Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

1962. DECEMBER 15, SZOMBAT rew UECYEI ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR KŐK ORSZÁGOS TANÁCSA A Magyar Nők, Országos Ta­nácsa pénteken az Országház vadásztermében ülést tartott, amelyen megvitatta a nőmoz­galom soronlevő feladatait, a nyolcadik kongresszus útmu­tatásai nyomán. Ortutay Zsuzsa, a nőtanács titkára, arról beszélt, a nők sokat tehetnek azért, hogy az egész társadalomban tovább erősödjék a bizalom légköre. A városokban és a falvakban a nőmozgalom fontos feladata, hogy a munkásnőket, paraszt­asszonyokat, értelmiségi nőket és kispolgári rétegek asszo­nyait közel hozza társadalmi céljainkhoz és egymáshoz. Gyorsabb és megbízhatóbb A szalagszerű gépjavításra térnek át a Ceglédi Gépállomáson A Ceglédi Gépállomás trak­torai is kifagytak a határból, s ezzel újabb időszak kezdő­dik a traktorosok számára. Ez a munka sem igényel kisebb figyelmet, erőfeszítést, mint a szántás-vetés, ellenkezőleg, a téli gépjavításokon nagy­mértékben múlik az egész évi munka sikere. A gépállomás vezetői is ér­zik a nagy felelősséget, amely a gépjavítás időszakában rá­juk hárul. Éppen ez indította őket arra, hogy változtassa­nak a gépjavítás eddigi mód­szerén. Az új gépjavítási Elkészítette munkatervét a szobi járási tanács-vb az új tanács megalakulásáig Pénteken a Szobi Járási Ta­nács Letkésen megtartott ülé­sén a letkési Bástya Tsz be­számolóját tárgyalta meg, de foglalkozott a letkési Búzaka­lász Tszcs jelentésével is. A két kollektív gazdaság jövő év első napjától egyesül és közös munkájának megszer­vezését is (felülvizsgálta a já­rási tanács ülése. Ezután egyéb ügyeket tár­gyalt, majd Bartha Antal já­rási tanácselnök bejelentette az új választások kiírását és megköszönte a tanácstagok néigy esztendőn át a járás közösségéért folytatott mun­kásságát. Közölte, hogy a vég­rehajtó bizottság az újonnan megválasztott tanács alakuló ülését a választás napját kö­vető tizenöt napon, belül szán­dékszik összehívni. Ismertette a vb munkatervét az új év első negyedére is. Eszerint a vb feladata ebben az időszak­ban, karöltve a Hazafias Nép­fronttal — a választások ad­minisztratív előkészítése és le­bonyolítása. Az új évben, ja­nuár 11-én tartja első ülését, amelyen megtárgyalja a járási sportszövetségek tevékenysé­gét. valamint a járási anya­könyvi felügyelő miunkáját A február 22-i vb-ülés különös tekintettel a lakosság szolgál­tató ellátására, foglalkozik a járás ötéves iparpolitikai ter­vévél. Megvizsgálja, mi való­sult meg abból 1982 folyamán és az 1963. évi részlet végre­hajtását előkészíti. Március 8-i ülésén foglalko­zik a vb az új tanács alakuló ülésének előkészítésével, amelyre az azt követő napok valamelyikén kerül sor. A boltok ünnepi nyitvatartási rendje A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya e hó 15- től 26-ig. figyelemmel a la­kosság zavartalan ellátásának biztosítására, a megye terüle­tén az üzletek nyitvatartásat az alábbiak szerint szabályoz­ta: Szombaton, december ló­én minden üzlet a szokásos szombati nyitvatartási _ rend szerint árusít, de a városok, járási székhelyek és nagyobb községek központjában, vala­mint a főútvonalakon levő iparcikküzletek és áruházak délután 6 óráig tartanak nyit­va. Ezüstvasárnap, december 16. A vasárnap is árusító élel­miszerboltok a szokásos ideig, az édességboltok reggel 9-től este 7 óráig, a dohányboltok vasárnapi nyitvatartás szerint árusítanak. Az előbbiekben felsorolt iparcikkboltok, köny­vesboltok és áruházak délelőtt 10 órától este 6 óráig tarta­nak nyitva. Szombat, december 22. Vala­mennyi élelmiszer- és ipar­cikküzlet, édesség- és dohány­bolt, piac, továbbá vendéglá­tóipari egység, a szokásos hét­köznapi nyitvatartásnak meg­felelően árusít. Aranyvasárnap. december 23. Az egyműszakos élelmi­szerboltok reggel 7-től délután 6-ig, a később nyitó e?ymű- szakos boltok az egyébként is szokásos ideig, de legalább .délután 6 óráig tartanak nyit­va. A kétműszakos élelmiszer- boltok^édesség- és dohánybol­tok, továbbá a piacok és ven­déglátóegységek a szokásos szombati nyitvatartási rend szerint árusítanak. Az ipar­cikkboltok, könyvesboltok és áruházak délután 6 óráig áll­nak a vásárlók rendelkezésé­re. Hétfő, december 24. Vala­mennyi élelmiszer-, édesség­éi dohánybolt, továbbá a pia­cok reggel 8 órától délután 4 óráig, az iparcikküzletek, könyvesboltok és áruházak reggel 8 órától délután 2 óráig tartanak nyitva. Vendéglátó­ipari egvságek este 8 óráig folytatlák üzemüket, a váro­sok főbb útvonalain levő ét­termek azonban az igények­nek megfelelően, tovább tart­hatnak nyitva. Karácsony. Kedd. December 25. Az összes üzletek zárva tartanak, kivéve a dohánybol­tok. amelyek a szokásos va- Bámapi ideig árusítanak. A «endéLgiátóipari egységek a szombati nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Karácsony második napja. Szerda. December 26. A va­sárnap is árusító élelmiszer­boltok a szokásos vasárnapi nyitvatartási rend szerint áru­sítanak, de ezenkívül városon­ként legalább két, és közsé­genként legalább egy élelmi­szerboltot reggel 8-tól délelőtt 11 óráig nyitva kell tartani. A dohány- és édességboltok a va­sárnap szokásos ideig tartanak nyitva, a vendéglátóipari egy­ségek szintén. Az iparcikküz­letek, könyVesboltok és pia­cok zárva tartanak. módszer előnyeit Gráczer Mi­hály főmérnök ismertette. — Több előny származik a szalagszerű javításból. Gyorsabban halad a mun­ka és ami számunkra a legfontosabb, megbízha­tóbb a javítás, mint a korábban alkalmazott gépjavítási módszernél. — Mi a szalagszerű javítás lényege? — A javítás kezdetekor a gépet szerelőkocsira helyez­zük, és mire végigér a műhe­lyen a szerelőkocsi, akkorra elkészül a munka-, vagy erő­gép. A műhelyben négy állo­mást létesítünk, ahol a ja­vításra szoruló gép hosz- 6zabb-rövidebb ideig tar­tózkodik. A szalagon egyszerre három gép „fut”. Eddig az emberek mentek a géphez, most a gép megy a szerelőkhöz. — Hogyan osztják el a sze­relőket? — Amint mondottam, négy állomást létesítettünk a sza­lagon belül. Tizennégy kép­zett szerelő dolgozik a szala­gon és mindenkor az a három traktoros, akinek a gépe javí- táoealá kerül. Az egy-egy állo­máson dolgozó szerelők min­dig ugyanazt a munkafolya­matot végzik, tehát jól begya­korolják magukat, gyorsan végzik munkáj iikat, s amint korábban is mondottam, lel­ki ismeret esőbben. A szalag­szerű javításnál ugyanis gyor­san kitudódnak a hibák és gyorsan kitudódik az is, hogy ki követte azt el. Könnyebb tehát az ellenőrzés. A hiba nem akkor „ugrik ki”, amikor a traktort már összeszerelték — ami az eddig alkalmazott javítás; módszernél gyakran előfordult —, hanem szerelés közben. Ellenőrzi a javítást a traktor gazdája is, aid mint' "mondottam, ...végig­k íséri a traktort az összes munkafolyamatokon: — Hány traktor kerül javí­tásra? — A gépállomásnak mint­egy 35, a termelőszövetkeze­teknek pedig mintegy 10 trak­tor főjavítását végezzük el a téli időszakban. — A szalag szerelése mikor fejeződik be? — A szerelőszalaghoz szük­séges készülékek és beufndc- zések javarészét műhelyünk­ben készitjük el. de mintegy 50 000 forint értékben vásá­rolunk gépieket és szerszámo­Mcgnyílt Az ipar művészete című kiállítás Az Iparművészeti Múzeumban rendezték be Az ipar mű­vészete című kiállítást, amelyen bemutatják a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek új, modern munkáit. kát. Berendezünk például egy ^ bejárató- és fékműhelyt. /- A cseremotorok teljesít­ményét is mérni fogjuk, s ezzel elejét vesszük a ja­vítóvállalatokkal való vi­táknak. Egyetlen gép sem hagyja el a jövőben anélkül a szerelőmű­helyt, hogy annak teljes'tmé- nyéről előbb ne győződnénk meg. A szalag szerelését még az ünnepek előtt befejezzük, de a munka csak január első napjaiban kezdődik meg. — A főjavításokon kívül milyen javítási munkákat vé­geznek még? — Az idén létesítünk egy szervizműhelyt, ahol az erő- és munkagépek folyó javítá­sát végezzük. A tél folyamán mintegy 70 traktor kerül kar­bantartásra. A szervízműhely- ben a traktorosok egy szerelő irányítása mellett dolgoznak — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Gráczer Mi­hály főmérnök. —m. s.— Részlet a kiállításról (MTI Foto, Bojár íelv.) Mondjon véleményt! HITES EZERMESTEREK Érdekes, igen tanulságos a vita, amely lapunk hasábjain folyik életünk egyik komoly problémájáról, a lakosság úgynevezett apró-cseprő szükségleteinek kielégítésé­ről. Egymás után jelennek meg a nagy felkészültséggel és jó szándékkal megírt hoz­zászólások, tele figyelemre méltó megállapításokkal, hasz­nos ötletekkel, jó tanácsok­kal. Feltárnak sok olyan hibát, amelyről még nem sok szó esett a nyilvánosság előtt. Valamennyiben az őszinte segítő szándék nyilatkozik meg. Jogos tehát ag^a re­mény, hogy a vita gazdag anyagát igen célszerűen fel­használhatják azok, akikre a kérdés megoldása vár. Fogadatlan pirókátorként vo­natkoztattam magamra is a cikksorozat gyűjtőcímébe fog­lalt felszólítást, hogy mond­junk véleményt a végre na­pirendre tűzött kérdésről. A hozzászólások olvasása köz­ben ugyanis különös képzettársulás eredményeként gyakran föl­bukkant emlékezetemben a Intézkedési terv az új feladatok megoldására Tanácskozóit a MÉSZÖV választniánva Nemrég megvizsgálta a SZÖ- VOSZ a MÉSZÖV irányító és ellenőrző munkáját, hogy a ta­pasztaltak alapján segítséget nyújtson a további tennivalók kialakításához és végrehajtá­sához. A vizsgálatban Szirmai Jenő elvtárs, a SZÖVOSZ el­nöke is részt vett. A MÉSZÖV választmánya — Bokor József elnökletével — tegnapi ülésén megvitatta azt az .intézkedési tervet, ame­lyet a megyei igazgatóság a tapasztalt hiányosságok meg­szüntetésére és a munka meg­javítására kidolgozott, felhasz­nálva azt a módszerbeli segít­séget is, amelyet a brigádvizs­gálat nyújtott. Földvári József elnökhelyet­tes vitaindító bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az igazga­tóság és a SZÖVOSZ megál­lapításaival mindenben egyet­ért, s az jelentősen hozzájárul a megnövekedett feladatok jobb megoldásához. Az intézkedési terv első helyen foglalkozik a felvá­sárlás és értékesítés prob­lémáival. Előírja, hogy a megyei tanács­csal egyetértésben, az öntözé­ses zöldségterületet 1400 kh- ról 4000 kh-ra kell növelni 1963-ban, s a földművesszövet­kezeteket jobban be kell von­ni a kisebb területekre szerző­dött tsz-ek zöldség, gyümölcs. és burgonyatermelvényeinek felvásárlásába. Biztosítani kell azt is, hogy az eddigieknél te­vékenyebben végezzék a csalá­di művelésű és háztáji árufel­vásárlást. Ez összefügg azzal a törekvéssel, hogy a megyei ta­nács csökkenti a központi zöldség- és gyümölcsellátásban részesülő helységek számát, en­nek megfelelően a többi köz­ségben az árualapok biztosítá­sa a földművesszövetkezetek feladata. A párt- és tanácsi szervek közreműködésével el kell érni, hogy a község lakos­ságának ellátására a termelő- szövetkezetek bő áruválaszté­kot termelő parcellákat jelöl­jenek ki. amelyeken — a ház­táji gazdaságok termelvényei- vel kiegészítve — a helyi -szük­séglet biztosítható. Tovább? új feladatok Is há­rulnak a földművesszövetke­zetekre a jövőben. Pest megye területén mintegy 6,6 millió gyü­mölcsfát tartanak számon, s ebből alig félmilliót tesz ki az üzemileg művelt fák szá­ma, tehát több mint 6 millió a házi kertek és az úgyneve­zett szórvány gyümölcsösök állománya. Felbecsülhetetlen kincs rejlik ezekben a gyü­mölcsfákban, amelyek viszont i°en elhanyagoltak. Mintegy 70 százalékuk csupán harmad­osztályú vagy ennél is alacso­nyabb minőségű gyümölcsöt terem. Ezért határozott úgy a MÉSZÖV választmánya, hogy növényvédő brigádokat kell létrehozni az ehhez szükséges gépek és egyéb felszerelések biztosításá­val, hogy a házi kertek és a szór­vány telepítések gyümölcs­fáiban rejlő érték ne menjen veszendőbe, hanem növeked­jék a terméshozam és egyút­tal a gyümölcs minősége is javuljon. Határozott a választmány a vezetés színvonalának megja­vítására vonatkozó tenniva­lókról, s a hálózatfejlesztés feladatairól is. Többek között kimondta azt is. hogy az 1963. évi tatarozási és karbantartási keretek 80 százalékát az elha­nyagolt külterületi és tanyai kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari (egységek rendbehozására kell »fordítani. Végül a választmány állást foglalt a megyeszerte megin­dult egyesülések kérdésében, helyeselte a nagy földműves­szövetkezetek kialakítására irányuló törekvéseket. Az új feladatokat ugyanis gazdasá­gilag erős, magasabb színvo­nalú vezetést biztosító föld­művesszövetkezetek képesek csak megoldani. (d. k.) hírhedt szegedi boszorkány- pörök egyik nem sok fi­gyelmet keltett, bár megíté­lésem szerint igen fontos momentuma. Közel két és fél évszázad, pontosan 234 esztendő viharzott már el az­óta, hogy a kapzsiság, a ha­talomvágy és az idegen zsoldba szegődött gonosz­ság, megnyergelve a babo­nák melegágyát, a nyomort és a butaságot, fellobbantotta a szegedi Tisza partján a szörnyű máglyákat és tizen­három ártatlan embert kül­dött rettenetes tűzhalálba. Az áldozatok között , volt a hat­vanöt esztendős Nagy An­na, a népszerű öreg bába­asszony, aki a bábaság mel­lett javasasszonykodott oly­kor, mindenféle kenőcsöket sózva a betegekre, akik az- j tán vagy meggyógyultak j vagy elpusztultak tőle. Igen jó lehetett a híre a nép kő- | rében, mert mindenfelé hí­vogatták, ahol megbetegedett valaki a háznál. A boszorkánypörök elsár­gult aktatömegében szeré­nyen bújik meg az 1728. ja­nuár 18-án kelt tanácsi ha­tározat, amely kimondja, hogy „mivel minden kirá­lyi városban practicáltatik (ügyeskednek), hogy hites bor- j bélyok legyenek, itt is proxi- j ma occasionen (a legközeleb- j bi alkalommal) három vagy négy borbély fog adiuráltat- ni (föleskettetni).” f Szegeden tehát egészen a boszorkánypörökig nem volt „hites borbély”, nem volt or­vos, azért szorultak a tudatlan betegek e kuruzslókra és ezért tehettek szert a javasasszo­nyok olyan jól jövedelmező pacientúrára. Ha lett volna orvosa a városnak, a kuruzs- lás miatt befogott öregasszo­nyok ellen emelt vádak túl­nyomó része meg sem szüle­tik és talán soha nem lobban­nak fel azok a gyilkos mág­lyák sem. Talán még azzal sem vádolhatták volna meg a szegény Nagy Annát, hogy ő adta el az esőt és a harmatot, valamint a Tiszából a halakat és a szegedi termőföldek zsír­ját törökországi — kartársnői­nek. Megkérdezhetné valaki, hogy mi köze ennek a régi históriának ehhez a mai té­mához? Némi köze okvetlenül van, hiszen le lehet vonni be­lőle azt az örökérvényű tanul­ságot, hogy mindig nagy ba­jok származhatnak abból, ha valami olyan nincs, aminek lenni kellene, tehát okos do­log idejében gondoskodni a hiányok pótlásáról. Életünk szédületes Aram­ban fejlődik. Ma már nincs olyan eldugott falu ebben az országban, ahol ne lenne néhány televízió, mag­netofon, rádió, ahol ismeret­len fogalom lenne a mosógép, a porszívó, a kávéfőző masi­na, ami valóságos áldás mind, de csak addig, amíg valami hiba nem támad benne. Ak­kor aztán rögtön > átokká vá­lik, ha nincs senki a közelben, aki értene a megjavításához. De ugyanilyen átokká válik a kilyukadt cipő, az elromlott óra, a betört ablak, a lesza­kadt redőny, a megbénult varrógép is, ha nincs a falu­ban hites „borbélya”. Az a baj, hogy erre a kér­désre nem figyeltünk föl ide­jekorán, és e tekintetben ki­csit elhamarkodva végeztük el a történelmi átalakítás gyö­nyörű munkáját. Nem gondos­kodtunk a menetközben je­lentkező zökkenők elhárításá­ról. Talán beszélni sem mer­tünk róla, mert okkal vagy oktalanul attól tartottunk, hogy szavunk mögött vissza­húzó szándékot gyaníthat a rosszindulat. Pest megye egyik legna­gyobb községében tapasztal­tam nem is olyan régen, hogy a lakóházakon jelentkező ta- taroznivalók egyre komolyabb gondot okoznak, mert a meg­maradt néhány öreg kőműves­kisiparos lassanként leteszi a malteros kanalat és senki sincs, aki azt átvegye tőle. A fiatalok idegenkednek a pályától, nem vállalják a tanulóéveket, de a meglevő mesterek is száz­szor meggondolják, hogy vál­laljanak-e nehéz föltételek között tanulókat. Tudok viszont egy Balaton melléki községről, amelynek tanácselnöke elhatározta, hogy hites ezermestert adju- ráltat a maga hatáskörében faluja számára. Feljött tehát Budapestre, kutasson alkal­mas szakember után. aki ért a rádióhoz, a televízióhoz, de szükség esetén meg tudja ja­vítani a zárak, a lakatok, a ke­rékpárok, a motorok kisebb hibáit is. Lakást ajánl neki és olyan szerződést a község ne­vében, amely mee,határozott összegű községi munkát is biztosít számára. Nem tudom, sikerrel jári-e az expedíciója, de azt hiszem, ötlete megérdemli a tanulmá­nyozást. Hátha ilyenféle mó­don lehetne közelebb jutni a kéröés megoldásához. Magyar László Kínai kereskedelmi kormányküldöttség érkezett Budapestre Csütörtökön Budapestre ér­kezett az a kínai kormány- delegáció, amely tárgyaláso­kat folytat az országaink közötti 1963. évi árucsere-1 forgalomról. A megállapo­dást előkészítő tárgyalások szombaton kezdődnek a Kül­kereskedelmi Minisztérium^ ban. (MTI) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom