Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

tear MEGYEI \1íírian 1962. OKTÓBER 7, VASÁRNAP Új arcok a Petőfi Színpadon \Jev9'en>"'Jevfusen*o; Nem akarunk háborút! i színházlátogató megáll a A szeptemberi új plakátok előtt. Ismerősöket keresne ol­vassa az előadások szerep- osztását. Az ősz a színlapo­kon is tartogat újat. Uj ne­vek kerülnek az ismerősök mellé. Uj színészek jönnek, hogy játékukkal, tehetségük­kel belopják magukat a kö­zönség szívébe. A Petőfi Színpad plakát­jain ezen az őszi évadnyi­táson három új névvel talál­kozunk. Bemutatjuk őket ol­vasóinknak, színházlátoga­tóinknak. CSORNAY IRÉN G yőr, Szolnok, Szeged, Eger és a budapesti Tar­ka Színpad közönsége már ismeri. Éveket töltött ezek­játszani. (Mint operettszínész ^ jelenti ki, hogy a frakkos ^ szerepekhez egyáltalán nem ^ ragaszkodik.) ^ Október közepétől Ságodi í József: Apa a láthatáron cí-^ mű zenés vígjátékában lát- £ hatjuk Apátián Sanyi szere-^ pében. í ' ­KOLLAR LÍVIA í M ár ismerős az arc. Évek-f kel ezelőtt a Csacsifo- ^ gat, a Virágzik a hárs. a Vi- ^ tézek és hősök és a Bécsi ka- ^ land előadásainak közönsége ^ sokszor megtapsolta. Akkor ^ vendégművészként szerepelt $ a Petőfi Színpadon. Most a ^ Tarka Sínpad együttesétől £ szerződött Pest megyéhez. ^ Színházlátogató közönsé- ^ günk így egy kicsit már is- £ merősként üdvözölheti majd az Apa a láthatáron című ze- í nés darabban, ahol Juditot £ játssza. ^ Dallamos, művészi alkat,J sokoldalú színészi egyéniség, í aki otthonosan mozog a víg- ^ játékban, operettben, dráma- 2 ban egyaránt. Szerepformálá- í saiban egy gazdag dallamvi- í lág pereg előttünk s alakítá- í sai az emberi lélekrajz rend- Í kívüli szép, megkapó ötvö-í zeteivé válnak. Debrecen, ^ Szeged, a fővárosi Vígszínház í és a József Attila Színház, í majd a Tarka Színpad em- ^ 2 Akarják-e — ezt kérdezed — A háborút a szovjetek? Ha kérdezed, halljad ma hát Halott hőseink válaszát, A választ a fejfák alól, Honnan a síri béke szól És kérdésedre válaszol: „Nem és nem akarunk! Többé nem akarunk! Több háborút nem akarunk!*’ Öt kérdezd meg a katonát, Ki vitte fél világon át Két kezében a kézfogást. Hiszed, hogy válaszolna mást, Feladva győztes elveit, Feledné azt az elbait, A találkozás szavait?... „Nem és nem akarunk! Többé nem akarunk! Több háborút nem akarunk!" És kérdezd a fegyvereket: A védtelent ki védi meg? Mi lesz veled, mi lesz velem, Ha a béke fegyvertelen? Ki óvja meg? — ezt kérdezed, S fegyverként szól a felelet, Felelnek rá a szovjetek: „Nem és nem akarunk! Többé nem akarunk! Több háborút nem akarunk!" TArKaBaRkA — Könnyen. Az emberek a világon mindenütt egy nyel­ven nevetnek. Új filmeket vásároltunk A filmátvételi bizottság a közelmúltban újabb filmeket vásárolt meg. Bizonyára nagy érdeklődést vált majd ki a hiteles vallomásokon alapuló és a nők problémáival fog­lalkozó A szerelem másik ar­ca című új olasz film. Meg­vásároltuk Szkujbin szovjet rendező A bírósági ügy című lélektani drámáját, Seribe Egy pohár víz című színmű­vének nyugatnémet filmvál­tozatát. A nap szerelmese cí­mű amerikai film Van Gogh, a neves festő munkásságát és tragikus életét dolgozza fel. A dzsessz világhírű művészének emberi alakját és kivételes tehetségét hozza közel a Louis Armstrongot bemutató A dzsesszkirály című amerikai film. „Műalkotás“ A Los Angeles-i képzőmű­vészeti fesztivál bíráló bizott­sága visszautasította K. Hos- ter hatalmas vásznát. A dön­tést nagy vita előzte meg, a bizottság legtöbb tagja ugyanis azon a véleményen volt, hogy a képet ki kell állítani, mert kétségtelenül művészi, főleg pedig újszerű és eredeti alkotás. A vitának a bizottság elnöke vetett vé­get. Közölte a megjelentekkel, hogy tudomása van róla, ho­gyan készült K. Hosier mes­teri festménye. Véletlenü, megtudta, hogy a nagyképes­ségű festőművész 232 gilisz­tát mártott különböző színű festékekbe, és a sok szeren­csétlen, a festék maró hatá­sától gyötört férget rábocsá- totta a vászonra, hogy alkos­sák meg a „nagy képet”. Ezek. után nem került sor a „műalkotás” bemutatására. JEVTUSENKO KUBÁBAN Jevgenyij Jevtusenko, a te­hetséges fiatal szovjet költő jelenleg Kubában tartózko­dik. Itt forgatják az Én va­gyok Kuba című filmet, amelynek Jevtusenko írta a forgatókönyvét. A filmet Ka­latozov rendezi, s témája a Fidel Castro vezette forradal­mi harcok története. Carlos Franiras kubai zeneszerző ír­ja a film zenéjét, s a dalok szövegének is Jevtusenko a szerzője. „MINDENT“ Elizabeth Taylor, a világ­híres filmszínésznő, egy új­ságíró segítségével megírta önéletrajzát. Elizabeth Taylor szavai szerint az önéletrajz­ban „mindent” megírt. A könyv iránt óriási az érdek­lődés. Érthető, hiszen a nép­szerű Liz öt házassága való­ban sok „mindent” sejtet és ígér... , A munkaszeretet zászlói nél a színházaknál. A Petőfi Színpadon Illésy Stefi szerep­körét vette át. Bemutatkozó játéka a nagyközönség előtt már részben meg is történt. A Jobb mint otthon kikapós szépasszonyát estéről estére függöny elé hívja a közönség tapsa. Sokoldalú színészi egyéniségét igazolják az ed­dig nagy sikerrel játszott szerepei. A Váljunk el, a Bi­zánc, a Bál a Savoyban, az Egerek és emberek, a Szere­lem s most a Petőfi Színpadon a Jobb mint otthon Made- laine-je után október köze­pén Goldoni velencei víg­játékában lép a közönség elé. Azok közé a színésznők közé tartozik, akiknek az életben is ott simul talpuk alatt a színpadi deszka. BALOGH GYÓZÓ A Fővárosi Operettszín- háztól szerződött át a Petőfi Színpad társulatához. Az újságírónak készülő bon- vivánt egy alkalommal fel­Rövidesen bemutatják filmszínházaink A forrongó város című jugoszláv játékfilmet r j Iskolai újítás f \ Charles Snow angol peda- : gógus az amerikai iskolarend- ! szer újításaival foglalkozva, j így ír az egyik neves angol \lapban: 5 „Minden elismerésem az 5 amerikaiaké! Rengeteget tesz- $ nők azért, hogy a gyerekek ^ jól érezzék magukat, elége­dettek, boldogok legyenek az £ iskolában. Egészen szerény véleményem szerint azonban ^ az iskolák arra is szolgálnak, £ hogy a gyerekek valamit ta- 2 nuljanak.” \ Találó megállapítás í Robert Frost, a világszerte í ismert nyolcvan éves ameri- í kai költő nemrégiben a Szov- ;j jetunióban járt. Az amerikai $ lapok az idős költő szovjet- <; unióbeli útjáról ina megál- í lapítják, hogy Frostnak nagy sikere volt a szovjet közönség % előtt. Amikor megkérdezték $ tőle, hogyan értette meg ma- % gát a szovjet közönséggel, í Frost találóan így válaszolt: Baksay Györgyi, negyedéves hallgató, az egyetemi KISZ vb-tagja mondja el, hogy ta­valy a lányok Nagykőrösről a Bagi Ilona táborból, s Bala- tonaligáról, a Martos Flóra táborból hozták el az elsőség zászlaját. Nem maradtak le mögöttük a fiúk sem, akik a DCM-nél tettek ki magukért. A nyári programhoz tarto­zik a kötelező egyhónapos gyakorló munka is, amely a harmadéveseket érinti csupán. . S ez a gyakorlat, bár kötele- í ző, sokaknak maradandó örö- ; met, élményeket nyújtott. Hu- ; szonöten ugyanis a Német De- ? mokratikus Köztársaságban, \ húszán pedig Csehszlovákiá- ; ban töltötték el ezt az időt, s ! nemcsak az ottani szakmai : módszereket, az ottani mező- • gazdasági termelést ismerték - meg. hanem egyúttal egy kis : „idegen” szót is hallottak, í amely szintén nem válik ká- ■ rára a ma jól képzett szak- : emberének. | Száz fiatal az egyetem tan- : gazdaságaiban dolgozott. A i társadalmi ösztöndíjasok pe­dig az őket taníttató állami gazdaságokban, illetve terme­lőszövetkezetekben hasznosí­tották magukat. Persze, ezért már nem jár zászló... t. m. sőséget például csákány és la­pát szakszerű forgatásával kell kivívni. Az idén nyáron tizenkét harmadéves lány mezőgazda- sági, úgynevezett „címerező” lánytáborban volt, ahol a kö­zépiskolás lányok brigádveze­tőiként működtek. Százötven fiú pedig a Kilián György if­júsági táborban volt, ahonnan elhozták az első helyezettnek járó zászlót. Nos, ez még csak egy zászló! Honnan a' többi? A gödöllői Agrártudományi : Egyetem KISZ-bizottságának \ irodájában a vörös zászlók \ egész sorát láthatja az érdek- ; lődő. Méltán nevezhetjük I ezeket a hímzett selymeket a ; munkaszeretet zászlóinak, | mert munkával, nyári fizikai j munkával szerezték őket az : egyetem fiataljai, akik évről i évre bebizonyítják, hogy nem- : csak a tanulásban állnak helyt, i hanem akkor is a ranglista : élére iparkodnak, ha ezt azel­Nyári gyakorlat külföldön és itthon - Sikerek a táborban; MINDENKI TEHÉNKÉJE 'nyugat felé... ott, ahol a gyü­mölcsösök vannak. Három maszek kertet kell csupán ki­sajátítani és természetesen új tervetet kell készíteni. De ezt a három-négyszázezer forintot a beruházásnak kell vállal­nia, aki félbolydította nálunk a rendet! És jött a posta és jött a MÁV; és jött a csatornamű és az áramszolgáltató... A kórus zengte: „A beruházó érdeke! A beruházó érdeke!” Az összeg pedig egyre szapo­rodott, mint mikor táskát vesz egy fiatalasszony potom két­száz forintért, amiről utóbb kiderül, hogy semmit sem ér egy háromszáz forintos cipő, egy ezerkétszáz forintos kabát meg egy hatszáz forintos cipő, egy ezerkétszáz forintos kabát meg egy hatszáz forintos cipő, egy ezerkétszáz forintos kabát meg egy hatszáz forintos kar­digán nélkül. Lehetetlen, hogy az az asszony ne tudná: nincs mihez hordania azt a táskát. Nagyon jól tudja, de csak ak­kor jut eszébe, mikor már ké­ső, mert különben egyszerűbb lenne lemondani — legalább is a férj szempontjából. Nyolcmii Hot már beépítet­tek. Kárba veszhet nyolcmil­lió? Nem! Meg kell menteni! Meg kell menteni harminc millióval! Sz. Simon István Lili Eneva és Valentin Hu- szecki a Fiatalok voltunk című bolgár film két fiatal főszereplője. Csekély háromszázezerről van szó... — Tessék nézni! — verté az asztalt a fürészporgyár meg­bízottja. — Háromszáz méter hosszan új kerítést kell építe­nünk ... A régi nem felel meg, hiszen egy új gyár mellett nem szégyenkezhet a mi ócs­ka terítésünk ... Azután itt van a víz- és gőzellátás. Mi adjuk ugye, a gőzt, meg a vi­zet, de ennek olyan kihatásai vannak, hogy egyszerűen nem vállalhatjuk. A kazánház erre már öreg, fel kell újítani. De miért? Mert a medvecukor­gyár megtisztel bennünket szomszédságával! Akkor ve­gyék ezt a költséget a beru­házás számlájára... Nekünk erre nincs keretünk ... Hon­nan szednénk mi most négy és fél milliót!? — Meg se kérdezik a válla­latot, csak egyszerűen leha­sítanak a, portájából másfél hektárt! Vagy a cipöpertli- üzemmel azt csinálnak, amit akarnak? Nekünk erre a terü­letre egy nagy központi rak­tár volt tervezve! Itt vannak a terv dokumentumai. Hon­nan vegyek én másik terüle­tet? De mindegy, van egy megoldás: terjeszkedhetünk örülünk annak, hogy új gyár épül a szomszédságunkban — így a gombolyító kombinát főmérnöke — node elnézést, mi adjunk neki utat? Néztem a tervet, s rajtunk keresztül megy a közlekedésük. Akkor, amikor az üzemi főútvonal amúgyis rossz állapotban van. Nekünk még megtennlé öt-hat évig is, de kétszeres forgalom esetén... Nem, kérem! A be­ruházó hozza rendbe ezt az utat, akkor... akkor talán le­het ... És ettől kezdve termé­szetesen közösek lennének az utat érintő költségeink... A beruházás csak elbír még há­rom milliót?.,. — Rendben van, hogy áram kell a medvecukorgyárnak — így a lepényhengerlő igazgató­ja —, no de hogyan? Nekünk emiatt nagy átalakításotet kell végezni. Ha már a transz­formátorházat átalakítják, bő­vítik, a belső hálózat egy ré­szét célszerű kicserélni. Soha kötelezőbb alkalom. De kel­lett volna ez nekünk, ha ninct ez a medvecukor-exportszer- ződés? Időtlen időkig megtet­te volna. Viselje hát ennek t költségeit az, aki előidézi o változást! Igen, tessék ezt *s belekalkulálni a beruházásba. A minisztériumi kollégi­um több elgondolás megvita­tása után úgy döntött, hogy az új üzemet az északi ipari öve­zetbe telepítik, a gombolyí­tó kombinát, a lepényhenger­lő, a fürészporgyár és a cipő- pertliművek mellé. Ez a jól kiépült gyárnegyed tovább fejleszthető, mert az itt elhe­lyezkedő üzemek által bezárt félkör alakú területen nem gond az elektromos hálózat, a vízvezeték és az utak további bővítése, s mindez lényegesen olcsóbb, mintha „szűz” terü- ; létén jelölték volna ki a nép- \ gazdasági szempontból igen í fontos és sürgős medvecukor- \ gyár helyét. Olcsóbb megol- \ dósokra kell törekedni, ezért ! nem jelentéktelen, hogy az \ üzem itteni felépítésével kerek í ötmilliót lehet megspórolni: j harminc millió helyett mind- ! össze huszonöt millióba terül • a beruházás! I Az építkezés hamarosan J meg is kezdődött, s mikor már \ kiemelkedtek a földből a be- $ tonfalak, megjelentek szem- £ lélődésre, természetesen kü- lön-külön, a szomszédos üze- £ mek képviselői is. Körülnéz- tek, belekukkantottak a ter- % vekbe, azután mentek a dol- £ gukra, majd ismét külön-kü- $ lön a beruházókhoz, í — Kérem szépen, mi igazán kérték a Mágnás Miska Ba-; rács mérnökének eljátszá- j Sára s innen a kaposvári Csi- j ky Gergely Színházhoz veze- \ tett az út Kellemes lírai tenorja alig \ pár héttel ezelőtt csendült | fel első ízben a megye mű­velődési otthonainak színpa­dain. A Jobb mint otthon tenor szerepét nagy lelkiismeretes­séggel,, minden érzelgősség nélkül realizálja. Műfaja az operett és a zenés vígjáték. Színészi hitvallása szerint a maradandóság nemcsak a nagy jellemekben érezhető, hanem egy életörömben meg­írt dalban is. Csak szé­pen; szívből kell énekelni a dalt. Jó darabokat, kellemes em­beri figurákat szeretne el­lékeivel, a Kertész kutyája, a Szentivánéji álom, az Úri muri, a Szibériai rapszó­dia. a Nászutazás, a Bécsi diákok egy-egy szerepének élményeivel jött a Petőfi Színpadhoz. Uj feladatok, új szerepek várnak rá, melyeket min­den bizonnyal nagy sikerrel old majd meg. ★ Az ismerős nevek mellé új nevek terülnek az októberi plakátokon. Thalia Ikaru- szán elindulnak estéről esté­re, hogy a falvak, városok művelődési otthonaiban ala­kításaikkal a nézők szívébe lopják magukat. Ladányi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom