Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

1963. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK rc.a» M ECYEt Időszerű taggyűlési téma A nagy Rátái Magyar—Koreai Barátság Tsz kommunistái az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg ŐSZ A DCM.BEN Kedden taggyűlésre jöttek össze a naigykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz kom­munistái. A taggyűlésre több — főleg az állattenyésztés­ben dolgozó — pártonkívülit is meghívtak. A napirendi pont: „Az állattenyésztés hely­zete és az állattenyésztéssel kapcsolatos tennivalók” volt. A termelőszövetkezet párt- szervezete az idén már má­sodszor tárgyalta meg az ál­lattenyésztés helyzetét. Vajon nem túlzás ez a párszerve­zet részéről, vagy bizalmat­lanság a szakemberekkel szemben? Nem. Nagyon idő- seerü volt, s több okból is szükség volt arra hogy a tággyűlés előtt számoljanak be a tsz-vezetők, hogyan fejlődik az állattenyésztés, milyen akadályokat kell el­hárítani a fejlődés útjából. A termelőszövetkezet gaz­dái azt tűzték célul, hogy a gazdaságban a termelés iránya az állattenyésztés lesz. Olyan lesz tehát a jövő, aho­gyan napjainkban megala­pozzák az állattenyésztést. Ugyanakkor: a termelőszö­vetkezetben gyorsabban fej­lődött az állatállomány, mint amilyen mértékben a takar­mánytermesztést fejlesztet­ték és ez napjainkban ne­hézségeket okoz. Abban pe­dig mind a pártszervezet, mind a tsz vezetősége egyet­ért: úgy lépjenek előre a számszerű fejlesztésben, hogy közben emeljék az állatte­nyésztés színvonalát, a tsz vezetői és szakemberei — akiknek többsége kommu­nista is — szívesen fogad­ják a pártszervezet támoga­tását. A termelőszövetkezet állat- tenyésztése szépen és jó .Irányban. .fejlődik.,- -Rigó Já­nos. a termelőszövetkezet fő- álla'tíéhyéJztŐjb arról szá­molt be hogy javarészt meg­valósították a pártszervezet tavasszal hozott határoza­tait. és maradéktalanul tel­jesítették a járási -pártbi­zottság állattenyésztési elő­irányzatait. A szarvasmarhatenyésztés­ben elért eredményeket az mutatja, hogy az idén meg­háromszorozódott a törzsál­lomány. Ma már 150-es törzs- beheniészetüik van. A tsz ko­rábban is híres volt a tej­termelésben elért eredmé­nyeiről, az országos tejter­melési versenyben az első helyet is elnyerték, de el­követték azt a hibát, hogy az értékes állatok utódait nem nevelték fel. A szám­szerű fejlődést vásárolt ál­latokkal érték el. de éppen ő pártszervezet határozata alapján nagy változás követ­kezett be a növendékneve­lésben. A korszerű követel­ményeknek megfelelően ita­tásos módszerrel nevelik a borjakat, a növendékeknél meghonosították a szabad- tartásos nevelést. Az idei eredmények már nagyon biz­tatóak. A sertéstenyésztésben is nagy fejlődés tapasztalható. Lényegében az idén kezdő­dött az igazi állattenyésztői muntka. Tiszta vérű kocákat állítottak tenyésztésbe. Az : egyik 24-es csoportnál 9,6-es választási átlagot értek el. A kismalacok nyolc-kilenc he­tes korban elérték a 17 ki­lót. Az állomány felfrissíté­sén kívül az eredmények a lelkiismeretes gondozásnak, a szakszerű nevelésnek tulaj­doníthatók. Amint a tag­gyűlésen többen hangoztatták. | a sertéstenyésztők szakmailag sokat fejlődtek, de nagy ked­vet adott munkájukhoz, hogy megváltoztatták a bérezést. A munka eredményessége alapján részesülnek a gondo­zók a jövedelemből. A juhtenyésztés és a ba­romfitenyésztés is fejlődött a tavalyi esztendőhöz képest. A tenvésztői munka javulását bizonyítja, hogy a gyengébb takarmánvozási .körülmények ellenére is mind a juh-, mind pedig a baromfitenyésztés­ben. túlteljesítették áruter­melési tervüket. Röviden úgy összegezték a taggyűlésen a kommunisták az eddigi munkát: az állatál­lomány gyors fejlesztése mel­lett javult a tenyésztési szín­vonal is. Ez az 'értékelés azonban nem jelenti, hogy minden nehézséget megoldot­tak és nincs javítani való. Van. A nehézség főként ab­ból adódik — amint ezt ko­rábban már megjegyeztük —, hogy az állatállomány fejlődé­sével — nem tartott lépést a takarmánytermesztés. Főként az abraktakarmány hiányzik. A takarmánytermesztés problémája nagyon sokoldalú. A tsz vezetősége például ar­ról kevésbé tehet, hogy a nagy kenyérgabona vetésterv, továbbá az elég nagy áruter-* mő terület mellett kevés ta­karmánytermő területe ma­rad a szövetkezetnek. Az ; ideihez képest jövőre 200 ! holddal csökkentik az áru- ; termelő területet a takar­mánytermesztés javára. A ■ vetésszerkezet további át­alakítása szükséges, hogy vég­legesen megoldódjon a ter­melőszövetkezetben a takar­mánygond. Arról azonban már a vezetőség tehet, hogy a takarmány főleg gyenge erőben levő talajba került, így ilyen száraz időjárás mellett, mint az idei. bizonytalan volt a földek termése. Ezt fel­ismerték a vezetők és a jö­vőben igyekeznek ezen a szemléleten változtatni. A szövetkezet 1500 hold réttel és legelővel rendelkezik, de ezek fű- és szénatermése na­gyon alacsony. A taggyűlés úgy határozott, hogy a veze­tőség dolgozzon ki tervet a ré­tek és a legelők megjavítá­sára, és ehhez a munkához már a télen hozzá kell kez­deni. A fdsoro.t problémák meg­oldása több esztendő feladata, de az állatállomány áttelelte­tése a ma gondja. így fog­lalkozott ezzel a taggyűlés is. A főagronómus részlete­sen beszámolt a takarmány­szükségletről és ismertette a készleteket. A helyzetet úgy lehet jellemezni: nem tragi­kus a helyzet, de nagyon takarékoskodni kell a takar­mánnyal. hogy kitartson az újig. Lédús takarmányról gondoskodott a vezetőség és a közeljövőben leszállításra kerülő répaszelet, továbbá a betakarított kukoricaszár be- silózá6ával még könnyítőnek a gondokon. A vezetőség ter­vet dolgozott ki az áttelelte- tésre, s ebben olyan felada­tok szerepelnek, mint a ker­tészeti hulladékoknak össze­gyűjtése — ezt az anyakocák­kal etetik majd — az ábrafc- takarmányok megvonása a lovaktól és a kevésbé abraik- igónyes állatoktól. A terv messzemenő intézkedéseiket tartalmaz . a takarékosságra vonatkozóan. A kommuna»-, iáknak , az a feladatuk, hogy j ezt segítsenek megvalósítani. í A vezetőség tudja, hogy a; legmesszebbmenőin g takaró- • koskodni kell a takarmányok-; kai, de remélhetőleg a faggyú-; lés után minden tag — de fő-! leg a gondozók — ennek szel-í lemében cselekszik majd. í Szükség is van arra, hogy aí taggyűlésen megfogalmazott í jelszó — jó gondozás — ész- \ szerű takarmányozás — való-í ság legyen. Sok takarmány po- j csékolódik el ugyanis nap-; iáinkban. A korábbi utasítás; szerint a lovaknak nem ad-; nak abrakot, csak jó minőségű J szénát — nem lucernaszénát.! Ä fogatosok eihordják a tehe- J nek és a növendék állatok ré-J széle előkészített lucernaszé- J nát. Azt a vezetőség még nem J fejtette meg, hogy milyen mó-^ dón jutnak zabhoz és árpához £ a fogatosok, de tudomása vanj arról, hogy ezt is etetnek a lo- J vakkal. A kukoricaföldek vé- J gére kúpokba összehordott ku-J koricaszár — amire pedig aj vezetőség a takarmányozásnál J számít —. a háztáji állatok J módúja. Szétdöngetik a kúoo-J kát, betapossák a földbe a ku-; koricaszárat a szanaszét enge- j dett disznók és tehenek. Ezen; is változtatni kell. A kazalokat; és a silógödröket még egyszer« Az egyik ház harmadik emeletén becsögetünk a Mo­hácsi-családhoz. Fiatalok, két éve talán, hogy itt laknak, s annak idején azért érkeztek ide Pestről, mert „itt legalább lakást kapunk”. S most, ho­gyan vélekednek? — Azt hiszem, mindenkép­pen megtaláltuk a helyünket, nem bántuk meg, hogy Pest­ről ideköltöztünk — így a családfő. Műszerész itt, s be­vallása szerint nem keres rosszul. Dicsérem a világos, erké- Iyes, ügyesen tervezett la­kás modern, praktikus és ott­honos berendezését. — Tizennégyezerért vettük, egy garnitúra az egész . . . örülök, hogy tetszik — ezt már a feleség mondja, mint­egy nyugtázva a dicséretet, A sarokból csak néhány vidám babahang jelzi, hogy egyrészt már hármasban él a család, másrészt, hogy a kis örökös jól érzi magát. — Napközben? — kérde­zem a feleségtől. — Én is ott vagyok a DCM- ben. a „laborban”. A kicsit reggelenként beadjuk a szomszéd nénihez. Remélem, most már nem sokáig .. . Néhány hét múlva... Odakint készül a csoda­szép bölcsőde. Ide kerülnek a most szomszédoknál „le­tétbe” helyezett kis utódok. A napközi már „üzembe lé­pett”, s a múlt hét eleje óta a legifjabb állampolgárok rendelkezésére áll. Az úton összetalálkozunk Fodor Mihállyal, ö a gaz­dája valamennyi épületnek itt a lakótelepen. Az ő irá­nyításával és az ő keze alatt nőttek fel ezek a csodaszéo házak és készül még a többi is. — Mi minden kerül még tető alá? — November közepére az orvosi rendelő, a gyógyszer- tár, a fodrászat, s egy hó­nappal később az étterem, az eszpresszó s végül az áru­ház. ahol mindent lehet kapni. — Mióta lakik itt, s honnan érkezett? — Két esztendeje, Pilisosa- báról jöttem. Most is ott lakom, s oda járok hétvégen­ként. Ez az építőmunkások sorsa, folyton vándorolnak. Százhúsz emberem van, ve­lük dolgozom. Most már nem telik bele sok idő, s to- vábbállunk. — Nem lesz nehéz búcsúz­ni? — Megszerettem itt. Mégis, mit csináljunk? Ugyhiszem Gyöngyösre rhegyünk tovább, ott építünk majd ... t A házak fölött i ellenőrzik, ne ázzanak be. Ezek l ; felbontásánál is*messzemenően I ügyelnek arra, hogy minél ke- j vesebb takarmány szóródjon szét. A taggyűlés egy olyan .rej­tett” tartalékra is felhívta a vezetők figyelmét, amelynek kihasználásával sok takar- j mányt takaríthatnak meg. Ez S pedig a jó gondozás. Az egyik í felszólaló így fogalmazta meg:; a jó gondozás fél takarmányo- zás. A gondozás egyik feltétele azonban a jó elhelyezés. En­nek érdekében sokat tett a tsz l vezetősége. Nyár óta folynak i az építkezések, tatarozások, át­alakítások. A szarvasmarhák és a növendékmarhák elhelye­zése kiváló lesz. ugyanígy a j juhoké is. A sertésfiaztatókat j és a hizlaldákat a házi építő- j brigád most készíti, a munka azonban lassan halad. A bri­gád vezetője felszólalásában az anyagellátásra panaszkodott, ígéretet kapott arra. hogy a jö­vőben jó minőségű építőanya­got biztosítanak, de ők is igye­kezzenek jobban. A taggyűlés azt javasolta az ém'tőbriigád tagjainak, hogy a következő hetekben ünnepnapokon is dől-j sózzanak, mert november kö- I zeDe táján megkezdődnek az | c-]7,<óq A taggyűlésen elhangzottak választ adnak arra a kérdés- j re: vajon nem túlzás a párt- I szervezet részéről, hogy évente : kétszer napirendre tűzi az ál- | lattenyésztés problémáit? No­ha a nagykátai Magyar—Ko- j reai Barátság Tsz-ben szívén viseli a tsz vezetősége az állat­tenyésztés fejlesztését, a tag­gyűlés mégis több fontos do-[ logra hívta fel a figyelmet, De ez csak egyik feladatuk a kom- munistáldsak, a másik — a taggyűlésen hozott határoza­tok megvalósítására mozgósí­tani a tagságot —. már sokkal nehezebb. A következő hóna­pok munkája azonban választ ad arra is. ebben hogyan áll­nak helyt. Mihók Sándor I .Javítani kell a kenyér minőségén Megyei tanácsülés elé kerülnek az erre vonatkozó javaslatok A megyei tanács végrehajtó bizottságának kívánságára a megyei kereskedelmi, valamint ipari állandó bizottság ismét együttes ülésen foglalkozott szerdán délelőtt a kenyérellá­tással kapcsolatos problémák­kal. Az ülés elnöke, Ipacs László megnyitó beszédében elmondotta, hogy tanácstagok­hoz és az állandó bizottsághoz a lakosság köréből sok panasz érkezik a kenyér minőségével szemben. A lakosság pana­szai sajnos, nagyrészt helytál­lóak, s ezért — A legidősebb két gyerek már keres, mondja a nyugdíjas szegko­vács. (Fotó: Gábor) — Havi 1300. — Hát ez szép nyugdíj. — Szép bizony, elégedett is va­gyok vele. Mégis kevés, hiszen he­ted magammal élek. A legidő­sebb két gyerek ugyan keres már. de a többi öt meg iskolás. Én még analfabéta va­gyok. a gyerekek már nem azok. — Tett-e félre a jó keresetéből is valamit annak idején? — Nem én ké­rem berendez­kedtem. Van ne­kem háromajtós szekrényem is, meg toalettszek­rényem .is, min­denem. A gye­rekek megnőnek, majd keresnek, én meg eléldegélek a nyugdijamból. Bizony nem hit­tem valaha, hogy nyugdíjam lesz öregkoromra. Ez aztán nagy do­log! Nem is kérdem, milyen ma­gasan vagyunk. Azt látni csak, hogy odalenn pici emberek, dömperek, teher­autók járnak, s játékvasút füstölög a DCM lentről nagy­nak tűnő pályaudvarán. — Hol is állunk most? A hegesztők kioltják a lán­got és feltolják szemüve­güket a homlokukra. — Az első cementkemence fölött. Ez itt a füstelszívó nyílása, amin most dolgozunk. Szilágyi Lajos brigádja dolgozik itt fenn. Négy-öt em­ber kellene ahíhoz, hogy át­fogják ezt a mélyből idefutó, vastag vascsövet, amelynek sapkáját, tetejét hegesztik. Kérdem tőlük. nem szédül­nek-e? — Mindent meg Jehet szok­ni, mi már úgy járunk ide- fönn, mint mások a korzón — s nagyot nevet, mert azért nem egészen így van. S még szerencse, hogy óvatosak is. Körültekintőek. Ilyen a bri­gád minden tagja, a legfia­talabb, Szabó Géza, aki 21 éves, s a legidősebb Búzás Pál, aki már 27 esztendejét élte le életének! Rántottcsirke — filmesekkel Nem az étlap, a sors hozta így össze a kettőt. Betértünk az óriás ebédlőbe. A száz meg száz ember már- elhull lámzott. tisztogatják az asz­talokat. Mi vagyunk a ké­sei vendégek, s a filmesek. Tulajdonképpen ' a televízió forgat itt a DCM-ről. Az ebéd csábító: jó adag paradicsomleves, nagy tál tört krumpli, savanyitott ká­posztával és két óriás rán­tott csirkehús. De akkora, hogy csak bámuljuk. Míg ez, a fölöttébb kellemes cso­dálkozás tart, megkérdem az operatőrt: — Milyen ez a mű a filmes szemével? Szitányi László elgondol­kodik. — Én már rengeteget jár­tam itt. Azt hiszem, sikerült is néhány szép képet csinálni: Mégsem hinném, hogy a leg­jobb képek sorozata is visz- szaad hatja... Szép ez így, ahogy van, de csak az em­beri szem tudja teljes érté­kében látni és csodálni... Az irigylésre méltó ebéd után még körülnézünk. S csakugyan bepillantva a fel­vevőgép keresőjébe, csak tö­redékét látjuk az óriás mű monumentalitásának. — Ugye, igazam van? — kérdi. Nem lehet ellentmondani. Tóth György , százalékkal több kenyeret sü­töttek. A problémák megoldá­sát csak újabb középüzemek létesítése jelentené. Csele Ferenc, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je kifejtette, hogy a községi tanácsoknak kel­lene a sütőipar segítségére sietnie. Egyik-másik község már meg­tette, hogy állami házat adott át a sütőiparnak, annak át­alakításában is segédkezett. Ily módon az elavult kisebb üzemeket meg lehetett szüntet­ni a faluban. Helyes lenne, ha ; három-négy falu, egymással ; összefogva hasonló módon gondoskodna modern sütő­üzemről. A sütőipar vezetői nem igyekeznek jó kapcsolato­kat teremteni a tanácsokkal, márpedig enélkül azok segít­ségére sem számíthatnak. Niedermann Márton. a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának áruforgalmi csoport- vezetője arra hívta fel a sütő­ipar jelenlevő vezetőit, vegye­nek példát a kereskedelmi vállalatoktól, amelyek mindé- I nütt a legjobb kapcsolatban | állnak a tanácsokkal és azok | segítségét élvezik is. Minden­nél fontosabbnak tartja, hogy az ipar gondoskodjék a na­gyon gyakori súlyéi térések megszüntetéséről. Csomós József, az ipari ál­landó bizottság elnöke kifogá­solta. hogy a sütőipari üzemek nagy többségében a dolgozók szocialista ellátottsága megol­datlan. s a higiéniai követe1- mények is hiánvoznak. Dr. Horváth Jenő. a Pest megyei Malomipari Egyesülés képvise­letében a liszt kiörlési arányá­ról és minőségéről adott tájé­koztatást. majd még több fel­szólaló tett különböző javas­latokat, A két állandó bizott­ság ezek alapján kidolgozott jelentését a megyei tanács elé terjeszti. RÁKOS SZÖVETEK ELÖLESE RADIOAKTÍV INJEKCIÓVAL Achille Dogliottí pirofesz- szor az olasz sebészek tár­saságának évi kongresszu­sán bejelentette, hogy si­kerrel alkalmazta új eljárá­sát. amellyel rákos szöve­teket radioaktív injekciók út­ján pusztít el. Az eljárás lényege, -hogy radioaktív részecskéket fo­lyékony oldatban egyetlen alkalommal befecskendez a beteg testébe. Az anyagot abba a vivőérbe fecskendezi, amely a rosszindulatú szö­vetek helyére juttatja el a vért. Dogldotti szerint az így bejuttatott és radioaktív su­gárzást kibocsátó részecskék hatékotny-an szétrombolják a rákos szöveteket. szükséges a malomipar, a sütőipar és a kereskede­lem munkájának össze­hangolása. A sütőipar helyzete nehéz, hi­szen 1957-től 17.5 százalékkal növekedett a kenyérfogyasztás, s ugyanakkor a sütőipar fej­lesztése nem tartott lépést az igények növekedésével. Németh Dezső, a Dunaha- raszti Sütőipari Vállalat igaz­gatója közölte, hogy ez év har- : madik negyedében az előző év hasonló időszakánál harminc Beszélhetünk-e erről egyál­talán ebben a csodálatos és gyorsan növekvő monumentá­lis műben? Hiszen amit itt j Lát az ember, az virágzás, j szemben a gyönyörű környék j sok színű tarka évszak múlá­sával és lombhullásával. A nappalok rövidebbek és a nap is sápadtabb. Reggel a kezdésnél még sötét, szürke az idő, s mire hazaindulnak a kőművesek, ácsok és szere- | lök, már lefelé bukik a nap. De milyen napközben? Erre próbál választ adni néhány kép a DCM-ből. Az igazgatónál Mikó Balázs, aki az elké­szülő, s töméntelen építő­anyagot adó mű igazgatója, gyors tájékoztatójában — fel­nézve a napi jelentések és legépelt programok közül — annyit mond; — Ez az ősz már közel hoz minket a nagy pillanathoz. Tulajdonképpen már most is megforgathatnánk jó néhány gépóriást idelenn. A hegyről ídetartó kötélpálya is megin- | halhatna. De inkább, az j ideiglenes kapcsolások he­lyett megvárjuk, amíg — rö- i rid idő múlva — a hegy te- tején, s itt lenn az üzemek- | ben is a gépekhez ér a végle- \ ges, állandó energiaforrást oiztosító elektromos kábel. Ez j iv végére már könnyebben gazdálkodhatunk az elektro­mos árammal is. Aztán másnak adjuk át az gazgatói szoba kilincsét. Kül­döttségek jönnek-mennek — razaiak és külföldiek. Házak és otthonok Egy kis kitérőt teszünk, j Deákvárra visz az út, a lakó- . ;elepre, ahol a DCM-et keze- ! ő, irányító, munkába tartó emberek kaptak, s még íapnak hajlékot. A lakóházak már készen illnak. Csodaszép itt minden, ízléses a házak színválaszté- ta, modernek a lakások, szép í most is viruló zöld gyep, az jtcákat szegélyező opállám- pák. Sok esztendőn keresztül dolgo­zott Pomázon Magyar Sándor. Kora fiatalsága óta űzte a szeg­kovács ipart. Min­dig valami szö­vetkezetfélében dolgoztak a po- mázi cigányok, kisipari termelő­szövetkezetük pe­dig az elsők kö­zött alakult meg a felszabadulás után. Szépen ke­resnek azóta a szövetkezet dol­gozói. Magyar Sándor most már több­nyire a napos őszi utcán sétál­gat, eltelt az idő a feje felett, ide­stova két éve lesz, hogy nyu­galomba vonult. Nem lett azért hűtlen a szak­májához. most is bejár még a mű­helybe és 5 00 forint értékű munkát teljesít minden hónap­ban. — Mennyi a nyugdíja? 1 A nyugalmazott szegkovács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom