Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST ME G Y E I ß I Z O T T S Á G A f S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. OKTOBER 27, SZOMBAT Kös&öntgük a megyei pürtértekeslet küldötteit: Ünnep és hétköznap A posta levelet hozott Moszkvából. Somodi Gyula, a volt megyei KISZ- titkár írta, aki ösztöndíjjal tanul a Szovjetunióban. Sorai arról értesítenek, hogy ő és kinn tanuló társai is, szívesen segítenek Egyiid Istvánban. Azon a kisfiún, aki összesen kilenc esztendős, és moszkvai útjától várja, hogy szívműtéte után ő is egészségesen tanulhasson, s ha felnő, festő lehessen. Olvassuk Somodi Gyula levelét, s bevalljuk, nem csodálkozunk, hogy rengeteg tanulndvalója mellett vállalja a tolmács, a közreműködő szerepét. Tudtuk, ha volt KXSZ-titkárunk értesül arról, ami lázba hozta ezekben a napokban az egész megyét, nem marad tétlen. Nézzük a levelet, de már nem is annak sorait látjuk, hanem azt a nagy-nagy ösz- szefogást, amit egy gyermek sorsáért való aggódás ismét megmutatott. Nincs megyénkben sem mindennap ilyen esemény, mégis a gonddal-bajjal küszködő, a munkában ezernyi akadályt legyőző emberek naponta más és más formában bizonyítják egységes segíteni akarásukat. Régi újságszámokat lapozgatunk. Felütjük az 1959. november elsejei és harma- diki kiadást. Alikor tanácskozott utoljára a megyei pártértekezlet. Arról tudósít újságunk. Böngésszük a beszámolót, a felszólalásokat. Miről is beszéltek akkor? Miért szólaltak fel oly sokan? Miért kért szót Bér Jánosné, László Domokos, Lakatos Imre, Gáti Ferenc, Provics Ilona és még nagyon sokan? A Diósdi Csapágygyár igazgatója örömmel jelentette: „Tizenegy országba exportálunk, köztük olyan iparilag fejlett tőkés országokba is, mint Svédország és Svájc’1. Szőnyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója a munkaversenyről mondotta: „A Csepel Autógyárban ma már több mint 180 brigád működik”. Azután sokan beszéltek arról: hogyan teremtsük meg végérvényesen a szocialista mezőgazdaságot? Hogyan vezessük új útra a dolgozó parasztságot? Hogyan oldjuk meg azt a kettős feladatot, hogy a mező- gazdaság átszervezésével egyidejűleg a termelés mennyisége se csökkenjen? S tanácskoztak az összegyűltek a kommunista munkastílusról. Az egyik felszólaló így nyilatkozott: „örvendetes, hogy mindinkább azt tapasztaljuk, az egy nyelven való beszélés nemcsak szó, hanem valóság is”. A megyei pártbizottság következetesen harcolt a lenini normák betartásáért. Azért, hogy se jobbra, se balra ne ferdíthesse el senki a párt politikáját és minden kommunista vigyázzon a párt és a nép bizalmon, megbecsülésen alapuló kapcsolatára. M a már lemérhetjük: eltelt három esztendő, s a kommunistáik, együtt a megye pártonkívüli dolgozóival megvalósították az akkor célul tűzött feladatokat. Megyénk üzemei évente mintegy nyolc-tíz milliárd értékű terméket gyártanak. A második ötéves terv legfontosabb alkotásai közé tartozik a váci Dunai Cement- és Mészmű, a százhalombattai Dunai Hőerőmű és a Dunai Olajfinomító építkezése. Nehézipari üzemeink mintegy nyolcvan, könnyűipari üzemeink mintegy 30, konzerviparunk pedig 130 százalékkal termel többet az ötéves terv idején, mint 1960-ban. Megyénk ipara óriásit fejlődött. Munkásaink száma eléri már a negyvenötezret, s ezenkívül több mint húszezer a Budapestre járó dolgozók száma. Akik szót kémek