Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

MEGYEI ihfCMan 1962. NOVEMBER 24, SZOMBAT Tanácskozik az MSXMM* kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) is leszögeztük, itt is han­goztatjuk: az irodalomban és a mű­vészetben teret adunk minden jó szándékú, a béke védelmét, a szocia­lista Magyarország fej­lődését szolgáló irány­zatnak. Ahány alkotó egyéniség, le- I gyen annyi színfoltja a ma­gyar irodalomnak és művé­szetnek! De népünk érdekei­nek szolgálata megköveteli, j hogy a műveknek szocialista | tartalma és a tömegek szá­mára elfogadható kifejezési formája legyen. Gyakran kérdezik tőlünk: lehet-e kísérletezni? Támo­gatjuk a kísérleteket, hiszen a pártnál, a kommunistáknál különb és nagyobb kísérlete­zők nincsenek! Olyan uta­kat tárunk fel a földön és a világűrben, amelyeken ko­rábban nem járt senki! Utat törünk a holdhoz, a Marshoz, a Venushoz! Utat törünk a kommunizmushoz! De mi az új utakra a marxizmus—leni- nizmus eszméitől vezérelve és a nép szolgálatának hiva­tástudatával lépünk, ezeknek a kísérleteinknek meghatáro­zott célja, tartalma és szilárd eszmei alapja van. Az irodal­mi és a művészeti életben is csak akkor vezethetnek ered­ményre a kísérletezések, ha szintén szilárd, elvi alapon történnek. Vigyük győzelemre a szocialista kultúrát — Kedves elvtánsak! Tisz- j telt kongresszus! Végigtekintve az ideológiai ! és kulturális élet legfőbb kér­déseit, pártunk ez irányú tevékenységének következő fő irányait jelölhetjük meg: Eszmei felvilágosító-nevelő munkával tevékenyen dolgoz­zunk azért, hogy végiképp száműzzük a polgári és kis­polgári nézeteket népünk tu­datából, s biztosítsuk a szo­cialista tudait, a szocialista erkölcs győzelmét. Az ideológiai munka az osztályharc fontos fel­adata, amely megterem­ti a marxizmus—leniniz- mus világnézeti alapján nyugvó szocialista nem­zeti egységet és köze­lebb viszi népünket az osztály nélküli társada­lomhoz. Mivel arra törekszünk, hogy a szocializmus teljes felépíté­sét a két világrendszer békés versenye közepette valósítsuk meg, a párt elméleti tevékeny­sége sokat és állhatatosan fog­lalkozzék a békés egymás mel­lett élés kérdéseivel, adjon választ az emberek ehhez kap­csolódó kérdéseire. Pártunk propagandatevé­kenységét emeljük magasabb színvonalra, igazítsuk jobban a gyakorlati követelmények­hez, az egész nép szocialista nevelésének feladataihoz. Érjük el, hogy a propa­ganda felkarolja és általáno­sítsa a szocializmus teljes felépítése során keletkező jó helyi tapasztalatokat. Kulturális életünk legfon­tosabb kérdésének továbbra is a közoktatást és a szakember- képzést tekintsük. Valósítsuk meg a kijelölt időre az isko­lareformot az alsó, közép- és felső oktatásban, s gondoskodjunk arról, hogy a népgazdaság megfelelő számú és fel­készültségű, kommunista meggyőződésű szakembert kapjon. A tudományos kutatómun­kát közelítsük még inkább a népgazdaság igényeihez és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás követelményei­hez. Határozottabban gondoskod­junk arról, hogy az elért tudományos eredmények a műszaki fejlesztés során gya­korlati alkalmazásra kerülje­nek. Az irodalomban, a művé­szetben, a tömegek öntevé­keny művelődési és művé­szeti mozgalmában erősítsük a kultúra szocialista tartalmát, vigyük győzelemre a szocia­lista kultúrát A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az, hogy egész népünket megtanítsuk szocia­lista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Odaadással és kitartóan munkálkodjunk azon, hogy e nagy célt minél előbb elérjük — fejezte be nagy tapssal fogadott felszó­lalását Kállai Gyula elvtárs. gozni — hangsúlyozta, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek ügyes-bajos ügyeinek intézésére is több figyelmet kell for­dítani. Hány ezer óra telik el váró­szobákban, mert az illetékes nem. ér rá fogadni? Hányszor kell az embereknek utazgat- niok egy-egy ügy elintézése érdekében? — ez sem mellé­kes! Fontos — hangsúlyozta — a vezetés állandó javítása, fejlesztése, tökéletesítése is. Bírálta állami gazdasági vezetésünk egyik-másik in­tézkedését és szóvátette a több helyen egyre növekvő adminisztratív apparátust. — Sajnos, egyre inkább tért hódít nálunk az a jelenség, hogy ha valahol a vezetés megerősítéséről beszélnek, sokszor létszámemelésre gon­dolnak. Nem akarom megsér­teni az illetékes megyei szer­vet; négy évvel ezelőtt egy elvtárs látogatóba jött hozzám bemutatkozni'. Mi volt a pa­nasza? Az, hogy mindössze hárman vannak egy ilyen fon­tos megyei szervnél, kicsik a helyiségeik, nincs közlekedési eszközük, vonattal kell utaz­gatniuk. Megvigasztaltam: elvtárs, ha maguk megszület­tek, feltétlenül fejlődni fog­nak. (Derültség.) Ügy adó­dott, hogy nemrégen beté­vedtem hozzájuk. S mit ta­pasztaltam? Az egyik ajtón az igazgatói szobát jelző táb­la, volt titkárnő is, aztán sok íróasztal és persze, személy­autó. Mi volt ezúttal a pana­szuk? Az, hogy kicsi a helyi­ség, kevesen vannak és kevés a közlekedési eszközük. Járá­si tanácsuknál három évvel ezelőtt negyvenen dolgoztak i és egy személyautójuk volt. Panaszkodtak is eléggé, hogy kevesen vannak, kevés a köz­lekedési eszköz, kicsi a ta­nács épülete. Ma már hetven felé jár a létszám, négy sze­mélyautójuk van, de a panasz változatlan: kevesen vannak, kicsi a tanács épülete és ke­vés a közlekedési eszközük. Befejezésül Gál Géza fel­olvasta az épülő Dunai Ce­ment- és Mészmű magyar és német dolgozóinak a kong­resszushoz intézett üdvözlő le­velét. Testvérpártok küldötteinek felszólalásai Gól Géza Pest megyei küldött: Fontos a vezetés állandó javítása, tökéletesítése Ezután Nagy János, a Tol­na megyei állami gazdasá­gok igazgatója, majd pedig Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára szólóit feL Gál Géza bevezetőben a pártonkívüli dolgozók megbe­csüléséről beszélt. A párt he­lyes politikája következtében ma kölcsönös bizalom alakult ki a párttagok és a pártonkí- vüliek között. A kommunisták megbecsülik a pártonkívülie- ket és viszont. — Így jó dol­A tanácskozás megkezdése előtt a küldöttek a reggeli új­ságokat olvassák. Előtérben: Kovács József Pest megyei küldött A nagy tapssal fogadott felszólalás után dr. Ba­kos Zsigmond, a XVI. ke­rületi Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, I majd Caganlamin Dugerszu- I run, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a központi bizottság titkára, felszólalásá- j ban. többek között hangsúlyoz­ta: — A Mongol Forradalmi Néppárt kérlelhetetlen har­cot folytat a revizionizmus és a dogmatizmus, a burzsoá na­cionalizmus minden megnyil­vánulása ellen, következete­sen védelmezi a marxizmus— leninizmus tisztaságát. Pártunk élesen elítéli az Albán Munkapárt veze­tőinek eltántorodását a marxizmus—leninizmustól, • a proletár internaciona­lizmus elveitől, s a moszkvai nyilatkozatok­ban lefektetett elvektől. Kifejezzük reményünket, hogy az Albán Munkapárt le tud­ja küzdeni jelenlegi vezetői­nek egységbontó akcióit, és nacionalista törekvéseit, ame­lyek kárt akoznak a világ- szocializmusnak, és sértik az albán nép érdekeit. Jean Terfve, a Belga Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust, majd a nemzetközi erőviszonyok alakulását elemezte. A belga küldött a továb­biakban az MSZMP harcá­nak a nemzetkört munkásmoz­galom számára jelentős ta­nulságaival foglalkozott, majd a Belga Kommunista Párt előtt álló feladatokról szólt. Francisco Monaco, az Ar­gentin Kommunista Párt kül­dötte üdvözölte ezután a kongresszust, majd Fernan­do Claudin, a Spanyol Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára, fel­szólalásában a többi között hangoztatta: — A jelenlegi világról al­kotott dogmatikus szemlélet — amely nem veszi figyelem ­| be a megváltozott helyzetet, az új erőviszonyokat — gyengíti a szocialista tábor és az anitiimperialista államok közötti kapcsolatot. Pedig a béke ügye attól is függ, erősí­teni tudjuk-e azt a széles arc­vonalat, amely átfogja a vilá­got a szocialista államoktól kezdve, a tőkés országok leg­szélesebb, békeszerető réte­geiig. Pártunk elítélte az albán vezetők dogmatikus, provoka­tív, szakadár, kalandor politi­káját. ök nyilvánvalóan azt akarják, hogy a kommunista mozgalom térjen le a lenini útról. De Lenin megtanított ben­nünket arra hogy nem­csak a jobboldali oppor­tunizmus. hanem a balol- daliság, az álforradalmi szószátyárkodás ellen is harcol junk. Pártunk mindig csodálattal kísérte a kínai nép és nagy kommunista pártjának hősies harcát és szívből sajnáljuk, hogy a kínai vezetők nem ér­tenek egyet az egész kommu­nista mozgalommal az albán álláspont elítélésével kapcso­latban. De bízunk benne, hogy végül is meg fogják ér­teni. mi a kötelességük. Hoan Van Hoan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja felszóla­lásának első részében elisme­réssel beszélt a magyar nép­nek a szocializmus építésében elért sikereiről, majd felolvas­ta a Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának a VIII. kongresszushoz intézett üdvözletét. Aili Mäkinen, a Finn Kom- rrvnista Párt Politikai Bizott­ságának tagja a Finn Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának nevében köszön­tötte a VIII. kongresszust, majd a pártja előtt álló leg­fontosabb feladatról, a béke megvédéséről szólt. Yakub Demir, Törökország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára fel­szólalásának bevezető részé­ben elismeréssel szólt a népi Magyarország sikereiről, majd a törökországi helyzetre át­térve kijelentette: — Az imperialistáik háborús előkészületeik egyik fő köz­pontjává változtatták Török­országot. Bérbe adták az or­szágot az amerikai katonai erőknek és támadó hadsereg­nek. Ennek a bérnek az árát az elszegényedett .török,,vnép fizeti meg. Pártunk hű a világ kom­munista- és munkáspárt­jainak 1957-es és 1960-as moszkvai határozataihoz. Nehéz elképzelni — jegyezte meg a továbbiakban —, hogy az Albán Munkapárt vezetői­nek az internacionalizmussal ellentétes álláspontja más célt szolgálhatna, mint a vi­lág kommunista- és munkás- mozgalma egységének a meg­bontását. , A török párt küldötte befe­jezésül sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. Claude Jones, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felszóla­lásában többek között kijelen­tette: — Az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok helye­sen hangsúlyozzák, hogy ha­zánk legégetőbb kérdése a békeharc. Pártunk teljes mértékben támogat ja ezeket a megállapításokat, s minden­kor azon munkálkodik, hogy leleplezze az imperializmust, közben gondosan ügyel arra is, hogy elkerülje a szektás j magatartást, amely akadályoz­za a béke arcvonalának széles kiépítését. — A szocialista országok- I ban most tartott kongresz- i szusok ismételten megerősí­tik a Szovjetunió Kommu­nista Pártja történelmi XXII. kongresszusának eszméit. Az SZKP kongresszusa kijelölte a helyes utat, amely a kommunizmus­hoz, s a háborútól mentes élethez vezet. Kim Ik Szén a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának póttagja bevezető­ben a Korea és Magyaror- i szág között szüntelenül erő­södő barátságról és együtt­működésről beszélt. Ezután ismertette azt a harcot, ame­lyet a koreai nép az ameri­kai csapatok Dél-Koreából való kivonásáért, az ország békés egyesítéséért folytat. Abbas Ahmad, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja ülvözöl- te ezután a kongresszust, majd hangsúlyozta: — A jelenlegi nemzetközi helyzet, jobban, mint vala­ha, megköveteli a szocialis­ta országok, valamint a vi­lág kommunista mozgalmá­nak, a marxizmus—leniniz- muson, a moszkvai nyilat­kozatok elvein alapuló egy­ségét. Ennek az egységnek a gyengítése, bárhogyan ál­cázzák is azt, a béke, a szo­cializmus és a nemzeti füg­getlenség ellenségeinek tett szolgálat és bátorítás. Ezért — miközben harcolunk a revizionizmus ellen — a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének és erejének megszilárdítása azt a fel­adatot állítja elénk, hogy kö­vetkezetes elvi bírálatnak vessük alá az albán vezetők szakadár cselekményeit. A Kádár elvtárs által elmon­dott beszámoló mozgalmunk egységének szilárdítására és a marxizmus—leninizmus tisz­taságának megőrzésére irá­nyuló felelősségérzetet tük­röz. Ez az oka annak, hogy i sem megérteni, sem elfogadni I nem lehet a kínai küldötfség- 1 nek e kérdésben emelt kifo­gásait. W. Tuomi, Kanada Kom­munista Pártja Központi Bizottságának tagja elmond­ta, hogy a Magyar Népköz- társaság fejlődése közvetle­nül hat a messze Kanadá­ban, ahol sok tízezer ma­gyar él. Beszámolt arról, hogy Kanadában is erősö­dik a békemozgalom. Kanada Kommunista Pártja a békés együttélésért vívott küzdel­met munkája középpontjába helyezi. Nagy hatást tett a ka­nadai dolgozókra is a szovjet kormány mély­ségesen bölcs békepoü- tikája, amely a kubai válság idején az atom­háború rémétől mentet­te meg az emberiséget — mondotta. Pártunk a leghatározot- tabban a proletár nemzet­köziség álláspontjára he­lyezkedik — folytatta. — Elítéljük az Albán Munka­párt vezetőségét, amiért szán­dékosan megsérti a proletár nemzetköziség gondolatát és elvtelen hadjáratot indít a Szovjetunió Kommunista Partja ellen. — A burmai kommunisták mindig harcoltak és harcolni fognak a modern revizioniz­mus ellen, mert a fő veszélyt jelenti a nemzetközi kommu­nista mozgalomra, a nemzeti felszabadítást harcra, vala­mint a demokrácia, a szocia­lizmus és a béke ügyére. Ugyanakkor a burmai kom­munisták tovább folytatják harcukat a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen, bárhol, bármikor üsse fel a 'fejét — mondotta a Burmai Kommu­nista Párt ezután felszólaló küldötte. — Pártunk részt vett a kom­munista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai konferenciáján. Az ott elfoga­dott nyilatkozatokat forradal­mi munkánk alapvető vezér­fonalának tekintjük, s az az álláspontunk, hogy azok hasz­nálható módszert jelentenek a testvérpártok között előfordu­ló bál-milyen ellentétek megol­dására. Amint a nyilatkozat is kimondja: a testvérpártok között felmerülő problémákat az illetékes pártok viták és tanácskozások útján oldják meg. Reméljük, hogy közös erőfeszítésekkel, a moszkvai deklarációban kifejezett mód­szerekkel megerősíthetjük és tovább szilárdíthatjuk a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységét — fejezte be fel­szólalását a burmai párt kül­dötte. Harry Hagberg, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja felszóla­lásában a többi között han­goztatta, hogy az egész svéd nép köszönettel adózik a Szov- jetunió kormányának, amiért nem hagyta magát provokálni a kubai válságban. Giuseppe Fabbri. San Ma­rino Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja nagyra értékelte a kongresz- szusi irányelveket és a párt VIII. kongresszusát. — Pártjuknak és népüknek — mondotta többek között — éppúgy, mint az egész szo­cialista tábornak sikerei és győzelmei hatékonyak, segí­tik azt a harcot, amelyet pár­tunk és népünk hazánkban folytat a békéért, a független­ségért, a demokráciáért és a szocializmusért. Elsőn Costa, a Brazil Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja olvasta fel ez­után Brazília kommunistáinak levelét. A levél a magyar párt eredményeit méltatja, majd leszögezi: „Brazília dolgozói és egész népe, amely országunknak az imperialista uralom alól való felszabadításáért, a demokrá­ciáért és a haladásért küzd, nagy érdeklődéssel és figye­lemmel kíséri kongresszusuk munkáját, s biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás határozatai hozzájárulnak a szocializmus ellenségei ál­tal terjesztett rágalmak leleplezéséhez, a szocialista világrendszer megerősítésé­hez, a szocializmust építő né­pek egységéhez, a világ vala­mennyi dolgozójának együtt.-, működéséhez” — hangzik a többi között a levél. R. Larsen, a Norvég Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust, majd a hazája belpolitikai helyze­téből fakadó feladatokról be­szélt. — A kommunista párt — mondotta — széles népréte­gekkel együttműködve harcot indított a NATO erősbödő há­borús politikája ellen. Ez a harc jelenleg népünk legna­gyobb feladata. R. Larsen hangsúlypzta, hogy ebben a harcban a nemzeti és demok­ratikus erők összefogása ko­moly eredményeket hozhat, csakúgy, mint korábban, ami­kor megakadályozták, hogy atomfegyvereket helyezzenek el norvég földön. — Még a mi NATO-nak el­kötelezett hazánkban is tanúi lehetünk a demokratikus erők új növekedésének és új győ­zelmeinek — jegyézte meg, s hozzáfűzte: — Ezért is érez­zük annyira szükségesnek, hogy kommunista világmoz- galmunk egysége szilár­dan kovácsolod jék aköré a politika köré, amelyet az 1957-es és az 1960-as moszkvai értekezleten a kommunista pártok közö­sen elfogadott ckmámyok- ban fektettek le. M. Prado, a Chilei Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja a többi között a következőket mondotta: — A chilei nép tevékenyen harcol a békéért és szolidá­ris a dicsőséges kubai forra­dalommal. Amikor október végén az észak-amerikai im­perialisták brutálisan létre­hozták a törvényteler bloká­dot Kuba ellen, s ezzel a vilá­got a pusztító termonukleáris háború szélére sodorták, a chilei nép nagy tüntetéseket rendezett a kubai forradalom mellett. Ez a széles tömeg- mozgalom nagy szerepet ját­szott abban, hogy a chilei kormány mind a mai napig sem szakította meg kapcso­latait a szocialista Kubával. A Chilei Kommunista Párt ez év márciusában tartotta XII. kongresszusát. Pártunk (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom