Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

4 :k/fh-laD 1982. NOVEMBER 1, CSÜTÖRTÖK Nagykőrösön alakult meg az ezredik falusi ifjúsági szövetkezet Országos esemény színhelye volt a napokban Nagykőrös. Ünnepélyes külsőségek között itt alakult meg, a Petőfi Sán­dorról elnevezett általános is­kolában, az ország ezredik fa­lusi ifjúsági szövetkezete. Az alakuló közgyűlésen részt vet­tek a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, valamint a város 'képviselői. A közgyűlésen Horváth Lehel, az iskola igazgatója, a Haza­fias Népfront nagykőrösi bi­zottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután a 45 piros nyakkendős úttörő Kiss Katalin, VII. osztályos kitűnő rendű tanulót válasz­totta meg az intéző bizottság elnökévé. Az. úttörőcsapat a tanárelnöki teendők ellátásá­val Gorócz Ambrus tanárt bíz­ta meg. Érdemes feleleveníteni, hogy az ország első falusi ifjú­sági szövetkezete négy év­vel ezelőtt ugyancsak Pest megyében, Tápióbicskén alakult meg. Ez a szövetkezet azóta is ered­ményesen működik, a legjob­bak közé tartozik, alapító tag­jai már elhagyták az iskola 'padjait, de közülük sokan me­zőgazdasági technikumban, gimnáziumban tanulnak to­vább. s többen dolgoznak a község valamelyik termelő- szövetkezetében. Az első, a tápióbicskei ifjúsági szövetke­zet négy évvel ezelőtt alig két hold földdel alakult mag, míg most, a már ezer falusi ifjúsá­gi szövetkezet 45 ezer fiatal gazdája összesen kétezer hold földet művel, s birtokukban van hétezer anyanyúl, több száz méhcsalád és egyéb kis­állat. Sok szövetkezet vett részt az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon is, ahol figye­lemre méltó helyezéseket sze­reztek. s több érmet nyertek. Az ezredik ifjúsági szövetke­zet Nagykőrösön két hold föld­del alakult meg, és elsősorban szántóföldi, valamint konyha­kerti növények termelésével foglalkozik. Ezénkívül kisál­lattenyésztés telepükön és szüleik ház'táji gazdaságaiban méhészkednek és házinyulat is tenyésztenek. A mezőigazdasá- gi termelés kiegészítéseként hulladékgyűjtéssel és háziipa­ri tevékenységgel is foglalkoz­nak. Az intéző bizottság megvá­lasztása után Gorócz Ambrus és a fiatal intéző bizottsági ta­gok a közgyűlésen részt vevők­kel ismertették a szövetkezet -azdálkodási és pénzügyi ter­vét. Az élénk vitában csaknem tízen szólaltak fel és a beterjesztett tervjavasla­tot, vetéstervet elfogadták. Részt vett a közgyűlésen a fia­talok szövetkezetét patronáló helybeli Petőfi Termelőszövet­kezet vezetője, Susán János is. Megígérte, hogy az ifjúsági szövetkezetei gépekkel, vető­maggal, műtrágyával segítik, természetesen nem ingyen, ezenkívül meghívta a szövet­kezet vezetőit, látogassák meg gyakrabban a termelőszövet­kezetet és vegyenek részt a különböző értekezleteken, köz­gyűléseken. Értékes segítséget kapnak az ifjúsági szövetkezet gazdái az iskolában működő iparitanuló-iskola KlSZ-szer- vezetétől is. K. Varga Dénes tanár megígérte, hogy az ipari tanulók és az iskola politech­nikai szakköre segít a nyúlket- recek és egyéb, a gazdálkodás­hoz szükséges szerszámok, fel­szerelések elkészítésében. Kitörő örömmel és hatalmas tapssal fogadták a fiatalok a SZÖVOSZ igazgatójának aján­dékát. a nyúlketrecet, tele csincsillanyulakkal, amit Szi­lágyi István, az Országos Föídművesszövetkezeti Tanács mellett működő ifjúsági bizott­ság titkára adott át. ,A fiatalokat természetesen foglalkoztatta, hogy mire fog­ják költeni majd gazdálkodá­NOVEMBER 8-ÁN KEZDŐDIK A SZOVJET FILMHÉT Az országban egy hét múl­va, november 8-án kezdődik a szovjet filmművészetet köszön­tő idei eseménysorozat. Há­rom kimagasló, művészi érté­kű újdonság jelenik meg a mozik vásznán, közülük az Iván gyermekkora című alko­tás nagydíjat nyert a legutób­bi velencei filmfesztiválon. A második világháború napjai­ban játszódik és egy olyan ha­diárvát mutat be a nézőknek, aki a rendkívüli időktől ko­raéretten, felnőtthöz illő tet­tekkel segíti hazája védelmét. A filmhét második bemuta­tójának műsorán az Elmen­tem a nap után című újdon­ság szerepel, amely egy csen­des, békés hétköznapot eleve­nít meg, úgy, ahogyan azt az első élményeit gyűjtő kisgye­rek látja. A harmadik újdonságnak, a Hátha mégis szerelem-nek fel­sőiskolás fiúk és lányok a fő­hősei, akik a felnőtté válás időszakában, s egy nagyon tiszta érzés birtokában szem­bekerülnek az ósdi bizalmat­lansággal és előítéletekkel. A szovjet filmhét alkalmá­ból felújítanak még számos, korábban bemutatott, nagysi­kerű szovjet filmet is. (MTI) suk eredményét, a pénzt. Tor­ma Pál, az iskola úttörőcsapa­tának vezetője javaslatára a fiatalok úgy döntöttek, hogy a jövedelmet munkaegységek arányában osztják el és a pénzt balatoni kirándulás, or­szágjárás költségeinek fedezé­sére fordítják. Az iskola nevelői nagy öröm­mel fogadták a város harma­dik, az ország ezredik falusi ifjúsági szövetkezetének meg­alakítását. Ez megfelel az ok­tatási reform célkitűzéseinek, hogy az életre neveljék a fia­talokat, korszerű ismereteket adjanak részükre és kezük munkájával ismerjék meg a mezőgazdasági szövetkezetek életét. (cs. á.) Illetlen viaszbabák Gina Lollobrigida tiltako­zott a Hollywood közelében levő Buena parki panopti­kum igazgatójánál, amiért viasizszobrát egy szál kombi- néban állították ki. Az igaz­gatóság azzal »próbált érvelni, hogy Marlene Dietrich alak­ján mindössze nadrágocska van. Az érv azonban nem győzte meg Lollobrigidát. (MTI) A gólya és a házasságok Az NSZK Statisztikai Hiva­talának adatai szerint az anyakönyvvezető elé álló menyasszonyok közül min­den negyedik áldott állapot­ban van. Falun ez az arány­szám magasabb mint a vá­rosokban. (MTI) Ez is eredmény szennyesét. Ettől ugyanis borzadok, mert ez gusztus­talan. És egyálta­lán nem vall kul­turált emberekre, de különösen nem a szocialista ke­reskedelem dol­gozóira. Ez a vé­leményem. És úgy látszik. nemcsak az enyém. Az utóbbi időben már az övéké is. Mostanában a kedvenc presz- szómban már a nyomát sem talá­lom a nem is oly régi rossz viszony­nak. Kovács, Elvi­ra, de még Helén között is oly nagy a békesség, hogy az feltűnő. E nagy egyetértés láttán pironkodva gon­dolok arra az idő­re, amikor elma­rasztaltuk ezeket az embereket, hogy így nem ön­tudatosak, meg úgy nem elég fej­lettek. stb., stb. És most? Most egyszerre kiderül, hogy nagyobb kö­zöttük az összefo­gás, mint nem is egy tsz-ben. Ujjong a lelkem. A mi világunkban az emberek vég­re megszabadul­nak az olyan pol­gári csökevé- nyektől, mint pél­dául az intrika, a túlzott anyagias­ság, stb., stb. — Dehát mi az oka ennek a hi r - télén változás­nak? — tudakol­tam Őszi bácsitól, a főpincértől. — A szocializ­mus — válaszolta az öregúr és unott arccal zsebrevág- ta a tőlem meg­szokott borrava­lót. — A szocializ­mus? — Igen, igen, a szocializmus ... — Dehát eddig is volt szocializ­mus és mégis, eb­ben az üzletben többet civódtak, mint a sokévi át­lag. — Igen, de ak­kor nem foglal­koztak velünk annyit, mint mos­tanában. — Hogy-hogy?... — Majd megtud­ja. ha megnézi a televíziót. És ezzel ottha­gyott. Kiváncsi érzésekkel men­tem haza. Az elő­szobában voltam, amikor azt észlel­tem, hogy ismét működik a televí­ziónk. Éppen a Vidám percék cí­mű műsor ment. A Kazal énekelt egy borravalóel­lenes kupiét. És ebben a pillanat­ban kapcsoltam. Az érdekközösség a nagy békesség oka. Ugye, hogy még­sem eredményte­len a borravalóel­lenes propaganda. Szikora István VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ßmUt]iMtiav0 Bürokrácia, óh... Nem kétséges: a bürokrácia gyakran és sokat megkeserí­tette már az emberek életét, íme két példa a közelmúlt­ból. A ceglédi városi tanács 20. számú irodájából postán tértivénnyel kiküldtek egy ér­tesítést. A címzett a tanács egyik dolgozója volt. Merő vé- letlenségből ugyancsak a 20-as számú irodában dolgozik. Ám ez még semmi. Az igazi po­én: aki az idézést aláírta, an­nak szólt az idéző. Még sze­rencse hogy családi perpat­var nem kerekedett belőle, fe­lesége ugyanis jogosan sze­mére vethette volna, vajon hol tartózkodik egész nap, miután idézéssel hívták reggel 8 órá­ra — a saját irodájába. A másik eset már kevésbé mu­latságos. Huszonnégy türel­metlen emberről van szó, akik alig várják, hogy mikor kez­dik el végre a Rákóczi úti társasház építését. Először az Építőipari Ktsz vállalkozott a kivitelezésre, miután azonban kiderült hogy a háromemele­tes épület műszaki kapacitá­sukat meghaladja, a Tanácsi Építőipari Vállalat gondjaira bízták az építkezést. Az épí­tőipari vállalat levelezni kez­dett a ktsz-szel és a huza­vona immáron hetek óta tart. Mindenki türelmesen vár, hi­szen a hivatalos iratokat an­nak rendie-módja szerint pos­tára adták. Csupán az idő sür­get. Arról nem is szólva, mi­lyen véleményt formálnak a bürokráciáról — éspedig jog­gal — a leendő lakástulajdo­nosok. Csehszlovák-magyar békegyűlés Törteién Kedves vendégek jártak szombaton Törteién. A buda­pesti csehszlovák nagykövet­ség titkára, a nagykövetség több munkatársa és a Cseh­szlovák Kultúra igazgatója látogatott el a faluba. Dél­előtt körülnéztél• a helyi ter­melőszövetkezetben. este ve­dig békenagy gyűlésen talál­koztak Törtei lakosságával. A nagygyűlés ünnepi szónoka dr. Szondy György járási vezető ügyész volt. majd dr. Rudolf Holcik szólalt fel. A helybeli iskolák nagysikerű műsort ad­tak a békegyűlésen. Szerencsétlen szerencsés Az abonyi Patonai János hu-1 szonhat forintos kollektív szel­vénnyel totózott. Rendkívüli szerencsével játszott, ugyanis négy ll-es, 1 tízes és 9 kilen­ces találatot ért el. A szeren­csés nyertes szerencsétlenségé­re azonban Fortuna istenasz- szony alaposan megtréfálta: nem nyert többet, mint ötezer forintot. Befejezték a vetést Október 29-ig a monori já­rásban befejezték az őszi ka­lászosok vetését. Több mint 19 ezer holdon került földbe a mag. A kenyérgabona vetéste­rülete meghaladja a 12 ezer holdat. A tervezettnél koráb­ban befejezett munkálatokat a tsz-ek, valamint a gépállomás dolgozóinak helytállását bizo­nyítják. ígéretekkel nem fűtlietnek A minap több asszony ücsör­gött a Hunyadi Tsz irodájá­ban. Arról panaszkodtak, hogy a földművesszövetkezet tele­pén nem szolgálták ki őket Sajnos, már jóval elmúlt a harmadik negyedév — amely­ben a MÉSZÖV ígéretéhez hí­ven le kellett volna számta­ni a közös gazdaság tagságá­nak a tüzelőt — és még min­dig nem érkezett meg a kért szén. Azok a tsz-tagok, akik nyugodtan várták a telet, mert idejében leadták igényléseiket, mostanában már kezdik türel­müket elveszteni. ígéretekkel ugyanis nem fűthetnek. Gyors intézkedés Vasárnap délután szerte az országban — így Nagykőrösön is — körülülték a tv-készülé- keket, hogy végignézzék a szurkolók a magyar—osztrák labdarúgó-mérkőzést. Néhány perccel a közvetítés kezdete előtt a nagykőrösi Arany Já­nos fiúkollégiumban áram- zavar keletkezett. A szurko­lók nyomban a DÁV-hpz fordultak, ahonnan három perc múlva két villanysze­relő is érkezett. A hibát azonnal kijavították. A gyors intézkedésért a diákok kö- szönctüket fejezték ki. N yel vtaníoly amok és társasutazások A művelődési házban már teljes a „nagyüzem“’. Az Iro­dalmi Színpad tagjai József Attila-estre készülnek, a szín­játszók egy modern témájú vígjátékot mutatnak be nemsokára.' Megkezdődtek a népszerű nyelvtanfolyamok is. A tánctanfolyamokra is igen sokan jelentkeztek. A művelődési ház kirándulá­sokat, társasutazásokat szer­vez belföldre és külföldre egyaránt. ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxKxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv AZ ORSZÁGOS ELSŐ — Ebédelni ment — mondják a társai, nemsokára, visszajön. Öt perc sem telik bele, a szomszédos tanya felöl máris feltűnik a zöldre festett szuper Zetor, s rajta az ország legjobb traktorosa, az ez évi, a második ma­gyar szántóverseny győztese, Árvái Sándor. Azon az esős, hűvös, szeptemberi délutánon találkoztam vele először, ott állt a győzelmi emelvény legmagasabb fokán, a fotóriporte­rek és a filmesek pergőtüzében. Csupán any- nyit sikerült megtudnom akkor róla, hogy harminchárom esztendős, s jelenleg a Ker­tészeti Kutatóintézet törökbálinti gazdaságá­ban dolgozik. Nevét azóta szárnyra kapták az újságok, nagyszerű teljesítményének a híre az ország határain is túljutott. Érthető izgalommal várom hát most a má­sodik találkozást, itt, a gazdaság Ida-majori üzemegységében. Igen, ő az, kirajzolódik szi­kár termete, amint közelebb hozza a traktort. A szikártermetű, kékszemű fiatalember most is mosolyog, leállítja a traktort és a pótülés­re invitál, kísérjem ki a kukoricaföldekre, ahol napok óta vágja már a silószecskát. Be­indítja a halkjárású traktort, aztán szóba- elegyedünk. Beszélgetésünk kiindulópontja természetesen az emlékezetes verseny. Legin­kább arra keresem a választ, mi a titka si­kereinek? (A nyáron ő szerezte meg a Pest megye legjobb traktorosa címet is, tavaly ugyancsak előkelő helyezést ért el az első országos szántóversenyen.) Hogyan tudott a harmincnyolc legjobb traktoros közül az első helyre kerülni? A kérdések nem érik váratlanul, az utóbbi hetekben már nagyon sokan kérdezték tőle ugyanezt, — Ahhoz, hogy az ember valamilyen mun­kakörben kiemelkedőt nyújtson — mondja — nemcsak kézzel, de szívvel is kell dolgoz­nia. Tizenhárom esztendeje ülök már trakto­ron, de sohasem jutott eszembe, hogy esetleg kényszerből irányítom a gépet, hasítom a ba­rázdákat. Aki a munkában csak a fáradtságot veszi észre az nem tudja élvezni az alkotás örömét, szépségeit. Nézze csak — mutat a szinte vadonatúj traktorra — mit gondol, mennyi idős ez a gép? — Félesztendős. > — Három éve van a kezem alatt, s ezzel arra is választ adtam, nem elegendő szív­ből sem végezni a munkát, mert a társat á gépet is meg kell becsülni. Bólintok és szaporán jegyzem az okos, hasznos tanácsokat, amelyeknek betartásá­val Árvái Sándor akaratereje ilyen nagy­szerű eredményt hozott. Mert ő mindig cél­tudatosan végezte a munkáját. Nem a rikító, kevésbé tartalmas látszateredményekre töre­kedett, hanem az alapos, jó minőségű mun­kára. És az idei országos szántóverseny ren­dezői és bírái ugyanezt tekintették fő köve­telménynek. Árvái Sándor évről évre nagyobb megbe­csülést vívott ki magának a traktoros szak­mában. Először 1949-ben ült traktorra a Mán- doki Gépállomáson. 1954-ben került Török­bálintra, s alig másfél esztendő múlva már a kiváló dolgozó cím után Munkaérdem­éremmel tüntették ki. Mint a gazdaság leg­jobb traktorosa, most az országos verseny után is olyan szerényen és kifogástalanul végzi munkáját, mint korábban. Tegnap­előtt még őszi árpát vetett, most silózáshoz szecskázza a kukoricaszárat, aztán jön az őszi mélyszántás. Napi tizen négy-tizenhat órát dolgozik, s ha a munka úgy kívánja, vasárnap is traktorra ül. Megbecsülik a munkatársai, s a gazdaság vezetői egyaránt. Nemrégiben mint pártonkívülit, a járási pártértekezletre is meghívták, véleményét, tanácsait mindig meghallgatják. Jól keres, anyagi gondjai nincsenek, rövidesen a házépítéshez is hoz­zákezdhet. Jó néhány ajándéktárgyat nyert már a kiváló munkájával elért különböző helyezésekkel. Legjobban mégis annak a pi­ros motorkerékpárnak örül, amit az orszá­gos versenyen az első helyezésért kapott. Régi vágya teljesült, éppen akkoriban szán­dékozott motorkerékpárt vásárolni. Árvái Sándor az ország legjobb traktoro­sa, amint mondja is, nem akar „pihenni a babérokon” új célt tűzött ki maga elé. Ír- tak a lapok, hogy nyolc-kilenc év múlva a magyar szántási kultúra is eléri a világszín­vonalat. Árvái Sándornak más a véleménye. Azt mondja, ennél jóval hamarabb utol tud- juk érni a külföldi versenyzőket. Ö maga erzb hogy sokat tudna még tenni ennek ér­dekeben. Persze, az lenne stílszerű, ha a nemzetközi szántóversenyre a magyar ver­senyzők, a közöttük Árvái Sándor is benevez­ik’ magyar traktorokkal képviselnék iparun­kat es mezőgazdaságunkat egyaránt. A gazdaság már megtette a szükséges lé­péseket^ hogy Árvas Sándornak szerezzen egy írszerű D—4—K univerzális traktort. Meg­van hozzá a pénz is, csak éppen a kiutalás hiányzik. Országos érdek is megkívánná, hogy az ország legjobb traktorosa éppen a 'további versenyeken való részvétel érdeké­ben megkapná ezt a traktort. Ezúton tolmá­csoljuk a kiváló traktoros kérését az illeté­kesekhez: tegyék lehetővé, hogy minél előbb hozzájuthasson ehhez a traktorhoz. Eddigi eredményei biztosítékul szolgálnak ahhoz, hogy még űjabb sikerekkel öregbítse a ma­gyar traktorosok hírnevét. Súlyán Pál Bosszant. ha azt tapasztalom, hogy az emberek — különösen az egy helyen dolgo­zók — nem értik meg egymást. Azt meg egyenesen csúnyának tartom, amikor a meg nem értés tanúk előtt zajlik le. Mert mi közöm van ahhoz, hogy Kovács, az üzlet­vezető, november­ben azért hord napszemüveget, mert Scherbán. az áruforgalmis, egy szigorúan pénz­ügyi vita hevében monoklit tapasz­tott Kovács szeme alá? Az égvilágon semmi! Elintézték egymás közt és kész... ízléstelen do­lognak ítélem meg és szörnyen idege­sít, amikor Helén, a felszolgáló, arra buzdít, hogy ne dőljek be Elvirá­nak. Pontosabban: ne higgyem a me­sét, miszerint El­vira a havi 600 forintjából vett egy Simcát. Dehát miért ne?! Ha El­vira a havi hat­százból kocsit tud venni, ám legyen. Kocsi neki. Ne­kem meg jó kávé. Háromnegyven, plusz egy forint. Ez az, ami engem érdekel. És az, hogy a kávém mellé ne tereges­sék sem a saját, sem a mások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom