Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
1962. OKTOBER 28, VASÄRNAP fKST NEGYEI kMMm Kilencszáznegyvennégy, késő november Az érdi domb fölött sötét köd ül. De rég volt, hogy az első torkolattűz Reményt üzent a láthatár mögül. Pest egyre messzebb, utcái során most A téboly tombol, táncol a halál, A józan észt kiűzték otthonából És bújdokolva nyugtot nem talál. A domb alatt a kis ház térdreroskadt És várta sorsát, mint a vértanú. Körötte mérges ütegek ugattak; Már ablakunknál dúlt a háború. Nap napra múlt és nőtt a vad morajlás, Fölöttünk mint megannyi bősz darázs, Süvítve szállt az ágyúk lövedéke, S hol itt, hol ott csattant a robbanás... Az éj sötét és telve rejtelemmel, A háztetőn sűrű eső dobol, Csak egy vadászgép mély zsongása dong most A felhők fölött messzi valahol. Szobám sötét, csak rádióm világít, Szép zöld szeméből nyugodí-bíztatón Egy új világ üzen az éjszakából, Hogy jön az új rend, béke s nyugalom. Csuka Zoltán £ Még legalább tizenöt év £ szükséges a község villamos!y £tásához, Iha az a jelenlegi ^ütemben halad, s közben £ egyetlen új házat sem építésnek Érden, 't J. j Tavaly egymillió forint költ- í seggel bővítették az ófalui isjj ^ kólát. Az idén emeletet építe- í nek a parkvárosi iskolára. I' ^ A posta hétezer rádiókészü- í léket tart számon. A televíy ziótulajdonosok száma már ^ meghaladta a kilencszázat. s % könnyen lehetséges, hogy a £ szilveszteri műsort már ezer " készülék sugározza Érden. körül. A ma már tágas- ablakú házikókban egymás után gyúlnak fel a villanylámpák. Ahol nem is olyan régen a sötétedéssel együtt a nap is véget ért, ma rádiók, televíziók mellett szórakoznak, művelődnek az emberek. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV Érd, a peremváros gfM&djsüí és reményei Fekete Lajos: DUNÁNTÚL ŐSZBEN Lábam alatt ropog a gally, erdőt járok, őszi erdőt, dunántúli hegyekben, haj! Itt is olyan ősz van éppen, olyan édes-borús ősz, mint Szilágyban, a Meszességben. Könnyelműek a madarak: lomb pereghet, szél zizeghet, nem költöznek, itt maradnak. Lotyka népség! itt csevegnek jókedvűen, bóbitásan, a deresedő tölgyeknek egyre gyérülő sátrában... Vagy tán fészektakargató a tölgy itt is mint Szilágyban? Nem tudom! Ezt a vidéket most kezdem csak megszeretni, hogy szívemből egy kitépett szép vidéket, régi tájat pihésen és bóbitásan kellene, hogy elbocsássak. Elbocsátom ... Már hiába: téli förgetegek, fagyok riasztó gondolatával dunántúli hegyekben haj! erdőt járok, őszi erdőt s lábam alatt ropog a gally. most mar megvan a biztos remény, hogy a jövő év márciusában hozzáfognak a 450 férőhelyes, szélesvásznú filmszínház megépítéséhez. A jövő évben megépül a tizennégy tantermes érdi gimnázium is. ami szintén nagy gondtól szabadítja meg az érdi és Érd környéki szülőket; nem kell a gyerekeknek Budapestre, Budafokra beutazni, hogy gimnáziumban tanulhassanak. Nagy eredmény az érdligeti vízvezeték kiépítése; az elmúlt öt év alatt sok gondtól szabadította ez meg, főleg a mélyebben fekvő területek lakóit, akiknek a Károlyiféle parcellázás után évtizedekig kellett talajvizes kutak fertőzött vizét fogyasztania. Az érdligeti víz kitűnő, talán egyike az ország legjobb forrásvizeinek, de Érd egész területének korántsem. lenne elég. Most folynak a , további fejlesztéshez szükséges próbafúrások. Nagy ' fejlődés az is, hogy Érdliget végre megkapta az oly rég áhított gyógyszertárat is. A z érdligetiek és a mesz- szebb fekvő települések egyik régi panasza, hogy gyenge a kenyérellátás; ezen segít majd az érdi kenyérgyár megépítése, amelyet a harmadik ötéves tervbe ütemeztek be. Viszont megoldatlan a megfelelő élelmiszer-ellátás; az 1,80 forintos krumpli helyett bizony a „maszekokra” utalt lakosság legtöbbször csak jóval drágább (3,80) áron kénytelen burgonyáját beszerezni, ha ugyan egyáltalában be tudja szerezni, s nem a fővárosból kénytelen „szatyrokban”, munka után hazaszállítani. Nagy baj, hogy az itteni állami gazdaság és tsz termelvényeit szerződései alapján kénytelen elszállítani és a helybeli lakosságnak nem jut belőle. Ha tekintetbe vesszük azt, amit már említettünk, hogy Érden nincs nagyobb