Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

“k/CíHíid 1962. NOVEMBER 23, PÉNTEK Tanácsho&ih as 3ISZJHI* VIII. kongressswsa (Folytatás az 1. oldalról) szememéi szakosodás is lehet­séges abban a tekintetben, hogy milyen arányokban és főleg milyen növényfélékből termelje meg a szükséges kenyérgabonát, illetve takar­mányt. — A növények másik cso­portja: az ipari és kereske­delmi növények, a burgonya- és zöldségfélék, a szőlő- és gyümölcsfélék, amelyeket fő­leg az adottságoknak megfe­lelő speciális körzetekben termelnek. Ezeket a növé­nyeket kereken kétmillió kát. holdon termesztjük. E nö­vények termesztésében, a je­lenlegi feltételek mellett is messzemenő szakosításra van szükség és lehetőség. Itt nyílik mód arra, hogy egy-egy nagyüzem a sokféle növény helyett néhányra szakosítsa ma­gát, erre koncentrálja erőit, s így Nagymértékben növelje áru­termelését. A szakosításban nagy erő rejlik — Az állattenyésztésben részben hasonló a helyzet, minit a növénytermesztésben. Szarvasmarhát, sertést, ba­romfit általában az ország minden körzetében, tenyész­tenek. A takarmánybázis összetételének' megfelelően azonban az egyik vidéken a szarvasmarhát, másikon a sertést részesítik előnyben. Ezen belül — aszerint hogy egy-egy gazdaságban milyen termék előállítása a fő cél: — a tej vagy vágómarha, esetleg tenyészállat vagy vá­gósertés, esetleg baconáru vagy tenyészsüldő előállítá­sára szakosítanak. — A megindult szakoso­dási folyamat megkönnyíti népgazdaságunk száméra, hogy a szocialista nemzetkö­zi munkamegosztásba me­zőgazdasági vonatkozásban is fokozottabban beilleszked­jünk. s az elköx>etkezendö években hosszabb távlatban teljesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, valamint kamatoztassuk országunk ja­vára a szorosabb mezőgaz­dasági együttműködésből származó kölcsönös előnyö­ket — A mezőgazdasági terme­lés szakosítása hozzáértő, fel­készült Vezetést kíván min­den szinten. Mindenekelőtt az üzemi vezetést kell meg­javítani. Ha a kevésbé fejlett szö­vetkezeteket a közeljö­vőben legalább a köze­pesek színvonalára tud­nánk emelni, egyik leg­nagyobb tartalékát tár­nánk fel a mezőgazdaság- , nak! — Az ipar és mezőgazda­ság kapcsolatában kiemelke­dő szerepet töltenek be a gé­pek és kémiai szerek. Kor­mányunk megfelelő intézke­déseket tett annak érdeké­ben, hogy a gépipar és vegy­ipar mind jobban kiszolgál­ja ezeket az igényeket. — A növényvédelem na­gyon elmaradott országunk­ban. Éppen ezért igen nagy jelentőségű az a kormány­intézkedés, amely — a Köz­ponti Bizottság idei már­ciusi mezőgazdasági fejlesz­tési határozata után — a második ötéves terv idejében kereken egynegyed milliárd forint többletberuházást biz­tosított a növényvédőszerek gyártásfejlesztésére. A mű­trágyagyártás fejlesztésére pedig, a második ötéves terv időszakára a gazdasági bi­zottság 1,3 milliárd többlet- beruházást engedélyezett. — Az élelmiszeriparon be­lül teljesen új iparág a takar­mánykeverék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lényegében kiépült az egész országban az ötéves tervre előirányzott körzeti keverőmalmok hálózata. Ezek az idén már csaknem 100 ezer vagon korszerű keve­réktakarmányt állítanak elő s az ötéves terv végére a keve­rékgyártás eléri a 200 ezer va­gont! Végül hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a mezőgazdasá­gi termelés egyes ágaiban időnként jelentős lemaradá­sok mutatkoznak, s emiatt a lakosság ellátásában átmene­tileg zavarok keletkeznek — néha a burgonyaellátásban, máskor a tojás, bab vagy egyes zöldségfélék terén —, a mezőgazdaság egyre növekvő, alapvető termelési és áruter­melési feladatait általában teljesíti. A felvásárlási rendszer kiállta a próbát — A felvásárlási rendszer s annak fő formája, a szerződé­ses rendszer kiállta a próbát az átszervezés nehéz idősza­kában, de beváltja a hozzá fűzött reményeket a nagy­üzemi szocialista mezőgazda­ságban is. 1957-ben az összfel- vásárlás — változatlan ára­kon számítva — 17 milliárd forint értékű volt, tavaly már 20,9 milliárd, s az idén meg­közelíti a 22 milliárdot. A felvásárláson belül a növé­nyi cikkek felvásárlása 1957- hez képest a múlt évben 7,9, az élő állatoké és állati ter­mékeké 36,9 százalékkal volt nagyobb. Ezen belül csupán egyetlen cikk, a vágósertés alakulását szeretném bemu­tatni, tíz évre visszamenőleg. 1952-ben, az akkori aszályos esztendőben 16 100 vagon volt az összes sertésfelvásárlás, az igen jó 1955-ös esztendőben 18 500 vagon, tavaly már 25 400 vagon s az idén előre­láthatólag eléri a 29 800 vagont. A többi között emiatt tudtunk tavaly az ország egy lakosára számítva, több mint 48 kiló hús- és több mint 23 kiló zsi­radékellátást biztosítani. — A mezőgazdasági export­import aktív egyenleg az 1956—58. évek átlagában 1027 millió devizaforint volt. Az 1959—61. évek átlagában, te­hát az átszervezés idején, s amikor három közül két esz­tendőben mostoha volt az idő­járás — az aktív egyenleg 1470 millió devizaforint volt. — A mezőgazdaság dolgozói azonban nagyon jól tudják, hogy az elért eredmények egyáltalán nem elegendőek. Az igények szocialista rendszerünkben állandóan nőnek, mind a lakosság ellátásában, mind az ipar szükségleteinek kielégí­tésében, s még inkább az exportfeladatokban. — A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság dolgozói tuda­tában lehetnek annak, hogy a mezőgazdaság fellendítésé­nek nagy munkájában — csakúgy, mint az átszerve­zés éveiben — bízhatnak és számíthatnak a párt, a kor­mány és egész társadalmunk legmesszebbmenő támogatásá­ra! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fehér La­jos. Bias Roca felszólalása Ezután Bias Roca, a kubai forradalmi szervezetek tit­kárságának tagja átadta a kongresszusnak pártja üd­vözletét, s többek között hangoztatta: A Magyar Népköztársaság és a szabad amerikai föld, Kuba között napról napra szorosabb a kapcsolat és ter­mékenyebb az együttműkö­dés. Mindkét ország népét a marxizmus—leninizmus ve­zérli, mindkét ország a szo­cializmus útján fejlődik, a proletár internacionalizmus elvei kötnek össze bennünket, örülünk a magyar nép si­kereinek, amelyeket a kong­resszuson is ismertettek. Ezek az egész szocialista tábort, bennünket is segítenek és erő­sítenek. — Nagyon köszönjük, hogy Kádár János elvtárs józan és tömör előadói beszédében tel­jes vezetői tekintélyével, a munkásosztály és a magyar nép kipróbált harcosaként tol­mácsolta a magyar nép test­véri üdvözletét hős népünk­nek és .bátor vezetőinek. Kö­szönjük, hogy támogatják a kubai kormány öt pontját, amelyet Fidel Castro elv­társ terjesztett elő. — Hogy Kuba minden ag­resszió és nehézség ellenére győzött és fenntartja magát, hogy / megteremtette a maga függetlenségét és önállóságát, megszabadult az imperializ­mustól és a nagybirtok-rend­szertől, hogy elindulhatott a szocializmus építésének útján — mindez a kubai nép bátor­ságának, vezetői szilárd el­szántságának, a néptömegek megtörhetetlen egységének, a latin-amerikai népek szolida­ritásának, Ázsia, Afrika és Európa népei, az egész világ dolgozói, a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor segít­ségének köszönhető. — Az a válság, amelyet az Egyesült Államok Kuba el­leni inváziós előkészületei váltottak ki, és amely a ter­monukleáris háború szélére sodorta a világot, tovább tart. Az Egyesült Államok nem hajlandó kötelezni magát arra, hogy tiszte­letben tartsa Kuba szuve­renitását és nem akarja visszaadni azt a területet, amelyet tengeri haditámaszpontjával elfog­lalt. — A legújabb jelentések szerint a törvénytelen vesz­tegzár — amely ellenkezik az államok jogaival, a tengerek szabadságával, az ENSZ alap­elveivel — megszűnt. Ez egy lépés a Karib-tenger és a vi­lág békéje felé. — Üjabb lépésekre van azonban szükség, hogy meg­szűnjenek az Egyesült Álla­mok többi Kuba-ellenes tör­vénytelen cselekedetei, fon­dorlatai is, s hogy béke legyen a Karib-tengeren és az egész világon. A békeszerető népek és államok egyesült ereje el fogja érni, hogy megte­gyék ezeket az újabb lé­péseket is. Bias Roca befejezésül köszö­netét mondott azért a hatal­mas segítségért, amelyet a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kap Kuba. Legye­nek meggyőződve róla, ma­gyar elvtársak és testvérek, hogy a patria o muerto (haza, vagy halál) jelszótól vezérel­ve győzni fogunk — mondot­ta a kubai küldött. Bias Roca után Nemeslaki Tivadar a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, dr. Sinikó Flórián gyöngyös­tar jani termelőszövetkezeti elnök, Prieszol Olga a buda­pesti ír. kerületi pártbizott­ság első titkára szólalt fel. Otto Niebergall, Németor­szág Kommunjsta Pártja Po­litikai Bizottságának tagja felszólalásának bevezető ré­szében elismeréssel szólt Ma­gyarország népének az MSZMP vezetésével elért nagy politikai és gazdasági sikereiről. Ezután a nyugat­németországi helyzettel foglal­kozott. Beszéde végén hangsúlyoz­ta: a Német Szövetségi Köz­társaság sok békeszerető pol­gára őszintén hálás a Szov­jetuniónak, azért hogy az amerikai imperializmus Kuba elleni agresszióját meghiúsí­totta, a világibékét megmentet­te és az amerikai imperialis­tákat a világ közvéleménye előtt Kuba függetlenségének elismerésére kényszerítette. Ez a Szovjetunió és a szocia­lista országok tekintélyét rendkívül megnövelte. Minél nagyobbak az önök gazdasági és kulturális eredményei, mi­nél erősebb és összeforrottabb a szocialista tábor, annál erő­sebbek a béke és haladás erői az egész világon! Szünet után Hunya István, a munkásmozgalom veteránja elnökölt a tanácskozáson. Winston elvtárs megemlé­kezett arról, hogy Ameri­kában december 11-én kez­dődik a kommunista párt, egyben Gus Hall és Benja­min Davis elvtársak pere is. Az ország és a világ köz­véleménye világosan felis­meri, hogy ez valójában a demokrá­cia perbefogását jelenti az Egyesült Államokban. — Pártunk teljes tudatá­ban van az amerikai impe­rializmus veszélyének. De' tudatában van annak is, hogy a munkásosztály és a néger nép erejében és képességei­ben új lehetőségek rejlenek. Ez a fejlődés olyan időszak­ban megy végbe, amikor a szocialista világrendszer ere­je egyre növekszik. A de­mokráciáért, a békéért s a szocializmusért vívott harc az amerikai nép számára is győzelemmel végződik! — mondotta végül. Dr. Villányi Ilona után a következő felszólaló Csémi Károly vezérőrnagy volt. A magyar néphadsereg kom­munistái, a tisztek és har­cosok szívből jövő üdvözle­tét tolmácsolta a kongresz- szusnak. Csémi Károly vezérőrnagy felszólalása — Elmondhatom — foly­tatta —, hogy a hadsereg kommunistái, a pártonkívü- liek, az ifjú kommunisták, az egész személyi állomány érti és helyesli pártunk po­litikáját. — Jelenthetem, hogy hadseregünk megerősö­dött, egységes; kiképzési színvonala megnőtt, tech­nikailag fejlődött. A mi népünk békét akar. A kongresszuson, az összes ed­dig felszólalt küldöttek né­pünk békés munkájának ter­veit, reménységeit mondot­ták el. Jelenthetem a kong­resszusnak, hogy népünk egyetértése, áldozatos mun­kája, a párt Központi Bi­zottsága és a kormány gon­doskodása nyomán a hadsereg az elmúlt idő­szakban sok új techni­kai eszközt kapott, s képes a korszerű hadműve­letek követelményeinek meg­felelően — ha szükséges — bármikor harcba lépni. Köz­ismert, hogy a Magyar Nép- köztársaság légiterét a kor­szerű igényeket mindenben kielégítő rakáték, szuperszo­nikus ‘ vadászelfogó repülő­gépek, rádiófelderítők és lo­kátorok rendszere védi. Olyan rakéták például, mint ami­lyenek 1960. május 1-én Szverdlovszk felett lelőtték a Powers által vezetett, be­tolakodó TJ—2-es repülőgé­pet. A hadsereg korszerű szervezeti felépítésének és a technikai ellátottságának is­meretében jelenthetem, hogy a varsói szerződés más tag­államaival, a testvéri szovjet hadsereggel és a többi test­véri hadsereggel együtt a mi hadseregünk is védi népünk alkotó munkáját, a szocialista tábor és az egész emberi­ség békéjét. Ezután Csémi elvtárs is­mertette a hadseregiben folyó nevelési munka és a harci ki­képzés feladatait és eredmé­nyeit. Satomi Hakamada. a Japán Kommunista Bárt Központi Bizottsága Elnökségének tag­ja, a központi bizottság tit­kára üdvözölte ezután a kongresszust. Henry Winston beszéde A csütörtök délutáni ülés Henry Winston, az Ameri- j kai Egyesült Államok Kom- i munista Pártjának alelnöke a kongresszus hatalmas tapsá­tól kísérve tolmácsolta pártja, valamint az Egyesült Álla­mok valamennyi kommunistá­jának forró testvéri üdvözle­tét. Elmondta, hogy büszkén hallgatta meg a Központi Bi­zottság beszámolóját, s kife­jezte meggyőződését, hogy a magyar dolgozó nép sikerei hozzájárulnak a szocialista tábor erősítéséhez, megkönnyítik a nemzeti függetlenségi mozgalmaik fejlődését, s bátorításul szolgálnak azok­nak a munkás és népi meg­mozdulásoknak, amelyek a közös győzelemért harcolnak valamennyi tőkés országban az imperializmus ellen. — Mi a 81 kommunista- és munkáspártnak 1960-ban ho­zott nyilatkozatát rendkívül fontos történelmi dokumen­tumnak tartjuk — folytatta Winston elvtárs. — Az Egye­sült Államok Kommunista Pártja állást foglalt olyan ér­telemben, hogy az Albán Munkapárt vezetőinek maga­tartása ellentétes ezzel a nyi­latkozattal. Ezután részletesen szólt az Egyesült Államok politikai helyzetéről, a többi között rá­mutatva arra, hogy a fasizmus tényleges ve­szély az Egyesült Álla­mokban. Ma az amerikai kommunis­ták harca elsősorban a szélső- jobboldali hadvezetés ellen irányul, amely a békés együtt­élés, a nemzeti függetlenség és a szocializmus fő ellensége. A közelmúlt eseményei bebi­zonyították, hogy a párt poli­tikai irányvonala helyes. Az agresszív uralkodó körök so­viniszta, hisztérikus hadjára­tot indítottak Kuba ellen, ál- nok módon azt állítva, hogy Kuba veszélyezteti az Egye­sült Államok és a nyugati fél­teke érdekét. Nem igaz, Ku­ba nem veszélyt jelent, hanem az emberek reményét fejezi ki. Ez az oka annak, hogy Kuba ügye az egész nyugati félteke népeinek közös ügve. Milliók vannak az Esvesült Államokban is, akik követe­lik: „el a kezekkel KuJjátől!” Hála a békés együttélés lenini politikáját követő Szovjetuniónak, Hruscsov elvtársnak, sikerült meg­akadályozni a ku bai in­váziót és megmenteni az emberisé­get az atomháború pusztítá­saitól. Az amerikaiak milliói Kennedy elnök háborús nyi­latkozata nyomán ébredtek először igazán tudatára, mit is jelent a háborús szakadék szélén való táncolás politiká­ja. Henry Winston ezután em­lékeztetett arra a fegyverke­zési hajszára, amely most az Egyesült Államokban folyik. Megjegyezte, hogy ez nehezíti a lakosság minden rétegének helyzetét. Szélesedik a nége­rek felszabadításáért folyó mozgalom és erősödik a mun­kás-néger szövetség, amely a kialakulóban levő, monopó­lium-ellenes koalíció gerin­ce — mondotta. — Az ural­kodó körök meg akarják aka­dályozni a fejlődésnek ezt az irányát, s ezért sokoldalú fa­siszta támadást intéznek az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen. Ebédszünet után a kong­resszus elnöki tisztét Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke vet­te át. Az ülésen felszólalt McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Izmail Bakri, az Indonéz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagy Já­nos, a Tolna megyei állami gazdaságok igazgatója, Gál Géza, az Aszódi Járási Párt- bizottság titkára, dr. Bakos Zsigmond, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára. Ezután Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja elnökölt a ta­nácskozáson. Felszólalt Ca- ganlamin Dugerszurun, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Jean Terfve, a Belga Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, Francisco Mona­co, az Argentin Kommunista Párt küldötte, Fernando Clau­din, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára, Hoan Van Hoan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, Aili Makinen, a Finn Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, Y. Demir, Törökor­szág Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Claude Jones,' az Auszt­ráliai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, Kim Ik Szén, a Koreai Mun­kapárt Politikai Bizottságá­nak póttagja, Abbas Ahmad, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának taeja. Ezt követően felszólalt Wil­liam Tuomi, Kanada Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, továbbá a Burmái Kommunista Párt küldötte, Harry Hagberg, a Svéd Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságéinak és titkár­ságénak tagja, Giuseppe Fabb- ri, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságé­nak tagja, Elsőn Costa, a Bra­(Folytatás a 3. oldalon) Henry Winston, az Amerikai Kommunista Párt PB tagja és Kodály Zoltán a kongresszus szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom