Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

1952. NOVEMBER t*. VASÁRNAP ™síMíríap MONDJON VÉLEMÉNYT! A lakosság Az eltelt tizenhét esztendő alatt hány üzlet nyílt me­gyénkben, amely vetekszik a fővárosiakkal? Nem számol­tuk. De öröm belépni a tö­rökbálinti önkiszolgáló boltba, vagy, a váci központi üzle­tekbe. Uj fodrászatokkal, e&zpresszokkal gazdagod­tunk. amelyek már azt is jelzik: mennyit fejlődött a falu! Sok községben a nagy forgalom miatt szakosították a boltokat: az igényes vá­sárló ne ott vegye mag pi­perecikkeit, ahol a fűszert. S milyen sok községiben szervezték már meg a ház­tartási gépek kölcsönzését! Ki tagadná, hogy üzleteink kor­szerűsítése, a lakosság ellá­tása messze maga mögött hagyta a felszabadulás előtti állapotot? Senki. Mégis, az elmúlt hetekben a tanácsüléseken, a' járási pártórtekezleteiken miért szó­lották oly sokan bírálóén a lakosság ellátásáról? Miért mondotta szenvedélyes han­gon Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára: a járásban sok helyen baj van a dolgozók igényeinek ki­elégítésével. Miért szőtte Sza­kait József, a megyei párt- bizottság titkára is felszólalá­sába a tanácsot bírálva: job­ban törődjenek a lakosság igényeivel. Ne úgy közpon­tosítsanak, hogy közben el­felejtkeznek az emberekről! Miért panaszkodtak sokan a kenyér minőségére, arra, hogy nem mindenütt kapható péksütemény? Mások kifogásolták az egészségte­len raktározási körülménye­ket. Azokon a tanácskozáso­kon, amelyeken milliós, sok­szor , milliárdos beruházások­ról, tervteljesítéseikről, a ter­melőszövetkezeti termelés megszilárdításáról beszéltek, miért marasztalták el újra és újra a javító szolgáltatást? A pártértskezletekre azért gyűltek egybe a megjelentek, hogy a szocializmus építé­sének gyorsítását sürgessék, mégis, miért mondották ak­kor, hogy ahol nincs más megoldás, adjunk a jelent­kező kisiparosnak iparenge­délyt? A sok-sok országos gond és feladat között miért érezte az országgyűlési kép­viselők Pest megyei cso­portja fontosnak, hegy arról tanácskozzon: sok községben nincs köszörűs, fodrász, lyu­kasak maradnak a cipők, nincs, töltőtölijavítás és hiány­zik a szabó? Mi neveltük a lakosságot igényességre, mi akarjuk, hogy a falu városi szintre emelkedjen. S ha ez a cé­lunk, akkor állandóan keres­nünk kell az igények gyor­sabb és színvonalasabb kielé­gítésének módját! A pártértekezleteket kö­vetően sok községet keres­tünk fél, kutatva a problémák után. Budaörsön például nincs ki­fogás az élelmiszer-ellátásra, a javító szolgáltatást á helyi ktsz megfelelően elvégzi. A zöldség—gyümölcs-árusítás azonban nem kielégítő. Hol­lóst Márton vezeti az egyik aölöségüzletet. Ö a vezető és a beosztott is. Minek is len­nének többen, amikor olyan kevés és olyan csúnya árut kap? Hányszor fordult elő, hogy háromszáz kiló papri­kát kért és helyette ötven kilót küldtek. Tudja azt is, hogy vásárlói neheztelnek a déli, hosszú szünet miatt. Tudja, hogy ezalatt a magán- kereskedők segítséggel is alig győzik a szép, kiváló minőségű árut kiszolgálni. Semmit sem tehet ellene. Hollóst Márton nem azt fáj­lalja, hogy a magánkereske­dők jól rpegetoek az üzle­tükből, hanem azt: 6 nem versenyképes. Ugyancsak Budaörsön pana­szolták: a TÜZÉP hasábban adja át a fát a vásárlóknak, holott a szabályok szerint kö­telessége lenne fűrészelni. A kamaraerdeiek, akik a község központjától távolabb élnek, az általános ellátást bírálják. Érden Eskulics Ferenc ta­nácstitkár sorolja, mi min­dent tesz a Nyugat-Pest me­gyei Népbolt Vállalat a vá­sárlók kedvéért. Évek során a községben js sok pénzt áldoz­tak a boltok korszerűsítésére, az üzlethálózat fejlesztésére. A korszerűsített üzletek szín­vonala vetekszik a budapestie­kével, Mégis sok