Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ. VI. ÉVFOLYAM, 243. SZA.M 1962. OKTOBER 17, SZEROA Kongresszusi műszak a KG¥ forgácsoló műhelyében Tizenegy esztergályos felhívása a gyár dolgozóihoz Mesébeillően hangzik az, amit Zakar Imréről, a gyár forgácsolóműhelyében dolgo­zó munkabrigád vezetőjéről hirtelenében feljegyeztem. Ti­zenöt esztendős korában, az általános iskola elvégzése után került a gyárba, mint takarí­tó. Szíve szerint megszerette a szakmát, átkerült az eszter- gályosiműhelybe, majd kitű­nően elvégezte az üzemi tan- folyamot. így maradt tovább­ra is a műhelyben. 1961-ben az MTH-dskolában újabb szak­vizsgát tett és így véglegesen szakmunkás lett. Megbecsült dolgozó az üzemben. Nincsen abban semmi meglepő, hogy múlt év november 30-án, ami­kor a műhelyben munkabri­gád alakult, Zakar Imre lett a vezető. No, de adjuk át a szót a brigádvezetőnek. — Vállalásainkat öt pont­ban foglaltuk össze: segítjük a fiatalokat, a gyengébb ké­pességűeket, rendszeres ta­pasztalatátadással. Az 5 szá­zalékos selejtet 1,8 százalékra csökkentjük, a brigád minden tagja részt vesz a Kilián-moz- galomban, időnként üzemláto­gatásokat rendezünk a ceglédi üzemekben. — A vállalásokat már az első félévi értékelésig teljesí­tettük. Pohonkai Lajost, a for­gácsolóműhely egyik fúrósát fegyelmi úton elbocsátották. A mi brigádunk vállalta a védnökséget és hat hónap után - teljesen megváltozott Po­honkai Lajos, ma már tagje­lölt a brigádban. Jankai Já­nos a múlt évben szabadult. Bizony elég sok selejtje volt. A mi brigádunk patronálása következtében csökkentette a selejtet: 1,8 százalék helyett 1,5 százalékra. A brigád min­den tagja részt vesz a Kilián­mozgalomban és még a hét folyamán jelentkezünk próbá­ra. Üzemlátogatáson voltunk a Ruhaiparnál és a Villamos­ipari Gyárban. — A nagyaktíva-értekezle- ten húsz mázsa használható anyagot — hengerelt árut — ajánlottunk fel. A műhelyen belül három nap alatt 20,8 mázsa vasat gyűjtöttünk és adtunk át a raktárnak. A mült héten hétfőn megint összedugták a fejüket a bri­fenti időszakra 1,5 százalék­ról 1 százalékra csökkentik, ezen belül október 22 és no­vember 17 között selejtmente- sen dolgoznak. 2. A Kilián-mozgalomban tett vállalásukat november 17-ig befejezik. 3. Egy alkalommal részt vesznek a VIII. kongresszus­ról szóló előadáson. 4. Munkájukat balesetmen­tesen végzik. A brigád tagjai felkérik a dolgozókat, hogy felhívásuk­hoz csatlakozva, vállalásaik­kal és munkájukkal segítsék elő a munkaverseny sikerét, az éves terv teljesítését. — Ennyi a vállalásunk — mondotta Zakar Imre és szív­ből örülünk annak, hogy fel­hívásunk nagy visszhangot keltett a gyár területén és bol­dogan fogadjuk a többi brigá­dok jelentkezését. Zakar Imre gádtagok. Az eredmény ver­senyfelhívás lett, amely sze­rint . a kispados esztergályos brigád tagjai felhívással for­dultak a vállalat szocialista címért küzdő brigádjaihoz. Javasolják, hogy az éves ver­seny keretén belül a VIII. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezzenek október 22 és november 17 között ver­senyműszakot. Zakar Imre brigádja a kö­vetkezőket vállalja: 1. A minőség javítása érde­kében a selejtszázalékot a — Varga József, a Cifraker­ti Állami Gazdaság párttitká­ra, hétfőn tárgyalt a ceglédi Kossuth Gimnázium igazgató­jával és ennek során az ifjú­ság segítségét kérte a kukori­cabetakarítás során. Radványi József igazgató örömmel je­lentette. hogy az iskola 400 tanulója jelentkezett a ha­laszthatatlanul sürgős munká­ra. Vasárnap is daigasiah Józan és helyes intézkedés, hogy az őszi szántás-vetés meggyorsítása érdekében a pi­henőnapokon is tartsanak műszakot az erőgépek vezetői. Angyal Károly, a Ceglédi Gép­állomás igazgatója elmondot­ta, hogy vasárnap Albertirsán 35, Cegléd határában negyven erőgép dolgozott. — Szorgalmasan ellenőriz­tük a traktorosok munkáját. Én magam a Kossuth Tsz-ben jártam és ennek során nyolc gépet ellenőriztem, Balogh István főmezőgazdász 26 gép ellenőrzését végezte. Akadtak olyanok, akik eb­ben a halaszthatatlan mun­kában nem a becsületük sze­rint vettek részt, sőt olyanok is, akik egyszerűen meg sem jelentek a mun­kán. Voller Géza gépét a parkíro­zó helyen találtam, a vezető­nek nyoma sem volt. Banai Pál még csak a terület köze­lébe sem ment. A gazdaság 4-es üzemegységében, két erő­gép hasztalanul várta a veze­tőt. — Minden igazolatlan na­pért egy napot vonunk le a traktoros évi szabadságából. A mulasztó elveszti a va­sárnapi pótlékkal felemelt munkabért és egyetlen igazolatlan napért is 25 százalékot vonunk le a nyereségrészesedéséből. A közösség érdeke Hét kilométeres kerülővel szállítják a takarmányt a törteli Rákóczi Tsz-ben DIÁKOK A GYÁRBAN magyarázza az udvaron Vá­mosi tanár úr. — Ennek so­rán szakemberek állapítják meg a tanuló tudását és pontosan meghatározzák, hogy mennyi ideig kell még neki a szakma tökéletes elsajátí­tásáig tanulóskodni. A bi­zottság egy-két hónapot de fél évet, sőt egy évet is java­solhat, amivel a szorgalmas tanuló alaposan megrövidít­heti a tanoncidőt. Lehetetlen kitérni a megol­dás elől. — Mondotta Hor- zicki Imre, a községi tanács vb-elnöke. — A Rákóczi Ter­melőszövetkezet a Krakó egyik oldalán tanyaközpontot alakí­tott ki, amely magában foglal egy száz férőhelyes lóistállót, ugyanakkora szarvasmarha­istállót, hatvanhat állat befo­gadására alkalmas itatásos borjúnevelőt, magtárt, műhelyt és ide kerül a közös gazdaság nagyméretű sertéstelepe is. — Ezzel szemben a Krakó túlsó oldalán van a termelő- szövetkezet egész takarmány­bázisa. Az egykori fahidat ve­szélyessége miatt le kellett bontani és jelenleg a forgalom hihetetlenül mostoha körülmé­nyek között bonyolódik le. A takarmánnyal megrakott jár­művek hét kilométeres kanyar­ral teszik a néhány perces utat. Eközben négy kilométeren keresztül igénybe veszik a község útjait, majd jelen­tős kanyarral a kocséri úton levő betonhídon ha­ladnak keresztül. — Nem tudunk kitérni a megoldás elől. — Ismételte meg Horzicki elvtárs. — Ha­laszthatatlanul fontos érdeke a közös gazdaságnak, de érdeke annak a néhány családnak is, akik a tanyaközpontból csak nagy kerülővel érhetnek be a községbe. Mi ennek a kérdés­nek a rendezését megígértük a Rákóczi Tsz-nek, de meg­nyugtató ígéretet kaptunk a járási tanácstól is. CSEMŐI TARKABARKA KÉT VÖDÖRREL EGY TŐKÉRŐL A Petőfi Termelőszövetke­zetben is áll a szüret. Az ezer­jó táblán nem ritka az olyan tőke — mondja Jaksa Sándor főmezőgazdász —. amelyről nyolc-tíz kiló szőlőt szedünk! Alighogy feljegyzem .az ada­tot, két vödöréi jön ki az egyik szedő. Mindkettő színül­tig csillogó ezerjó fürtökkel. — Egyetlen tőkéről! — mond­ja kedvesen a fiatalasszony. Megmérjük a két vödör tartal­mát, keréken 12 kiló. BERUHÁZ A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET Düledező épületben, elha­nyagolt körülmények között üzemel a földművesszövetke­zet 4-es számú, boltja. A Sza­bad Föld Termelőszövetkezet telket ajánlott fel új bolt be­építésére, az fmsz pedig 220 ezer forintot fordít a korszerű űj bolt felépítésére. MÉRLEGEN AZ IDEI MÉK-SZÁLLITAS 300 vagon zöldárut és gyü­mölcsöt adtak át az állami fel­vásárlásnak ebben az évben a csemői termelőszövetkezetek és közös gazdaságok. A szál­lításban élen járnak a Rákó­czi és Szabad Föld termelőszö­vetkezetek. De még nincs vé­ge a szállításnak. 15—20 vagon étkezési szőlő, 30 vagon téli alma vár felvásárlásra. TÁVIRAT „Október 13-án, szombaton Csanádladány állomáson cí­mükre jerke-toklyo bárányo­kat rakunk vagonba. Az álla­tok mérlegelése október 12-én lesz a Sanszén lm ih á lyi Állami, Gazdaságban. Tenyésziroda.” A fenti szövegű táviratot i kapta csütörtökön a csemői I Rákóczi Termelőszövetkezet. E szerint e héten megér­kezik a gazdaságba az első száz bárány, a gazdaság juhá- szatának alapja. KULTÚRA A TANYAN A csemői Szabad Föld Ter­melőszövetkezet irodájában a frissen érkezett lapokat for­gatom: Pest megyei Hírlap ceglédi kiadása. Népszabad­ság, Népszava, Magyar Mező- gazdaság, Szovjetunió, Szov­jet Híradó, Szabad Föld, Ta­nácsok Lapja. Mennyi újság! De panasz is van a tagság ré­széről. Marticsek János pos­takézbesítő minden igyekeze­te ellenére, is csak dél tájban érkezik meg az újságokkal. A tagság ilyenformán csak dél­tájt kapja meg a friss lapo­kat. — Ebédnél olvassuk az újságot — mondja a szeszfőz­de egyik dolgozója. — Pedig a reggelinél sokkal szíveseb­ben olvasnánk. KI TAKARÍTJA? A Balla-dülői vasúti váróte­remben a falak ízléstelen fel­iratokkal botránkoztatják meg az embert, a padlón minősít­hetetlen szemétdomb. Gyü­mölcshéj, papírrongyok, föld­höz vert szőlőfürtök, kiérde­mesült, félcipő roncsai. És még valami. Néhány haszonta­lan ember a helyiséget össze­tévesztette bizonyos mellékhe­lyiségekkel. Vajon ki és mi­kor takarít itt? iC&zEeEkesliünIc ówcifoscflhban Szerencsés kimenetelű köz­lekedési balesetnek voltunk ta­núi vasárnap reggel Abony- ban az Üjszász felé vezető út­nak a 4-es számú műútba va­ló betorkollásánál. Most csak a motorkerékpáros lélekjelenlé­tén múlott, hogy nem esett emberéletben kár. Tarkó Istvánná abonyi la­kos Cegléd felől haladva, sza­bálytalanul kis. ívben kísérel­te meg az Újszászi útra való rákanyarodást. Szándékát csak kanyarodás közben je­lezte karjával. A Budapest felé haladó Szathmáry Lajos martfűi la­kos Pannónia motorkerékpár­ját csak az utolsó pillanatban tudta lefékezni, s a hirtelen fékezéstől a síkos úttesten motorjával együtt elcsúszott. A kerékpárosnak nem lett semmi baja, Szathmáry Lajos könnyebb zúzódást szenvedett, motorkerékpárjában mintegy 6—700 forint összegű kár ke­letkezett. A kerékpárosok és motoro­sok figyelmén kívül fel kell hívni az illetékesek figyel­mét erre a veszélyes útsza­kaszra. ahol egyetlen figyel­meztető tábla sem inti a köz­lekedőket a veszélyre. Reméljük, megfelelő intéz­kedésekkel rövidesen elejét veszik hasonló baleseteknek. Szükséges ez annál is inkább, mert a közelmúltban ugyan­ezen a helyen halálos kimene­telű baleset is történt. H. L. Beck Mihály, a Ceglédi Vas­utas Sportkör úszószakosztá­lyának edzője a ceglédi vízi­labda-csapat négy tagjával hétnapos csehszlovákiai útra indult. Az abonyi Kossuth Terme­lőszövetkezetben négy munka­brigád küzd a szocialista cí­mért. — A Cifrakerti Állami Gaz­daságban eddig 1270 holdon végezték el a mélyszántást. Ősz; árpát 622 holdon vetet­tek, az őszi búza vetését pedig eddig 75 százalékban teljesí­tették. — A ceglédi városi tanács építővállaiata állítja helyre a két év óta használaton kívül levő gyógyszertár épületét. A 200 ezer forint költséggel ké­szülő helyreállítás november közepén befejeződik és ilyen­formán semmi akadálya an­nak, hogy a gyógyszertár rövi­desen megnyíljon. Érdemes megjegyezni, hogy a vállalat újítása lehetővé tette, hogy az eredetileg 400 ezer forintban előirányzott munkát 200 ezer forint költséggel bonyolítsák pedig ismét újság mögé bújva láthatni őket. Tájé­kozottságukról kívántam tel­jesen meggyőződni, s így én is bekapcsolódtam a be­szélgetésükbe. A közelgő pártkongresszus téziseiről ol­vashattak, mert a vita ép­pen erről folyt. A társaság nagyobbik része helyeselte azokat a megállapításokat, hogy a Vll. kongresszus óta jelentős eredményeket ér­tünk el a dolgozók műveltsé­gi színvonalának emelésé­ben. szocialista gondolkodá­sának, tudatának és erköl­csének formálásában. Akik nem helyeselték ezt. egé­szen átlátszó érvekkel akar­tak győzni a többség felett. Azt állították, hogy ez a fejlődés bekövetkezett volna akkor is, ha a régi társa­dalmi rendben élnénk, eset­leg annyi különbséggel, hogy nem nevezhetnénk „szocia­listának’’. Én a többség ol­dalán állva vitáztam, érvel­tem és megígértem nekik, hogy városunk életéből szer­zett adatokkal fogom iga­zolni állításaim helyességét. — Azt már akkor eldöntöt­tük. hogy a múlt rendszer­ben sem állt volna meg a tudomány, a technilca fej­lődése, de annak áldásos ha­tását a felsőbb tízezrek sajá­tították volna ki, a dolgozók­nak csak „annyi” része lett volna benne, hogy robotolni kellett volna érte. Ma vi­szont a művelődési igényünk azért jelentkezik, mert egy szebb, egy jobb társadalmat csak így tudunk felépíteni, és ezt az igényt azért tud­juk kielégíteni, mert jó­módban élünk, vagyis jut a keresetünkből könyvre, mo­zira, színházra. Pest megye legnagyobb forgalmát lebo­nyolító könyvesboltja Ceg­léden van. a könyvtárban be kellett vezetni, hogy szerdán is könyvhöz juthassanak az olvasók és a ceglédi Sza­badság Filmszínház elnyer­te a megyei MOKÉP ver­senyzászlaját. A mozilátoga­tás valamennyi megyei mozi közül itt a legjobb. /I színházi előadások zsú­j le. ^ A ceglédi Erkel Ferenc ze­neiskola tanárokból álló szim- £ fonikus zenekarát továbbkép- 0zds növendékekkel egészíti ki ^ és azt tervez,- a zeneiskola ve- ^ zetősése. hoav a zenekarból ^ alakítja ki a leendő városi í szimfonikus zenekart. y ^ — Befejezéshez közeledik és ^október 22-én előreláthatólag í; megnyílik a ceglédi Fodrász ^ Ktsz Kossuth Ferenc utcai ^ 3-n s női részlege és kozmeti- ? kai szalonia. y ^ A ceglédi Földváry Károly £ iskolában az idén indult be a £ gyakorlati foglalkozás az isko­la három ötödik osztályában. ^ A7 iskoia területén felszabadí­tottak egv tantermet azt be­rendezték és felszerelték. Je- ^ len log 108 tanuló részvételével £ folyik a gvakorlati oktatás A ífiúk oktatója Szenczy György. ?a lányoké Tóth Mihályné ta- í nárok. foltok, a nézőtéren a jól öl­tözöttek között szinte lehe­tetlen megkülönböztetni mun­kást a paraszttól, vagy az értelmiségiektől, , s ez csak akkor derül ki, amikor az elő­adás után egy nagy csoport beül a Dózsa Népe, vagy a Kossuth tsz kocsijába, hogy kényelmesen jusson ki a ta­nyára. — Jól működő irodalmi színpadunk helyi sikerei után Csepelre is elvitte jó hírne­vét a ceglédi kultúrának. Az általános műveltség fejlesz­tésének szolgálatában áll Cegléden majd 10 000 db rá­diókészülék és majd 1000 csa­lád rendelkezik már televí­zióval. Ez idén új iskolát avattunk és jövőre majd 2 millió forint ráfordítással sor kerül a Táncsics-iskola fel­újítására. Fejlődésünk biz­tató jeleként még azt emlí­tem meg. hogy a város költ­ségvetéséből jövőre több mint 17 millió forint van előirá­nyozva művelődési és kul­turális célokra. Háí ezt írjátok meg vitatkozó társaimnak és azt is, hogy legközelebb a ki­sebbségben maradók érvelé­seire is válaszolni fogok. —és — Bejáró munkásokkal be­szélgettem a napokban és jó­kedvem azóta tart. Tudod, ezekről az emberekről az volt a véleményem, hogy kü­lönös módon élnek. Tőlük az utazás éppen azt az időt ve­szi el, amit más ember szóra­kozással. művelődéssel tölt­het. Éppen emiatt alakult ki bennem az a vélemény, hogy elfásult, közömbös egyé­nek, akik tájékozatlanok és jóformán társadalmi életet sem élnek. — És most mi a véleménye róluk Benő bácsi? — Ennek ellenkezője, s en- : nek örülök. í — Mindezt egy közöttük le- zajló vitából állapítottam ■ meg. Többször láttam már • ilyen bejáró munkásokat, \ akik a kora reggeli vonatra j újsággal a kezükben száll• ; nah fel, az esti vonatokon Vámosi Nándorral, a Kos- suth-gimnázium tanárával hol itt, hol ott találkoztam a KGV területén. Néhány perc­re a lakatosműhelyben for­golódott, majd a forgácsoló- műhely gépei között járt, de hamarosan a villanysze­relő-műhelyben ütköztünk össze. — Hetenként járunk ide po­litechnikai oktatásra és az egyes műhelyekben tanítvá­nyaink a politechnikai ok-., tatás keretében gyakorlati ^ munkát végeznek. Most ép- ^ pen az I/a., IH/a. és a IV/a. ^ osztályok vannak itt a gyár- # telepen. ^ A lakatosműhely ajtajában ^ állva én is kedvet kaptam ? arra, hogy néhány pillanatra? szétnézzek a gyerekek között. £ Hosszú munkapad előtt kö- £ rülbelül 15 elsős hajol a satu j fölé. Vaskos reszelő a ke- < zükben és ugyancsak csikor- ? gatnak egy-egy vasdarabot. ^ — Ez a fiúk első munkája ^ — mondotta Hetényi László % oktató. — Kalapácsot csinál- ^ nak. Egyik ügyesebben, mint % a másik. Kiss Pista jól ha- ^ lad. Már gondosan kivágta ^ a kalapács formáját. Egy í kis fűrészelés, egy kis esi- ^ szolás és kész a remek szer- ^ szám. Kovács Laci a leg- í közelebbi foglalkozáson már $ vígan kalapál * a saját maga készítette kalapáccsal. Már ; viheti a kovácsműhelybe ed- \ zésre és egy kis simítás, esi- \ szolás után beleverheti a 5 nyelet. — A munka tizenegy óráig ; tart — mondotta Hetényi í elvtárs. — Utána következik; az elméleti oktatás. — Az év végén a IV-esek: minősítő vizsgát tesznek —!

Next

/
Oldalképek
Tartalom