a most összeülő pártértekezleten, már arról adnak számot: a hároméves terv időszakában ipari üzemeinkben a termelékenység 14 százalékkal, 1961-ben pedig, egy év alatt, több mint 11 százalékkal nőtt. A második ötéves terv idején megyénkben 7,7 milliárd forint kerül beruházásra. Gyárainkban a gazdasági feladatok végrehajtását munlcaverseny segíti, s különösen napjainkban a kongresszusi felajánlások teszik fel a koronát a vetélkedő kedvre. A mezőgazdaság küldöttei elmondják majd a megyei tanácskozáson, hogy a me- zőgazaságban is megoldották azokat a feladatokat, amelyeket 1959-ben a pártértekezlet bízott rájuk. Hasznosított területünk 94,1 százalékán, összesen 911 187 kataszteri holdon nagyüzemi művelés folyik. Majdnem 79 ezer dolgozó paraszt család tömörült termelőszövetkezetekbe, akik többségükben megtalálták már helyűket a közös gazdaságokban. Évről évre javul a szövetkezetek szervezeti élete, s mélyül a szövetkezeti demokrácia. Megalapozott a termelés. S a szövetkezetek élén többségében szorgalmas, szakértő, a tagság által megbecsült elnökök állnak. Mi minden történt az eltelt három esztendő alatt! Leraktuk a szocializmus alapjait, sikeresen küzdünk az egységes paraszti osztály kialakításáért a gondolkodásban is. Jól dolgoznak üzemeink, gyáraink. Emelkedett a vezetés színvonala. Az emberek ezrei kaptak kedvet a tovább tanuláshoz. Tartalmasabbá vált a kultúrmunka és a tanácsok tagjai is aktívabban dolgoznak. redményeinknek valamennyien örülünk. De talán mégsem a számok sorolása a legdöntőbb. Igaz. a három évvel ezelőttihez képest sokat változtak feladataink. Életünk valameny- nyi területén új és új tennivalók várnak ránk. A munkás-paraszt szövetség tartalma is változott. A kommunisták közelebb kerültek a dolgozókhoz. Vezetőink önállóbban, határozottabban dolgoznak, s ha olykor hibát is vétenek munkájuk közben, a felsőbb szervek segítségével maguk javíthatják ki azt. Biztonság, nyugalom jellemzi a munkát. Az 1959-ben megválasztott pártbizottság maga mögé sorakoztatta megyénk dolgozóit, s nemcsak a valóban jó eredményekkel, hanem azzal, ami elsősorban ébresztett bizalmat lakosságunkban és amire ezután is apellál: a kommunista emberséggel. Jóleső érzés ma megállapítani: kommunistáink nem felejtették munkájuk közben, hogy az élet nemcsak nagy dolgokból, hanem ezer és ezer egyéni sorsból, kis ügyekből is áll. A járási pártértekezletek is tanúsítják, mennyire szívükön viselik a kommunisták a lakosság ügyét. A nagy beruházási számok, a kongresszusi verseny, a mindennapi tennivalók mérlegelése közben szívesen foglalkoztak a zsemlékkel, a kenyérrel, a húsellátással, az üzletek kiszolgálásával, egyszóval: a lakosság napi gondjaival, és bírálták a még meglevő hibáikat. A kommunisták megértették: bárhol dolgoznak is, első számú feladatuk a szocializmus építésének szervezése, a dolgozók jólétének emelése. S mert ilyen a munkánk, a ma összeülő megyei pártértekezlet méltán veheti számba: végrehajtottuk a három év előtt hozott határozatokat, s a lakosság egységesen, a kommunistákkal összeforrva támogatta munkánkat. Mint ahogy napjainkban is egységesen száll síkra kubai barátaink mellett, és ítéli el az amerikai agressziót. Mint ahogy az üzemekben és a mezőgazdaságban is egységesen igyekeznek az év hátralevő feladatait megoldani. A megyei pórtértekezlet összegezi a munkával, szorgalommal fémjelzett évek eredményeit. Ahogy azonban nálunk már gyakorlattá vált: a hibákat is ostorozza majd, a még meg nem oldott feladatok elvégzésére ösztönöz. Szépítés nélkül keresi a bajok okát és őszinte választ ad: hogyan tovább. Ünnep ez a nap? Igen. Annyiban, amennyiben mindig ünnep egy munkával teli, nehéz időszak lezárása, s _ egy új, munkával telítettebb szakasz köszöntése. Ünnep ez a nap? Nem — hétköznap. Hétköznap azért, mert ha a kommunisták ösz- szejönnek, ünnepélyes szavak helyett a munkáról, az életről tanácskoznak. Úgy, ahogy megyénk lakossága a pártértekezlettől, de az újonnan megválasztandó párt- bizottság tagjaitól is ezt várja. És azt, hogy továbbra is egységesen, emberségesen dolgozzon. Bízzon az emberek kezdeményezésében, segíteni akarásában, s akkor megyénk dolgozó népe is valamennyi nehéz feladat elvégzésére — úgy, mint eddig — egységesen sorakozik a kommunisták mögé. Ma kezdődik a Pest megyei pártértekezlet A Pest megyei kommunisták legjelentősebb tanácskozására kerül sor szombaton és vasárnap a budapesti ÉDOSZ-székház nagytermében. Ekkor kerül lebonyolításra a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei pártértekezlete. A nemrég befejeződött járási és járási jogú városi értekezleteken mindenütt megválasztották a küldötteket, akik a járást, a várost képviselik a megyei pártértekezleten. Nagyban emeli a tanácskozás jelentőségét, hogy meghívottakként jelen lesznek pártonkí- vüliek is, akik ugyanúgy szót kapnak majd az értekezleten, mint a kommunisták. Az első ülésre 1962. október 27-én szombaton reggel 9 órakor kerül sor. A kétnapos tanácskozás napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának beszámolója. Előadó: Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei revíziós bizottságának beszámolója. Előadó: Kun Ferencné elvtársnő, a megyei revíziós bizottság elnöke. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának és revíziós bizottságának megválasztása. Az ENSZ-ben megkezdődtek az előzetes megbeszélések a kubai válságról U Thant fogadta az amerikai ENSI-küldötiség helyettes vezetőjét; Zorin szovjet küíiigyminiszterhelyettest és a kubai ENSZ-delegátust Stevensont Kennedy elnökhöz rendelték Pénteken délelőtt — magyar idő szerint 16.30 órakor — megkezdődtek az ENSZ-ben az előzetes megbeszélések a kubai válságról. U Thant ügyvezető főtitkár fogadta Charles Yost-ot, az amerikai ENSZ-küldöttség helyettes vezetőjét és Plimton amerikai nagykövetet, a küldöttség tagját. Stevensont, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetőjét csütörtökön a késő esti órákban váratlanul Washingtonba rendelték Kennedy elnökhöz. A nagykövet pénteken délelőtt a Fehér Házban részt vett a Nemzetbiztonsági Tanács végrehajtó bizottságának ülésén és este utazott vissza New Tárgyalások A TASZSZ New York-i tudó — Amikor október 25-én, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Zorin szovjet megbízott közölte: Hruscsov szovjet kormányfő elfogadta U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió önként állítson le mindennemű fegyverszállítmányt Kubába, az Egyesült Államok pedig önként állítsa le a Kuba elleni blokádot, abból a célból, hogy mód nyíljék a kubai válság békés megoldására, az ülésterem karzatát zsúfolásig megtöltő amerikaiak arca felderült. Amikor pedig Hruscsov válaszának híre eljutott Washington lakosaihoz is, a Fehér Ház előtt tüntetők jelentek meg, s ilyen jelszavakat hangoztattak: ..Nem akarunk háborút Kuba ellen!” Tárgyalásokat Kubával!’ Az amerikai hivatalos személyek és a burzsoá sajtó azonban másként reagált. Kennedy elnök U Thantnak adott válaszában egy szóval sem említette, hogy az Egyesült Államok kész megszüntetni a blokádot, csupán arra a kijelentésre szorítkozott, hogy Yorkba, hogy átvegye az ügyvezető főtitkárral kezdett tárgyalások irányítását. Közölték végül, hogy U Thant pénteken délután — magyar idő szerint 21.30 órakor — Zorin szovjet külügyminiszterhelyettest fogadta, azt követően pedig — magyar idő szerint 22.30 órakor — Garcia-Inchaustegui kubai ENSZ-delegátussal tárgyalt. Washingtonban Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke Stevenson váratlan útjával kapcsolatban közölte, hogy a nagykövet részletes utasításokat kapott Kennedy elnöktől az ENSZ- ben folytatandó tárgyalásaihoz. és a valósá dójának legfrissebb jelentése az Egyesült Államok hajlandó „előzetes tárgyalásokat” folytatni. Washingtoni hivatalos körök nyomban sietve megmagyarázták, hogy a tárgyalások — tárgyalások, de a blokád fennmarad. Frankel, a New York Times tudósítója ezt írja: Washingtonban elfogadhatatlannak tartják U Thant javaslatait. Washington csali akkor hajlandó megszüntetni a bloká- ,dot, ha „teljes értékű garanciát kap” arra, hogy Kubába nem szállítanak fegyvereket és az ottani „rakétatámaszpontokat gondos ellenőrző és felügyeleti rendszer segítségével leszerelik”. A Fehér Ház szóvivőjére hivatkozva a tudósító rámutat arra, hogy ha e feltételeket nem teljesítik, akkor a Kuba elleni blokád továbbra is fennmaral. Így tehát az Egyesült Államok továbbra is diktálni akarja saját feltételeit más országoknak. A fentiekben jellemzett washingtoni visszhanggal egyidejűleg az Egyesült Államokban új erőre kapott a kommunistaellenes és Kuba- ellemes hisztéria. A nagy példányszámban megjelenő Daily News arcátlanul nemcsak a blokád fenntartását követeli, hanem azt is, hogy bombázzák Kubát és nyomuljanak be területére. Újból teli torokkal megszólaltak azok a kongresszusi képviselők és az üzleti körök azon képviselői, akik egy termonukleáris háború útjára szeretnék terelni az Egyesült Államokat. Dirksen szenátor, a köztársaságpárti szenátorok csoportjának vezetője kijelentette, hogy határozottan ellenzi a tárgyalásokat. Rickenbaker, a nagy Eastern Airlines légitársaság elnöke Kuba bombázását követelte. Mcgre- gor és Carl Mundt kongresz- szusi képviselők olyan rémhíreket terjesztenek, hogy Kubában már legalább 30—40 rakéta áll teljes harci készenlétben, az Egyesült Államok felé becélozva és készen a kilövésre. A lapok közlik, hogy a Florida térségében, vagyis Kuba közvetlen közelében összpontosított amerikai fegyveres erő állandóan növekszik. A New York Times tudósítója jelenti a Nebraska állambeli Omahából, hogy az itteni repülőterekre egymás után érkeznek az amerikai stratégiai légihaderő bombázógépei. Wisconsin, Connecticut és Oklahoma állam repülőtereire és támaszpontjaira szintén katonai repülőgépek érkeznek. A háborús hisztéria betetőzésül a Pentagon jelentést adott ki „a polgári védelem helyzetéről”. A jelentésben a hadügyminisztérium azzal vigasztalja az amerikaiakat, hogy az atomóvóhelyeken a sugárzás hatása 40—100-szor kisebb, mint a szabad ég alatt.