a gond: a szakosítás nem mindenütt vált be, a távolabb lakók öt­forintos útiköltséggel szerez­hetik csak be a növényvédő­szert (minden háznak van kertje), a ceruzát, a füzetet és sok mást is. A kültelken nem árusítanak ilyen közszükség­leti cikkeket! A ktsz javítószolgálata nem jut el a peremrészekbe. A központban például szép a fodrászüzlet, de Parkváros fodrászata a minimális igé­nyeknek sem felelhet meg. Parkváros lakóinak kilyukadt cipőit sincs, aki megjavítsa. A ktsz-nek még átvevőhelye sincs, s így a lakosság kilométereket utazhat, vagy gyalogolhat, amíg ci­pészhez, szabóhoz jut. Sokszor pénzbe se kerülne az intézkedés, csak több felelős­ségbe, gondosságba. Isaszegen sem zúgolódtak volna novem­ber 6-án az asszonyok, ha időben rendeli meg a kenye­ret a kereskedelem, vagy ha a tanácselnök hangos bemon­dón közölted: ha késve is, de öt órára megérkezik a kenyér! Valamennyi községben el­mondották — ahonnan sokan járnak*a fővárosba dolgozni: nézzük csak meg, ahogy le- szállnak a vonattól vagy az autóbuszról a hazaérkezők! Üzletekre való rakományt ci­pelnek magukkal. Ez nemcsak csak azért baj, mert fáradoz­nak, s terhelik a fővárosi üz­leteket, hanem azért is, mert az amúgyis zsúfolt utazást nehezítik. Sok gondot, panaszt ismer­tünk meg űtmik sbrán. • Van olyan, amely a belkereskedel­mi szerveket érinti, mások a tanácsi helyiipart bírálják, van javítani való a ktsz-ek tevékenységén, a földműves­szövetkezetek és a kisiparo­sok munkáján is. A lakosság ellátása szerteágazó gond. Érinti az élelmiszerellátást, a zöldség-gyümölcs árusítást, a háztartási gépek javítását, a j kommunális ellátottságot, a I ruha, cipő s más cikkek ja­vítását, a tárolást, a szállítást, j Mi tagadás, sok igyekezetre van ahhoz szükség, hogy Ie- ! hetőségeinket teljesen kiak- J názzuk. A megyei tanácsnak, a ktsz- : eknek, a kisiparosoknak öt- 5 éves tervük szól arról, mit | kívánnak építeni, hol korsze- | rűsitenek, hol óhajtanak javí- ' tani elsősorban a lakosság el- | látásán. A terv jó — válasz- | tott szervek _ hagyták jóvá. ! Mégis, mint ahogy több rneg- ! beszélésen is kiderült, vala- i mennyi említett szerv, gyor­síthatná a terv végrehajtását, nagyobb szorgalommal, ipar- ! kodással, türelmetlenséggel, ..idegeskedéssel” munkálltod- j hatna a dolgozók kényelmé- ! ért, igényeinek kielégítéséért. A megyei pártértekezlet ki­mondotta: a helyiiparnak el- ] sősorban az a feladata, hogy a ! lakosság igényeit szolgálja. j Ezt figyelembe kell venni a I profilok kialakításánál, a j gyártmányok fejlesztésénél. ! A lakosságnak nyújtott javító j szolgáltatást minden vonatko­zásban I színvonalasabbá kell tenni. Ebben a munkában nem a nagy gyárakkal való versen- [ gés, exporttermelés stb., ha­nem a javítás elsőrendű mi­nőségű elvégzése a legfonto­sabb. Baross Cyuláné, a me­gyei KISZÖV elnöke ígéretet is tett: megfogadják- a kom­munista értekezlet tanácsát. A megbeszéléseken, sőt utunk során is számos javas­lat hangzott el. Jó részük el­gondolkoztató, ilyen például a többi között: A megye sajátosságait fi­gyelembe véve jobban ösz- sze kellene hangolni a főváros és a m.egye ellátását — mon­datták sokan. Megyénkből sok zöldséget, gyümölcsöt szállítunk Budapestre, s a fővárosi szervek onnan új­ból kiszállítják az árut vi­dékre. Ha nem is ugyanaz a szállítmány érkezik a köz­ségbe-, amit onnan ' indítot­ták el, lényegében számos felesleges utazgatás, szállí­tás nehezíti és drágítja a forgalmat. Az áru el-törő- dik, másod-, sokszor har­madosztályúvá válik. Az ál­lam és az egyén is károso­dik. Sokszor a zöldség, gyü­mölcs sem nyitáskor érke­zik, ellenkezőleg: záráskor. Milyen Iesiz másnapra az áru? Elsőasztélyú semmi­képp. A helyi termelőszövétke­zőteket Js érdekeltté lehetne lenni a község ellátásában. Ez növelné a tsz jövedel­mét, s a felvásárló szervek sem járnának rosszabbul. Csupán aranyi történne: sok mázsa ára nem utazna, a lakosság ízlésesebb, fino­mabb taten olcsóbb . zöld­séghez, gyümölcshöz jutna. Hiszen mostanában az is gyakran előfordul, hogy a vidéki piacok a fővárosénál drágábbak, holott a piaci árut ott termelik! A zöldség-, gyümölesellá- tásaál — »laposabb, tudo­mányos kutatómunkát igé­nyelne —, fontos lenne az­zal is foglalkozni, hogy az állami zöldségüzleteket i.s jobb minőségű áruval lás­sák el. Ne kényszerüljön a vásárló magánosnál drágábban beszerezni az árut, miközben, az állami üzleteknél ottmarad a zöld­ség, a gyümölcs. Rugalma­sabban kellene az áralcat meghatározni: az üzletvezető a másod-, illetve harmadosz­tályúvá értéktelenedett árút olcsóbban adhassa, mint az e’sőpszíályút. ' A Sóitok hyílvatartását is a helyi igényeiknek megfe­lelően kellene szabályozni, mind az élelmiszeriparban, mind a ruházati cikkeknél. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni az üdülőhelyeken az üdülők érdekét, valamint a kirándulók igényét sem. Felül kellene vizsgálni a tárolási nehézségeket, s biz­tosítani az áruk tartósságát. A háztartási gépek javítá­sára a belkereskedelem moz­gó szerviz hálózatot építhet­ne ki. Gondoskodjanak több pótalkatrészről is. Az ipar igyekezzék a lakosságot jobb minőségű, tartósab'o áruval ellátni, ne kelljen az alig használt rádiót, tv-t, ház­tartási gépet rövid idő után javítani! A ktsz-ek munkájában rendkívül fontos, hogy csök­kentsék rezsiköltségüket, s így nagyobb lehetőség nyíl­jék arra: több községre terjeszthessék ki hálózatu­kat. Ahol egy ember egyet­len iparágiból nem élhetne meg a faluban, ott a felső szervek járuljanak ahhoz; ipari munkások kapjanak működési engedélyt. Sok be­teges, csökkent képességű vagy nyugdíjas ember szí­vesen vállalkozna iparen­gedély kiváltására, ha meg­felelő támogatást kapna. A fiatalságot is érdekeltebbé tehetnénk az iparos-szakmák tanulásá­ban, hogy eredményt, célt lásson ha időt, pénzt fáradt­ságot áldozott szakmai ké­pesítéséért. Terjeszteni. népszerűsíteni kellene azt a helyes kezde­ményezést: egy-egy dolgozót három-négy szakmára tanít­sanak meg. Nagymaroson pél­dául bevált, hogy az órás cipzárjavitással. Cegléden a méretes szabászat fehérnemű- javítással is foglalkozik. A helyi tanácsok kezdemé­nyezésére sok értékes társa­dalmi munkát végzett már a lakosság. Miért ne hasz­nálhatnál! fel az ifjúság kez­deményezését, a felnőttek lel­kesedését arra is, hogy sa­ját ' ellátásukat segítő . tár­Hivatalos közlemény a magyar-szovjet timföld- és alumíniumegyezményről A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége, Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezetésével és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kor­mányküldöttsége Vlagyimir Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese vezetésével ez év október 23-tól november 15-ig tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások alapján 1962. november 15-én a magyar és a szovjet kormány egyez­ményt kötött a timföld- és alumíniumtermelési együttmű­ködésről. Az egyezmény rendelkezései alapján Magyarország timföl­det szállít a Szovjetunióba alumíniummá történő feldol­gozás céljából, míg a Szovjet­unió a magyar timföldből gyártott alumíniumot tömb- alakban teljes egészében visz- szaszállítja Magyarország ré­szére. Az egyezmény részlete­sen meghatározza a feleknek a timföld- és alumíniumgyár­tás területén történő együtt­működésükkel kapcsolatban 1930-ig bezárlólag fennálló kölcsönös kötelezettségeit. Az említett időszak végén a ma­gyar timföldszállítások — fo­kozatosan emelkedve — éyi 330 000 tonnát, a szovjet alu- míniumtömbszállítások pedig évi 165 000 tonnát érnek el. Az egyezmény a kölcsönös előnyök alapján rendezi a ma­gyar és szovjet szállítások el­számolását. A két ország kormánya az egyezmény megkötésekor a KGST-országok kommunista és munkáspártjai képvise­lőinek 1962. júniusában Moszkvában, a szocialista nemzetközi munkamegosztás kibővítéséről hozott határo­zataiból indult ki. Ennek megfelelően Magyarországon jelentős intézkedések történ­nek a bauxitkutaiás, a bauxit­bányászat és timföldgyártás fejlesztésére, a Magyaror­szágon termelt és a Szovjet­unióba szállított timföldet pedig a Szovjetunió alumí­nium gyárai ban dolgozzál! fél. Mint ismeretes, Magyar- ország viszonylag jelentős bauxitvagyonnal rendelkezik, energiaforrásai viszont nem kielégítsék. Az alumínium- gyártás energiaigényes, s ez a tény számottevően fékezi a magyar alumíniumipar fej­lődését. A megkötött egyezmény ré­vén lehetővé válik Magyar- ország alumíaiiumiparának gyorsított fejlesztése. E cél­ból Magyarországon új présr és hegesztőműveik, valamint kábelgyártó és egyéb alumí-' niumíeldolgozó üzemek léte­sülnek. Az egyezményben, foglalt kölcsönös szállítások bő választékú alumínium, félkész- és készáruk gyártá­sát- teszik lehetővé. Ennek révén Magyarországon vi­lágszínvonalon megvalósít­ható az alumíniumaIkalma- zás technikájának fejleszté­se. A két kormány úgy véli, hogy a meglkötöít egyezmény hozzájárul a gazdasági együtt­működés további bővítésé­hez és elmélyítéséhez, még inkább megszilárdítja a Má- gyár Népköztársaság és a Szovjetunió népeinek meg­bonthatatlan. barátságát. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség A magyar kormányküldött­ség, amely Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével Moszk­vában gazdasági tárgyaláso­kat folytatott, szombaton délben visszaérkezett Bu­dapestre. A küldöttség tag­jai: Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Osztrovszkí György, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Szekér Gyula, ne­hézipari miniszterhelyettes és Dobos György, a Nehézipari Minisztérium főosztályveze­tője. (MTI) Ifjúsági szövetkezeti vezetők tapasztalatcsere-értekezlete Abonyban (Tudósítónktól) A ceglédi járásban működő falusi ifjúsági szövetkezetek pedagógus és ifjúsági vezetői tapasztalatcsere-értekezletet tartottak pénteken Abonyban a MÉSZÖV, a Hazafias Nép­front, a földművesszövetkeze­tek járási központja, s az út­törőmozgalom járási és Ceg­léd városi, valamint a helybe­li tsz-ek képviselőinek rész­vételével. Varró Dénes járási úttörő­titkár megnyitó szavai után Tiboldi Tiborné, a MÉSZÖV csoportvezetője, tartott vita­indító előadást az ifjúsági szövetkezetek szerepéről a munkára nevelésben. A kétéves múltra visszate­kintő ifjúsági szövetkezetek — mint mondotta -1- alkalmas eszköznek bizonyultak nem­csak egyszerűen a termelő­munkára való nevelésben, ha­nem a tanulóifjúság szocialista munkaerkölesének kiala­kításában is. A közösen végzett termelő- munka fegyelemre, álihatatos- ságra, pontosságra szoktatja a fiatalokat, kifejleszti bennük a kölcsönös segítés készségét, a munka eredmények láttán erősödik önbizalmuk, megta­nulják a közösségi munkában létrehozott társadalmi tulaj­don megbecsülését, s a fizi­kai munkával való közvetlen kapcsolat révén, szinte észre­vétlenül nevelődnek a terme­lőszövetkezetekben folyó kö­zös gazdálkodás szeretőiére. A vita során az abonyi Kos­suth Tsz elnöke javasolta, hogy az ifjúsági szövetkezetek vezetői vegyenek részt minél gyakrabban a tsz-ek vezetősé­gi ülésein, ahol alkalmuk nyí­lik a nagyüzemi termelési, munkaszervezési problémák megismerésére. Elmondotta — egyebek között —, hogy az idén 13 olyan fiatalt szerződ­tettek mezőgazdasági tanuló­nak, akik előzőleg