Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

"MfiVfap 1963, DECEMBER 15. SZOMBAT A Gelka-szervíz fejlesztési terve A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, a Gelka, az év végéig Sik­lóson, Kisvárdán és Kis- kunlacházán nyit kirendelt­séget. A szerviz dolgozói'Ígé­rik, hogy az ünnepekre a műhelyekből valamennyi ké­szüléket visszaadnak tulaj­donosának. Ezenkívül kará­csonykor és szilveszterkor is tartanak ügyeletet. A Gelka jövőre újabb húsz kirendeltséggel, fiók­kal bővíti a hálózatot, s Szombathelyen rendezik be az ország legkorszerűbb szer- vízüzemét. Örvendetes új­donság: a szükségletnek meg­felelően akarják biztosítani a hűtőgépek országos javí­tását, karbantartását is. (MTI) MIT MOND A KISKORÚAK HÁZASSÁGÁRÓL A TÖRVÉNY A GYÁMHATÓSÁG A PSZICHOLÓGUS Agyonlőttek egy mezőőrt Csütörtök délelőtt Tápiósá- pon, a Kugli-hegyen, agyon­lőtték Laki István mezőőrt. A tettes kézrekerítésére szé­leskörű nyomozás folyik. Régi hagyomány, hogy a fa­lusi fiatalok szüret után, vagy farsang idején kötnek házas­ságot. Ezekben a hetekben szinte minden községben sor kerül egy-egy lagzira. Az idő­pont megválasztása nem vé­letlen: ilyenkorra véget ér a betakarítás, s előbb-utöbb el­érkezik a zárszámadás napja is. A fiataloknak tehát idejük is, pénzük is van a lakodalom­ra. Olykor még a túl fiatalok­nak is ... Róluk kell most beszélnünk, a kiskorúakról. Januárban lesz tíz esztendős népköztársa­ságunk családjogi törvénye, amely előírja, hogy a kiskorúak csakis a gyámhatóság engedélyé­vel köthetnek házasságot. Államunk e törvénnyel igye­kezett biztosítani a kiskorúak kettős érdekvédelmét: azt is, nehogy vagyoni, felekezeti, nemzetiségi vagy más, szub­jektív tényezők gátolhassák házassági szándékaikat, s azt is, nehogy felelőtle­nül kössenek házasságot. A gyámhatóság — mint a kiskorúak érdekvédelmi szer­ve — alapos körültekintéssel vizsgálja a körülményeket s csak az anyagilag, erkölcsileg megalapozott házasságot en­gedélyezi. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 16 éven aluli leány, illetve 18 éven aluli fiú házasságkötéséhez nem járul hozzá. Ezt a gyakorlatot a kisko­rúak érdekei diktálták. A gyámhatóságnak ugyanis az alábbiakat kell figyelembe vennie: A kiskorú személy a házasságkötés folytán nagykorúságot szerez, ön jogú­vá válik. Ügyeit önállóan kell intéznie, s ha nehéz helyzet­be jut, a gyámhatóság — amelynek hatásköréből kike­rült — nem segíthet rajta. A házasságkötés igazi célja: a családalapítás. A túlságosan fiatal szülők na­gyon ritkán alkalmasak arra g a feladatra, amit gyermekük J gondozása, nevelése jelent. O Az 1961. évi III. tör­vény a tankötelezett­ség határát 16 éves kor­ban állapította beg. A 16 éven aluli fiatal házasságkötésének engedélyezésével tehát a ha­tóság meghiúsítaná e törvény érvényre jutását. O Orvosi vélemény sze­rint egészséges utódok 16 éven aluli anyától és 18 évnél fiatalabb apától nem­igen várhatók. O Az általános megelő­zés egyéb szempontjai között a gyámhatóságnak az sem mellékes, milyen jövő várna a születendő gyermek­re: milyen anyagi ellátásban, erkölcsi nevelésben részesül­ne. Figyelembe kell vennie a gyámhatóságnak a kiskorúak házassági kérelménél az indí­tékokat is, amelyek nem min­den esetben alapulnak kölcsö­nös vonzalmon. Előfordul, hogy a kiskorú a szülőkkel, vagy a mostohaszülővel rossz viszonyban él, s a házasságba „menekül”. Az ilyen házasságok azon­ban ritkán tartósak, hiszen elsősorban a meggyű­lölt otthonból való menekülés vágya hozta létre. Ellene szól a túl fiatalon kötött házasságoknak számos lélektani körülmény is. A gyámhatóság gyakran kikéri ilyen ügyekben a pszichológu­sok véleményét, amelyek így összegezhetők: A pszichológusok a 16 éven aluli lányokat és a 18 éven aluli fiúkat kamaszoknak te­kintik. akik — az olykor meg­tévesztő látszat ellenére — sem testileg, sem lelkileg nem eléggé fejlettek. A szerveze­tükben végbemenő növekedési folyamat rendszerint a fizi­kai és a lelki tényezők disz­harmóniáját váltja ki ben­nük. A lelki érzelem és a tes­ti érzékiség teljesen elválik egymástól. A kamaszkor — mondják a lélektan tudósai — a gyermek életébén a második dackor­szak. Jellemzője, hogy a ser­dülő szüleivel, s általában a felnőttekkel szembenáll, da­cos. önfejű. Véleményét nem a tapasztalt felnőttek, hanem a vele egykorú, hangadó tár­sai befolyásolják. A kamasz ebben a korban keresi, pró­bálgatja egyéniségét; keresi, próbálgatja választottját is. Mivel hajlamos a gyors fólián:?olásra, a választás­nál nem mérlegel. Pusztán a tetszetős külső, vagy egy kellemes , tulajdon­ság elég ahhoz, hogy lángra- lobbanjon. Az érettségnek azt a fokát, amikor az ember va­lóban társat keres, s a külső mögött a tartalmat is értéke­li, csak évekkel később éri el. A kamasz ítélőképessége gyen­ge, kialakulatlan, erősen haj­lamos a túlzásokra. Ilyen ér­zelemvilágra házasságot ala­pozni — nem lehet. A pszichológusok vélemé­nyét nem elvont kutatások, hanem az életből — a válóperi tárgyalásokból — vett példák igazolják. Talán ennyiből is kitűnik, mi mindent kell mérlegelnie a, gyámhatóságnak, ha lelkiisme­retesen képviseli a kiskorúak érdekeit. De csakis ezzel a körültekintéssel veheti ele­jét a felelőtlenül kötött házas­ságoknak, így óvhatja meg a kiskorúakat attól, hogy el­rontják az életüket. Dr. Both Zsigmond, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője Három szép, új vonalú tréningruha. Balról jobbra: Ott­honka elnevezésű műselyem fedőszálas anyagból készült, fekete női melegítő, bakfis tréningruha VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^tilédiJöHasr# \ városfejlesztés problémái Á Ceglédi Városi Tanács keddi ülésén dr. Szondy György városi ügyész beszá­molt a törvényesség helyzeté­ről. A tanácsülés megelége­déssel vette tudomásul, hogy a bűnügyek száma mind keve­sebb és ami előfordul, az is rendszerint jelentéktelenebb. Ezzel szemben a közlekedés terén még mindig igen sok a szabálysértés, illetve a bűn- cselekmény. Egyes gépjármű- vezetők felelőtlen magatartása gyakran balesethez vezet. Az első napirendi pont után Sze- lepcsényi Imre, a végrehajtó bizottság elnöke, a városfej­lesztés problémáiról terjesztett elő jelentést. A számos emlí­tésre méltó terv közül érde­mes kiragadni a következőket: Cegléden épül fel egy villa- mosipari gyár és egy hibrid- kukorica-üzem. Szó esett ezen­kívül több más üzem telepíté­séről is, erről azonban csak jövőre döntenek. Mint ismere­tes, elkészítették Cegléd húsz éves általános rendezési prog­ramját. Ez a részletes és ér­dekes terv biztonságossá teszi minden szempontból Cegléd fejlődését. A HUSZONÖTÖDIK Egy irodalmi színpad életé­ben jelentős mérföldkő a hu­szonötödik előadás. Péntek este ilyen jubileumi műsort adott a Ceglédi Irodalmi Szín­pad. Ebből az alkalomból Vö­rösmarty örökszép verseit tol­mácsolták a szereplők. Tegyük hozzá: nagy sikerrel. RENDEZZEK AZ AIITÖCSÁRDA KÖRNYÉKÉT! 1 A monori-erdei Autócsár- j da dolgozói jól végzett mun­kájuk jutalmaként elnyerték I a szocialista brigád címet. Már november elején befe­jezték éves tervüket. Érthető, hisz’ nagy a forgalom. Na­ponta 50—60 gulyásleves, 40 —50 halászlé fogy el, nem is-J)eszélve a temérdek friss töpörtyűs pogácsáról, amely a* csárda egyik különlegessége. Jó lenne, ha a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat — az Autócsárda „gazdája” — a csárda előtti teret végre rend­behozná. Ha már a helyiség ilyen kitűnően működik, kár elrontani az összbenyomást a külső rendetlenséggel. Ez aztán az ötlet! S-jok a panasz, hogy Monoron nem lehet taxit kapni. Lelki­ismeretünk teljes tudatában állíthatjuk, hogy ez tévedés. Taxit igenis, lehet kapni. Leg­alábbis erről tanúskodik a monori vasútállomáson elhe­lyezett plakát: „Taxit minden alkalomra Irsáról hívjon. Te­lefon: 21—33.” Hát nem elmés megoldás? Például ha valaki haza akarja szállítani felesé­gét az újszülött trónörökössel az Ady úti szülőotthonból a két kilométerre fekvő Liliom utcai otthonába, egyszerűen hozat egy taxit — Albertijá­ról. A „távolság” mindössze 15 kilométer. Ha szerencséje van, egy-két óra múlva ott a kocsi. Tíz perc a fuvar és potom 35 40 kilométernyi fuvardíjat kell csak érte fizetni. Ez aztán az ötlet! Ä „RIGÓ JANCSI“ VENDÉGEI Minden asztal foglalt. Ez úgyszólván kora reggeltől es­tig így van a nagykőrösi Rigó Jancsi büfében. Alig világosodik, máris nyitnák. Meleg tejjel, kakaóval, kávé­val várják a munkába siető dolgozókat, vagy a konzerv­gyár éjszakai műszakjának hazatérő munkásait. Renge­teg friss sütemény is elfogy* mert a dolgozók után az asz­talok mellé iskolások teleped­nek. Sokan innen szerzik be a reggelihezvalót is. A dél­előtt háziasszonyokat talál a székeken. Népszerű a friss, meleg lángos, a vagdalt hús, a rántott szelet és az egyéb hi- degkonyhatermék. Még ren­deléseket is elfogadnak a bü­fében. Többen salátákat és egyéb jó falatokat szállíta­nak innen, megkímélve ma­gukat a vendégeskedéssel já­ró fáradságtól. Mérnök a munkapadnál Fajka László, az állami gazdaság fiatal gépészmérnö­ke és a központi telep gépja­vító műhelyének vezetője. Életkorára nézve fiatal em­ber, de máris nagy tapaszta­lattal, és alapos tudással ren­delkezik. Mindenütt ott van, ahol egy gépet szétszednek vagy összeraknak. Mintegy nyolcvan erő- és munka­gép, autó karbantartása, ja­vítása tartozik a vezetése alatt működő műhely fel­adata: közé. Otthon is szíve­sen áldoz szenvedélyének: sa­ját készítésű magnetofonjá­nak szalagjára gyűjti a jobb­nál jobb táncdalokat. Szíve­sen rádiózik is, és készülé­két ugyancsak saját kezűleg barkácsolta. MALAC A KÚTBAN Női köntös, tríairqruha kel- Női tréningruha zöld színben, Bakfis pulóver, kétféleképp vi- Női campingöltöny, pasztell műből, pamut béléssel. Vilá- fekete nyakmegoldással, süly- selhető nyakmegoldással lila felsőrésszel gos színekből készítik lyesztett zippzárral (Koppány felv.) Lipták József, az egésznapi munkában elfá­radt MÁV pá­lyamunkás, Aszó­don, a Siklaki hegy 4. szám alatti lakásában éppen szájához emelte a jófajta, gőzölgő levessel teli kanalat, ami­kor kivágódott a konyhaajtó, s La­ci fia izgatottan berobbant: — Édesapám, édesapám. gyüj- jön kend, mert haj van, nagy baj! — Micsoda, te gyerek? — Hát az, hogy a Juda néni ma­laca beleesett a kútba. A Juci nénié, a Hugyik Mártonnéé, a Kondoros téren. Az apa még kérdezett vala­mit, aztán fu­tott a fiával a nagy szerencsét­lenség színhelyé­re. Juda néni ud­varán nagy volt a csoportosulás. Az emberek saj­nálkozva nézeget­ték a házigaz­dát és csodálkoz­va a malacot, amely négyhóna­pos kovához illő fürgeséggel úszott a kút mélyén, hogy a viz szí­nén tartsa ma­gát. Lipták Jó­zsi bácsi azonban nem állt be a sopánkodók sorá­ba, hanem rög­tön feltalálta" magát, létrát, kö­telet keríttetett, s mivel kéznél volt éppen a kútcsi- nálók háromlábú állványa, gyorsan leéreszlcedett a mélybe. Nemsokára, mint­ha a föld gyomrá­ból jönne, tom­pán hangzott fel a szó: ,.Kötelet kérek”. A fent várakozók leen­gedték a köte­let. Józsi bácsi pedig, a létrára támaszkodva, ol­dalát a kút falá­nak nekivetve, elkezdte megkö­tözni a malacot. Aláírták a magyar—lengyel egészségügyi együttműködés jövő évi munkatér vét egészségügyi miniszterét, és dr. Doieschall Frigyes egész­ségügyi minisztert, majd alá­írták a két ország egészség- ügyi együttműködésének 1963. évi munkatervét. Délben Hen­ryk Grochulski lengyel nagy­követ ebéden fogadta a de­legáció tagjait, a magyar egészségügyi minisztert és munkatársait. Az ebéden je­len volt Rózsa Irén, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője. (MTI) sj Dr. Jerzy Stachelski len- ; gyei közegészségügyi minisz- f tér vezetésével hazánkban í tartózkodó lengyel orvosi de- | legáció több budapesti egész- l ségügyi intézmény meglátoga- ! tása után Szolnokon, Kar- \ cagon és Debrecenben te- ; kintett meg egészségügyi in- í tézményeket. Péntek délelőtt 5 Foek Jenő, a Miniszterta- ; nács elnökhelyettese fogadta Jdr. Jerzy Stachelskit, a j Lengyel Népköztársaság köz­Negyvenhét űj modell a Váci Kötöttárugyárban Űjszerű divatbemutatót rendezett az elmúlt napokban a Váci Kötöttárugyár. A gyár fiatal tervezője, V. Nagy Nándor — aki nemrég végezte az Iparművészeti Főiskola textil tan­szakát —, s augusztus óta dolgozik a gyárban — negyvenhét különböző fazonú melegítőt, campingruhát s egyéb kötött hol­tait tervezett. Ezeket az új modelleket mutatták be az érde­kelteknek. A divatbemutatón részt vett többek között az AR- TEX, a MODEX, valamint a Belkereskedelmi és a Könnyű­ipari Minisztérium képviselője. Jelen volt még az Úttörő Áru­ház egyik vezetője is, aki tolmácsolta az áruház kívánságát, hogy januárban a kiállított modellekből nagyszabású divatbe­mutatót rendezzenek az áruházban, a nagyközönség részére. Megkötötte a lá­bát. nyakát, de­rekát, hogy az ijedt jószág va­lahogy ki ne es­sen a mentőöv­ből, aztán meg­adta a jelt. Meg­feszült a kötél, felhúzták a ma­lacot és Józsi bácsi is“■ kimá­szott. A malac, fönt a földön, ismét megélénkült. Le­rázta magáról a vizet és rohant be az ólba. Józsi bácsi pedig bebal­lagott a házba. Jóféle itóka ke­rült elő. evvel ünnepelték a nap hősét. a malac életének meg- mentőjét S míg tréfál­koztak. izo ■■■attak, szegény malac nem is setette, hogy ezzel az életmentéssel csak éppen elodázták malacszempont­ból igen szomorú kimúlásának idő- ~'—*i át. Csiba József

Next

/
Oldalképek
Tartalom