Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

i 1962, DECEMBER 13, CSÜTÖRTÖK »nevei Hamid Waliilow KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY 25 Csepel útra készen - Biztos úton a húszmilliós többletnyereséghez Húszadikára teljesítik az exporttervet 'ttrW'i kh P**fW-<+4^ bot ^ fm X [> t A Pest megyei Hírlap ven­dége Hamid Wahitow. a Szov- jetszkaja Baskiria című napi­lap szerkesztője, aki a messze Utóból, Szovjet-Baskiria fő­városából látogatott hozzánk testvéri tapasztalatcserére. Megérkezése óta nagy érdek­lődéssel tanulmányozza me­gyénket, intézményeinket és életünket, de szívesen tartóz­kodik szerkesztőségünkben is, ahol a lapkészítés módszereit figyeli és közvetlen beszélge­téseken ad tájékoztatót hazá­járól. Egyik ilyen látogatása alkalmával készült róla ez a karikatúra. — A szentendrei járás te­rületén a Holdvilág árokban a régészek mesterséges szik­laüreget fedeztek fel. A hozzáértők feltételezése sze­rint itt az Árpád-koriak te­metkeztek. . A Csepel Autógyár még az év első felében tett vállalást a pártkongresszus tiszteletére. Az eredeti nyolcmilliós terven felüli vállalás közben húsz­millióra gyarapodott. Beszá­moltunk róla, hogy harminc­négy kocsival több exportjár­mű készül el, s indul külföldi piacra a kongresszusi felaján­lások eredményeként. Mit mondhatunk el ma? (November közepén kezdő­dött, s ez év végéig tart a kongresszusi műszak. Az „elkészült” listára ír­ható ma már öt komp­resszoros nyergesvontató, öt cementszállító, tíz nor­mál tehergépkocsi, két üzemanyagtartályos és két nyergesvontató jármű. A hátralevő, tíz nyitott platós tehergépkocsinak, a legújabb vállalás szerint néhány nap múlva, december 20-ig szintén el kell készülnie, s lehetőség szerint elhagyni a gyárat. Ex­port járművekről van szó, s így hosszabb idő kell ahhoz, hogy a távoli Afrikába vagy akár a messze fekvő szovjet területekre is eljussanak a különböző speciális Csepel te­herkocsik. Ezékután apróságként köny­velhetnénk el az egyik külön vállalás napokban várható tel­jesítését, egy darab 710-es normál tehergépkocsi-alváz el­készítését a vezetőfülkével együtt. Afrikába indítják út­nak, s valószínűleg speciális trópusi terepre készülő autó­buszkarosszériát szerelnek rá. Csak ennek a munkáhak az értéke megközelíti a négy- százezer forintot. A sok kocsi, különösen, ha még a tervezettnél is több járműről van szó, nagy hasz­not jelent, de csak akkor, ha minőségi kifogások nem ront­ják értékét. Az Ikarus 55-ös luxusautóbuszok hathenge­res motorjai ellen több apróbb kifogást emelt a megrendelő, a szovjet export—import vál­lalat. Ezeknek a tulajdonkép­pen szerelési gyakorlatlanság­ból és pontatlanságból eredő hibáknak megszüntetését vál­lalták ez év végéig az autó­gyáriak. Ma már arról tájé­koztathatják az érdeklődőt, hogy ' az év utolsó napjai után az új esztendőben már nem lesz panasz az álta­luk készítendő motorokra. A statisztika rendszerint unalmas a hozzá nem értő, de sokszor a hozzáértő ember számára is. Sokkal kevésbé az, sőt egyenesen izgalmas lehet, ha ezek a számok igen nagy pénzösszegeket jeleznek. így volt ez a kongresszus tiszte­A tagság akarata szerint A nagyüzemi gazdálkodás feltételei biztosítva vannak a szobi járásban A négy évvel ezelőtt meg­választott Szobi ' Járási' Ta­nács nemrég tártotta utolsó ülését. Legközelebb már csak a február' 24-i vá­lasztások után megújhodva, jövő tavasszal ül össze. Ez­úttal több fontos beszámoló jelentést tárgyalt meg. Töb­bek között a termelőszövet­kezeti csoportok átalakításá­ról szólott. , Kiderült ebből a jelentés­ből, hogy a járás összes, 16 250 katasztrális holdat ki­tevő szántóterületéből 15 334 holdat szocialista szektor művel meg és csupán 916 holdat az egyéni gazdák, vagy egyéb gazdaságok. A termelő­szövetkezeti csoportokba tö­mörült gazdák a nagyüzemi táblák kialakításához szük­séges vetőmagot a mostani gazdasági év folyamán biz­tosították. Idén a járás tizenhét községében kilenc tsz, tíz tszcs és három szak- szövetkezet működött. A tszcs-kből most két ön­álló tsz, a tésai Béke, és az ipolytölgyesi Ipolygyöngye alakult, öt pedig tsz-szé ala­kult át, és csatlakozott a köz­ségében, vágy a szomszédos községben működő termelő- szövetkezethez. Kettőnél, a márianosztrai Május 1 és a kóspallagi Haladás tszcs-nél még nincsenek biztosítva az átalakulás szükséges feltéte­lei és ezek megteremtésére egyelőre szakszövetkezetté alakultak át. Megállapítja a jelentés, hogy az átalakulások és egye­sülések mindenütt a tsz- demokráeia, a vonatkozó termelőszövetkezeti tör­vények és az alapsza­bályok messzemenő tisz- teletbentartásával történ­tek meg, s a közgyűléseken a részt­vevő tagok száma mindenütt meghaladta a határozatké­pességhez szükséges kéthar­madot. Sőt, több közgyű­lésen a tagok részvétele a j száz százalékot is megköze- ! lítette. Foglalkozott a tanácsülés ] a Börzsönyi Erdőgazdaság Társadalmi ösztöndíjakat létesít a dabasi járás Nemrég beszámoltunk ar­ról, hogy a daibasi járás csak­nem minden községe társa­dalmi ösztöndíjat alapított és egyetemi, főiskolai hallgató­kat, sőt középiskolai diáko­kat is támogat tanulmányaik­ban. Az egyes községek hely­beli diákokat részesítenek ösz­töndíjban, akik kötelezett­séget vállalnak arra, hogy ta­nulmányaik befejezése után szülőfalujukban vállalnak hi­vatásuknak megfelelő állást. A Dabasi Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága most jáirási ösztöndíjak létesítésére vo­natkozó tervezet összeállítá­sán dolgozik. Ezek az ösztön­díjak függetlenül a tovább­ra is fennmaradó községi ösz­töndíjaktól, a járást még több hiányzó szakemberrel kíván­ják ellátni. Az az elgondolás, hogy részben a községek anyagi hozzájárulásával évente , hatvan-hetvenezer forintos alapot gyűjtenének össze, j amiből a járási tanács tizen-j öt-tizennyolc diákot támogat- I hatnia. Természetesen a járási ösztöndíjakat is a járás terü­letén lakó és arra érdemes diá­koknak juttatnák azzal a kötelezettséggel, hogy tanul­mányaik befejezése után va­lamennyien a járásban, ott, ahol szükség van rájuk, he­lyezkednek el. Miután képzett mezőgazdá­szokban és pedagógusokban van a legnagyobb hiány, el­sősorban agráregyetemi hall­gatók, mezőgazdasági techni­kumi növendékek, valamint pedagógiai pályára készülők részesülnének a járási tanul­mányi ösztöndíjban. De szük­ség van egyéb szaké m berekre is, például építészmérnökre, tehát más egyetemeken és főiskolákon tanuló diákok is pályázhatnak majd a járás társadalmi ösztöndíjaira. Úgy tervezik, hogy az ösz­töndíjalap létesítését már a következő, 1963/64-es tanév­re létrehozzák és attól kezdve folyamatosan biztosíthatják a járási ösztöndíjak kiutalását. dolgozóinak szocialista, kul­turális és egészségügyi el­látottságának kérdésével is az erdőgazdaság és a tanács szakigazgatási szerveinek je­lentése alapján. Az erdő­gazdaság jelentésében elő­adja, hogy tíz erdészetből hét esik a járás területére. Több erdészetben nehézkes a munkahelyek megközelíté­se, ezért Kemencén, Király­réten és Nagybörzsönyben munkásszállást tart fenn. Hat- hétszáz dolgozója közül egy főiskolán, tizenhárom erdé­szeti technikumban, vagy egyéb középiskolában foly­tatja levelező tanfolyamon tanulmányait. Harminc vizs­gázott szakmunkása mellett tizenhat a királyréti erdé­szetnél kihelyezett osztály­ban tanul. A szakigazgatási szervek jelentése a balesetvédel-' mi intézkedések elégte­lenségét kifogásolja. Az a tapasztalat, hogy a bal­esetvédelmi felelősök a hiá­nyosságok kiküszöbölésére nem tesznek meg mindent. A művelődésügyi osztály a ke­mencéi erdészet dolgozóinak sok sikert aratott öntevé­keny népitánc-csoportjához hasonló kulturális csopor­tok létrehozását javasolja, továbbá "az erdészetek könyv­tárának felfrissítését, s gya­rapítását látja szükséges­nek. leiére tett felajánlások azon pontjánál is, ahol a költség­szintet előbb egytized, a pót­vállalások során további há­romtized százalékkal kívánták csökkenteni. Az első tized szá­zalék kétmilliót, a második hatmillió forintot ér! Az autó­gyárban azt szeretnék, ha ez a sokat érő, s a gyári nyereséget növelő vállalás is december 20-ra a teljesítettük rovatba kerülne. Az autógyár sok jól sikerült jármű- és motortípusa az idők folyamán „kiöregszik”, s a nagy nemzetközi versenyben a régebbi konstrukciók hamar elavulnak. Másrészt az is fel-i adatuk, hogy növeljék a gyárfcmányskálát, a választé­kot. Ezért a műszaki fejlesz­tés több más, napi programon kívül vállalta, hogy az 1962-es év utolsó napjáig a szerszám- és motorgyár összefogásával az eredetileg tervezett hét speciális állómotor proto­típuson felül még nyolc Diesel-motort készítenek cl december 31-ig. Közelebbit erről nem mond­hatunk még, hiszen a proto­típusokat akkor érdemes be­mutatni, ha azok kiállják a legfőbb próbákat, s hivatalo­san is bejelenthetik: új konst­rukció, új gyártmány szüle­tett. Húszmilliós haszonnal jár a Csepel Autógyár dolgozóinak kongresszusi vállalása. Külön erénye a jelentős nyereségen, s a többletként jelentkező ex­portigények fedezésén kívül, hogy az esztendő utolsó nap­jáig tartja kézben a verseny­zászlót, biztosítja a kongresz- szus tiszteletére indult nagy­szerű mozgalom töretlen to­vábbvitelét. T. Gy. Ne halogassuk a gépjavításokat! Ebben az évben jelentősen emelkedett a tsz-ek munka- és erőgépállománya. Csupán az idén csaknem háromszáz erőgépet vásároltak termelő- szövetkezeteink, s jelenleg *egy híján nyolcszáz erőgép van tulajdonukban. Vajon ez a hatalmas gépi erő, ez a fo­rintban is igen jelentős népi vagyon, milyen megbecsülés­ben részesül? Nem hányód- nak-e a szabad ég alatt, kité­ve az időjárás viszontagsá­gainak, sárosán, leápolatla- nul?, A hibás gépek kijavítá­sáról megtörtént-e már a szükséges gondoskodás? Anélkül, hogy általánosíta­nánk, szólni kell a gépek fo­kozottabb megbecsüléséről, s arról a felelősségről, amely a téli hónapokban a tsz-ek ve­zetőit terheli gépállományuk állagának megóvása, a ben­nük rejlő termelőerő fenntar­tása tekintetében. A tsz-ek gépállománya többségében, alig egy-két éves, tehát — hozzáértő és gondos kezelés mellett — nem szorul­nának nagyjavításra. A zöme valóban nem, azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a tsz- traktorosok jó része még újoncnak számít a szakmájá­ban. Ezen túlmenőleg, a tsz- ek még nem rendelkeznek gépjavító szakemberekkel, sem a javítások elvégzéséhez szükséges jól felszerelt javító- műhelyekkel. Ennek követ­keztében a tsz-erőgépek ki vannak téve a gyorsabb el­használódás lehetőségének. Ez azt is jelenti, hogy a nagyja­vítások ideje is korábban kö­vetkezik be, mint például a gépállomások gépeinél. Ez vi­szont arra figyelmeztet, hogy a tulajdonukban levő erőgé­pek állapotának műszaki fe­lülvizsgálását alaposabban kell elvégezni — már most, a tél kezdetén — nehogy a ta­vaszi szántás napjaiban esse­nek ki a termelőmunkából. Ezt az alapos műszaki felül­vizsgálást — ha a tszrnek nincs erre képzett embere — | I elvégezhetnék a gépállomá­sok, esetleg a patronáló álla­mi gazdaságok szakemberei. A tsz-erőgépek műszaki ál­lapotával kapcsolatos aggo­dalomra az adta a közvetlen indítékot, hogy ez ideig me­gyénkben mindössze 75 erőgé­pet jelentettek be cseremoto­ros főjavításra a gépállomá­soknak. A gépállomási szak­emberek véleménye szerint viszont ennél sokkal több erőgép szorul motorcserére. Feltételezhető, hogy — mű­szaki ismeret hiányában — maguk a tsz-vezetők sincse­nek tudatában annak, milyen javításra szorulnak az erőgé­pek. Ezért tartjuk szükséges­nek az erőgépek műszaki fe­lülvizsgálatát a traktorokat jól ismerő szakemberekkel. Az a tény, hogy a gépállo­másokon jelenleg megyénk­ben mindössze 11 tsz-erőgép cseremotoros főjavítása fo­lyik, másra is figyelmeztet. Arra, hogy akadnak tsz-ek, ahol a vezetők megfeledkez­tek a gépek kijavíttatásáról. A gépállomások december­ben elvégezhették volna mint­egy száztíz erőgép cseremoto­ros főjavítását. Félő, hogy a későn felébredő tsz-ek majd a tavasz közeledtekor roha­mozzák meg a gépállomáso­kat. Munkatorlódást idéznek elő, s majd a gépállomásokat hibáztatják, ha nem tudják idejében kijavítani a gépeket. Ez a veszély — a napok előre­haladtával egyre fokozódik, minthogy a gépállomásoknak is a szolnoki, győri és a hód­mezővásárhelyi gépjavító vál­lalatoktól kell megrendelniük a cseremotorokat. Azok vi­szont csak akkor tudnak ide­jében szállítani, ha a gépállo­mások is idejében közük ve­lük a cseremotorigényüket. A gépek kijavításában kés­lekedő tsz-vezetőknek jusson eszükbe, hogy a tavaszi mun­kálatok alkalmas napjaiban el nem végzett szántás és más talajmunka elmaradása, a tsz egész tagságának zse­béből húzza ki a jó munkával egyébként megérdemelt forin­tokat. Ferencz Lajos VÉLEMÉNYT! Tágasabb, korszerűbb üzleteket! Remélem, e néhány sorom, mint hozzászóló társaim írá­sai is, hozzájárul a hibák ki­javításához. Természetesen még marad probléma ezután is, de a legfontosabbakat igyekszünk megoldaná. Nagyon jó, hogy járási szer­veink napirenden tartják a la­kosság igényeinek kielégíté­sét. Megtárgyaltuk például a járási tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén és állandó bizottsági tanácskozáson a ke­reskedelmi hálózat munkáját. Valamennyi tömegszervezet segítséget adott a brigádmun­kához. amely a lakosság érde­kében véleménykutatást is végzett. Különösen a nőtaná­csok aktivistái foglalkoznak fáradhatatlanul e kérdéssel. Néha azonban italba ütköz­nek, s olyankor kedvüket vesz­tik. Télen sem áll a munka Havas földre hordják a trágyát a nagybörzsönyi Hunyadi Tsz fogatosai (Gábor felv.) így történt két esztendeje a kiskunlacházi Bankház településen, ahol a nőtanács és a termelő- j szövetkezet nőbizottsága fel- \ tárt néhány hibát, sőt a népi i ellenőrzés is foglalkozott azok­kal. Hiábavaló fáradság volt. Hosszú ideig nem történt j semmi. Ma is még sok panasz van a földművesszövetkezeti bol­tokra Taksony községben. Kinnjártam alkalmával az egyik tanácstag-asszonytárs felháborodottan sorolta a ki­fogásokat — elsősorban azt, hogy nem elegendő áruval látják el az üzleteket. Nincs közétkeztetési lehetőség, pedig nagy szükség lenne rá. mert sok asszony dolgozik a Kosár­fonó Háziipari Szövetkezetben, valamiint a környező üzemek­ben. Nincs mosoda, legalább egy átvevő-átadó helyet kelle­ne létesíteni. Nemcsak Taksonyban hiányzik ez, hanem Kis- kunlacházán, Dunaharasz- tin és Bömsödön is. A háztartási kisgépek köl­csönzése több községünkben megfelel a várakozásnak. Nő­tanácsaink is segítettek a há­lózat kialakításában. Nem haszonszerzésből bocsátják a gépeket az asszonyok rendel­kezésére. hanem munkájuk megkönnyítése a cél. Ilyen kölcsönző többek között Szi- getszentmiklóson, Szigetbe­csén, Szigetújfaluban van már. Üjabban a termelőszövetke­zetek vezetősége is ad a tsz- nőbizottságoknak mosógépet, porszívót, ha a tsz-ben jól dol­goznak az asszonyok. így könnyebben ellátják a csalá­dot és több nő vehet részt a termelésben. A földművesszö­vetkezetek is sok községünk­ben segítik az asszonyokat háztartási kisgépekkel. Problémaként szeretném megemlíteni, hogy kereskedelmi szerveink általában csak felújításo­kat eszközölnek. Ez még a szűk keretet tekint­ve is helytelen, mert közsé­geinkben már nincsenek újabb üzletek számára kijelölhető helyek, illetve helyiségek. A jelenlegi üzletekbe pedig már alig férnek be a vásárlók. Baj az is, hogy üzleteink­ben együtt mérik a petróleu­mot a cukorral, a liszttel és egyéb élelmiszerrel. Lóréven például a raktár is ugyanab­ban a helyiségben van. Rác­kevén kicsi a rövidáruüzlet, másikat kellene létesíteni, a mostani helyén pedig tejter­méküzletet helyezhetnénk el. A jobb ellátás kulcskérdé­se a mefrelelő üzletbe1 vise-ek biztosítása. Asszonytársaim­mal együtt szeretném, ha e te­kintetben gyorsabb lenne az előrehaladás, mi asszonyok szívesen segítünk ebben. Bolinav Gyűl éné a Ráckevei Járási Nő tanács titkára — A MÄV az ünnepi for­galomban a nagykanizsai vonalon 25, Szombathely irá­nyába harminc, s Pécs felé ugyancsak harminc mentesí­tő vonatot indít a menet­rend szerinti közlekedő já­ratok mellett. A jegyek elő­vételét december 17-től kezd­heti meg az utazó közönség a vasúti pénztáraknál. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom