Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

6 «ST ME evei k/lírlap 1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP Emlékezzünk régiekről, Így tanít egy énekes, A,ki Érdet látta s járja, Míg magyar volt s nem török. Akkor Érd szépen virágzott Régi nemzetség nevén, Mely magából származottnak Hitte híres Attilát. Virág Benedek Huszonhétezer ember nevében... !lA\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Mátyás királynak Érden és környékén terjedelmes vadász- területei voltak. Ennek emlékét őrzik a Kutyavár romjai 7 ■’alán egyeseknek feltűnik, hogy alig két hónappal ezelőtt foglalkoztunk terjedel­mes cikkben Érd problémái­val, s máris újra Érdre kalau­zoljuk el olvasóinkat. Itt, a főváros peremén, kinőtte ma­gát egy falu, a város rangját követeli, s joggal. Nincs több falu széles e hazában, amely huszonhétezer embernek adna hajlékot, s ekkora területen foglalna helyet. Talán éppen ez a nagy kiterjedés, a hat ke­rület elszórtsága kárhoztatja még ma is mostoha sorsra, s mindarra, ami ezzel együtt jár: sáros, sötét utcák, közel háromezer házban még petro- fény, kevés üzlet, rossz áru­ellátás, a művelődési, szóra­kozási lehetőségek szinte tel­jes hiánya és így tovább. Pe­dig az érdiek művelt, kultu­rált, igényes emberek. A fő- ros szinte kéznyújtásnyi kö­zelségben van, s naponta több, mint nyolcezer ember utazik budapesti munkahelyé- $ re. Azért szólunk Érdről újra, % s ha szükséges, ismét és ismét, | mert úgy látjuk, olyannyira % kinőtte már önmagát, hogy % sürgősen felül kell vizsgálni jelenlegi helyzetét, s meg kell £ határozni továbbfejlődése — ^ mi több, pozitív irányú to- ^ vábbfejlődése útját. Annál is ^ inkább, mert Érd után gyors ^ ütemben fejlődik egy új vá- % ros: Százhalombatta, a Duna- í menti Hőerőművel egyetem- £ ben, sőt a szomszédos Diósd $ is egyre inkább előre lép. S Budapest, Batta és Diósd szá-'í mos ipari gyűrűjének centru- ^ mában ott fulladozik Érd, a $ maga elmaradottságával, szin- te egy helyben topogva. Tenni $ kell valamit. Megérné. Ezért £ adtunk szót újra az érdieknek: ^ idézve a gazdag múltat, a ^ megoldásra váró jelent; írók, í költők vallomásait. g Prukner Pál k\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\>\\\\VÍ\\\\\VC^\\>\^^^ EGY KIS TÖRTÉNELEMI Érd-Ó falu téglagyára fö­lött emelkedő Kakukhegy me­redek ormáról elbűvölő lát­vány nyílik a széles kanyargó Duna tágas medrére. Északon a tétényi dombvonulat nyájas lakótelepei, füstölgő gyárké-' ményei tünedeznek elő, kelet­ről a Csepel-sziget zöld lige­tei, nyugatról a hunhalmok titokzatos tájai tarkítják a távolba olvadó látóhatárt. A délnyugat felé lejtő fenn­sík sáncai évezredeken át biz­tos menedéket nyújtottak az itt letelepült ősi népeknek. A földvár sáncai közt, s a Penta- patak felé húzódó hunhalmok vidékén talált kő- és csontesz­közök, agyagedények, az ősi letelepülők kezdetleges kul­túrájának emlékét őrzik. E népek közül i. e. az V. Században különösen a kelták letelepedése idézett elő jelen­tős változásokat a dunántúli művelődés terén. A kelták ki­tűnő fegyverkovácsok és bronzöntök voltak. Bronzból, aranyból, ezüstből finommívű edényeket, ékszereket formál­tak, s azokat művészi díszek­kel ékesítették. Művészi kész­ségük a keresztény díszítő- művészetre is hatással volt. Halottaikat égették, s azok, hamvai fölé magas halmot! emeltek. Települési helyüketi magas sáncokkal, gerendákkal í és kővel erősítették meg } Ilyen erődítmény volt az érdi; földvár is, melyet a régibb' letelepülők elűzésével a kel- ÍJ ták vették birtokukba. A Kézai-krónika az érdi" földvárat Potentiana néven említi. Itt gyülekeztek Detre és Makrinus vezetésével a longobardokkal egyesült ró­mai hadak. Ezek az alánokkal és szatagirekkel egyesült huno­kat a Tárnok völgyében meg­támadták és megsemmisítet­ték. Ebben a csatában estek el Attila fiai: Béla Kadosa. Ké­vé, akiket magas halmok alá temettek. A róijraiak i. u. az I. század elején szállták meg a Dunán­túlt. Domitianus (i. u. 81—98) az ellenséges népek megféke­zésére a Duna vonalát kato­nai táborokkal és erődítmé­nyekkel erősítette meg. Ilyen tábor volt Tétény mellett Campona, Battán, Matrica. A római út Téténynél délre fordul, követi a Duna vona­lát. Érden a minaret közeié­ben Öfalut átszelve, nyugat félé áthalad a kastély melletti Gormán (mélyúton), majd Bat­ta felé újból déli irányban ha­lad. Az Aquincumból kiinduló római utak nemcsak hadásza­ti. hanem kereskedelmi szem­pontból is fontosak voltak. Ezeken az utakon, s a Duna vonalán bonyolódott le Pan­nónia kereskedelme Itáliával, Galliával, Germániával és a Kelettel. A római út egy sza­kasza Érd és Batta között majdnem épségben fennma­radt, s azon világosan szem­lélhetjük a rómaiak útépítő technikáját. Az érdi téglagyár helyén ta­lált 50 darab római köztársa­sági ezüst dinárok arra valla­nak, hogy ezen a helyen már a rómaiak idejében élénk for­galmú kereskedelmi góc lehe­tett. Az érdi—battai hármashíd, amit általában római hídnak neveznek, a maga nemében páratlan. Kétségtelen, hogy ez a statikailag tökéletesen v megépített híd évszázadokkal ^ ezelőtt épült, de sem a híd ^ formájából, sem az építés ^ módijából nem lehet római ere- ^ detre következtetni. Hogy a ^ híd. három boltívre épült, ért- ^ hető, mert a Benta-patak ár- ^ területe ezen a helyen több ^ mint 100 méter. A híd ma is^ teljes épségben fennáll és ^ használatban van. Hossza 75 ^ méter, szélessége körülbelül | öt méter. í ? A község neve hun—bol-2 gár származású. Egy 1288-ból 4 származó oklevél szerint Szőr- ^ csők faluban az osztályosok £ W. között szerepelt egy Érd ne- ^ vű nemes is. Egy 1490-ben kelt oklevél^ szerint Bornemiza János al- ^ kincstárnok, mivel Orbán eg-^ rí érsek őt a fogságból kieresz- ^ tette, 1400 arany forint érték- ^ ben átadja várát. Bács megyei | birtokát, szentfalvi és buda- ^ alvárosi házát, továbbá két ér- < di dunai vízimalmát. A szer- ^ ződést II. Ulászló megerősí- ^ tette. | Jovicza Ignác } % „1526. július 26-án, pén-g teken érkezett ide Budáról; seregével II. Lajos kirá- \ lyunk Akosházi Sárkány \ Ambrus pozsonyi főispán- < nak és nejének. Zablati fc Zsófiának e helyen állott g kastélyában szállott meg. Itt pusztult el hirtelenül ^ kedvenc fekete lova. Va- ^ sáraap az itteni réven kelt^ át Csepel-szigetre, Mária ^ királynétól búcsút veendő. í 23-án, hétfőn vonult tovább £ Ercsire, Mohácsnak tartva, g ifjú életét Istenért, hazáért | és Nyugatért áldozandó. ^ Ezen az úton, szeptember £ 11-én, kedden vonult át Er-^ esi felöl II. Szulejman tő- ^ rök császár.” í Nagyharagú Etelét Dúlóját annyi hadaknak, Százhalom aljában Rejti az érdi határ. Arany János Karinthy Frigyes: ÉRDI ERDŐBEN (Részlet) Tizennégyéves voltam ezerkilencszázkettőben Sovány kisfiú mint most Ferenc Gedeon a fiam Zöldszemű és tűzbenégő szétálló fülekkel Amik úgy hegyeződtek mint epedő szárnyak. Nyaralni Helén nénivel Érdre kerültem Fiatal kis erdő volt ott mindjárt a ház tövében Katlan mélyén akkoriban öblén a Dunakanyarnak Régi török torony állt közelben a mezőn Valamikor Hamzsabég volt a falucska neve Mindez olyan regényes volt és furcsa egészben Hallgató régi mező, s az elhagyott erdő, Melyben heteken át nem láttam eleven embert. Enyém volt az egész s napjaim úgy teltek akkor; Könyvekkel és vajas zsömlével reggel lefutottam, Világoszöld és zsenge volt az egész ifjú liget, Mint azokon a szép halvány angol pasztelleken, Olyan nemesen szűzi és tejes és vajas és csendes. Járkáltam a fák között mint valami dómban, Hónom alatt Heine szerelmi dalaival, Amikhez képek voltak, Loreley és Kitty szerelme S a kevlaari búcsú „gelobt sei’st du, Marie" S a fák koronái közt repdeső zöld bogarával .Szórakozott macskaszememnek, ringtam előre S motyogtam szép magyar szavakat és rímeket... S ekkor kezdődött a rémes és furcsa kaland. Először azt hittem valami fényeshátú gyík Villan a fű közt... aztán még egy... és onnan is egy ... És most már zizegett is ... és messziről valami zúgott Hosszan és tompán... és egyre több csillogó sikló Csúszott a fűben viliódzva csillogva felém. Most közben riadtan s hátrálva felemelkedtem S az út felől tompa dübörgés fogadott S a villogó kis fejek szétterültek és összeszaladtak És sziszegett és szörcsögött és halkan vihogott az egész És zengett az erdő mélyéből idegen orgonahang • Jobbról és balról s előttem és mögöttem az erdő Jajgatni kezdett és csuklani mint aki fullad. Reccsentek és pattantak gyökerükben a fák Árvíz! kiáltottam s már jutott eszembe Este amit beszélt a paraszt aki hozta a csirkét Hogy kilépett medréből a Duna fennáll a mezőn S ha áttöri a hajóhíd felől azt a töltést Félóra alatt elönti ám az egész ligetet. Usgye rohanni kezdtem, ki az útra, mögöttem a siklók. A tisztás felé akkor már nem lehetett, Sárga kavargó víztükör örvénylett a helyén S az útra keresztbe amerre kifelé igyekeztem Dörögve zuhant fák közül kétoldalt a vízesés. Fele se tréfa, gyorsan le a cipőt meg a harisnyái. Fel kell jutni a dombra mielőtt nyakamig ér, Neki a csurgónak ... két perc múlva derékig Zihálva és zörögve gázolok és rohanok Próbálok úszni kapaszkodni gyökerekbe Sodor az ár magával mint ürgepontyot Nyelem a ronda sarat most odavág az örvény Egy zsombékhoz kimászom csuromvizesen Az erdőszélről hallom már kiabálnak Néném magas hangon jajgatja a nevemet. Lejtőt érek végre fölfelé s kapaszkodva lihegve Tíz perc múlva felbukkan mocskosán a fejein Erdő szélén közel a házhoz ahol már keresnek Visznek a konyhába tűz mellé, be a teknőbe, Szárazbatenni s míg dideregve dicsekszem Kalandommal egyszerre ámulva kiáltok A rigók! a rigók! no mi az, csavargó kölyke, Nénikém mit szólsz, most értem a dolgot Az öregek tudták amit ember nem tudott, ime Te se tudtad, hagytál erdőbe szaladni Elvitték kölykeiket az árvíz elől! Aznap este víz alatt állt a völgy fele a partig Valaki ladikot szerzett tclihold volt az égen Csónakáztunk kanyarogva a fák közt Soha ily rejtelmes különös este azóta. Velence volt nekem az erdő és bagdadi álom És Atlantis amiről olvastam valahol Az életre gondoltam ájult mámorban ami jön Ezerkilencszázkettőben a század elején Azt hittem így kezdődik most nékem az élet Csodája sohanemsejtett esélye — most tudom Így végződött számomra ezen a csodálatos estéi Számomra ki egy elmúlt század végére születtc-r S meg nem érem már kánaánt, a beteljesedést. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v. KASTÉLY - ROMOKBAN A balatoni műút mentén, a gyógyszertár előtti tágas tér a szabadságharcban el­esett hősök temetője volt. Amikor Görgei a győri vé­delmi vonal feladásával el­rendelte a magyar csapatok lassú visszavonulását, az érdi és budaörsi dandárt Budára, a sóskúti dandárt pedig Bu­daörsre rendelte vissza. A Martonvásárról Érd felé elő­nyomuló osztrák dandár dragonyosokkal és vasasok­kal 1S49. január 2-án meg­A kastély, amely lS45-ben éppsegben vcszeitc ai a máso­dik világháborút, ma félig romokban hever. tott ki. Ebben a kastélyban ír­ta Szapári Péter nemes bosz- szúja című * közismert elbe­szélését Jókai Mór, aki hosz- szabb ideig tartózkodott a kas­télyban. Sina Simon báró ven­dégeként. Az is valószínű, hogy Jókai írói fantáziájára nagy hatással volt a báró bő­kezű jótékonykodása, — a fel­tevés szerint ennek hatása alatt kelt életre örökbecsű re­génye, az Aranyember. Ezért nevezik sokan még ma is az érdi kastélyt az Aranyember kastélyának. ; Az érdi - várkastély a köz- ;ség nyugati felén húzódó ■ dombsor teraszán épült, de a ' helyén már a XIV. században | is várszerű épület állhatott. ; A kastély alatti pince 45 mé- jter hosszú, szélessége és ma- I gassága körülbelül hat méter. ! A középkori hatalmas donga ! boitozatú helyiség északi zú- ; gában találjuk Szapári Péter ! börtöncelláját, A monda sze- : rint Hamzsa bég ide záratta • gyűlölt ellenfelét, akit négy ígyötrelmes rabságból jóbarát- ! ja Batthyány Ádám szabadi­és postakocsi-állomás a va- ^ dászok kedvelt gyülekező-; helye volt, akik innen in-^ dúltak vadkacsavadászatra. a\ szabadságharc idején a ven-J déglő helyiségeit hadikórház 2 céljaira foglalták le. Ma eb-f ben az épületben székel a köz- $ ségi tanács. VXVvXXXXVXXXXXSXX>^\XXX\>XS.\XVvV\XXXXVO- 2 Érd 1347-ben \ } A székesfehérvári káp-' tálán levéltárában b. Bar-} kczy László f ehérvári püs- } pök hagyatéki iratai között} talált lajstrom, egyik pont-} ja szerint Róbert Károly} király Érdet, Berkit, Eben} és Nadur birtokokat 1347-; ben Berki Tamás magva-} szakadtával — az akkori} birtokos —, Tamás vajda-} nak és alispánnak aján-} dékozta, s az ajándékozásií Nagy Lajos király is meg- \ erősítette. Egy 1370—72 ; bői kelt oklevél azt is l megemlíti, hogy Érd, Té- } tény és Diósd ebben az j időben a. királyi fegyver-} nökök szálláshelye volt. í í Aki ma elsétál az érdi ta- ! nácsháza előtt, csupán a stí- í lusából következtethet arra, i hogy nem az elmúlt évtize- \ dekben épült. A klasszicista, í magasföldszintes épület a ba- í latoni műút mentén áll. Hom- ! loCczata tizenegy tengelyes. ! Két hármas ablakát közös ! könyöklő és félköríves szem- í öldökpárkány fogja össze. Az ! épület külső frontján végig- ! húzódó könyöklőpárkányon ! jobbról négy, balról négy ; ablaknyílás. A középrészen I a kétszámyú ajtóhoz lépcsők j vezetnek. A széles eresz- ! párkány középrészén enyhén ! kiemelkedő timpanont egy- ; kor dombormű díszítette. Az í udvari homlokzatrész tágas I tornácának közepén előugró ! kocsialáhajtó épült, mely- ! nek timpanonos tetőrésze két > oldalpillérre és két dór- ; oszlopra támaszkodik, j Azt ma már kevesen tud- « ják, hogy a XIX. század ele- ! jén épült s egy ideig ura- j dalmi épületnek használták, í 1848 előtt egy Pelikán ne- ! vű vendéglős bérelte. A Pe- í Likán-íéle beszálló vendéglő Fogadóból — tanácsháza Hamzsa bég szerája Kalaidzsia, Hasszán és így to- | vább. Ezek közül sok még ma: is megtalálható. A mohácsi vereség után Érd mezővárost is megszállta a török. Közeledésük hírére a lakosság jó része, különösen, az asszony nép, a fiatal férfiak í és gyerekek elmenekültek. Érd ! — akkori nevén Hamzsa bég j szerája — a budai szandzsák-; hoz tartozott Érd és vidéke 1684. júliusi 21-én szabadult fel heves har- \ cok után a török iga alól. Ad- j digra azonban az elmenekült: magyar lakosság helyét jó- í részt horváth, dalmát és né- j met bevándorlóik foglalták el.: A török megszállók közül so- í kan nem tértek vissza hazá-} juikba, végleg itt telepedtek le.; Erre utalnak azok a török! származású családnevek, ame- i lyek Érd-Öfalu plébániájának} 1721—1849. évi anyakönyvében J megtalálhatók: Hajdúk, Csi- J para, Cavallár, Hoiza, Virik, } Dizsmak, Csulik, Bedak, Szol:-} san, Kúrán, Defent, Duzbaba, í, HŐSÖK TERE erősítve összeütközött a % Zichy-dandárral, s ezeket $ visszavonulásra kényszerítet- $ te. Ekkor a Zichy-dandár £ huszársága az ellenséget ol-} dalba támadta, s ezzel az| osztrák gramond dandár gya- % logságát visszaszorították. A $ kemény tusában nagyszámú % osztrák és magyar lovas $ esett el. Megérdemelné ez c ^ hely, hogy a névtelen hősök $ tiszteletére emléktáblát ál-} lítsanalc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom