Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

MFC.tt K-/iít’lan 1962. NOVEMBER 1, SZERDA Aki nem igyekszik - elmarad úgynevezett gyenge termelő- szövetkezetek talpraállítására áldoz. Miért mégis a fejlődés­ben tapasztalható egyenetlen­ség? Ha a kérdésre választ aka­runk adni, akkor menjünk vissza példáért oda, ahonnét elindultunk, a szőlő- és gyü­mölcsösök telepítéséhez. Ad­dig, amíg a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek szinte két kézzel kaptak azért, hogy minél nagyobb területen ter­melhessenek szőlőt, gyümöl­csöt — meggyőződve annak nagy hasznáról — addig a gyenge szövetkezetekben szin­te úgy kellett rábeszélni, nem egyszer rátukmálni a vezetők­re. hogy éljenek adottságaik­kal. Még magyarázható lenne ez, ha a telepítés nagy anya­gi megterhelést jelentene a termelőszövetkezet tagságá­nak. De nem jelent. Az állam minden anyagi áldozatot ma­gára vállal, egvedül jó hozzá­állást és becsületes munkát kíván. Legnehezebb segíteni azon az emberen, aki nem fo­gadja el a segítséget. így van az állam, a társadalom egy kissé azokkal a szövetkezetek­kel is, amelyek nem igénylik a támogatást. A szol» és gyümölcsösök problémája csak egy a sok kö­zül, amely a jövő gazdálkodá­sát. a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását célozza. A gépesí­téssel, az építkezésekkel, az öntözés kiterjesztésével is ezt kívánja elősegíteni államunk. Ezekre a beruházásokra sem sajnálja az anyagi áldozatot. Hogy mennyire nem a közös­ség segítőkészségén múlik, hogy egy termelőszövetkezetet meddig sorolhatunk a gyenge kategóriába, arra hadd említ­sünk meg egy esetet. Kora tavasszal vízügyi szakemberek jártak a rácke­vei járás, egyik szövetkezeté­ben. Ez a közös gazdaság ki­váló öntözési adottságokkal rendelkezik. A szakemberek egy nagyteljesítményű öntöző- 1 berendezést ajánlottak — hí- : télbe — á tsz "vezetőinek. Ok | először elfogadták, majd ad- dig-addig vitatták, amíg visz- szautasították az ajánlatot, mondván: „úgy sem lesz A közelmúltban az egyik megyei értekezleten arról vi­tatkoztak a pártmunkások és a szakemberek, hogy miért késlekednek egyes termelőszö- j vetkezetben a szőlő- és gyú- mölcstelepítési munkákkal. A vélemények megoszlottak. Volt, aki abban látta az el­maradás okát, hogy nincs ele­gendő gép a talajelökészítés- hez. Mások arról beszéltek, j hogy az egyéb mezőgazdasági j munka miatt nem marad ele­gendő erő. Sorolhatnánk to-! vátob is a véleményeket, de j ez nem szükséges, mert a I hozzászólók csak rész igazsá­gokat mondtak — igaz, ezzel is sokat segítettek az ügynek — a munkában való elmara­dás igazi okát a napirend elő­adója fogalmazta meg. A szőlő- és gyümölcstelepí­tések — a napi gondokon túl­menően — azért nem haladnak kellő ütemben, mert a terme­lőszövetkezeti vezetők sem látják tisztán, hogy a nagy je­lentőségű terv valóra váltásá­val megváltozik vidékük ar­culata, a telepítésekkel har­minc-negyven esztendőre megalapozhatják a szövetke­zeti parasztság jövőjét, gaz­dagságát. Az első hallásra ta­lán furcsának tűnik ez a ki­jelentés. Három, r.égy, ötezer holdas nagyüzemi gazdaságo­kat irányító szakemberek es­nének a szűklátókörűség hi­bájába? ök, akik motorjai a fejlődésnek, tudásuk legjavát adják a szövetkezeti mozga­lom feilődéséért, nem látnak tisztán? Ha általánosítanánk, nem mondanánk igazságot. Való­ban vannak szövetkezetek — és ez a többség —. ahol jól halad a munka. Ezeknek a szövetkezeteiknek a vezetőit fel kell menteni az előbbi „vád” alól. De az előadó ál­tal megfogalmazott gondola­tot mégis ki kell fejteni és még csak nem is azon keve­sek érdekében, akik elhanya­golják a szóbanforgó felada­tot. Azért, mert amit mondott, nem szabad csupán a szőlő- és gvümölcsteleoítésekre. azok feladataira