Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
PEST MEGYEI _____ ▲ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL/fTEK t x JCirlan A Z M S Z M P PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 50 FI MLÉR 1962. NOVEMBER 23, PÉNTEK Tanácskozik az MSZMP Vili. kongresszusa További testvérpártok üdvözölték a kongresszust - A szocialista országok közötti együttműködésről beszéltek a felszólalók A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását. Az ülésen Erdei Lászlóné elnökölt. ' Szeretettel üdvözölte Maurice Camara nagykövetet, a Guineái Demokrata Párt képviselőjét. A tanácskozás részvevői nagy tapssal köszöntötték az újonnan érkezett vendéget. Ezután folytatódtak a hozzászólások, Johann Kople- nig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke lépett a mikrofonhoz. Johann Koplenig felszólalása Bevezetőben az Osztrák j Kommunista Párt szívből j jövő, forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, j s hangoztatta: pártunkat a tegbensőbb és igaz testvéri kapcsolatok fűzik a magyar kommunistákhoz és a magyar dolgozókhoz. — Az 1956-0» ellenforradalom idején — folytatta — a szocializmus magyarországi sorsa bennünket, osztrák kommunistákat is mély aggodalommal töltött el. A béke és haladás ellenségei Ausztriában is úgy gondolták, hogy ütött az óra, amikor meg lehet dönteni a nép hatalmát Magyarországon, vissza lehet állítani a kapitalizmust. ezáltal meg lehet ingatni az egész szocialista tábort. Önök meghiúsították az imperialisták mesterkedéseit. örömmel és bizakodással tölt el bennünket az a tudat, hogy ma a szocializmus Magyarországon mélyebb gyökeret vert, mint valaha. — Az osztrák kommunisták a szolidaritás és össze- forrottság érzésétől eltelve köszöntik a szomszédos országban végbemenő nagyszerű fejlődést! — A szocialista Magyar- ország léte a mi országunk függetlensége, és haladó, de-' mokratikus fejlődése szempontjából is nagyon fontos — hangsúlyozta, majd Ausztria belső helyzetével foglalkozott. — Országunkban nincs hiány reakciós erőkben. Ezek érdeke, hogy éket verjenek az osztrák és a magyar dolgozók, az osztrák és a magyar nép közé. Ausztriát valamilyen formában az európai Köz- zös Piachoz szeretnék, kapcsolni, I s ezáltal az országot gazda- 1 ságilag és politikailag az agresszív imperialista körök ! szolgálatába szándékoznak ál- | lítani. Nem hányunk szemet I azok előtt a veszélyek előtt amelyek népünket a nyugatnémet militaristák és re- vansisták részéről fenyegetik, akiknek szemében tüskét jelent a semleges Ausztria. — Harcunkban legerősebb támaszunk a szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval — folytatta Johann j Koplenig. — A Szovjetunió- j nak, a szocializmus vala- ' mennyi országának következetes békepolitikája meg- j erősíti bennünk azt a hitet, hogy sikerül megvalósítani az általános leszerelést, a békés egymás mellett élés politikáját és a népek megszabadulnak a háború rémétől. Felszólalásának további részében elítélte az Albán Munkapárt vezetőit, akik cselekedeteikkel diszkreditál- ják a proletár internacionalizmust. Végül hangoztatta: — Az önök tanácskozása, a bizalom, az optimizmus és a bizakodás légköre, amely pártkongresszusukon uralkodik, mély benyomást tett ránk. Szívből üdvözöljük önöket és nagy munkájukI hoz további sok sikert ki- ‘ vénünk. Fehér Lajos: Ki kell alakítani a termelékenyebb munkát Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- j zottság titkára szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta: a VII. kongresszus óta pártunk j és népünk a szocializmus építésében új határkőhöz érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a magyar falu életében, mezőgazdaságunk fejlődésében is új fejezet kezdődött. A termelőerők, a termelés növelése most döntően két tényezőn múlik: a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődésén és a termelékenyebb munkán, a nagyobb hozamok elérésén a termelés minden területén. A két alapvető, fontosságú tényező között a legszorosabb az összefüggés, a kölcsönös egymásra hatás. — A mezőgazdasági tér-1 mélés belterjesítése, a na- j gyobb hozamok elérése el sem képzelhető a mainál jóval termelékenyebb munka kialakítása nélkül! — Véleményem szerint sző- | vetkezeteink fejlődésének mai fókán a termelékenyebb I munka kialakításának, a kívánt nagyobb terméshozamok elérésének még mindig az a legfontosabb feltétele, hogy a szövetkezet minden egyes munkaképes dolgozója fegyelmezetten kidolgozza a munkanapot és jó minőségű munkát vé- | gezzen a földeken, meg a jó- ! szágok körül. Ez a fő fórrá- 1 sa az eredményesebb, jőve-I delmezőbb gazdálkodásnak. Az anyagi ösztönzés fontossága Fehér Lajos a továbbiak- j ban hangsúlyozta az anyagi ösztönzés, a munkaegység- i rendszert kiegészítő munka-1 díjazási módszerek széleskörű alkalmazásának jelentőségét. , Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a különféle kiegé- j szító munkadíjazási módszerek [ alkalmazásánál az előzetes számítás, sajnos, még mindig ! sok helyen elmarad s emiatt j túlzások következnek be. A jövőben jobban fel kell venni a harcot a túlzások és torzítások ellen, amelyek kárt okoznak a kö- | zös gazdaságnak, a szövetkezeti mozgalomnak. Ugyanakkor fel kell lépni a j számos helyen még meglevő j vaskalaposság ellen is, amely az anyagi ösztönzők alkalmazását holmj „opportunizmusnak” tartja, „visszalépésnek” a szocializmus építésében, amely úgymond, a „kapitalizmust erősíti”. — A Központi Bizottság útmutatása és bátorítása nyomán, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott és ajánlott kiegészítő munkadíjazási módszerek széleskörűen elterjedtek a szövetkezetekben — állapította meg Fehér Lajos —, majd utalt arra, hogy a szövetkezeti öntudat erősödése és az állami segítség mellett, elsősorban ezeknek tudható be, hogy a tsz-tagok a szövetkezeti földeket — különösen az idei esztendőben olyan szépen megmunkálták s jelentős mértékben csökkenteni tudták a súlyos aszály termésrontó hatását. — Az eddigi tapasztalatok s2erint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermelésből való premizálás. Véleményünk szerint a közeljövőben is célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazása. Emellett — a helyi adottságokhoz igazodva — továbbra is bátran alkalmazzák a munkadíjazás és jövedelemelosztás egyéb változatos formáit, amelyek megfelelnek a szocialista elosztás elvének. — A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője: az alapvető és korszerű termelési I módszerek alkalmazása, az ' ehhez szükséges szaktudás megszerzése mind a dolgozók, mind a vezetők részéről. Harcot a korszerűségért — Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervező munka, sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földművelésügyi Minisztérium, a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi pártmunkában, az üzemi pártszervek felvilágosító munkájában sem. Pedig megérdemli, mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az egyik legnagyobb tartaléka. Részletesen szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi inélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy a rét- és legelőgazdálkodásunk színvonala alacsony. Rétjeink, legelőink összterülete 2,5 millió kát. hold. Ez az összes szálastakarmány- termőterület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takarmány termelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában — a legegyszerűbb intézkedéseket sem teszik meg a rétek, legelők karbantartására. j Ha minden réten és legelőn ! csak a legegyszerűbb művelé- i si, ápolási munkákat elvé- ' geznék, egy-két mázsával nö- j vélni lehetne a szénahozamot. Országosan egymázsás hozam- ! növelés 25 ezer vagon szé- j naértéket jelentene, ami 125 ; ezer szarvasmarha évi fű- és szénaszükségletét elégítené ki. — A termelékenység növe- i lésében, a népgazdasági J szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásában egyre nagyobb jelentősége van a fajtakérdésnek, illetve a nagyobb hozamú fajták kinemesítésének, országos elterjesztésének. — A fajta fontossága a | növénytermesztésben eddig j legszembetűnőbben a búzánál és a kukoricánál mutatkozott meg. — Mindaddig, amíg az új, bőtermő, intenzív magyar bú! zafajtát elő nem állítják — | és ez még több év kérdése —, j főleg a „Bezosztája 1” őszi ! búzát kell termesztenünk a jelenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai Fertődi 293 fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azonban meg kell jegyezni, hogy azok csakis intenzív termelési eljárások mellett nyújtják a bennük levő termőképességet, s adják meg a kívánt 3—4 mázsás terméstöbbletet. — Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek kell tekintenünk a beltenyésztéses hibridkukorica előállítását. — Ennek eredményeként ma már a kukoricaterület háApró Antal E. Ochabbal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkárával a kongresszus szünetében (MTI Foto) romnegyed részén nagyobb hozamú belterjes hibridfajtákat tudunk vetni. — Baromfitenyésztésünk színvonala — különösen a tojástermelés tekintetében — messze elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezenbe- lül az állami gazdaságokban a hozam 140, a termelőszövetke! zetekben pedig 100 darab. S ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállományának több mint 90 százaléka, fajtajelleg nélküli, és gyenge termelőképességű. Ezen változtatni kell és lehet is. Bővíteni a termelés technikai-műszaki alapjait — A termelékenyebb munka kialakításának következő igen fontos feltétele: a termelés technikai-műszaki alapjainak bővítése, korszerűsítése. — 1959. óta, az idei esztendőt is beleértve, kereken 25 mittiárdot ruháztunk be a mezőgazdaságba. A termelő- szövetkezetek mintegy 4 milj liárd forintot, az összes mező- gazdasági beruházások 16 százalékát saját erőből valósították meg. Az állami erőfeszítések eredményeként jelenleg a tanácsi területen országosan egy traktoregységre kereken 170 katasztrális hold szántó megművelése jut, az állami gazdaságokban 97 katasztrális hold. — Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás az idei évben 138 kilogramm volt. — A ténylegesen öntözött terület a két évvel ezelőtti | 160 ezer holdról az idei nyárra több mint 350 ezerre nőtt. ( A Központi Bizottság idei márciusi határozatával 600 ezer holdra felemelt — a mos- j | tani ötéves tervünk végéig j j előirányzott öntözési program j 1 nagyobbik felét már teljesi- | tettük. — Szövetkezeteink az említett beruházások túlnyomó többségét a nagyüzemi állati férőhelyek biztosítására fordították. A hatalmas igényeket az egyszerűbb megoldások előterébe helyezésével, a szerfás istállók tömeges építésével, a meglevő gazdasági épületek — nagyobb paraszti tanyák pajták — átalakításával tudtuk nagyjából kielégíteni. — Így 1959 óta mostanáig a termelőszövetkezetekben felépült összesen 633 ezer szarvas- marha-, (ezen belül 240 ezer tehén-), 1 900 000 sertés- és koca-, 875 000 juh-, 7 750 000 baromfi- nagyüzemi férőhely. A szerfás épületek aránya 57 százalék. — Az ország népe joggal elvárja, hogy a népgazdaság által nehezen előteremtett beruházásokkal a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjunk. A beruházások hatékonyságát növelhetjük a járulékos, kiegészítő beruházásokkal, valamint a beruházások műszaki színvonalának emelésével és a rendelkezésünkre álló anyagi erők jobb koncentrálásával. Fokozott belterjességet — Az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználása ösz- szefügg a mezőgazdasági termelés határozottabb belterje- sítésével és a szakosítással. — A mezőgazdasági termelés belterjesítése azt a fő törekvésünket jelenti, hogy egységnyi földterületen a lehető legnagyobb termelési értéket érjük el, ennek érdekében növeljük a munka- és eszközráfordításokat, de úgy, hogy azokkal maximálisan takarékoskodjunk. — A belterjesítés útját és színvonalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természeti, társadalmi közgazdasági adottságai. A belterjesítés a legszorosabban összefügg a szakosítás problémáival, a termelés területi és üzemi szakosításával. A kenyérgabonát, a szemesés tömegtakarmányokat ugyan az ország minden részében minden egyes üzemnek meg kell termelnie, de elég mesz(Folytatás a 2. oldalon)