ipari üzem (egy régebbi rendelkezés szerint a fővárostól harminc kilométeres körzetben nem lehet újabb üzemeket létesíteni), csak természetes, hogy legalább tízezer ember jár be a fővárosba, és ehhez a nagy számhoz képest a jelenlegi közlekedési viszonyok rosszak, a közlekedési eszközök pedig drágák. A HÉV hajdani vezetősége már az első világháború idején megépítette a helyi érdekű vasút töltését Érdig, de a villamos azóta is csak Nagytétényig jár. (Igaz, hogy január elsejétől kezdve már a sárga villamos lép a HÉV helyébe.) A „szürke busz”, a MÁ- VAUT-járat kitűnőnek mondható, de igen drága (egy for- ? dúló kb. húsz forint), viszont: a fővárosi „kék busz“’ szin- ! tén csak Nagytétényig köz-; lekedik. Az érdiek mozgalmat indítottak ugyan, hogy ■ a kék busz Érdig is kijöjjön, y ezt a kérést azonban fővá- 'f rost autóbuszvállalat vezető- ^ sége azzal az indokolással £ utasította el, hogy Érd ^ Nagy-Budapest határán ki- ^ vül esik. (Az indokolás azért ? sántít, ment a fővárosi kék £ Nád zizzent itt a tó körül még harminc év előtt, glédában grófi almafák álltak s bolyhos mezők. Diósd felé, a domb alatt a girbe-görbe út, mint kushadó, borzas kuvasz, alázatban lapult. Az erdő szélén tábla állt, büszkén és ridegen: a szent ligetbe — hirdette — nem léphet „idegen”. S most nézz körül, tiéd a táj, gyümölcsfák erdeje áraszt el dombot és lapályt, s a forrás csermelye csövekben árad lefelé, s áldását ontja ott, hol rossz kutakban évekig, csak zord halál lakott. S hogy újra erdő s lomb legyen ott fönn a dombokon, csak rajtad múlik, emberem, s összefogásodon. S habár a nedves, rossz lapályt — kellett a pénz nagyon — eladta sorra már a gróf, itt fönn a dombokon még évek múlva is tilos világ volt és a nép nem kaphatott jó levegőt, fényt s lombot semmiképp. Nézd, arra lenn a két üzem őrzi új életed, mint két munkásőr, úgy vigyáz a népes táj felett. Ezernyi gépe, mint a szív zúg egyre csak tovább, s a homlokán ott láthatod az ember csillagát. » Emitt kórusban traktorok új daluk zengetik; együtt éi munkás és paraszt, nap mint nap hirdetik. Vésd hát eszedbe múltadat, jövődet ne feledd: tiéd a táj, tiéd az arca, és egyre emberebb. Az érdligeti cukrász xwwwwwwwv bisztró E gyetlen óriási fénykata- rakta az őszi égbolt, még mindig zuhog, árad az érdi, diósdi szőlőkre, barackosokra a felmérhetetlen mennyiségű energia (tegnapi nyelven szólva: áldás), amely itt lenn, a lassan sárgulni kezdő domboldalak fáinak, szőlő vesszőinek üzemében a tápláló gyümölcsöt termelte ki. Pár hét előtt még a balatoni műutat szegélyező, színes kis sátrakban, mosolygott az autósokra az érdiek egyik legnagyobb kincse, az őszibarack, amely az egész ország kivitelében is jelentős összeget, valutát (tegnapi nyelven.: aranyat) hoz be évenként az országnak. Csupán Érdről 106 vagon őszibarackot szállítottunk •külföldre, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy hazánk ipara erősödjék, növekedjék, s új társadalmi rendünk, amelyről a város peremének nagy , . • szocialista költője, József Attila még csak álmodozni ,• merészelt, egyre inkább izmosodjék. S már a mi életünkben is látható anyagi és . szellemi eredményeket hozzon. Mert Érd, ez a hatalmas kiterjedésű község ma már nem „vidék”, legalább is nem az, a szó tegnapi értelmében. Nagy-Budapest létrehozásával Érd a főváros közvetlen szomszédságába került, egészen a „város peremére” — de megint csak nem a szó tegnapi, „József Attila-i” értelmében. Mert ha Érdnek ma még nincs is számottevő ipara (bár területének jó része .nagyon _ alkalmas lenne ipari telepítésre), de olyan kilátástalan nyomortanyái sincsenek, mint a hajdani városperemnek voltak, s lélekszámban egyre növekvő lakossága elhelyezkedést talál a főváros iparában, sőt az a baj. hogy tízezrével utaznak be innen a fővárosba, vagy a környékbeli üzemekbe, ahol munkát találnak. — Érd területén 1957 óta mintegy ezer család telepedett le — mondja Birinyi Ferenc, helyettes vb-tanácselnök, akivel dolgozószobájában Érd fejlődéséről, bizakodásairól és gondjairól beszélgetünk. (Ez a beszélgetés, persze, nem zavartalan, mert szinte minden harmadik, negyedik percben belép valaki, hogy ügyesbájos dolgában útbaigazítást, elintézést kapjon.) Jelenleg 27 000 lakosa van Érdnek és településeinek, annyi, amennyi vagy fél évszázad előtt egy-egy „rendezett tanácsú” dunántúli városnak volt. S ennek a méltán peremvárosnak nevezhető községnek alig van számbave- hető mozija, művelődési háza pedig nincs, sőt egyelőre még reménye is füstbe ment annak, hogy ezt a fontos kultúrintézményt megkapja. Pedig éppen a fiatalság megszervezésében, egybetar- tásában mérhetetlenül nagy fontossága lenne a művelődési háznak, amelynek építését azért kellett elodázni, mert a hivatalosak nem tudtak megegyezni a megfelelő helyben. Viszont autóbusz több olyan hely- \ ségbe is közlekedik, amely: szintén kívül esik a főváros ; határán, többek között Bu- ; daörsre.) így hát az érdiek j ma is kénytelenek nélkü- j lözni a fővárosi. autóbuszt,; holott ennek bevezetése mű- j velődési szempontból is fon- : tos lenne, hiszen az érdiek: neihigen mehetnek színház- i ba, mert legtöbbször az utolsó felvonásnál már ott kell hagyniuk az előadásokat, ha | még vonathoz akarnak jutni. É rdi gondok és érdi reménykedések. Ebből is, abból is sok van. S még az a vigasztaló, hogy a félszabadulás másfél évtizede a reménykedések javára billenti a mérleget, de ha reménykedni akarunk, elsősorban a gondokról kell beszélni, hadd ismerjék meg őket azok is, akik nem itt laknak, hanem a fővárosból vezetik ennek a területnek ügyeit ...........< .. .. Az érdi minaret — ma Csuka Zoltán: EMBEREBB ARCÚ TÁJ ÚJ GYÓGYSZERTÁRAK Nem is olyan régen, évtizedeken át, csupán egyetlen gyógyszertára volt Érd községnek. Alig egy hónapja azonban átadták rendeltetésének a mintegy 650 ezer forintos költséggel épült érdligeti gyógyszertárat. Néhány nappal később már új hír jelenhetett meg lapunk hasábjain. A régi érdi gyógyszertár rozzant épülete már nem sokáig tölti be feladatát. Jövőre új gyógyszertár épül Érden, a tervek szerint egymillió 600 ezer fo- i rintos költséggel. Ha felépül, úgy gondoljuk, egy elintézés- ; re váró ügyet újra kipipálhat- : nak az Érdi Tanács illetékesei. ; Biztosak vagyunk benne — 1 örömmel. w\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\N^ A helytörténeti múzeum ! ' A Halla-ház ott áll Őfa- \ luban, alig pár lépésnyire j a középkori kolostor és a ! felszabadulást épségben! megért pompás kastély \ romjaitól, közvetlenül a ró-\ mai hadiút és a II. Lajos', király emlékét őrző, már-', ványtábla mellett. Ennek a', háznak egyik szobájábanj van az érdi helytörténeti ^ múzeum „bölcseje“, az ér-: di és Érd környéki ásatások; kincseivel, amelyeket Jo- \ vicza Ignác gondoz és ő is; őrzi az értékes leleteket', magába foglaló szoba kul-\ csát. Cserei Éva, a nagyié-; fényi múzeum vezetője vál-', lalta, hogy egyelőre a tété-'' nyi múzeum patronálja ezV,f a kialakuló helytörténeti; múzeumot, amelyben máris; egész sor kőkorszakbeli le-'', let, a római birodalom ide-', jéből származó edények,\ honfoglaláskori kardok,’, ikonok tárulnak a látogatói elé, Minden remény meg- í van hozzá, hogy ez az,! egyelőre szerény szoba —í amennyiben megfelelő tár-; lókat kapnak —, nemsoká-i ra rendezett anyagával az \ Érdre látogatók és a tanuló', ifjúság előtt is megnyílik, \ s hozzájárul az Érd múlt-t jára irányuló figyelem el- \ mélyítéséhez. '■ ywwwwwwwwww. ZSELLÉRHÁZAK j ófalu jellegzetességei közé Í tartozik — a Sóház és az % Adóház mellett — a kas- $ tély körüli zegzugos utcák- $ ban egymás hegyén-hátán í épült sok régi, rozoga zsel- í lérház. Az egykori nádfe- ? deles, sárpadlós házikókat a % felszabadulás óta átépítik ^ s megfelelő kerítéssel veszik 6 A tizenkét kilométer hosszú ^ községben hat kerületet tarta- j nak számon; Érd-Ófalu, Érd-; Újfalu, Érdliget, Újtelep, S Parkváros, Tuszkulánum. A) községet behálózó utcák; együttes hosszúsága: 360 kilo- j méter. í * Hétszázezer forint a község) évi bevétele, ebből háromszáz-) ezret villamosításra, kétszázez-; rét az iskolák bővítésére és) tatarozására, százezret járda-! építésre és százezret az intéz-í mények és szervek — könyv-; tár, sport, rendezvények —\ támogatására fordítanak. A SZÁMOK TÜKRÉBEN