szorgalmas tagjai voltak az ifjúsági szö­vetkezeteknek. Valamennyien megállják helyüket a tsz-ek- ben is. A járási tanulmányi fel­ügyelő, valamint az abonyi Ságvári Endre és Kenyérme­ző ifjúsági szövetkezet tanár­elnökei az ifjúsági szövetkeze­tek fontos szerepét hangsú­lyozták a termelőszövetkezeti mun­ka megismertetésében és megszerettetésében. Beszéltek az úttörőmozgalom­mal kialakult együttműködés jelentőségéről és előnyeiről, melynek egyik szép példája áz is, hogy az abonyi Ságvári Endre Ifjúsági Szövetkezet 19 ezer forintot adott az iskola úttörőcsapatának nyári tábo­rozásra, sport- és egyéb fel­szerelések vásárlására. Az abonyi általános iskola igaz­gatója többek között elmon­dotta, hogy az ifjúsági szö­vetkezeti mozgalom népszerű­sége napról napra nő a ta­nulóifjúság között, aminek bi­zonyítéka az is, hogy szövetkezetük létszáma a tavalyi 105 főről az idén 237-re emelkedett. A további felszólalások azt bizonyították, hogy a tsz-ek többsége támogatja az ifjúság szövetkezeti mozgalmát, azonban előfordulnak olyan esetek is — mint például Dánszentmiklóson és Cegléd- bercelen —, hogy a lsz-ek rossz földeket adnak, ami na­gyon megnehezíti a tanuló- ifjúság körében a szövetkezeti munka megkedveltetését. Az ifjúsági szövetkezetek részéről Gycrmathy Ferenc, Telek István, Tomasi József, Sz. Kiss István és Muhart Má­ria a közösségi munka szépsé­géről, a nyári táborozásról, a brigádok között folyó mun­kaversenyről, a tagság között kia’akult segítő szellemről, s" jövő évi tervekről beszélt. ____________ fel. K LUB NYÍLT D ABASSZ ŐLLŐSÖN Dabasszőllősön a járási mű­velődési ház helyi klubot ren­dezett be és nyitott meg, hogy a Dabastól hét kilométerre levő település lakossága ne legyen kénytelen az esti órák­ban ilyen nagy távolságra gyalogolni, ha ismeretterjesz­tő előadást, vagy más kultu­rális rendezvényt kíván meg­látogatni. sadalmi munkát szervezze­nek. így nem kellene min­den apró beruházást a fel­ső szervektől várni. Népsze­rűsíthetnék az olyan ked­vezményes intézkedést, mint például azt: ha valaki la­kásából közülöt számára ki­ad egy helyiséget, a tulaj­donosnak nem kell utána adót fizetnie. Az fmsz-eknek, amelyek többségükben so­kat fejlődtek, jobban kel­lene kooperál niok a népboi- tokkal, a belkereskedelem­mel. Sorolhatnánk tovább a ja­vaslatokat. Valamennyinek azonban az a lényege: min­denütt kutassa fel a tanács, a ktsz, a kisiparosság a jogos igényeket. Együtt keressék tovább: sürgősen hol segít­hetnének és ne egymás mel­lett hozzanak létre szabásza­tokat, vagy más műhelyt, hanem olyan helyekre tele­pedjenek. ahol a másik szerv még nem létesített semmit. Ne presztízsüket, hanem a lakosság szükségletét nézve igyekezzenek összhangba hoz­ni, ki mit tud azonnal meg­tenni! A milliós, sokszor milliár­dos beruházások, tervteljesí­tések közepette sem feledkez­hetünk meg a lakosságról, hiszen a tervek, a beruhá­zások is a dolgozókért van­nak, Azért, hogy nyugodtan, elégedetten élhessenek. Ez pedig kommunista feladat! Sok minden nem fért a cikk keretei közé. Így nem részle­tezhettük Keleti Ferenc, a megyei tanács elnökének ígéretét, hogy gyors intézkedéseikkel bizonyítják: egyetértenek a bírá­lattal. Baross Gyuláné, a megyei KISZÖV elnöke mondatait, amelyek szerint módosított terveik a lakosság javát szolgál­ják. Sem Galbicsek Károlynál:, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetőjének szavait, aki az érdekeltekkel együtt már új feladatokat jelölt meg. A közös ügy érdekében az szerkesztőségünk kérése: la­punk hasábjain szólaljanak meg olvasóink, hogy a vita tanul­ságait felhasználva mindenütt meggyorsuljon a lakosság jobb ellátásáért végzett munka. Jógi Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom