Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

^JCri-hin 1962. OKTOBER 27, SZOMBAT Mkuktái biokád to a világ leszült érdeklődésének középpontjában áll Bertrand Russell újabb nyilatkozata — Megkönnyebbülés Londonban Á svájci lapok a válság érezhető csökkenéséről írnak — Józanabb hangok is hallatszanak New Yorkban HAVANNA Az imperialista agressziós veszély miatti mozgósítás kö­vetkeztében Kubában nincs elég munkaerő, a termelés mégsem csökken, sőt legtöbb esetben növekedett. Az üze­mekben maradt társaik azok helyett is dolgoznak, akik most katonaruhát öltöttek, Sok nyugdíjas újra munkába állt. LONDON Bertrand Russell csütörtö­kön éjjel újabb nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozza: „Hruscsov miniszterelnök sze­mélyes érdeme, hogy megaka­dályozta a háborút, amely a nukleáris megsemmisülés ve­szélyét hordozta. Hruscsov nagyszerű önuralomról tett tanúbizonyságot egy rendkí­vül komoly válság körülmé­nyei között, szigorúan alkal­mazkodva minden betűjéhez annak az ígéretnek, amelyet hozzám küldött üzenete tar­talmazott”. .,Hruscsov magatartása — írja más helyen az üzenet — arra kötelezi Kennedy elnö­köt, hogy fogadja el a szov­jet miniszterelnök javaslatát, találkozzék Hruscsovval és vi­tassák meg legfelsőbb szinten a vitás kérdéseket. A blokád a nemzetközi jog megsértése s ez törvénytelen és erkölcs­telen”. London bizonyos meg­könnyebbüléssel fogadta, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy tárgyal Kubáról. Másfelől azonban még álta­lános félelem mutatkozik amiatt, hogy a válság parazsa esetleg még hetekig izzik. A Times ENSZ-tudósítója ezeket jelenti New Yorkból: Az ENSZ székházában az az óvatos remény észlelhető; hogy U Thant közbelépése leg­alább időt ad az indulatok le­hűléséhez. A Times vezércikke szerint az egyetlen mód, amellyel Kennedy a kubai támaszpon­tok eltávolítását kieszközölhe­ti, csupán a meglepetésszerű támadások elleni óvintézkedé­sek tágabb kérdésének felve­tése lehet. Vízhiány Becsben Az osztrák főváros vízellá­tását veszedelmesen fenyegeti a Duna alacsony vízállása. A bécsi városháza ismételt fel­hívással szólítja fel a lakossá­got a víztakarékosságra és szi­gorú rendszabályokat helyez -kilátásba a vízpocsékolókkal szemben. Az amerikaiakat felbőszí­ti ugyan az összehasonlítás a kubai és törökországi tá­maszpontok között, azon­ban kétségtelenül indokol­ni lehet azt a követelést, hogy tiltsák el a rakétá­kat mindkét oldal támasz­pontjain. A Guardian is hangsúlyoz­za, hogy a kivezető út a ku­bai és törökországi támasz­pontok egyidejű leszerelése volna, ami megfelelne az igazság elemi követelményei­nek, de nem lesz könnyű eb­ben megegyezni. A Tribune kétségbe vonja az amerikaiak által bizonyí­tékul használt fényképek megbízhatóságát mert „olyan gyanús forrásból származnak, mint az amerikai központi hírszerző kémügynökség, amelynek adatai az elözön- lési kísérlet alkalmával tel­jesen hamisaknak bizonyul­tak". BERN A péntek reggeli svájci la­pok a kubai válság érezhe­tő csökkenéséről írnak. Meg­állapítják azonban, hogy az összecsapás veszélye még nem múlt el. A berni Bund sza­vai: mindkét fél nyilvánva­lóan hajlandó rugalmasan ke­zelni a kérdést, és nem akar­ja, hogy olyan összeütközésre kerüljön sor. amely elzárná a konfliktus többé-kevásbá meg­felelő megoldásához vezető utat. NEW YORK A pénteki amerikai lapok üdvözlik annak a lehetőségét, hogy tárgyalások kezdődnek á kubai válság kérdésében. Emellett azonban legtöbbjük támogatja Kennedy elnök­nek U Thant ügyvezető fő­titkár javaslatával kapcsola­tos fenntartásait. A New York Times bírál­ja U Thant indítványát, s az­zal érvel, hogy nincs benne semmi olyan, arai módot nyúj­tana a Kubában levő, állító­lagos támadó fegyverek eltá­volítására. A lap kiáll a blokád mellett: „a jelenlegi helyzetben az „Egyesült Ál­lamoktól ostobaság volna a blokád megszüntetése” — hangoztatja. Mindazonáltal — kapcsol józanabb hangra a lap — előbb-utóbb tárgyalások­nak kell kezdődniük, nem csupán Kubáról, hanem az egész világ- helyzetről. Hruscsov miniszterelnök vi­lágosan kifejtette azt a kí­vánságát, hogy tartsanak csúcsértekezletet, s Kennedy elnök előzetes tárgyalásokat javasolt. A Kuba miatti vi­szály jó indíték arra. hogy a vezetők leüljenek a tárgyaló- asztalhoz. A New York Herald Tri­bune ezt írja: ha most konk­rét tárgyalások kezdődnének, akkor remélhető, hogy gya­korlati megoldást is talál­nak. Lapzártakor jelentik: Szovjet hajó érkezett Havannába A Kuba elleni blokád be­jelentése óta pénteken meg­érkezett a havannai kikötőbe az első szovjet hajó. A Vinyica szovjet hajóról van szó, amely helyi idő sze­rint 4 óra 30 perckor érkezett a havannai kikötőbe. Ameri­kai hajók feltartóztatták ugyan, de nem ellenőrizték rakományát. Az erről szóló hírt a kubai rádió közölte. A béke mellett vagyunk! Tiltakozások, Ämerika-ellenes tüntetések világszerte RIO DE JANEIRO A brazil nép újabb tünteté­seket rendez Kuba védelmé­ben. Rio de Janeiroban csü­törtökön újra nagy tömeg gyűlt össze a külügyminiszté­rium épületénél, azt követel­ve a kormánytól, hogy fogana­tosítson intézkedéseket Kuba védelmére. Hasonló tüntetése­ket és gyűléseket rendeztek Sao Pauloban, Recifeben és más városban. Több szakszervezeti vezető felhívást intézett a néphez, emelje fel tiltakozó szavát az amerikai blokád ellen. BÉCS Osztrák társadalmi és tö­megszervezetek, szakszerveze­tek és üzemi bizottságok egész sora emelt szót a Kuba-ellenes amerikai agresszióval szem­ben. WASHINGTON Az Egyesült Államokban a kormánykörök által szított Kuba-ellenes hisztéria-hadjá­rat dacára szintén sor került tiltakozó tüntetésekre. New Yorkban a Times Squareon, a város központjában egy paci­fista szervezet fiatal tagjai osztogattak tiltakozó röpirato- kat, San Franciscóban 500 em­ber tüntetett a blokád ellen és táviratban szólította fel Ken- nedy-t: küldöttségeiket ne pe­dig hadihajókat küldjön Ku­bába. KAIRO Kairóban az afrikai nemze­ti pártok irodája nyilatkozat­ban jelentette ki, hogy a Ku­ba elleni amerikai blokád há­borús cselekmény és kalózko­dás. amely veszélyezteti a vi­lág békéjét és biztonságát. ALGÍR Algirban az algériai dolgo­zók általános szakszervezeté­nek felhívására csütörtökön este 4000 ember tüntetett az amerikai kormány blokádja ellen. A román nép védelmébe veszi a hős kubai népet Bukarestben és az ország több városában az üzemek és intézmények dolgozói gyűlése­ken tiltakoznak az Egyesült Államok Kuba-ellenes agresz- szív akciói ellen. Valamennyi gyűlésen erőteljesen hangsú­lyozzák, hogy a román nép teljes egészében magáévá teszi a Szovjetunió, az RNK és a többi szocialista ország kor­mánynyilatkozatát s határoza­tokban követelik, hogy az Egyesült Államok haladéktala­nul vessen véget a szabad Ku­ba elleni agresszív akcióinak, a nemzetközi jogszabályok durva megsértésének. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyiiatkozata Nagy-Britannia Kommunista Pártja a következő nyilatkoza­tot adta ki: Macmillan Kennedynek nyújtott szolgai támogatása a háború lángjait szítja. Ken­nedy eljárása háborúba dönt­heti a világot. Ebbe nemcsak Kuba, hanem Anglia, mint az Egyesült Államok előretolt tá­maszpontja azonnal belekeve­rednék. Sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy az angol munkásmozgalom felemelje szavát, mint most. A muvíkás- mozgalom hatalom az ország­ban. Szervezzen tömegtünteté­seket minden városban. Szer­vezze a legnagyobb tüntetést a hét végén. A levelek és táv­iratok özöne hömpölyögjön a kormányhoz és az amerikai nagykövetséghez. n fÁ ClCjslß OÓZl érnemíí vetően* A VÁCI DUNAH ANYAS8 DIVATHÁZBAN NOVEMBER 1->15 KOZOTT A NAP TÉRKÉPÉ Üj független állam születet Afrikában: Uganda. Területe 240 ezer négyzetkilométer. La­kosainak száma hat és félmil­lió. Az ország a nevét a leg­nagyobb törzstől a bagandától kapta. Amikor egy évszázad­dal ezelőtt a mai Uganda te­rülete Anglia gyarmata lett Kelet- és Közép-Afrika e ré­szén 28 törzs élt és az angolok egyszerűen ezt a területet a legnagyobb törzsről nevezték el. Már a név is sok zűrza­vart teremtett és fokozta a törzsek közötti megoszlást és harcot. A Nílus folyó kettésze­li az országot és nagyjából ha­tárt alkot a két legnagyobb népcsoport között. Északon és keleten a pásztorkodó, hosz- szúlábú nilusi és hamita tör­zsek élnek. Délen és nyugaton a bantu törzsbeli zömök né­gerek laknak, akiknek a föld­művelés a fő foglalkozásuk. Az ország délnyugati sarkában él a hegyvidéki hagika törzs, amely nagy szorgalommal mű­veli a vulkánikus hegyek me­redek lejtőit. A Ruwenzori hegy lejtőin élnek a kisnövé- sű bakondzsok, akik vadászat­tal és földműveléssel tartják fenn magukat. A törzsek egy­ségesítése nehéz feladat, mert a gyarmatosítók mindent el­követtek, hogy az ellentéteket növeljék. Az új független af­rikai állam kormányára vár a feladat, hogy a huszonnyolc országból ne csak formailag, hanem gyakorlatilag is új egy­séges nemzet alakuljon ki. Uganda gazdag ország, föld­je termékeny, jelentős meny- nyiségű gyapotot és kávét ex­portál. Az elmúlt esztendők alatt lassanként az ipar is fej­lődésnek indult, acél-, réz-, ce­ment- és dohánygyárak léte­sültek. Ugandában kevés európai él és a fehér telepesek nem szerezhetnek földbirto­kot. Ugandát, mint a 110. tagálla­mot vették fel most az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Az új független afrikai állam születése újabb lépést jelent a gyarmati rendszer felszámo­lásában. megoldás érdekében juttatják kifejezésre elszántságukat, tettrekészségüket. Kuba ügye a mi ügyünk is — ez tükröződik azoknak a gyűléseknek hangulatából, felszólalásaiból és határozatai­ból is, amelyeket hazánkban s ezen belül megyénkben is mindenfelé tartottak, s tarta­nak mostanában. S nem csu­pán azért a mi ügyünk, mert egy esztelenül kirobbantott atomháború a pusztulás veszé­lyével fenyeget bennünket is, hanem azért is, mert teljes mértékben szolidárisak va­gyunk a szabadságukért har­coló népekkel s azokkal az országokkal, amelyek — mint Kuba — megdöntve volt el­nyomóik uralmát, kiszakítot­ták magukat az imperialisták táborából. Az 5 érdekük — most már a miénk is. A blokád elrende­lésének hírére a Csepel Autó­gyárban például huszonöt röpgyűlésen mintegy 4500 dol­gozó fejezte ki azonnal tilta­kozását. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy az amerikaiak Kubában a nép győzelmét akarják semmissé tenni, s ha ott sikerrel járnának, újabb lépéseket tennének a világ más részein is az uralomra- jutott nép hatalmának meg­döntésére, a kapitalista rend visszaállítására. Szeretnék az egyik szabad ország legyőzé­sével sorra a többi szabad or­szágot is fokozatosan ismét a tőke rabságába dönteni. A szabad országok sora azonban nem kártyavár. Kuba népe állig felfegyverzett ön­hatalommal szemben vívta ki szabadságát, s az amerikai imperialisták által támogatott és felfegyverzett intervenciós kísérletet is visszaverte. Ma pedig már olyan korszerű fegyverek birtokában van, amelyekkel képes megvédeni függetlenségét. S mellette áll a Szovjetunió és a szocialista tábor fegyveres ereje a leg­korszerűbb, nagyhatósugarú rakétákkal és nukleáris fegy­verekkel. És Kuba mellett áll ezeknek az országoknak dol­gozó népe — mindennapi ter­melőmunkájában is. Mert — tiltakozó szavuk fel­emelése mellett — mivel se­gíthetnék például a pilisi bá­nyászok a kubai népet, ha nem azzal, amit röpgyűléseiken el­határoztak, hogy nagyobb helytállással teljesítik a ter­vet s minden gazdasági köve­telménynek eleget tesznek az olcsóbb, eredményesebb mun­ka érdekében. Ök ezzel erősít­hetik népgazdaságunkat, ez­által a szocialista tábort, se­gíthetik Kubát — ezzel te­remtve meg a szolidaritás­vállalás anyagi erejét! Ezért tettek ilyen fogadalmat, s ezért törekszenek a kongresz- szusi versenyben vállalt kö­telezettségek még jobb teljesí­tésére most megyeszerte a.z üzemekben, városokban és fal­vakban mindenütt, ahol csak szó esik Kubáról. Amikor Kállai Gyula elv­társ, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Hazafias Nép­front Oi’szágos Tanácsának el­nöke a budapesti dolgozók sportcsarnoki nagygyűlésén kijelentette: „népünk ott áll most is Kuba mellett, mi sem engedjük, hogy az imperia­lista gyarmati rabtartók elti­porják a forradalmi Kubát” — a mi megyénk dolgozóinak álláspontját is kifejezte. „Üzenjük Kuba forradalmi népének: bízhattok bennünk, mellettetek állunk, veletek va­gyunk!” Ez az üzenet a mi megyénkben elhangzott felszó­lalásokat is visszhangozza. S ha a legfeszültebb napok után némiképp enyhült is a helyzet, azon kell lennünk, hogy mindennapi tettekben nyilvánuljon meg ez az állás- foglalásunk. Hruscsov érdeme, ha sike­rül elkerülnünk a termonuk­leáris világháborút — mon­dotta Bertrand Russell, utalva arra a felelősségteljes maga­tartásra, amellyel Hruscsov, a szovjet kormány elhárította a veszedelmes amerikai pro­vokációt. De továbbra is szük­ség van — amint éppen Rus- sellhez intézett válaszlevelé­ben szögezte le Hruscsov — „minden nép és minden tár­sadalmi réteg erőfeszítéseire is, hogy elejét tudjuk venni a háborús katasztrófának.” Hruscsov érdeme, ha sike­rül elkerülnünk a termonuk­leáris világháborút — erősítet­te meg Lord Bertrand Russell, a neves angol filozófus a saj­tó képviselői számára adott legújabb nyilatkozatában azt a meggyőződését, amely már az elmúlt 48 óra során nyilvános­ságra került távirataiban is kifejezésre jutott. S hogy a legutóbbi napok egymást gyorsan követő eseményeiből fakadt aggodalom népiképp oldódik és ma már egy árnya­lattal bizakodóbb a hangulat, az valóban Hruscsovnak, a Szovjetuniónak az érdeme. Ismeretes, hogy éppert Bert­rand Russell volt az, aki az amerikaiak Kuba ellen életbe­léptetett, jogellenes — a világ­háború kockázatát felidéző — agressziós blbkádintézkedés- nek hírülvétele után távirat­ban fordult Kennedyhez és Hruscsovhoz. így azon is köz­vetlenül érzékelhette az állam­férfiak, s az általuk képviselt világhatalmak álláspontját, ahogyan reagáltak, illetve nem reagáltak az emberiség sorsá­ért aggódó soraira. S mert csak Hruscsov volt az, aki azonnali válaszában a béke mellett foglalt állást, kijelent­ve, hogy a szovjet kormány nem engedi provokálni magát — minden tekintetben joggal állapíthatta meg tényként Rus­sell a cikkünk elején idézet­teket. Ugyanezt bizonyítja az a vá- lasz^is, amelyről lapunk teg­napi* számának zártakor érke­zett hír, s amelyben Hruscsov elfogadta U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának javaslatát. Eszerint, mivel a nemzetközi béke és biztonság megköveteli, hogy az összes érdekelt felek tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely kiélezheti a helyzetet és a háború kockázatát vonhatja maga után, szükség van arra, hogy egyrészt önként beszün­tessenek mindennemű fegyver- szállítást Kubába, másrészt önként leállítsák azokat a vesztegzár-intézkedéseket, amelyek a Kubába tartó hajók átvizsgálását írják elő. Két- három heti ilyen önkéntes szü­neteltetés időt adna az érdekelt feleknek, hogy találkozzanak és megvitassák a békés meg­oldás lehetőségeit. Erre a ja­vaslatra küldött Hruscsov egyetértő választ, megerősítve ezzel', hogy a béke oldalán áll. Nem volt ilyen egyértelmű Kennedy válasza. Hangsúlyoz­ta ugyan, hogy haljandó tár­gyalni a kubai válság orvoslá­sáról és megbízta Stevenson amerikai ENSZ-delegátust, hogy tanácskozzék az ügyve­zető főtitkárral, de nem tért ki U Thantnak a blokád ideig­lenes felfüggesztését célzó in­dítványára, sőt, azt hangoztat­ta, hogy az USA kormánya szerint „támadó jellegű’’ fegy­verek érkeztek Kubába, s szükség van e fegyverek eltá­volítására. Látható tehát, hogy bár a helyzet enyhült, ez kizárólag a Szovjetunió mértéktartó, a bé­kéiért mély felelősséget tanú­sító magatartásának eredmé­nye, s nyilvánvaló, hogy az amerikai álláspont még min­dig rengeteg veszélyt rejt ma­gában és a háborús szakadék szélén tartja a világot. Ebben a helyzetben pedig még az ed­digieknél is nagyobb jelentő­sége van annak, hogy szerte a világon mindenütt hallassák hangjukat azok, akik a békés GANPAV ÉÍ*¥ti0f»t

Next

/
Oldalképek
Tartalom