Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

1962. NOVEMBER 25, VASÁRNAP rr*rr MFCYEI thfürhm Befejeződött az MSZMP VSSI. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról) ról tájékoztatta a VIII. kong­resszust. Felix Dixon. Pana­ma Népi Pártja Központi Bi­zottságának tagja a pártok kö­zötti eszmecsere fontosságáról beszélt, majd a népi párt fel­adatairól szólt, végül a nem­zetközi helyzetet elemezte. — Most — sokkal inkább, mint bármikor — szükségünk van a szocialista világ erejére, hogy a Karib-tenger térségében az imperialisták provoká­ciói ellenére fenntartsuk a békét. A népi párt nagy kampányt folytat a béliéért, a csatorna- övezet semlegesítéséért és a területünkön levő amerikai tá­maszpontok leszereléséért. Jose Sanchez Verde, a Sal- vadori Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja bevezetőben vázolta a Salva­dort nép helyzetét, majd kije­lentette: — Az önök népe, amely a szovjet nép testvéri segítségé­vel oly nagyszerű győzelmet aratott, követendő példaként áll előttünk. Az önök munká­ja, sok-sok gazdag eredménye lelkesíteni fog bennünket fel- szabadulási harcunkban. A salvadori nép élénken figyeli a kubai forradalom sorsát, és a maga dicsőséges jövőjét lát­ja abban. Salvador Kommunista Párt­jának képviselője befejezésül állást foglalt a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­ge, a kommunista- és mun­káspártok 1957-ben és 1960­j ban hozott határozatai mel­lett. Armand Nicolas, a Marti- j niquei Kommunista Párt kül- J dötte felszólalásában hangoz­tatta: — Meg vagyunk győződve a békés együttélés szükséges- sédéről, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmes elő­rehaladását. Az egymás mellett élés nem kapituláció az im­perializmus előtt — ahogy azt a dogmatikusok gon­dolják —, hanem éppen ellenkezőleg, az antiim- perialista harc ösztönző­je. A békés egymás mellett élés politikája megköveteli a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységét is. Ezért nem he­lyeselhetjük az albán vezetők magatartását, amely semmi­képpen sem az egység erősíté­sét szolgálja. P. Sanchez, a Honduras! Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felszóla­lásában hangoztatta: — Mi azt tartjuk, hogy a jelenlegi idők legfontosabb kérdése a világbéke fenntar­tása és erősítése, az imperia­lizmus háborús intézkedései­nek megfékezése, az általános és teljes leszerelés elérése a nemzetközi ellenőrzés alatt A magasztos és nemes cél megvalósításának alapvető és fontos tényezője a szocialista tábor létezése, élén a nagy Szovjetunióval, amely a törté­nelemben úttörő volit a szocia­lista társadalom felépítésében, és úttörő ma a kommunista társadalom — aiz emberiség magasztos álma — megterem­tésében. A Honduras! Kommunista Párt számára — amely alá­írta a kommunista és munkás­pártok 1957-ben és 1960-ban Moszkvában tartott értekezle­tén hozott határozatokat — nem közömbös a többi testvér­párt tevékenysége és a nem­zetközi kommunista mozgal­mat érintő kérdésekben ki­nyilvánított állásfoglalásai. Ezért bírálta és bírálja pár­tunk az Albán Munkapárt ve­zetőinek antileninista nézeteit. Szükségesnek tartjuk kife­jezni aggodalmunkat az India és a nagy népi Kína határán történt incidensek miatt, amit az imperialisták tovább akar­nak mélyíteni, veszélyeztetve a népek békéjét. Reméljük, hogy ez a prob­léma tárgyalás útján meg­oldást nyer, amint ezt a kínai nép kormánya java­solja. Ezeket a békés törekvéseket pártunk is forrón üdvözli és támogatja — hangoztatta. A Guatemalái Munkapárt küldötte, a többi között kije­lentette: — Támogatjuk a szovjet kormánynak és a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nemzetközi kommunista moz­galom legikipróbáltabb csapa­tának politikáját, amely a bé­két, a haladást szolgálja, s a népek békés egymás mellett élésének elvét érvényesíti. A kubai forradalommal foglal­kozva kijelentette, hogy a ku­bai nép ügyével való szolida­ritásuk egyben azt az elhatá­rozást fejezi ki, hogy orszá­gukban is győzelemre vigyék a szocializmus ügyét. Határszéli zugban Megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás alapjait a tcsai gazdák társzóid zug kimaradt a nagy országos átalakulásiból — sokai töprengtek, vitatkoztak. Figyelték, mire mennek a kö­zösben másutt. Kovács Vilmos még száz kilométerre, Inárcs- ra is elutazott, szemlélődött. S nagyon megtetszett neki, amit ott látott. De a járás — nagyon helye­sen — kötötte magát: — Csak akkor adjuk meg a | tsz-működési engedélyt, ha be- ! bizonyítják, hogy megvannak Tésán a nagyüzemi gazdálko­dás előfeltételei. Egy esztendeig bizonyítottak. \ Csoportot alakítottak, s a község tartalékföldjeit táblá- j san művelték, géppel szántot­ták. A falu összeadott negy­vennégy növendékmarhát, kö­zös hizlalásra. A régi urasági major istállóját villamosítot­ták. Motort, darálót vettek és az idén felépítettek egy há­romszáz férőhelyes sertéshiz­laldát. Az ács és kőműves munka kivételévei, maguk, sa­ját erejükből végeztek min­dent. Már tizennyolc disznót hízóba állítottak. Amikor ez megvolt, kihív­ták Szobról a járásiakat, s azt kérdezték: — Elegendő-e? — Igen. Hát így alakult át Tésán idén augusztusban, az aratás, cséplés után a tszcs — ter­melőszövetkezetté. S most merrefelé? — A mi népünk nagyon szorgalmas, szeret dolgozni. De erről ne bennünket, idevaló­siakat kérdezzen. — Elhiszem én. Látom, nem mondanak nagyot, inkább ke­vesebbet. — De azt is szeretjük, ha látszatja van a munkánknak. S hogy még többet, szebbet nyújtson az élet, arra kell a közös erő. a termelőszövetke­zet. A tervek, elképzelések pedig már nemcsak a fejek­ben formálódnak, papírra ve­tették őket, és elküldték Szob­ra a járáshoz. Jó érzés hallani a két elnö­köt: a fiatalt, aki a község Holdankénti bruttó bevétel 40 ezer forint Dunara sdz“»b,ltai erőmű gepemek hűtésére Jól jövedelmezett a kertész­kedés ebben az évben is az abonyi termelőszövetkezetek­nek. Az Uj Világ Tsz-ben pél­dául 150 holdon kertészked­tek. s az öntözéses tepület (17 hold), holdanként 40 ezer forint bruttó bevételt biztosí­tott. Jövőre méginkább kiter­jesztik a kertészkedést, ezen belül különösen az öntözéses kertészkedést, amelyet 50 holdra növelnek. Az. Uj Világ Termelőszövetkezet földjein öt artézi kút található, a jö­vőben e kutak vizét is hasz­nosítják. Tervezik, hogy ván­doröntözéssel 200 holdat lo­csolnak majd. A kertészethez hasonlóan a baromfinevelés is jelentéke­nyen hozzájárul a termelőszö­vetkezet idei bevételéhez. Eredetileg 10 ezer darab na­poscsirke felnevelését tervez­ték, ezzel szemben év végéig 25 ezer darab több mint 80 dekára felhizlalt csirkét ad át á kereskedelemnek a tsz. A kétezres törzsállomány tete­mes mennyiségű tojást bizto­sít. Jövőre egyébként az abo­nyi Uj Világ Termelőszövet­kezet ötvenezer darab napos­csirke felnevelését tervezi. A földművesszövetkezeti hálózat mind több gondot for­dít a falusi lakosság igényei­nek kielégítésére a nagykátai járásban is. Tizenkét község­ben működik már kölcsönző szolgálat. Többek között na­gyobb rendezvényekre, lako­dalomra, szüreti mulatságra, kölcsönözhetnek a falusiak edényeket, evőeszközöket. Ugyancsak rendszeres a ház­tartási kisgépek kölcsönzése is. Porszívó, padlókefélő gé­pek, mosógépek állnak a házi­asszonyok rendelkezésére. Nagykátán külön harisnya- szemfelszedő létesült a közel­múltban, Tóalmáson most nyílt meg egy korszerű női fodrászat. Tápióbicskén ugyancsak nagyobb rendezvé­nyekre sátrakat is kölcsönöz­nek. Emellett a nagykátai já­rásban a háztáji gazdaságbk részére hat kis vetőgépet és 15 permetezőgépet is igénybe vehetnek a szövetkezeti gaz­dák. A százhalombattai erőmű gépeinek hűtésére Duna-vizet használnak majd. A Dunát az erőművel összekötő, három kilométer hosszú és negyven méter széles csatornát építők munkája e héten jelentős ál­lomáshoz érkezett: a földmed­rű csatorna dunai torkolatát megnyitották. Lépegető exka­vátorral kiemelték a záró j földréteget és megkezdődött a I Duna-víz beáramlása a csator­nába, amelynek oldalfalait terméskővel rakják ki. (MTI) író—.olvasó-találkozó, könyvbál Ma délután négyórai kez­dettel író-olvasó találkozót rendez a tápiószecsői földmű­vesszövetkezet. Ez alkalommal Dékány Kálmán író találkozik olvasóival. Este hétórai kez­dettel könyvbálra kerül sor a helyi művelődési házban. Be­lépődíj tíz forint vagy egy könyv. A bevételt új könyvek vásárlására fordítják, hogy így bővítsék a községi könyvtár köteteinek számát. ügyeit intézi, és a másikat, a megfontolt, tapasztalt gazdát, akit a nép a közös gazdaság élére állított. Mondják sorjában. A málnatermelést fejlesz­tik. Saját szaporulatból ölven holdat telepítenek. És húsz holdba feketeribizüt,- tízbe földiepret. Gyönyörű. Csak győzzék. — Attól ne féljen. Pedig ez csak egy része a terveknek. A szántók többségén takar­mányt, pillangósokat, tengerit,' silókukoricát, krumplit termel­nek, hogy legyen takarmány az állattenyésztéshez. Mert azt is akarnak. Törzskönyvezett tehén jelenleg ugyan nincs a faluban, de istálló van — igaz, üres. Tenyészmarhát majd vesznek, és a háromszázas ser­téshizlaldát már jövőre meg­töltik. — Itt folyik alattunk az Ipoly. És mellette, a földjein­ken kisül a növény, öntözni kéne — így mondja Kovács Vilmos tsz-elinök. De itt bökkenők vannak, legalábbis egyelőre. Igényeltek szivattyút és csöveket, de a járás a kevésből most nem tud adni. Pedig csak ez kéne, mert motoruk lesz. Kapnak a patronáló Üzeműiktől, az autó­motorjavító vállalattól. Talán mégis módját lehetne ejteni, hogy a szivattyút és csövet is megkapják a víz kiemelésé­hez. Másik tervük U 28-as trak­tort vásárolni — ezt azonban elhalaszthatják egy esztendő­vel. Van még fogatjuk elég, és elvégzi a szántást a Vámos- mikolai Gépállomás. De különben segíteni kell őket. Tanáccsal s mindennel, amivel lehet. Hadd váltsák va­lóra a szorgalmas tésaiak ter­veiket. Igen, ez a vágyuk. Mert az eddigiek mellé ezután még több szép, világos, új otthont szeretnének építeni. Emelkedni akarnak együtt, az egész országgal. Hetesi Ferenc KÍNÁLÁSSAL KEZDŐDÖTT... Tanulmányi kirándulás .Aj áruiéból PAPÍRBOLTBÓL! Hazai és külföldi TÖLTŐTOLLAK nagy választékban 14,40 forinttól 150,— forintig GOLYÓSTOLLAK több színben 8,50 forinttól 130,— forintig kaphatók a PAPÍRÜZLETEKBEN Növekvő érdeklődés a könyvek iránt 1957-ben még 70 ezer fo­rint értékű könyvet adtak el a szobi járásban a föld- művesszövetkezeti könyves­boltok és a könyvbizományo­sok, tavaly viszont már 400 ezer forint értékű könyv fo­gyott el. Ma már 34 könyv­bizományos járja a szobi já­rás községeit és örvendetes, hogy az idei mezőgazdasági könyvhetek alatt a legna­gyobb érdeklődés a mezőgaz­dasági szakkönyvek iránt mutatkozott. Különösen a pe­dagógusok lelkes terjesztői a könyveknek. A termelőszö­vetkezeti gazdák is mind nagyobb érdeklődést tanú­sítanak a könyvtárak és a könyvolvasás iránt. A föld­művesszövetkezetek a szobi járás falusi könyvtárainak gyarapítására w utóbbi egy esztendő a'att 30 ezer fo­rint értékű könyvet ajándé­koztak. Apró, pöttömnyi falucska, a | Börzsöny csúcsai csak mész- } sziről kéklenek idáig. A dóm- | bős, lanikás tájat az országba- j tárt képező Ipoly hasítja fél­be. Kacskarinigós, gödrös ma- i kadámút szalad az esőtől duz­zadó folyócska mellett. Jobb oldalán szépen zöldellő, bok­rosodé, nagy táblákba egyesült őszi vetések. Pasztellszínekben pompázó új házsorok között visz az út felfele, majd le­ereszkedik a szűk völgyecské- j ben szerényen meghúzódó, régi [ falu hogárhátú házai közé. i Mindössze négyszáz lelket számolunk Tésán. Külön kis világ ez, messzi a főútvonal­tól, a vasúttól, a legközelebbi 1 szomszédtól,' Kemencétől. Pici a határa is: hétszázötven hold Ötszáz ebből a szántóterület, a többi rét és gyümölcsös. Csöppenként elszórt parcellák­ban: málna. Hetvenegy hold összesen, de ez a fő növény. A jólót, a felemelkedés for­rása. Meredek partoldaiiban épül, j két helyiségből álló tomácos ] „meseház”, ez a tanács ottho­na. Az elnök piros arcú, szí- [ vés szavú, legényes külsejű, huszonnyolc éves fiatalember. Volentir Tibor a neve, s itt született, itt nőtt fel. Ö mond­ja, ezzel kezdd a beszélgetést: — Húsz éve csak, hogy né­hány gazda elkezdte a málna­termelést, és ma ebből él a falu. A málnáiból épült a felsza- J badulás, a földosztás után a j községet megduplázó új utca­sor is. Mert addig nagy sze­génység volt itt. De a múlt­ról nem sok szó esik most Té­sán. Hisz’ a régit már csak az idősebbek beszéde után isme­rik. És az ő emlékezetüket is ködbe, homályba burkolja las­san, a felemelkedést nyújtó új rend tizenhét esztendeje. Annái több szót váltunk a jövőről. Mert a tésaiak idén nagy dologba kezdtek, új sor- I sót formáló lépést tettek: egye- j sítették erőiket, termelőszö- j vetkezetet alakítottak kicsiny I községükben. Hogyan s mint történt? Ezt egy igen hallgatag, szó­fukar férfi, Kovács Vilmos mondja el. öt választotta a nyár végi alakuló ülésen a Béke Tsz elnökévé kilencven­kilenc gazda. A földet bírók közül nem is maradt kívül sen­ki, mert régen érlelődő, egy­séges elhatározás volt ez Té­sán. De ne vágjunk a dolgok elébe. Sora, története van an­nak, míg eljutottak idáig, míg a többet s jobbat ígérő közös gazdálkodásba kezdhettek. Bármennyire is furcsán | hangzik, de így mondja Ko- 1 vács Vilmos: — Már tavaly akartuk, de a járás nem engedte. Hisz’ többen, a falu hátárán : túlra is néző, gondolkodó em- : berek — három év óta, ami- [ kortól ez az eldugott kis ha- i Hazafelé tartott a héten egyik este Bozsó Lajos csömö­ri lakos. A késő esti órákban barátjával együtt betért az ivóba. Ott már javában szó­rakozott három ember, id. Helemai Ferenc, Helemai Jó­zsef és Rózsahegyi Ferenc. Amikor a belépőket meglát­ták, nagyhangon sört rendel­tek nekik. Bozsó és barátja azonban nem fogadta el a sört. Zárórakor fizetésre ke­rült a sor, de a háromtagú társaság az általuk Bozsóék- nak rendelt sört nem volt hajlandó kifizetni. „Nem itták meg, nem fizetünk!” — kiál­tozták. — „Előbb igvák meg, aztán majd fizetünk!” Az elszámolás nagynehezen mégis megtörtént, a „barátsá­gos” és kéretlen megvendé­gelés visszautasítása viszont annyira felingerelte a duhaj társaságot, hogy az utcán Bo- zsót néhány ökölcsapással le­terítették. Az összeesett Bo­zsó barátja megijedt és elsza­ladt. A több sebből vérző fér­fi úgy próbált menekülni,- ho"— felkapaszkodott barátja lovaskocsijára és elhajtott. A három garázda ember azon­ban mellékutcákon elébevá­gott a kocsinak, s amikor Bo­zsó odaért, ahol várakoztak, ismét rátámadtak. Ezúttal már szeneslapáttal csaptak az arcába, s mindaddig ütle­gelték, amíg eszméletlenül el nem terült. Bozsót rendkívül súlyos állapotban, agyrázkó­dással eszméletlenül vitték kórházba. A kötekedő „ga­vallérok” ellen bűnvádi eljá­rás indul. _________ (f. a.) A jobb kenyérellátásért } A Pest megyei Tanács szá- Í mát tárcsázzuk. Horváth Fe- \ rencet, az ipari osztály he- '' lyettes vezetőjét kérjük a te- í, lefonhoz. J — Hallottuk, hogy ismét na- pirenden szerepel a kenyér- % ellátás problémája. Valóban \ így van? % — A hír igaz — hangzik f Horváth elvtárs válasza — a í megyei tanács végrehajtó bi- í zottsága szerdán tárgyalja a í kenyér- és süteményellátás í kérdését. Az ipari és keres- Í kedelmi állandó bizottság, va- í lamint az ÉDOSZ és a nőta- nács vizsgálták a kérdést és \ ennek alapján terjesztik elő \ javaslataikat a vb-ülésen. Ezt követően december 14-én ta- /// nácsülés elé kerül a problé- ma. J Az ipari osztály helyettes ^vezetője elmondta: kéréssel £ fordulnak a végrehajtó bizott- £ sághoz: támogassák az ipari í osztály szándékát, miszerint a gépkocsipark jobb kihasz­nálásával hamarabb juttat­hassák el a kenyeret és pék­süteményt még a távoli köz­ségekbe is. — A felújítási és vállalat­fejlesztési alapból — folytat­ta tájékoztatóját — középüze­mek kialakítását tervezzük. így nem aprózzuk el a ren­delkezésünkre álló keretet, hanem egy-egy nagyobb ősz- szegből olyan üzemet hozunk létre, ahol biztosítani tudjuk a pékáru jobb minőségét és a sütőipari munkások szociális helyzetének javítását. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a járási és városi tanácsok leg­alább évente kétszer foglal­kozzanak a kenyérellátás gondjával, de szükségesnek tartjuk, hoigy az ipari állandó bizottságok rendszeresen fi­gyelemmel kísérjék a szállí­tás körülményeit, különös te- Ir'ntttttel a tisztásáéra, a mi­nőségre és az esetleg előfor­duló súlyoson,kítás-ra (K. m.) Az újságíró akadémia foto-stud iájának tagjai, a napokban tanulmányi kiránduláson vettek részt a Dunakanyarban. Az esős idő ellenére is a fotosok értékes anyaggal tértek haza. Képünkön: a kirándulás részvevői a visegrádi várban (Gábor felv.) Kisgépkölcsönzés, bővül a szolgáltatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom