Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

UFCY KXiwhm 1962. DECEMBER 21, PÉNTEK Negatív az idei időjárási januári tavasz, márciusi tél, júliusi fagy és kéthónapos aszály, novemberi esőözön, hófúvás a szélsőségek listáján Az idei év számos meglepő, többnyire kellemetlen fordu­latot hozott az időjárásban s az 1962-t a legjobb akarattal sem lehet majd a jó eszten­dők közé sorolni. A meteoro­lógusok most dolgoznak az adatok összegezésén. Dr. Ber­kes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályá­nak vezetője tájékoztatásul közölte, hogy a „ mérleg" még nem készült el, a jellemző vonások azonban lényegesen már nem változnak. — Megállapíthatjuk —mon­dotta —, hogy a szélsőségek listája szo­katlanul hosszú, s hogy általában véve az idő­járási mérleg negatív lesz. Az 1962. év szélsőséges időjárása a népgazdaságnak szinte vala­mennyi ágában okozott ki- sebb-naigyobb zavarokat: hi­ányt, többletmunkát, költség- emelkedést, illetve terméski­esést. Különösen a mezőgaz­daság érezte meg a rendkívül nagy időjárási kilengéseket. — Már a január felborítot­ta a szokott időjárási rendet: a december végi, szigorú hi­degek után tavasziasan meleg napok következtek. Főleg a hó­nap utolsó harmada volt eny­he. Január 21-én például az ország több vidékén plusz 12 fokig szökött fel a hőmérők higanya. A februári idő — hő­mérséklet tekintetében — már kissé közelebb volt a normá­lishoz, de Európa-szerte nagy szélviharok dúltak. A március, ez a jellegzetesen tavaszkezdő hónap, az idén telet hozott. Március 15-től 25-ig ország­szerte nagy havazások voltak, egy-egy alkalommal a lehullott hó vas-tagsága elérte a 10—15 centit. A hőmérséklet havi kö- zópértéke több mint 3 fokkal maradt a normálszint alatt. — A márciusi télből szinte átmenet nélkül ke­rültünk a kiteljesedett ta­vaszba. A feljegyzések szerint április közepén már 27—28 fokos maximumokat mértek. Ezután megint az ellenkező véglet kö­vetkezett: a májusi középhő­mérséklet 1,5, a júniusi és a júliusi 2 fokkal volt alacso­nyabb a normálisnál. Az ilyen hosszú ideig tartó hűvös idő­járás évtizedenként egyszer- kétszer ha előfordul hazánk­ban. A nagy kilengésre jellem­ző például, hogy június 2-án, 3-án és 4-én a napi középhő­mérséklet hiánya 8 fok volt. Június 4-én, hajnalban Zala­egerszeg, Lenti, Székesfehér­vár és Szeged vidékéről talaj­menti fagyokat jelentettek. Még súlyosabb volt a július elsejei hidegfront hatása: Szé­kesfehérvár környékén mínusz 2 fokig szállt le a talajközeli légréteg hőmérséklete. A napi átlag több ízben 9 fokkal ma­radt a normálszint alatt. — Az augusztus vége meg­hozta az igazi nyarat, úgyhogy a Havi hőmérséklet átlaga 2,5 fokkal túlhaladta a szokásost. — Augusztus szomorú szá­razságrekordot állított fel: Budapesten például alig pár tized milliméter eső hullott egész hónapban, kevesebb mint az utóbbi 120 év alatt az augusztu­sokban bármikor, A száraz hónapok „rangsorá­ban” az idei augusztus a ne­gyedik helyen áll. — A szeptember ugyancsak száraz volt és amellett hűvös is. Októberben tovább tartott az aszály, de a havi hőmérsék­leti átlag fél fokkal ismét meghaladta a normál szintet. — A novembert a nagy eső­zések és a szokatlanul korán jött, bőséges havazás jellemez­te. A 7 hónapig tartó száraz­ság után Budapesten 173 mil­liméter csapadék hullott. Ez a novemberek csapadékre­kordját jelenti egyúttal. No­vember 20-án a Dunántúlon kiterjedt havazás kezdődött, s az ország több vidékére is átterjedt. A Bakonyban több helyütt csaknem 100 centimé­ter magas hóréteget mértek. November 22—26 között a fő­város területén 90 milliméter csapadék hullott, ugyanakkor a Dunántúlon folytatódott a havazás. December első két hete hasonlóan hideg volt, mint a múlt év decemberének második fele. A két hét kö­zéphőmérséklete 3 fokkal ala­csonyabb a sok évi átlagnál. — Az évi csapadékmérleg szerint országosan csupán a március és a november ho­zott jelentős esőt: az utóbbi idők legszára­zabb éve volt ez. A március havi csapadék ősz- szege 100, a novemberé 125 milliméter körül volt. A már­ciuson és novemberen kívül csupán a július adott számot­tevő mennyiségű csapadékot, de csak az ország déli me­gyéiben. — A szélsőségek közé tarto­zik még, hogy december 2-án rendkívül magas: 762 milli­méter volt a légnyomás Buda­pesten. A következő két hét alatt ez 40 millimétert süly- lyedt. December 15-én 724 millimétert mértek, ami az utóbbi évtizedekben még nem fordult elő. A nagymértékű légnyomásváltozás Európa- szerte szélviharokat okozott. A sorozatosan jelentkező szélsőségek magyarázatául dr. Berkes Zoltán elmondotta, hogy f| 1954-től kezdve a napfolt- tevékenység gyorsan erő­södött és 1957 végén érte el a maximumát. Most a megnyugvás viszonylag hosszabb időt, legalább 7—8 évet vesz igénybe. A tapaszta­latok szerint az erős napfolt- tevékenység vezet elsősorban az időjárási rendellenességek­re. tehát a múlt években ta­pasztalt időjárási szélsőségek az idei kilengésekkel együtt elsősorban a még mindig je­lentős napfolttevékenység „rovására” írható. Ugyanígy még a következő években is számítanunk kell az időjárás kisebb-nagyobb kilengéseire. (MTI) Új magyarázat a naprendszer keletkezésére Még egy ismeretlen bolygója van a Napnak? A nemzetközi tudományos életben egyre nagyobb tért hó­dít Egyed László professzor tágulási elmélete. Eszerint amióta a világegyetem — nagyjából mai formájában — kialakult, a gravitáció értéke folyamatosan csökken, s ezért a Földnek, a többi boly­gónak és az egész nap­rendszernek a térfogata is állandóan növekszik. Az elmélet új magyarázatot ad a naprendszer kialakulásá­ra is. Eszerint az első időkben a térnek ezen a részén a Nap­ban összpontosult a jelenlegi naprend,szer egész anyag- mennyisége. Ez az anyag kez­detben rendkívül sűrű volt és igen gyorsan forgott tengelye körül. A gravitáció fokozatos gyengülése folytán azonban térfogata mind nagyobb, for­gássebessége pedig ennek meg­felelően mind kisebb lett. Gyengült tehát a centrifugális erő is, de kisebb mértékben, mint a gravitáció. El kellett érkeznie annak az időpont­nak, amikor a Nap egyenlítőjénél a két- ellentétes erő kiegyenlítet­te egymást, és akkor ott egy szabályszerű gyűrű alakult ki, valósággal a „súlytalanság” állapotá­ban. Ez a gyűrű lassan. le is vált és egyre inkább távolodni kez­Tsz-jogi előadást rendezett Sződön a helyi nőtanács Nagy Sándomé, a sződi Kossuth Tsz főkönyvelőnője a nőtanács megbízásából elő­adást tartott a tagságnak a leggyakrabban előforduló és a legtöbb vitát okozó jogi kérdésekről. Az előadásra több mint szá­zan jöttek el — ami a nagy­fokú érdeklődést mutatja. Ma még gyakran előfordul, Szolgáltató üzemház, univerzális vasipari gép A Ceglédi Vasipari Ktsz energiájának javát, mintegy kétharmad részét, javító-szol­gáltató munkára fordítja. Ma a város négy pontján dolgoz­nak. Tizenegy éve állnak a lakosság szolgálatában. Javító­szolgáltató munkájuk közé tar­tozik rádiók, televízió-készülé­kek, műszerek, motorkerékpá­Harminc irodalmi együttes, 200 kórus a falvakban Több mint 8000 fiatal a művészeti csoportokban Pest megyében rok, hűtőgépek javítása és ga­ranciális karbantartása. A jövő év programjába tar­tozik egy háromemeletes szol­gáltatási üzemház felépítése. Itt végzik majd valamennyi belső javítási munkájukat. Az eddigi „szétszórtság” megszű­nik, egy helyre települ a vál­lalat javító-szolgáltató részle­ge. A Ceglédi Vasipari Ktsz az idén 4 800 000 forint értékű munkával gyarapítja az állam- háztartás vagyonát. hogy a szövetkezet tagjai, nem ismerve alaposan a rá­juk vonatkozó rendelkezése­ket, utasításokat — ha ké­résüket nem teljesítik — rosszindulatról sugdolóznak. Pedig nem arról, csupán a jogtalan igények visszautasí­tásáról volt szó. Nagy Sándomé most rész­letesen ismertette a földjá­radék kifizetésére, az öreg­ségi járulékra, a nyugdíj- igényre, baleseti, anyasági segélyre vonatkozó tudniva­lókat. Elmondotta még, hogy az elmúlt évben javult a terme­lőszövetkezeti tagok munka­morálja. Mindössze négy esetben kellett szóbeli, egy esetben pedig komolyabb büntetést alkalmazni. A megjelentek nagy figye­lemmel hallgatták végig a számunkra oly sok ismeretet nyújtó előadást, s szeretnék, ha ezeket a jövőben más­más témakörrel megismétel­nék. Vágvölgyi Lászlóné tudósító dett a Naptól. Ennek követ­keztében átmérője növekedett és megváltozott benne az anya­gi részecskék eloszlása. Ilyen körülmények között, ha csak néhány részecske sodródott is egymás mellé, máris kialakult egy kis góc, amely folyton újabb részecskéket kapcsolt magához a gyűrűből, amíg végül is létrejött a Nap első bolygója, amely aztán egyre távolodó pályán keringett to­vább a Nap körül. Ez a folyamat többször is megismétlődött, s az újabb gyűrűkből újabb bolygók keletkeztek. Pályájuk szintén mind messzebb került a Naptól, de idősebb „testvé­reiket” utolérni azóta sem tudták. Naptávolságuk jelen­legi mértéke tehát valószí­nűleg keletkezésük sorrendjét is jelzi. Az elmélet szerint ugyan­így kellett kialakulniuk a bolygók anyagából holdjaik­nak is. Kivétel ebben a tekintet­ben éppen a mienk, amely azonban nem is igazi hold, hanem a Föld „ikertestvére”. A Föld és a Hold ugyanis egyszerre keletkezett, mint kettős bolygó, s a nagyobbik csak később „alacsonyította” holdjáVá a kisebbet. Ez a magyarázata annak, hogy a mi holdunk tömege csak 81- szer kisebb a Földénél, míg a valóságos holdak ezerszer- tízezerszer, sőt százezerszer is kisebbek „szülőanyjuknál”, akárcsak a bolygók a „nagy­mamánál”, a Napnál. Az új teória alapján ért­hetővé válik, hogy a külön alakult bolygópályák miért állnak még ma is annyira közel a körhöz, miért feksze­nek nagyjából a Nap egyen­lítőjének síkjában, sitb. Ugyanakkor a gravitáció fo­kozatos gyengülése azt is megindokolja, hogy miért éppen a külső bolygóknak van a legtöbb holdjuk. Nagyszámú hold keletkezésére ugyanis nyilvánvalóan elsősorban a legrégibb bolygókon volt le­hetőség, amelyek a leghosz- szabb időn át „éltek” a gra­vitáció kezdeti rohamos csök­kenésének korában. És ter­mészetesen leghosszabb éle­tük alatt nekik volt a leg­több idejük is a legmesszebb távolodni a Naptól. Az új elmélet azonban a számos megoldatlan kérdés megválaszolása mellett egy­ben érdekes, új feladatot is ad a csillagászoknak. Ha ugyanis a magyarázat helyt­álló, akkor a Nap eddig felfedezett legtávolabbi „boly­gója” — a Pluto — valójában nem is lehet bolygó, hanem csak a Neptunus holdjaként keletkezhetett. Ha később mégis elszakadt „szülőanyjá­tól” és önálló bolygópályára tért át, ennek csak egy még távolabbi valóságos boly­gó zavaró hatása lehe­tett az oka. Ezek szerint o naprendszerben még egy ismeretlen bolygó­nak kell lennie. Hogy eddig nem találták meg annak egyszerű lehet a magyaráza­ta: körülbelül tizmilliárd ki­lométeres távolságban kell keringenie a Naptól, ilyen