az Egyesült Álla­mok vereséget szenvedett. Már az a tény, hogy Wa­shington arra kényszerült, hogy új javaslatot nyújt­son be az úgynevezett ma­gyar-ügyben, a Fehér Ház eddigi vonalvezetésének fe­lülvizsgálását, igy tehát a hidegháborús irányzat ku­darcát jelenti. A nyugati la­pok nem is rejtik véka alá véleményüket, amely sze­rint a megszavazott ameri­kai javaslat elegáns elteme­tése egy olyan kérdésnek, amelynek megoldására az ENSZ teljesen alkalmatlan­nak bizonyult. Kozmetikázni tehát lehet az amerikai poli­tika hidegháborús vonalve­zetésének kudarcát, de tel­jesen elkendőzni nem. Ez a most véget ért 17. köz­gyűlés egyik legfontosabb tanulsága. M. K. Anglia jó üzletet csinált? Macmillan nyilatkozata a nassaui tárgyalásokról Macmillan angol miniszter- elnök vasárnap repülőgéppel visszaérkezett Londonba a Bahama-szigetekről, ahol Ken­nedy elnökkel folytatott ta­nácskozást. Repülőtéri sajtó- értekezletén kijelentette, hogy Anglia jó üzletet csinált, amikor a Skybolt-program helyett elfogadta az ame­rikai részről felajánlott Polaris-rakétát. Macmillan azt mondotta, hogy Kennedy hajlandónak mutatkozott átadni a Skybolt- rakéta egész programját Ang­liának, ha a szigetország kifi­zette. volna ennek a fejleszté­si programnak százmillió dol­láros előzetes költségeit, ame­lyeket az Egyesült Államok viselt. Ügy vélte, hogy Anglia számára ez nem megfelelő, Kennedy megígérte viszont, hogy az amerikai kormány nem ad utólagosan megrende­lést a Skybolt-rakétákra saját hadserege részére. Macmillan egy kérdésre vá­laszolva azt mondotta, hogy Anglia a Polaris-rakétával, amelyre eddig csak az Egyesült Államok költött, 800 millió dollárt takarít meg és ezt az összeget a következő években hadügyi költségveté­sének növelésére fordíthatja. Macmillan, aki az Angliára nézve szégyenletes alku miatt belpolitikai válsággal néz szembe, az új tervért nyilvá­nosan köszönetét mondott Kennedy elnöknek. Azzal összefüggésben, hogy az Egyesült Államok Francia- országnak is kész átadni Po- laris-rakétákat, Macmillan ki­fejezte megelégedését és azt mondta, hogy ez az új terv „megőrzi részint a független­ség, részint a kölcsönös függő­ség koncepcióját”. Tudtul ad­ta, hogy „igen barátságos sze­mélyi jellegű üzenetet” hozott magával, feltehetően De Ga­ulle elnök részére. Megkérdezték Macmillantól, hogy ebből a helyzetből kö­vetkezően az Egyesült Álla­mok a többi NATO-országnak, elsősorban Nyugat-Németor- szágnak is szállít-e Polaris-ra­kétát. Az angol miniszterel­nök azt válaszolta, hogy „Né­metország, minthogy nem nukleáris hatalom, nem venné hasznát ennek a fegyvernek”. Minden fontos kérdésben egyetértünk A TASZSZ ismertetése Tito elnök pályaudvari beszédéről Mint már arról beszámol­tunk, Tito jugoszláv elnök ha­zaérkezésekor a belgrádi pá­lyaudvaron rövid beszédet mondott. Tito beszédét a TASZSZ a következőkben is­merteti : — Mi a szovjet kormány és személyesen Hruscsov elvtárs meghívására látogattunk a Szovjetunióba — jelentette ki Tito —, meg kell egyben mon­danom, hogy az a vendégszeretet, amely- lyel ott fogadtak minket, felülmúlt minden várako­zást. Magától értetődik — folytatta Tito —, hogy pihenésünket be­szélgetésekre is felhasználtuk. E beszélgetések során külön­féle problémákat tekintettünk át. Nagyon könnyen egyeztünk meg a nemzetközi politikát és a béke fenntartását érintő va­lamennyi fontos kérdésben. — Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy minket, akik láttuk a hatalmas fellen­dülést, és a szovjet emberek lelkesedését, egyáltalán nem lepett meg, hogy olyan szenvedélyesen akarják megőrizni a békét és hogy a szovjet kormány, a szovjet vezetők olyan határo­zottan állnak nemzetközi sí­kon a béke megszilárdításá­nak álláspontján. Erről nyilat­koztunk is. A legfelsőbb ta­nácsban mondott beszédemben nyíltan elmondtam, mennyire mélységesen értékeljük a szov­jet kormány bátorságát, élén Nyikita Szergejevics Hrus- csovval, amikor a Karib-vál- ságról volt szó. Ez a bátorság nagy megkönnyebbülést ho­zott a világ minden országá­ban, minden békeszerető em­bernek. Népünk különösen há­lás a Szovjetuniónak ezért a politikájáért. — Azt, hogy mi a szovjet emberek véleménye orszá­gunkról — mondta a továb­biakban Tito —, azt önök Nyikita Szergejevics Hruscsov szavaiból már hallhatták: Jugoszlávia a szocializmust építi, Jugoszlávia minden fontos nemzetközi kérdés­ben ugyanolyan, vagy ha­sonló álláspontot foglal el, mint a Szovjetunió. — Van még, igaz — elis­merjük ezt — néhány dolog* amiben eltérünk egymástól, ezeket azonban a gyakorlat minden különösebb erőlködés nélkül meg fogja szüntetni. KEJVYES KÉRDÉS Most döntenek majd arról, vajon hivatalosan is vádat emelhetnek-e a Spiegel-ügy gyanúsítottjai ellen Conrad Ahlerst, a Spiegel szerkesztőjét, akit mint is­meretes. októberben Strauss hadügyminiszter közvetlen beavatkozására törvénytele­nül Spanyolországban letar­tóztattak, szombaton elbo­csátották a vizsgálati fog­ságból. Néhány nappal ez­előtt ugyancsak szabadláb­ra helyezték a Spiegel-ügy- gyel kapcsolatban letartózta­tott Adolf Wicht ezredesit, aki a Gehlens-féle kémszol­gálat egyik vezető beosztású tisztje. Augstein, a Spiegel fő- szerkesztője, Schmelz, a lap egyik bonni munkatársa és Martin, a Bundeswehr ezre­dese továbbra is vizsgálati fogságban marad. Az ügyészség közölte azt is, hogy a „hazaárulással” gyanúsítottak ellen most megindítják az úgynevezett előzetes vizsgálati eljárást. A nyugatnémet jogszabályok szerint ennek során a vizs­gálóbíró felülvizsgálja a nyo­mozás eredményeit és dönt arról, vajon „elegendő bi­zonyíték” áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy vádat emelje­nek a gyanúsítottak ellen. A Spiegel-ügyben ugyanis még mindig nem emeltek hi­vatalosan vádat. Az eddigi letartóztatásokra, valamint a lap szerkesztőségének átku­tatására csupán a „nyomozá­si eljárás” keretében került sor. Fedorenko a Szovjetunió új állandó ENSZ-képviselője A Szovjetunió Miniszterta­nácsa Nyikolaj Fedorenkót nevezte ki a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselőjévé és a Szovjetunió képviselőjévé az ENSZ biztonsági taná­csában. Valerian Zorin külügymi­niszterhelyettest, e tisztsé­gek eddigi betöltőjét fel­mentették megbízatása alól Az 50 éves Nyikolaj Fedo­renko rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagja, a filo­lógiai tudományok doktora, egyetemi tanár. Nyiikolaj Fedorenko 1939 óta végez diplomáciai mun­kát. 1952—55 között a szov­jet külügyminisztérium távol­keleti osztályát vezette, ké­sőbb külügyminiszterhelyet­tes lett. 1958-tól a közelmúl­tig a Szovjetunió tokiói nagykövete volt. Rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó javítása rövid határidón beiül Telefonhívásra lakásán javítunk , XIII., XIV., XVI. kerület. Telefon: 204—247. I., II-, V., Vl„ XII. kerület és Budakeszi, Páty. Telki. Budajenő, Nagykovácsi. Perbál. Tel.: 110—024. 110—833 III. kerület és Üröm. Pilisborosjenó, Solymár. Pilisszent- iván, Pilisvörösvár, Budakalász. Csobánka. Pomáz, Szent­endre, Szigetmonostor, Leányfalu. Pócsmegver. Tahltót- falu. Telefon: 363—399 XXI. kerület és Halásztelek, Szigetszentmiklós, Sziget­halom, Tököl, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetcsép. Ráckeve. Telefon: 479—962. V., VII., Vili., X., XVII. kerület és Pécel. Ecser. Maglód. Gyömrő, Tápiósüly, Tápióság, Un. Telefon 181—431. 188—717. VIII., IX. kerület. Telefon: 140—277. IV. , XV. kerület és Népsziget, Palotasziget. Dunakeszi. Fót. Veresegyház. Telefon: 492—339. XL, XXII. kerület és Diósd, Törökbálint. Budaörs. Tor- bágy, Bia, Sóskút, Pusztazámor. Érd. Százhalombatta Telefon: 266—826.

Next

/
Oldalképek
Tartalom