Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
VI. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM ÁRA 70 FIIJ.ÉR 1982. NOVEMBER 7, SZERDA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK! Október ragyogása Korunk puruncsu: a béke védelme Bészünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóba alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Murilkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedd este díszünnepséget rendezett Budapesten az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szít - mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Az elnökségben foglalt helyet V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevőinek, soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Miniszter- tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Az ünnepségen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Népszabadság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Komócsin Zoltán ünnepi beszéde A z egész világ áldani fogja, ha el tudja hárítani a háborút. Alig tíz nappal ezelőtt írta le ezeket a szavakat egy angol lord, s egyben nemzetközi tekintélyű tudós, Bertrand Russell, a Szovjetunió miniszterelnökéhez, Nyikita Hruscsovhoz írott soraiban. Nem véletlen, hogy az ismert antifasiszta filozófus azokban a rendkívüli veszélyekkel terhes órákban éppen a szocialista Szovjetunió kormányának vezetőjéhez intézte a bizalomnak és reménynek e kifejezéseit, hangot adva száz- és százmilliók békét féltő aggodalmának. Nem véletlen ez, hiszen a Szovjetunió éppen negyvenöt évvel ezelőtt, szinte születésének pillanatában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének első napján, békefelhívással fordult az egész emberiséghez. S most is, amikor az Egyesült Államok, a mi életünkben nem először, a nemzetközi jogot lábbal ' tiporva, felelőtlen s esztelen módon, háborús blokádot vont a szabad életét építő kicsiny, s békés Kuba köré, ismét csak a szovjet kormány megfontolt, higgadt magatartásának köszönhető a termonukleáris világháború veszélyétől terhes konfliktus elhárítása. Lord Russell, s vele együtt az egész emberiség reményei nem voltak hiábavalóak: a békére törekvés, az ellentétek, vit^c, tárgyalások útján való megoldása, Leninnek, az októberi forradalom vezérének, az első szocialista állam megalapítójának tanításait hűen követő szovjet kormány politikájának lé- nyegéből fakad. Ez a lelki- ismeretes, mély humanizmusról tanúskodó politika, ugyanakkor, amikor hatékony, s kezdeményező intézkedésekkel megakadályozta a háború kirobbantását, megmutatta azt is, hogy a Szovjetunió hű az októberi forradalom másik lenini hagyományához, a proletár internacionalizmushoz is. A válság súlyos óráiban, amikor az imperialista hisztéria a legnagyobb fokra hágott, a szovjet kormány nevében Hruscsov szilárd magabiztossággal állt ki testvéri szövetségese, a szocialista útra tért kubai nép mellett, követelve számára szabadságának és nemzeti függetlenségének szavatolását. M int máir oly sokszor, ez esetben is beigazolódott a szocializmus világrendszerének óriási erkölcsi fölénye, a kapitalizmussal, az imperializmussal szemben. Ez az erkölcsi fölény abból az egész világot átformáló, legyőzhetetlen erőforrásból táplálkozik, amelyet negyvenöt évvel ezelőtt, az októberi forradalom hozott létr2: a munkásosztály, s a dolgozók hatalmából, amely fél évszázadnál kevesebb idő alatt megteremtette földünk és korunk leghaladóbb társadalmi rendszerét, a szocializmust. Lenin, a zseniális marxista gondolkodó. így jellemezte a cári Oroszországot1 ,,... hihetetlenül, hallatlanul elmaradt, koldus és félvad ország, amelyet modern termelőeszközökkel való felszereltségében Anglia négyszer, Németország ötször és Amerika tízszer múlt felül.” Október, az orosz munkások és muzsikok forradalma, nemcsak a Szovjetunió felemelkedésének útját nyitotta meg, hanem ajtót vágott a világ népeinek a jövőbe, a ragyogó holnapba. Megmutatta, hogy a nagy cél, amelyről évszázadokon át az emberiség legjobbjai álmodoztak: az igazságos, mindenki számára jólétet, kultúrát biztosító társadalmi berendezkedés, megvalósítható. Lton Feuchtwanger német író mondotta az októberi forradalomról: egyedülálló kísérlet a világnak az értelem alapján történő átalakítására. És a nagy „kísérlet” győzedelmeskedett: túlélte a polgárháború és imperialista intervenció éveit, a szovjet dolgozók hősies munkájával, erőfeszítéseivel szocialista ipart, mezőgazdaságot, korszerű hadsereget teremtett, tengernyi véráldozattal megmentette a fasizmustól az emberiséget, s példájával, segítségével újabb és újabb népeket szabadított fel. A Szovjetunió népei a második világháború után még gyorsabban fejlesztették népgazdaságukat. Az ötéves terv és a hétéves terv első éveiben, olyan gigászi eredményeket értek el a technika és tudomány fejlesztése terén, amelyek méltán ejtették csodálatba az emberiséget. A szocialista társadalom, megteremtve a dolgozó osztályok, a népek, nemzetiségek testvéri egységét, szabad utat nyit az emberek alkotó vágyának. Diadalmas erejével űrhajókat, mesterséges bolygókat küld a világmindenségbe, hatalmas erőműveket épít, megvalósítja az atomenergia békés felhasználását, sztyeppékét, szűzföldeket tör fel, s változtat termőfölddé. Ennek az óriási méretű, gyors ütemű fejlődésnek a szervezője, irányítója a kommunista párt, amely a XX. és a XXII. kongresszuson végleg felszámolta a Sztálin életében elterjedt hibákat, a haladást gátló dogmatikus nézeteket, biztosítva ezzel a szocialista demokrácia maradéktalan fejlődését. Bár a szovjet rendszer, a szocialista társadalom még fiatal, mégis a történelem ködébe veszett már a cári Oroszország elmaradottsága. Az októberi forradalom óta eltelt 45 év alatt a Szovjetunióban az ipari termelés több min>t 44-szeresre emelkedett. A termelőeszközök gyártása 99-szeresre, a gépgyártás több mint 300- szorosra, az energiatermelés pedig 161-szeresre nőtt. A szovjet állam ma már a világ ipari termelésének egyötödét adja, s rég túlszárnyalta az olyan fejlett országokat, mint Anglia, Francia- ország, Olaszország és Japán. A kapitalista világ legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező hatalmát, az Egyesült Államokat Pedig már megelőzte a vasérc, szén, koksz, vasbeton építőelemek, diesel- és villanymozdonyok, a gyapjú-, textilanyagok és a cukor termelésében. Közeledik az az idő, amikor a Szovjetunió valamennyi ipari és mező- gazdasági termelési ágiban túlszárnyalja az Egyesült Államokat. B iztosítja ezt a XXII. kongresszus programja, amely célul tűzi ki az elkövetkező húsz évben a kommunizmus felépítését Ennek, a mi nemzedékünk számára is ragyogó távlatokat és reális lehetőségeket mutató tervnek a keretében, húszbillió rubel beruházása nyomán, az ipar termelése a jelenleginek a hatszorosára, a mezőgazdaságé három és félszeresére, a lakosság életszínvonala pedig ötszörösére nő. A Szovjetunióban már ma is háromszor annyi mérnököt képeznek ki, mint az VSA-ban, s 4000 tudományos intézetben 350 ezer tudós dolgozik. Negyvenöt évvel ezelőtt, az októberi forradalom győzelmének idején, egyetlen szocialista ország állt az imperialista ragadozók gyűrűjében. Ma a szocialista országok hatalmas tábora világ- rendszerben egyesülve bizonyítja a marxizmus—leniniz- mus eszméinek győzelmét. A kapitalizmus világrendszerére az egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődés, az ellentétek elmélyülése és a fokozódó konkurrenciaharc jellemző. Korunk másik jellemző sajátossága ugyanakkor, a szocialista világrendszer eredményes fejlődése, a szocialista országok gazdasági színvonalának kiegyenlítődése. A testvéri együttműködés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében összehangolt népgazdasági tervek sikeres megvalósítása, nagyszerű távlatokat nyit meg a szocialista országok népei előtt: lehetővé teszi számukra, hogy a szovjet néppel többé-kevésbé egyidejűleg, egy történelmi korszak keretein belül lépjenek át a kommunizmusba. — Négy és fél évtizede, hogy megkezdődött a Téli Palota ostroma, a pétervári munkások fegyveres felkelése, és ezzel az emberiség legnagyobb történelmi sorsfordulója: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — kezdte beszédét Komócsin Zoltán. — S néhány hónapja — folytatta —, hogy a Szovjetunióban, a nagy október hazájában megvalósították a páros űrrepülést, az alkotó szellem, az emberi munka eddigi legnagyobb teljesítményét. A Téli Palota ostromától a világűr ostromáig, az Auróra matrózaitól a Vosztok-pilótákiig: ami ennek a magasba szökő ívnek kezdete és mai magaslata között végbement — bátran mondhatjuk — ez a legjelentősebb és a legnagyszerűbb, amit az emberiség történelme során véghezvitt. Amikor októbert ünnepeljük, a kizsákmányolás és az elnyomás láncaitól megszabadult ember diadalát ünnepeljük, aki úrrá lesz a természet felett is: — az ember nevében, az ember javára. Komócsin Zoltán ezután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségéről, majd a szovjet állam négy és fél évtizedes fejlődéséről, páratlan gazdasági és tudományos sikereiről beszélt, s részletesen szólott a szovjet nép életviszonyainak, anyagi és szociális ellátottságának gyors fejlődéséről. Elmondotta, hogy a gazdaságihoz hasonlóan szárnyakat kapott a Szovjetunió szellemi élete is. — A közelmúltban emlékeztünk meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának első évfordulójáról — folytatta. — De erről a kongresszusról bizonyára még évszázadok múltán is meg fognak emlékezni az emberek. Történelmi jelentősége abban van, hogy meghirdette a kommunizmus programját. Az új pártprogram számokban és irányelvekben rögzítette a kommunizmushoz vezető utat. A kommunizmus elméletileg bizonyított szükségességből gyakorlati tervvé lett, a jövőben feltűnő reményképből, az emberek eszét és szívét forradalmasító eszméből évről évre alakuló ellenőrizhető valósággá. Komócsin Zoltán a továbbiakban a szocialista világ- rendszer kialakulásának jelentőségét méltatta. — Az új szocialista országok, a népi demokráciák a fennállásuk óta eltelt másfélkét évtized alatt ugyancsak lenyűgöző sikereket értek el. További fejlődésük még biztatóbb, mivel előrehaladásukban mind fontosabb tényező a testvéri együttműködés, amelyre ugyancsak a Szovjetunió mutat újra meg újra áldozatkész példát. A legutóbbi hónapokban üzembe helyezett Béke-távvezeték és Barátságolajvezeték is meggyőző bizonyítéka mind az együttműködésben rejlő óriási lehetőségeinknek, mind a Szovjetunió nagyvonalú segítőkészségének. A szocialista világrend- szer korunk meghatározó tényezőjévé vált. Ezt még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is kénytelen volt elismerni. 1961. decemberében az amerikai gyáriparosok szövetsége évi közgyűlésén tartott beszédében kijelentette, hogy a szocialista világrendszer hatalmas gazdasági erővé vált, amely bizonyos tekintetben már felülmúlta Nyugat-Eu- rópát és utoléri az Egyesült Államokat, s hogy milyen távlatokat ígér a jövő, azt tanúsítja az a tény, hogy azok az országok. amelyek jelenleg a szocialista világrendszerhez tartoznak, 1937- ben a világ ipari termelésének csak 8 százalékát adták. 1961-ben pedig már 37 százalékát. — A magyar kommunisták, a magyar dolgozók úgy tekintenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, mint amely kiindulópontja a mi népi demokratikus forradalmunknak is; a népi hatalomnak a mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban — folytatta beszédét Komócsin Zoltán. — Az októberi eszmék diadala révén hazánk már 1919-ben a forradalmi népek első sorába került. Nemzeti büszkeségünknek ez egyik legtisztább forrása. A magyar—szovjet barátságot népeink vérükkel pecsételték meg, ezrek és ezrek áldozták érte életüket. A százezer magyar vöröskatona, aki a polgárháború éveiben a szovjet hadsereg soraiban harcolt, a második világháborúban hazánk felszabadításáért harcoló szovjet katonák százezrei és 1956- ban a magyar ellenforradalommal szemben segítségünkre sietett fiai a szovjet népnek — ugyanazért a célért harcoltak. Soha el nem múló hálával és kegye- i lettel emlékezünk meg a 1 (Folytatás a 2 oldalon) N egyvenötödször hajtja meg az egész haladó emberiség, közöttük a mi szabad népünk is, az emlékezés zászlaját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hősei előtt. Büszkék vagyunk arra, hogy Október vívmányainak védelmében, a messzi Szibériában. Ukrajnában, a Kaukázusban és mindenütt a hatalmas szovjet földön, a fiatal Vörös Hadsereg soraiban, a partizánegységekben több mint százezren, ott harcoltak a mi hazánk fiai is, és hogy 1919-ben, megteremtve a Tanácsköztársaságot, a magyar munkások és parasztok követték elsőkként orosz testvéreik példáját. Híven őrizve a nagyszerű múlt dicső hagyományait, büszkén valljuk magunkat a nagy Lenin követőinek. Éppen ezekben a hetekben vitatták meg hazánkban a kommunisták és pártonkí- vüliek száz- és százezrei azokat az irányelveket, amelyeket pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága bocsátott közre e hónapban összeülő VIII. kongresszusa .alkalmából. A magyar nép szocialista munkáját vezető párt nemcsak helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusán meghirdetett következetes lenini elveket, hanem érvényre is juttatja azokat. A magyar pártkongresszus irányelvei felgyújtották népünk figyelmét, lelkesedését a közeljövő sok. nagyszerű lehetősége, feladata iránt. A VIII. pártkongresszus tiszteletére versenymozgalom bontakozott ki. A ki elolvasta a kongresszusi irányelveket, a már lezajlott pártértekezletek beszámolóit és a hozzászólásokat, az neg- győződhetett róla: n bárt nemcsak az elmúlt időszak sikereit. eredményeit /eszi most számba, hanem nyíltan, kendőzetlenül beszél gazdasági és társadalmi életünk gyengeségeiről. hibáiról is. Józan, következetes politika ez. amely a jó ütemű, bátor előrehaladás problémáinak megoldásához, bizalommal számít a szocializmus és a béke ügyének minden becsületes híve. az egész dolgozó magyar nép cselekvő támogatására. Jó ügyért fáradozunk. Lenin tanítása, a Nagy Október fénye világítja be utunkat.