messziről pedig bolygó mé­böző kozmikus, zavaró té- j retű égitesteket felfedezni nyező^j hatására ellipszissé 1 nem könnyű feladat. (MTI) 23 ezer holdra szerződik a MÉK Már több mint egy hónap­ja megkezdődött a zöldség­félékre a termelési szerződé­sek kötése. A MÉK a jövő évre mintegy 23 ezer holdra szerződik, különböző cikk- féleséigekre. Tavaly például 1400 hold öntözött területre szerződött, az idén már 4500 hold öntözött területen ter­melnek a termelőszövetkeze­tek a MÉK részére zöld­árut. Már maga az öntözött terület növekedése is bizto­sítja, hogy a megyében 1963-ban sokkal több zöldség­féle kerül majd forgalom­ba, mint az idén. Eddig már több mint 9 ezer hold­ra szerződtek le a termelő- szövetkezetek. Több helyen azonban vonakodnak a szer­ződés megkötésétől, különö­sen a dabasi járásban, ahol különböző kibúvókat keres­nek. Némelyik szövetkezet vezetője úgy gondolkodik: „nem szerződök, nem kötele­zem el magam, ki tudja, hogy mit hoz a jövő év”. Az öntevékeny művészeti tömegmozgalom az idén nagymértékben fejlődött Pest megyében. A különféle együt­tesek jól betöltik feladatu­kat: a tömegek művészeti ér­deklődésének. ízlésének fej­lesztését, a fiatalok esztéti­kai nevelését. Megyeszerte 456 öntevékeny művészeti csoportban több mint 8000 fiatal foglalkozik rendszere­sen a különböző művészeti ágakkal. Egy-egy alkalommal ennél jóval több falusi fiatal kap­csolódik be a kulturális ren­dezvényekbe. A Sziklai Sán­dor kulturális fesztiválnak például 60 000 részvevője volt a megyében. Az újonnan meg­hirdetett, több hónapig tar­tó ifjúsági kulturális szemlén még ennél is többen szerepel­nek majd. A színjátszó cso­portnak igényes munkáját bizonyítja, hogy érdeklődé­sük mindinkább a nehezebb előképzettséget is igénylő irodalmi műsorokra irányul. A megyében egy év alatt több mint 30 olyan új együttes alakult, amely kizá­rólag ilyen irodalmi esteket iktatott programjába. Több mint 200 éneklcar is műkö­dik Pest megyében, amelyek közreműködnek a különféle Több helyen pedig azért nem szerződnek, mert szabad pia­con akarják értékesíteni a zöldárut. Mindegyik nézet veszélyes, mert a szövetkezeti veze­tők kiteszik magukat an­nak, hogy vállalva az érté­kesítési felelősséget, a koc­kázatot, ha nagyobb termés, bővebb esztendő következik, nyakukon maradhat az el­adatlan zöldáru, s a szö­vetkezet tagjainak nem tud­ják biztosítani az előre be­tervezett jövedelemrészese­dést. Az a helyes, ha a szövetke­zetek vezetői alaposan meg- hányják-vetik a termelési feltételeket, tervet készíte­nek és már most leszerződ­nek a MÉK-kel, hiszen — mint ismeretes — a MÉK a leszerződött árukra előleget biztosít, amelyből a szövet­kezetek folyamatosan munka­egység-előleget adhatnak a tagokn&k. ünnepélyeken, gyűléseken, sőt £ a családi ünnepségeken is. (MTI) í---------- I 01 birkanyíró tanfolyam \ 1 5 Az állami gazdaságok már ; hetven korszerű, 12 nyírófe-! jes szovjet gyártmányú birka-! nyíró-géppel rendelkeznek. Ez ! elegendő ahhoz, hegy az egész ! juhállományukat géppel nyír-! ják. Szentes, Endrőd. Komló; híres nyírói és nyíróasszonyai; is fokozatosan áttérnek a F.é-; pék kezelésére. A gépi birka-; nyírást az állami gazdaságok-! ban mindössze öt évvel ezelőtt! kezdték szélesebb körben al-J kalmazni, s akkoriban a kézi! nyírok nem nagy jövőt jósol-j tak a gépeknek. Azóta bebizo- j nyosodott. hogy a gépi nyírás- nemcsak sokkal gazdaságo- j sabb és gyorsabb, hanem a: gyapjút is hosszabb szállal sze- \ di le a gép, nem hagy olyan j nagy „tarlót” mint a kézi nyí-: rás. A moíít induló öt tanfo-1 lyamon a kézi nyírók elsajá­títhatják az új mesterséget. Aj , tanfolyamokat úgy szervezték . meg, hogy azokra a termelő- : szövetkezetek is elküldhessék i szakembereiket, (MTI) Majd, ha megöregszik Kötöttáru — magyar perzsa : Budakeszin működik a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat kötőrészlege. Néhány vezető szakember tanította be a környékbeli asszonyokat, akik azelőtt az ottani erdőki­termelésnél dolgoztak. Más : munkalehetőségük nem volt, is így érthető, hogy nagy i örömmel fogadták, amikor a i vállalat új foglalkozást kínált, i Ma már kiváló munkát végez- i nek, s ez év tavaszán leteszik i a szakvizsgákat is, hogy az : eddiginél jobb kategóriában, jtöbb keresethez jussanak. ; Mit készítenek Budakeszin? Rajkai Istvánná tájékoztató­ba szerint igen szép férfi. ! női és gyermek kötöttárut. A j legkülönfélébb mintájú női, í férfi sportpulóvereket, férfi í pólóingeket, hímzett gyapjú ; gyermeksapkákat kötik a kör- ! nyéken lakó lányok és asszo-* ínyok. A megrendelők: az í ÁTEX, a földművesszövetke- í zetek, a Pest megyei kiskeres- ! kedelem és a RÖVIKÖT. Va- ; lamennyien- megelégedéssel ! nyilatkoznak a Pest megyei ! Vegyi- és Kézműipari Válla­lat kötöttárurészlegének mun­kájáról. Ez annak is köszön­hető, hógy az egyes mintákat maguk tervezik. Az időközben befutó, módosító kívánságok­nak megfelelően néhány óra, vagy egy nap alatt változtat­nak a fazonon. Ez az esztendő négymillió­val gyarapítja a vállalat jö­vedelmét, a szorgos budakeszi asszonyok kezemunkája nyo­mán. Jól ismert a megyében, az országban, de külföldön is az abonyi szőnyegüzem. Válto­zatlanul sok a munkájuk, s egy esztendőre előre megvan a rendelésük. Az itt készülő magyar perzsát osztrákok, s az északi államok kereskedői vásárolják meg. A Szovjet­uniónak százezer csomós, ki­váló minőségű kártolt gyapjú­szőnyeget kötnek nagy meny- nyiségben. Csak az esztendő utolsó hónapjában 600 000 fo­rint értékű munkát kell elvé­gezniük. Az abonyi szőnyeg­szövő üzem évi nyolcmillió forinttal járul a vállalati be­vétel növeléséhez. meg tudod-e mon­dani, hol laktok, hová menjek? Az apróság né­hány pillanatnyi igen komoly gon­dolkozás után tisztán, értelme­sen. pontos cí­met mondott, ke­rületet, utcát, házszámot, eme­letet, ajtót. — Rendben van — szólt a bácsi, fölírom a címet, aztán majd me­gyek a maciért. A következő megálló előtt' a gyerek édesany­jával a leszállás­hoz készülődött. Amikor lemá­szott a magas ülésről, nagyos udvariassággal így szólt új ba­rátjához: — Tessék he­lyet foglalni. r. ó. Gyönyörködve nézte a gyereket. Aztán évődni kez­dett. — Nekem ad­hatnád a ma­cit* — szólt hoz­zá kedvesen. A gyerek nem lepődött meg, csak kicsit job­ban magához szo­rította kincsét, majd fnélykék szemét tágranyi- totta utitársa fe­lé. — Ezt nem ad­hatom — szólt csilingelő hangon —, mert ez még nagyon fiatal. Ha megöregszik — tette hozzá biz­tatóan — oda­adom. — Ejnye, ejnye — sajnálkozott a bácsi —, no de n,em baj. Majd ha megöregszik a maci. elmegyek érte. Csak hát Persze: villa­moson történt. A jó, öreg 6-oson. A kocsi zsúfol­tan döcögött cél­ja felé. Az egyik \ ablaknál, szem- j ben az édes- \ anyjával, pici em- [ berke ült. Lehe- i tett két eszten- i dős. Fiú-e, vagy \ lány, az nem de- ; rült ki. De nem : is fontos. Pará- ; nyi mackót szo- \ rított magához és : beszélt is hozzá. ! Gügyögött, mint ; ahogyan a fel- ! nőttek szoktak, í amikor a gye- ! rekhez „leeresz- ! kednek”. A nagy \ tolongásban egy ; mosolygó arcú, ! alacsony, köpcös ! bácsi szorult mel- 5 léje. Szemmel lát- £ hatóan munkájá- \ ból hazafelé ! igyekvő munkás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom