Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

iSC3. NOVEMBER, 6, KEDD

3

(Folytatás az 1. oldalról)

jelentős, mert kifejezi a szocialista gazdaság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961- ben az egy főre jutó villa- mosenergia-felh asználás ban már meghaladtuk a világátlagot. A világátlag ugyanis 1961-ben 770 kilowattóra volt.

1950 óta 11 erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül \ is több villamosenergiát szol- j gáltat majd, mint a felsza- \ badulás előtti Magyarország : valamennyi erőműve. Ma | már ötször annyi villamos- j energiát tudunk az országnak | adni. mint amennyi 1938- ban a fogyasztás volt. A fejlődés továbbra is töretlen lesz, s például a második ötéves terv időszakában, 1965- ig erőmüveink teljesítőképessége 1960-hoz viszonyítva 700 megawattal emelkedik — az import megfelelő fokozása mellett.

— A falvak villamosítását lényegében befejeztük. Ezzel kapcsolatban, érdemes megjegyezni. hogy

a felszabadulást megelőzően 57 év alatt évenként átlagosan 22 falu villamosítására került sor, ezzel szemben 1945 után évenként átlagosan 107 faluban gyulladt ki a villanyfény.

Érthető tehát, hogy nagy feladatot ró népgazdaságunkra a háztartások gyors ütemben növekvő villamosenergiaigényének kielégítése. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint 1980-ra az egy háztartásra jutó villamoscner- gia-fogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő. a mező- gazdaság villamosenergia-felhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint tízszeresére emelkedik.

— A nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg azonban olyan problémák is felmerülnek, j amelyeket államunk jog- | rendszerével összhangban, a törvényesség érdekében rendeznünk kell. Hazánkban a villamosén ergiával kapcsola- j tos viszonyok átfogó jogi | rendezése 1931-ben történt. Aligha kell különösebben indokolni. hogy

e több mint három évtizedes törvény rendelkezéseit a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között nem lehetett alkalmazni,

s a Polgári Törvénykönyv megalkotása után a régi villamosén ergia-törvény már csak csökevényként ólt törvénytárunkban. Szükségszerűen felvetődött az új villa- mosenergia-törvény létrehozásának igénye.

A miniszter ezután a törvényjavaslat fontosabb alap- elveit ismertette, s a törvényjavaslatnak a villamosművek I együttműködésére vonatkozó szakaszával külön is részletesen foglalkozott. Hangoztatta, hogy

ezzel törvényi szinten is lehetővé válik az államközi szerződés keretében történő együttműködés külföldi villamos- energia-rendszerekkel.

Az együttműködést szükséges- i sé és indokolttá teszi az. hogy az előzetes távlati tervek sze- j rint viUamosenergia-impor- j tunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentéke- j nyen növeljük. 1980-ban az összes várható szükségletnek csaknem negyed részét import villamosenergiából fe- dezzük. A Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszeréből a Munkács és Sa.i ószöged között kiépített 220 kilovoltos távvezeték-rendszeren át, előnyös feltételek mellett, már ebben az évben megkezdődött a villa- mosenergia-szolgáltatás. 1965- re az együttműködés keretében már annyi villamosenergiát kapunk, amennyit legnagyobb erőművünk, a Borsodi Hőerőmű termel. A munkácsi alállomás egyébként a közeljövőben nemzetközi kooperációs csomóponttá épül ki, ahol a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország nagyfeszültségű távvezetékrendszere közvetlen kapcsolatba kerül.

ULEST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Ezeknek az országoknak rendszeréhez csatlakozik a Német Demokratikus Köztár- seaság és Lengyelország, majd később Bulgária villamosener- gia-hálózata is. A baráti szocialista államok együttműködő villamosenergia-rendszerét központi szerv, a prágai nemzetközi teherelosztó irányítja majd, amely a jövő év elején kezdi meg működését.

A nemzetközi teherelosztó biztosítja a nemzeti érdekek összehangolását és az egész rendszer gazdaságos működését.

A teherelosztóban az érdekelt országok szakemberei fognak dolgozni. A villamosenergiacserére vonatkozó nemzetközi megállapodások rendkívül előnyösek a résztvevő országok számára, s egyebek között lehetővé teszik a költséges energiatartalékolás csökkentését, az erőforrások jobb kihasználását.

— A törvényjavaslat a villamosenergia iparág valamennyi jelentős problémáját alapelveiben rendezi és ez elősegíti a viliamosenergia-terme- lés és elosztás nagy feladatainak egységes és egyöntetű megoldását, összehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdekeit, s megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosításával összefüggő feladatok valóra váltásához is — fejezte be beszédét Czottner Sándor.

Ezután Gácsi Miklós, az országgyűlés ipari és közlekedési bizottságának tagja a vüla- mosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel, s

az ipari cs közlekedési bizottság nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot.

Szurdi István budapesti képviselő felszólalásában hangoztatta, hogy az új törvény csak

bizonyos jogi vonatkozású feltételeket biztosít villamosener- gi-ellátásunk fejlesztéséhez. Az ellátottság magasabb szinvona. Iának eléréséhez vezető szerveinknek számos fontos feladatot kell még megoldaniolc. | Berki Zoltán Szabolcs-Szat- ! már megyei képviselő felszóla- | lásában fejtegette, miért szűk- 1

| séges és hasznos az új tör- j j vényjavaslat.

Ezután ebédszünet követke- | I zett. A délutáni ülésen részt ; vett Incze Jenő külkereskedel- i mi miniszter is.

Cseterki Lajos Borsod me-1 gyei képviselő a mezőgazda- | ság villamosításának rendkí- ; vüli fontosságát fejtegette. !

Nagy Miklós Pest megyei képviselő:

A törvényjavaslat

a kisfogyasztók érdekeit is szolgálja

Nagy Miklós Pest megyei j képviselő a fogyasztók szempontjából szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Elmondotta: szűkebb hazájában, Vácott többször találkozott azzal, hogy az Áramszolgáltató Vállalat megtagadta egy-egy vil- lanvtűzhely. vagy más háztartási berendezés, kisgép bekapcsolását. mert szűk volt a,vezeték keresztmetszete, túl volt terhelve a transzformátorállomás. Ezért kétszeres örömmel üdvözölte a törvényjavaslatnak azt az alapelvét, hogy

a lakosság és a kisfogyasztók vülamosenergiaszük- ségletét hiánytalanul ki kell elégíteni.

A továbbiakban hangsú- j lyozta. hogy a törvényjavaslat I egyaránt szolgálja a kis- és j nagyfogyasztók érdekeit, az! egész népgazdaság fejlődését, I s az életszínvonal emelkedé- j gének nagy céljait. Rugalmas, j a technika fejlődésével szá- j móló keretet biztosít villa- mosenergia-ellátásunk hatha- j tós továbbfejlesztésének. Ezért í a törvényjavaslatot a Pest j megvei képviselőcsoport és a : maga nevében elfogadta és az j országgyűlésnek elfogadásra | ajánlotta.

Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a villamosenergia fejlesztéséről, át- j viteléről és elosztásáról szóló törvény j avaslatot.

A tanácstagok választásává! összefüggő törvényjavaslat

Ezután a tanácstagok vá- | lasztásával összefüggő törvényjavaslat megvitatása kö- j vetkezett. A törvényjavaslat j kimondja, hogy az országgyű- i lés a tanácsok megbízatását | 1962. december 15-ig meghosz- j szabbítja. A törvényjavaslat továbbá ügy rendelkezik, hogy j a tanácsok megbízatásának lejártától számított három hó- j napon belül új választást kell tartani.

Erdei Ferenc képviselő, a törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy a javaslat nem I

érinti sem a tanácstörvény, sem a választási törvény alapvető, lényeges rendelkezéseit. Lényegében arról van szó, hogy

a törvényjavaslat az országgyűlési és tanácsválasztások időpontját úgy hangolja össze, hogy a jövőben a két választás egy időpontban történhessék.

A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslatot j az országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

i

Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója

Ezután dr. Szénási Gézának, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója következett.

— A Magyar Népköztársaság állami és gazdasági életében a legutóbbi beszámoló óta általában tovább szilárdult a törvényesség — mondotta. — Ebben a folyamatban sok ismert tényező — elsősorban a kormány következetes jogpolitikája, a gazdasági építés sikerei, stb, mellett — egyik fő hatóerő dolgozóink fejlődő szocialista tudata. Dolgozóink döntő többsége saját ügyének tartja a szocialista építés ügyét, magáénak vallja népi demokratikus rendszerünket, hittel és lelkesedéssel dolgozik érte, s ma már nemcsak azt veszi észre, ha állami szervek egyes beosztottjai követnek el eseti törvénysértést, hanem állampolgártársa helytelen magatartása ellen is felemeli szavát.

— Az elért eredmények ellenére a törvények Végrehajtásában — főleg az alsóbb szerveknél — vannak még fogyatékosságok is. Ezek indító oka azonban más, mint régebben

I volt, számuk is csökkenő tendenciát mutat. Ezért az j ügyészség az utóbbi években ' követett állandó gyakorlatnak megfelelően, a legutóbbi beszámoló óta eltelt idő alatt is kettős irányban tevékenyke- | dett. Egyfelől azt szorgalmaz- ! ta, hogy az állami és gazda- ! sági szervek mindenkor a jogszabályok rendelkezésének megfelelően működjenek, más- J felől azt, hogy az állampolgárok eleget tegyenek a törvények előírásainak, teljesítsék a társadalommal szembeni kö- ■ telességüket és tartsák be a szocialista együttélés szaljá- j lyait. E sokrétű munkaterüle- . ten az ügyészi szervezet tevékenységét azokra a legfontosabb területekre igyekezett összpontosítani, ahol a mulasztások, a kellően át nem gondolt intézkedések. vagy egyéb hibák leginkább gátolták a társadalmi és gazdasági élet fejlődését.

— Az elmúlt két esztendő- i ben elsősorban arra törekedtünk, hogy a hibák feltárásával segítséget nyújtsunk a gazdálkodás törvényességének megszilárdulásához, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén.

A mezőgazdaság területén végzett vizsgálataink Is a vezetés javulását igazolták.

A népgazdasági vezetés hatékonyságának elősegítése céljából a gazdálkodás törvényességének vizsgálata keretében napirendre tűztük a beruházások törvényszerű lebonyolításának vizsgálatát, abból kiindulva, hogy ez a szocializmus építésének egyik kulcskérdése.

A továbbiakban hangsúlyozta a legfőbb ügyész:

— Az elmúlt időszakban az államigazgatási szervek munkájában jelentős mértékben csökkent a törvénysértések száma és a még előforduló törvénysértések között is kivételes jelenség a jogszabályok rendelkezéseinek tudatos megszegése. A feltárt törvénysértések az esetek többségében az ügyintézés felületességére, a jogszabályok nem kellő ismeretére, vagy nem megfelelő értelmezésére vezethetők vissza.

— Az államigazgatás törvényességének megszilárdításában több tényezőnek van szerepe. Különösen nagy jelentőségű, hogy

a politikai fejlődés olyan légkört teremtett a közéletben, amely elítéli a jogszabályok megsértésének mindenfajta megjelenési formáját.

Növekedett az államapparátus dolgozóinak felelősségérzete, emelkedett az ott dolgozók szakmai és politikai színvonala. A vezetők és ügyintézők többsége kellően elsajátította és általában helyesen alkalmazza a munkával összefüggő jogszabályokat.

— Az elmúlt időszakban fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek intézésében, több olyan • új típusú szervezeti forma jött létre, amelynek keretében az állampolgárok újabb csoportjai kapcsolódtak be közvetlenül

a tanácsok munkájába. Kiszélesedett az államigazgatás társadalmi ellenőrzése is és az igazgatási szervek feladataik ellátásához ma már egyre gyakrabban veszik igénybe a társadalom segítségét.

— Jelentős mértékben , fokozza majd állami életünk demokratizálódását a társadalmi bíróságok felállításáról nemrég hozott törvény- erejű rendelet is.

— A törvényesség általános megszilárdulásán belül a munkaügyi törvényesség vonatkozásában is javulás mutatkozik. Ugyanakkor

még mindig igen magas a polgári peres ügyek száma, indokolatlanul sok vitás ügy keletkezik a szocialista szervezetek és az állampolgárok között, de még ennél is magasabb az állampolgárok egymás közötti pereinek száma.

Az űj polgári és büntető j törvénykönyv megjelenése, nemkülönben a már heve- ' zetett és még bevezetésre kerülő eljárási szabályok egy- j szerűsítése ismétlődően azzal a legnyomatékosabb szándék- j kai történt, hogy a perek elintézése, a bíróságok munkája meggyorsuljon és ezáltal a bíróságokhoz forduló állampolgárok is gyorsabban juthassanak döntéshez. A paragrafusok azonban — még ha jók is önmagukban — csodákat nem tudnak tenni.

Az állami és társadalmi szervek széleskörű bevonásával nevelnünk kell a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak önkéntes betartására, hogy csökkenjen az együttélési szabályok megszegéséből vagy be nem tartásából származó perek száma.

A társadalmi bíróságok is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a peres ügyek szá mának csökkenéséhez, elintézéséhez.

Szénási Géza ezután hangsúlyozta:

— A továbbiakban a törvényesség megszilárdulását

mutatja az is, hogy tovább 1 csökken az ügyészi szervekhez érkezett panaszok száma, i A legutóbbi országgyűlési be- j számolóm óta — mondotta — j a csökkenés meghaladta a tíz százalékot.

— Eredményeink között feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a büntető eljárások mentesek a személyi kultusz időszakának törvénysértéseitől. Maradéktalanul érvényesül büntető politikánknak az a sarkalatos elve, hogy törvényes alap nélkül senkit ne vonjanak büntetőjogi felelősségre.

— A törvényesség további megszilárdítása szempontjából jelentős esemény volt az I 1962. augusztus 16-1 párt- ! határozat megjelenése is. A i határozatnak és az azt Követő intézkedéseknek mélységes tanulsága:

az igazságszolgáltatás dolgozóinak a jövőben még fokozottabb körültekintéssel kell eljárniuk, hogy a törvényesség legcsekélyebb sérelme is elkerülhető legyen.

— A törvényesség helyzete j tehát kedvező. Be kell azon- j ban számolni azokról az ügyészi tapasztalatokról is, amelyek a törvényesség laza kezelésére mutatnak. E tapasztalatok közül mindenek előtt továbbra is azokra a negatív jelenségekre kell felhívni a figyelmet, amelyek a gazdálkodó szervek kellő ellenőrzésének még mindig létező hiányosságaira utalnak.

— Az Országos Kriminalisztikai Intézet fél évig vizsgálta azokat az ügyeket, amelyekben az ügyészség a társadalmi tulajdon elleni intellektuális bűncselekmények körében — éspedig sikkasztás, hűtlen kezelés és csalás vonatkozáséiban — vádiratot nyújtott be a bíróságokhoz. Megállapítottuk, hogy több ezer bűnügy elkövetését lehetővé tevő feltételek között az ellenőrzés hiánya 33 százalékban. a felületes ellenőrzés pedig 14 százalékban, tehát Ösz- szesen 47 százalékban jelentkezik. Ugyanakkor a sokat emlegetett raktározási hiányosságok az objektív feltételek között csak 0,3 százalékkal szerepelnek. Ha a sértettek körét nézzük, meglepődve láthatjuk. hogy első helyen az állami hivatalok és intézmények állanak, második helyen az állami ipar. bányák és csudán a harmadik helyen az állami kereskedelem, holott a közhiedelem szerint ez a ..legfertőzöttebb” terület. Kézenfekvő annak feltevése, hogy milyen lehat az alsóbb szervek ellenőrzése, ha az ellenőrzésre hivatott szervek vezetnek a sértettek körében.

— Az eddigi adatok összesítéséből világos, hogy a viszonylag alacsony műveltségű és primitív eszközökkel bűnt elkövető személyek a bűncselekményt nem tudnák elkövetni, vagy meg sem kísérelnék, ha megfelelő lenne az ellenőrzés. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy az ellenőrzés fokozásával a társadalmi tulajdon elleni intellektuális bűncselekmény-kategóriákban az említett több ezer vádemelés igen nagy mértékben csökkenthető lenne,

s úgy vélem, nem szorulnak magyarázatra ennek társadalmi kihatásai.

— A gazdasági vezetők kis hányadának szemléletében komoly hibák vannak. Nem éreznek felelősséget a rájuk bízott társadalmi vagyon ésszerű, takarékos kezeléséért, nem törődnek azzal, hova és hogyan költenek el jelentős összegeket. Amikor pedig a pazarlás nyilvánvaló és az illetékesek lépéseket tesznek a felelősség megállapítására, elvtelenül mentőakciókat indítanak.

— A jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben általában kielégítő a szocialista tulajdon védelme. Lassan, de biztosan haladás mutatkozik a tapasztalatlanságból, hozzá nem értésből eredő hiányosságok megszüntetésében is. Még mindig nem sikerült azonban kiküszöbölni. hogy egyes, a termelőszövetkezeti vezetők és a termelőszövetkezetek működését ellenőrző államigazgatási szervek igyekeznek kisebbíteni, elkenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásában elkövetett törvénysértéseket. Itt elsősorban a pénzügyi és hitelfegyelem többször tapasztalható megsértéséről és az engedély nélküli erdöirtásokról van szó.

A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban Is eredményekről számol be a főügyész.

A továbbiakban rámutatott:

— Változatlan az a helyzet, hogy a fiatalkorúak bűnözésének oka elsősorban a lélekromboló, rossz családi környezet. Nem lás szerepe van ebben az alkoholizmusnak is. Remélhető, hogy az alkoholizmus visszaszorítására a közelmúltban tett intézkedéseinknek ezen a téren is kellő hatásuk lesz.

Szénási Géza végül kérte beszámolójának elfogadását.

Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a legfőbb ügyész beszámolóját.

Ezután Rónai Sándor elnök zárszava következett.

Rónai Sándor zárszava

— Visszatekintve négyéves időszakunk tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy országgyűlésünk a szocializmus építésének nagy és felemelő munkájában népünk iránti mély felelősségtudattal, hűen teljesítette legfelsőbb államhatalmi feladatj köréből adódó kötelességei:.

Felemelő érzés számunkra.

' hogy

ennek az országgyűlési ciklusnak az időszakához pártunk helyes politikája és népünk jó munkája nyomán szocialista társadalmunk építésének kimagasló eredményei fűződnek — mondotta többek között.

— Befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és ezzel befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, s hozzákezdett a szocializmus teljes felépítéséhez.

A továbbiakban arról szólott. hogy országgyűlésünk az előző ciklusokhoz képest is kiemelkedő jelentőségű törvényhozói munkát végzett, majd beszédét e szavakkal fejezte be:

— Tisztelt képviselő társaim! Bennünket, kommunista és pártonkívüli képviselőket, dolgozó népünk

előlegezett bizalma küldött e helyre, s mi arra törekedtünk, hogy hűen szolgálva hazánkat és népünket, méltók legyünk erre a bizalomra. Munkánk eredményes volt. mert népünk támogatására talált. Köszönet munkásosztályunknak. egész dolgozó népünknek, lelkes, áldozatos munkájáért és bizalmáért. amellyel biztosította szocialista fejlődésünk nagyszerű eredményeit.

— Tisztelt képviselő társaim! Országgyűlésünk megbízatása bárom hét múlva lejár. Tevékenységünknek ez a szakasza befejeződik. Ez azonban semmiképpen sem jelentheti azt. hogy fe adataink végzésében akár egy napra is megállhatnánk.

Előttünk áll a szocializmus teljes felépítésének programja, sikeres végrehajtásának temérdek munkája.

Erkölcsi kötelességünk, hogy e célok eléréséért odaadással, tudásunk legjavát adva dolgozzunk munkahelyünkön, úgy, ahogy azt pártunk és népünk egyaránt joggal elvárja. megköveteli mindannyiunktól.

— Ehhez a munkássághoz kívánok képviselő társaimnak erőt. egészséget és sok sikert!

Az ülésszakot bezárom.