leszűkíteni. Hä ar­ról a gigászi feladatról beszé­lünk. amelyet ma a magyar mezőgazdaságban meg kell valósítani, akkor nem kevese­ket. hanem sokakat érint a probléma. A mezőgazdaság átszer­vezése után a tennivaló még csak gyarapodott. A mezőgaz­daságot ugyanis nem azért szerveztük át, hogy nagyüze­mi legyen, hanem azért, hogy a nagyüzemi gazdálkodás ad­ta előnyök birtokában többet termeljünk, jobblétet biztosít­sunk a falu népének, mint ko­rábban. A termelés fejleszté­séért a harcot minden terme­lőszövetkezetben meg kell vívni. Ha körültekintünk a megye termelőszövetkezetei­ben. azt láthatjuk, hogy a nagy feladat. amelyről a Központi Bizottság irányel­veiben ígv szól: „Gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági ter­melés gyorsütemű fejlesztése”, nagyon különböző képet mu­tat. A szövetkezetek egy ré­sze az átszervezés után „ki­ugrott” és az első időszaktól kezdve szép eredménveket ér el. A szövetkezetek többsége egyenletesen fejlődik. Nem hallgathatjuk azonban el. hogy találhatunk olyan szövetkeze­tét is. ahol a kezdeti lépése­ken alig haladtak túl és a ter­melés szervezése komoly gon­dot jelent. Miért fejlődik egyik szövet­kezet egyenletesen és miért rögös az útja a másiknak? Anélkül, hogy tagadnánk, a szövetkezetek fejlődésében nagy szerepet játszik a ter­melési adottság, meg kell mondani, hogy az egyenletes és gyorsütemű fejlődésre mindegyik termelőszövetke­zetben megvan a lehetőség. Társadalmunknak egyformán édesgyermeke valamennyi termelőszövetkezet. illetve annak tagsága. Nem élvez előnyt egyik sem a másik ro­vására. Mindegyik megkapja azt a legmesszebb menő támo­gatást társadalmunktól, amely segítségével hamar kilábalhat a nehézségekből. Társadal­munk mély humanizmusa jut kifejezésre abban a nagyará­nyú segítségben, amelyet az Dísziinnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából olyan aszályos időjárás, mint tavaly’’. Ugyanolyan aszályos időjárás lett, mint előző év­ben és a szövetkezetét több százezer forint értékű káro­sodás érte az öntözőberende­zés visszautasítása miatt. E példa is mutatja, hogy egy káros szemlélettel állunk szemben. „Nem veszünk igénybe támogatást és hitelt, mert azt vissza kell adni’’. Érdekes, hogy ez a szemlélet éppen a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetekben bur­jánzik. Hasznos az önállóság, a saját anyagi eszközök kizá­rólagos igénybevétele ott, ahol erre megvannak a feltételek, de káros ennek hangoztatása azokban a szövetkezetekben, ahol a nagyüzemi termelés még nem alakult ki és rosszul értelmezett óvatosságból le­mondanak a termelés gyors­ütemű fejlesztéséről. Számadatokkal bizonyítha­tó, hogy a megerősödött ter­melőszövetkezetekben jobban rendelkezésre áll a termelés­hez szükséges gazdasági esz­köz. mint a gyenge termelő­szövetkezetekben. Ezek meg­szerzéséhez a termelőszövet­kezetek tagságának is min­den erejével hozzá kell járul­ni, de a gyors fejlődés érdeké­ben a társadalom segítségéről sem szabad lemondani. Nem mindegy ugyanis, hogy terme­lőszövetkezeteink mikor érnek el arra a szintre, amikor biz­tonságosan termelnek, teljesí­tik az ország gazdálkodásé- | ban rájuk háruló feladatot. : Minden termelőszövetkezet í tagságának jólfelfogott érdé- j ke ezt mielőbb elérni, A szőlő ^s gyümölcsösök ‘elépítése, a gépesítés, az ön­tözéses gazdálkodás fejleszté- j se. a korszerű állattenyésztés ' alapjainak megteremtése a szövetkezeti parasztság jövő­jét szolgálja, de napjaink j feladata. Ékről a mindennapi J tennivalók közepette sem sza­bad megfeledkezni, mert ezért elsősorban a termelőszövetke­zeti vezetőknek kell munkál- j kodni, ők a felelősek ugyanis i a szövetkezet fejlődéséért, a j szövetkezeti parasztság jövő- j jéért. Mihók Sándor Kádár János elvtárs Moszkvába utazott nista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió kor­mányának megihívására rövid látogatásra Moszkvába uta­zott. (MTI) rekkel köszönti, amely ez évi terveinket túlszárnya­ló hozzájárulás lesz a szo­cializmus építéséhez, meg­alapozása a népjólét eme­lésének az elkövetkező években. Komócsin Zoltán ezután rész- [ letesen szólott a Nagy Októ- j béri Szocialista Forradalom­nak a gyarmati népek nemze- j ti felszabadító harcára gya- j korolt hatásáról. — A forradalmi harc a ko- J lonializmus ellen különösen a második világháború után szélesedett ki, amikor a gyár- . mati országok egy része át- szakította az imperializmus ; láncát és a népi demokrácia 1 útjára lépett. Ami azóta a i gyarmati világban végbement. I egyenes folytatása annak a ! megállíthatatlan folyamatnak, í amelyre az elindító, a döntő lökést október adta —- mon­dotta a többi között. — A már felszabadult és a még elnyomott gyarmati né­pek tudatában mind mé­lyebbre hatol a felismerés: szabadságuk. függetlenségük elválaszthatatlan a Szovjet­unió lététől, a szocialista vj- i lágrendszer baráti segítségé- * tői és az imperializmus ellen ! folytatott harcától, boldogu­lásuk elválaszthatatlan a szó- ; cializmus eszméjétől. Az előadó a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista országoknak a világ béke j megóvásáért kifejtett lanka- ! datlan erőfeszítéseiről szó­lott. A lenini békedekrétum „az emberiség elleni gonosz­tettnek nevezte a háborút”. $ ez ma százszorosán, ezerszere­sen igaz. Ezért korunk első parancsolata — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom első szava: a béke védelme. Lenin halhatatlan tanítása a különböző társadalmi rend­szerek békés együttéléséről sohasem volt érvényesebb és kötelezőbb. mint éppen ma, a nukleáris háborútól fe­nyegetett világban, amelvre az imperialisták1 Öldöklő fegy­verkezési versenyt kényszerí­tenek. amelyben naponta is­métlődnek a militarista pro­vokációk. A Szovjetunió, együtt a szocialista világrendszer többi államával, minden emberileg elképzelhető erőfeszítésre kész, hogy rákényszerítse az imperia­lizmusra a békét és 1 megóvja a világot a pusz­tulástól. — Az imperialista nagyha- | talmak — folytatta — újra és újra a háborús szakadék szé- I lére sodorják a világot. így 1 történt az elmúlt hetekben is, i amikor az Amerikai Egyesült | Államok uralkodó körei ki- J robbantották a Kuba körüli válságot. Az amerikai impe- i rialisták agresszív blokádjá­val szemben az egész világon j százmilliók — köztük a ma- ; gyár nép is — emelték fel til— | takozó szavukat és egy em- ; bérként követelik: „El a ke- ! zekkel Kubától!” A teljes | igazság jut kifejezésre abban, i ha ma Keleten és Nyugaton ; egyaránt arról beszélnek és I írnak, hogy a Szovjetunió kormánya visszautasította az i imperialisták provokációját, megmentette a világ békéjét, megmentette az emberiséget. | A kubai helyzetben’ bekö­vetkezett kedvező fordulat után a Szovjetunió részéről a szavakat tettek követik. Ugyanakkor a világ békesze- j rető emberiségét éberségre inti az a körülmény, hogy az j amerikai kormány még min­dig fenntartja a blokádot és : folytatják Kuba szuverenitá- j sának megsértését a légi fel- I derítésekkel is. A magyar nép, együtt a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország népeivel, követ­kezetesen támogatja Kuba jo- | gos követeléseit. Az egész em- I beriség érdeke, hogv a meg- I egyezést Kuba ügyében más megegyezések is kövessék. ! Megoldásra vár mindenek előtt a német békeszerződés j ügye. a nyugat-berlini meg- ; szállási rendszer leiszámolása, Nyugat-Berlin demilitorizált, szabad tárossá való átalakítá­sa. Meg lehetne és meg kel­lene egyezni a nukleáris kí­sérletek megszüntetésében, a ; nukleáris fegyverek betiltásá­ban és ami a legfőbb: a lesze­relésben. 'Komócsin Zoltán végezetül , még' egvszer összefoglalta a Nasv Október jelentőségét. Befejezésül éltette a Nagv ök- , tőben Szocialista Forradalom 45. évfordulóját, a Szovjet- 1 uniót, a Szovjetunió lenini kommunista pártját, a ma­gvar—szovjet barátságot, a világ kommunistáinak marxis­ta—leninista egységét és a bé­két. KITÜNTETÉSEK A fényben gazdag parkírozóhely, háttérben az érkezési oldal (MTI Foto Bodnár felv.) (Folytatás az 1. oldalról) szovjet hősökről, akik a mi szabadságunkért életüket ál­dozták . akik a legtöbbet ad­ták, amit emberek adhat­nak hogy népünk szabadon élhessen és boldogulhasson. Barátságunkat nemcsak a közös harcok edzették meg. Mind erősebbé válnak a né­peinket összekötő testvéri szálak a békés építésben is. Mindnyájunkat eltölti az az erőt adó tudat, hogy a Szov­jetunió mellettünk áll, gazda­sági és kulturális, politikai és katonai vonatkozásban egy­aránt segíti hazánkat. Hogy milyen előnyök származnak ebből miránk, arra talán ele­gendő csak annyit megemlíte­ni, hogy a Szovjetunióból hozzuk be az iparunk számára szükséges nyersanyagok több mint egyharmadát. míg a Szovjetunió veszi át gépipari kivitelünknek majdnem a felét. A tiszta igazságot és a ma­gyar nép meggyőződését fe­jezik ki pártunk Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelvei, amelyek kimond­ják: „A magyar—szovjet ba­rátság ápolása és fejlesztése függetlenségünknek, szabad­ságunk megőrzésének záloga, országunk gazdasági és kultu­rális fejlődésének rendkívül fontos tényezője”. Hazánk népe ezekben a he­tekben nagy eseményre ké­szül: a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sára. Pártunk erőben gyara­podva, szilárd egységben, esz­meileg, politikailag és szerve­zetileg minden eddiginél job­ban összefori'va ad majd szá­mot ezen a kongresszuson az elmúlt három év erőfeszítései­ről és eredményeiről, A Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit az ország minden dolgozó rétege egyetértéssel fogadta, mert olyan eredmé­nyeket összegeznek, amelyek­ről mindenkit a saját szemé­lyes tapasztalatai is meg­győznek, és olyan célokat vá­zolnak fel. amelyek megegyez­nek népünk vágyaival és tö­rekvéseivel. Az egyetértés az irányelvekkel, az egység pár­tunk politikája alapján, kife­jezésre jut azokban a tettek­ben is, amelyeket a VIII. párt­kongresszus tiszteletére kibon­takozott szocialista munka­versenyben valósítanak meg városon és falun egyaránt. A munka frontján eddig elért eredmények alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a VIII. pártkongresszus megnyitását egész dolgozó népünk olyan munkasike­Tegnap délután Keleti Fe­renc fogadást adott a termelő- szövetkezetek fejlesztésében és a mezőgazdasági munkában kiváló eredményt elért tsz- vezetők és .tagok számára. A fogadáson nyújtotta át a me­gyei tanács elnöke a „kiváló termelőszövetkezeti dolgozó” címmel kitüntetett termelőszö­vetkezeti vezetőknek és ta­goknak a kitüntetést. Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kapott Nagy István, a túrái Galga- menti Tsz elnöke. Sándor Lajos, a toki Egyetértés Tsz sertéstenyésztője. Morvái Fe­renc, a mogyoródi Aranyka­lász Tsz munkacsapatvezetője. Szatmári Gyula, a bugyi Tes- sedik Sámuel Tsz elnöke. Mucsinyi János, az újszilvási Kossuth Tsz elnökhelyettese. Veres Mihály, a tápiószőllősi Petőfi Tsz főkönyvelője, ifj. Papp József, a dömsödi Aranykalász Tsz elnöke, Swé- ger József, a szobi Uj Baráz­da Tsz elnöke, Donner Géza, a ceglédi Kossuth Tsz üzem- egységvezetője, Bíró János, a nagykőrösi Petőfi Tsz tagja, Akacs Ödön, a pomázi Petőfi Tsz vezető agronómusa. Tűri Sándor, a törteli Rákóczi Tsz növényt ermel ési brigád vezető­je, Sáránszki György, a dán- szentrniklósi Micsurin Tsz ál­latgondozója. Fazekas Károly. a mendei Lenin Tsz elnöke. Horinka József, az úri Béke Tsz elnöke és őr. >th Ferenc. a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának jogügyi elő­adója. Sólyom G •lőrémét, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának irodavezető’*" ki­váló dolgozó jelvénnyel tün­tették ki. Az MSZMP Pest megyei j Bizottsága székházában 1962. november 5-én délután több pártmunkásnak nyújtották át a kitüntetést. Régi munkásmozgalmi te­vékenységük elismerésekép- ; pen 60. születésnapjuk alkal- ! mából a Szocialista Munkáért i Érdemérem kitüntetést kapta í Hatala Imre és Déri Róbertné \ budaörsi lakos, í. Ugyancsak a Szocialista : Munkáért Érdemérem kor- I mánykitüntetésben részesült: • Tiirk Mihály. Turk Mihályné ; Budakeszi. Tonka Ferenc Ve- ! esés. Tihanyi Ernő Vác, Rajs \ József Albertirsa, Hegedűs j í László Nagykőrös lakosai, va- ! lamint Bata Pál, a Pest vi- ! déki Géngyár. Hrehus Sándor, !a Csepel Autógyár dolgozói. ; Munka Érdemérem kitünte- j jtést kapott Pálfalvi István í Bia. Dely Károly Sződliget. I ! Biró János Dány, Romhánvi ; Ferenc Tóalmás, Katona And- í rás Csobánka, Kalácska Ist- ! ván Nagybörzsöny lakosa, í Pálfalvi István és Dely Ká- \ roly a Parlamentben vette át í kitüntetését, a többi oártmun- íkásnak Horváth András, az (MSZMP Központi Bizottsága j ■póttagja. a megyei oártbizott-1 ! ság első titkára adta át a ki- í tüntetéseket Ezenkívül sok j ’pártmunkást részesítettek ki-j ■ váló munkáink eredménye- [ • kéno elismerésben. : Az ünnepségen megjelent | 1 Horváth A ndrás, a megve: j I uártb; zott ság első titká-a. j : Szakali József és Matusek T>- j ! badar, a megyei oártbízottsá'' í titkárai, valamint a megve1 | : pártbizottság osztályvezető’ : akik a kitüntetések át=dáe” I után hosszasabba” beszélget­tek az ünnepeitekkel. 1 Korszerű világítás a Nyugati pályaudvar érkezési oldalán A MÁV Vasúttervező Vállalatának két fiatal mérnöke Kun-Szabó Tamás és Vetési Emil tervei alapján a MÁV Ma­gasépítési Főnökségének dolgozói a VIII. pártkongresszus tiszteletére határidő előtt szerelték fel a Nyugati pályaudvar érkezési oldalának korszerű világítását. A világítás három fo­kozatban üzemeltethető. Kádár János elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke. a Szovjetunió Knmmu­Bekötő utat avatnak Valkón Ünnepi gyűlés november 7 tiszteletere ' melőszövetkezet tagsága vég­zett az útépítésnél. Örömteli esemény közepet- ] te ünnepük ez évben Valkó termelőszövetkezeti dolgozói a Nagy Októberi Szocialista j Forradalom 45. évfordulóját: $ ezen a napon adják át reridel- 1j tetősének azt a mintegy más- % fél kilométeres bekötő utat. íj amely a termelőszövetkezet íj központi majorját köti ösz-$ sze a főútvonallal. Az ünnepség délelőtt 10 ^ órakor kezdődik, az általa- ^ nos iskolában. Ünnepi be- í szedet mond Keleti Ferenc £ elvtárs. a megyei tanács vb- ^ elnöke, Valkó megyei ta- ^ nócstagja. Beszédét az, is- < kolások kulturális műsora 'j követi. ^ Ezután kerül sor az új 1j bekötő út ünnepélyes átadá- íj sára. A fontos útszakasz épí- 1j tése eredetileg több mint 1j egymillió forintot igényelt 1, volna. A Hazafias Népfront^ kezdeményezésére indított tár. íj sadalmi munkák azonban 1j jelentősen lecsökkentették a ^ költségeket. Abonyi István és Králik £ Géza mérnökök, a Hazafias^ Népfront megyei bizottsága 1j mellett működő műszaki ak- J cióbizottsá-g tagjai társadat- 1j mi munkában elkészítették 1j a tervdokumentációt és a £ költségvetést. Munkájukkal 1j 22 000 forintot takarítottak 1, meg a valkóiaknak. Mintegy £ hatszázezer forintot tettek ki j azok a szállítási és föld-1 Y munkák, amelyeket a tér-'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom