Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-17 / 243. szám
A Csendesben minden csendes Megszomjaztam, s hogy szomjam oltsam, elindulok a maglódi Csendes íelé. Amikor belépette, a felolajozott padló friss szaga köszönt, no meg a vendégek is kíváncsian fordultak felém. Nekem szól-e az érdeklődés, vagy a társaságomban levő német vendégnek, nem tudom hirtelen megállapítani. Tény, hogy a kiszolgálás gyors és kifogástalan. * Széjjelnézek. A vendégek egy része az asztaloknál ül és csendes beszélgetés között fogyasztja sörét, borát, fröccsét. Willi Lícralh, német barátom is megelégedéssel veszi tudomásul a rendet és a tisztaságot Egyet kifogásol, nevezetesen: miért vannak a négyzet alakú asztalok egymáshoz tolva? Nem lenme-e célszerűbb, ha minden asztal külön- külön lenne? Többen tudnának elhelyezkedni az asztalok mellett, s -kevésbé Is zavarnák egymást, mint így, hogy egymás mellé téve egy hosszú asztalt alkotnak! Próbálom vele megértetni, hogy nálunk ez így szokás, mert a magyar barátságos nép, s szereti, ha ismerőseiül egy asztalnál ül, így közvetlenebbül tud velük beszélgetni... A vendégek zöme a gépgyárból hazafelé tartó munkás. Van ugyan egy kettő, aki ellenkező irányban lakik, de megértem, hogy ide jött, mert a bor, amit mi is kaptunk, kifogástalan, finom, jóízű. Egyikmásik már danolászni kezd, ami Willi barátomat kissé meglepi. Nincs hozzászokva, hogy egyes vendégeli zavarják mások beszélgetését, de V. I. kellemes tenorja nem hozza ki sodrából, sőt meglepte, milyen könnyedén tudja kivágni a „magas C”-t. Kinn az udvaron dübörög a tekegolyó, csak akkor csattan fel az örömteli hurrá, amikor valaki kilenc fát üt. Ez persze érthető is, hiszen még csak délután 5 óra van. Estére elcsendesedik a kuglipálya is, és villanyfénynél valóban csendben gurítják a golyókat a tekesport hívei. Megittuk fröccsünket, indulunk kifelé. Barátságos búcsúzkodás egy-két vendégtől. Az egyik asztal mellől feláll B. F., köszönt, s nevetve megjegyzi: „Aztán meg ne írd, hogy zsugáztunk!” Akkor nézek csak az asztalra. Valóban a 32 lapos imakönyv kiterítve az asztalon, számlálják össze a lapokat. Megállapítom, hogy nem huszonegyet játszottak! Örülök, hogy elmentem a Csendesbe, s egy régi adósságomat róhattam le ezen cikkem megírásával. Remélem, hogy a jövőben még szebb, még szolidabb lesz a vendéglő, s a vendégek valóban jól érzik magukat a finom bor és a hideg sör mellett! —es jó— NOHOBiVIDEEE Névadó ünnep az üzemben • 1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szombaton bensőséges névadó ünnepség színhelye volt a pilisi hizlalda kultúrterme. „Kívánjuk ennek a gyermeknek, hogy egészségben nőjön fel, váljon hazáját, népét szerető, igaz szocialista IV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1962. OKTÓBER 17, SZERDA Megnövekedett a tagiiik §zoi*ga!ma és Jövedelme a pilisi IJj Élei Tsz-fee fii I — Tavaly ilyenkor szinte ! térdenállva könyörögtünk a tagoknak, hogy kezdjék meg a kukorica törését, az idén , alig van már betakarítani va- 1 lónk — kezdi a beszélgetést Bernula Károly, a tsz elnöke. — Tavaly még november végén is vetettünk, ez az immel- í ámmal végzett munka meg is [ látszott a terméseredménye- ! ken. Rozsból négy, búzából ] hét mázsát takarítottunk be holdanként. Az idén október 20-ra az utolsó szemig a földben lesz a mag. Pedig 1100 holdon kell elvégezni ezt a nem is olyan könnyű munkát. A mi földjeink minősége kicsit rosszabb, mint a szomszédaink területe, de tagjaink szorgalma, igyekezete, munkaszeretete kiegyenlíti ezt. Gyere, nézd meg, most is teli a határ! Kocsira ül az elnök, a szigorú tekintetű Tóth Rudolf főkönyvelő és a csupa lelkesedés főmezőgazdász. Virág Ferenc. Útközben a főkönyvelő elmondja, hogy a munkaegység értékét 18 forintra tervezték, de a napokban végzett felmérés szerint már 25 forintot ér. Emellett munkaegységenként minden tag kapott másfél kiló kenyérgabonát és két kiló 1 árpát. Tehát nem járnak rosszul azok akik szorgalmasan dolgoznak. A Baltazár erdő mellett két traktor csörömpöl, széleskere- kű vetőgépeket húznak. Hullik a puha földbe az aranyszínű búza. A két traktoros: Gál István és Mihály csak köszön A gyömröi kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységéről NAFTALIN... Vásároltam már olyan árucikket, amely selejt volt, mit tehettem mást, belenyugodtam a megváltozhatatlanba, selejttnek kell lenni — gondoltam, hiszen akkor tudjuk igazán értékelni a jó minőségű árucikket. Nemrégiben a Mackó csokoládé, amit keresztlányomnak vettem, szappanízű volt. Eddigiek során azonban az elmúlt napokban ért a legkülönösebb meglepetés, a Negró cukorka, amit torok- gyulladás gyógyítására vettem: naftalinízű volt! Ennek kapcsán az alábbi következtetést vontam le a kereskedelem termékeiről: 1) Kedvező hatást vált ki az olyan árucikk, amire még sokáig visszaemlékezünk. 2) Azért van mellékízük a csokoládéféléknek, mert valaki bizonyára újítási díjat vett fel érte. 3) Mire lenne felhasználva a dohos, szellőzetlen raktár, ha nem a közfogyasztási cikkekre? 4) S nem utolsósorban: valószínűleg azért volt naftalin- szagú a Negró, nehogy megromoljon! (—ő—ő) A napokban jelent meg egy rövid tájékoztatás a járási pártértekezlet anyagéból, amely a járási üzemeknek és kisiparosoknak a lakosság szükségleteire történő szolgáltató tevékenységét bírálva hasznos tanácsokat ad a hibák orvoslására. Helyénvalóságukat a járás kisiparosainak számát egy korábbi évszámmal való összevetése is igazolja. Sokszor esett szó községünkben is szövetkezeteink szolgáltató tevékenységéről. Nem egy tanácsülés bírálta szövetkezeteink vezetőit a községnek nyújtott kevés szolgáltató tevékenység miatt. Kiváncsi voltam és megpróbáltam tájékozódni ezen a területen. A kapott adatok alapján elmondhatom, hogy a legjobb helyzetben ezen a téren a Vegyesipari Ksz van. Fodrászrészlege négy üzlettel (három Gyomron, egy Üllőn) működik, két cipőjavító műhelye van (egy Gyomron, a másik Péterül). Az asztalos, kárpitos és a legutóbb megindított rádió-, televízió- és kisgépjavító részleg is a lakosság igényeit elégíti ki elsősorban. Korábban a bevételek hatvanöt százaléka közületi megrendelések kielégítéséből és csak harmincöt a lakosság igényeinek kielégítéséből származott. Az utolsó negyedév százalékos kimutatása azt bizonyítja, hogy már hatvan százalék a szolgáltató tevékenységből származó bevétel és csak negyven a közületi megrendelések teljesítéséből adódó összeg. Nem ilyen jó a helyzet a Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Bár negyedévenként Itt is negyven-ötvenezer forint a szolgáltatásból származó bevétel (a harmadik negyedévben ötvenezer volt), ez nem jelentős százaléka a szövetkezet bevételeinek. Még rosszabb a helyzet a másik két kisipari szövetkezetben. Az építők lakóház- építéseket, bepucolásokat is végeztek. Tatarozások, mint azt a községben érdeklődve megtudtam, folynak jelen pillanatban is. Érdeklődésem időpontjában azért nem tudtak számszerű felvilágosítást adni, mert a negyedév vége lévén, épp a lakosság részére végzett munkákat számlázták. A Gyömrői Szabók Kisipari Szövetkezete minden jó szándéka mellett nem tud a községben élők számára dolgozni. Mi csak közvetve, áruházak útján jutunk termékeikhez. Régen tervezik egy mértékutáni szabóság felállítását_ de beruházási összeg hiányában, ez csak terv máradt. Ez megoldaná az ilyen irányú igényeket. Ha megkapják, azonnal hozzálátnak megvalósításához. A fentiekben felsoroltak is azt bizonyítják, Gyömrőre vonatkozóan helytálló a pártértekezlet megállapítása. Bár történt javulás, még mindig fokozni kell — keresve a szövetkezetek számára is járható utat — a lakosság igényeinek kielégítését. Furuglyás Géza Vendégek a gimnáziumban A közelmúltban a budapesti Fürst Sándor gimnázium diákjai voltak látogatóban a mi gimnáziumunkban. A vendégek megtekintették az egész iskolát, majd közösen szórakoztak a mi diákjainkkal (Foto: Kútvölgyi) és máris lódulnak tovább a fürge mozgású gépek. * j Hét fogatos vetőgép' is itt kering, sietni kell, maholnap itt van október 20-a! — Üj kultúrákat keresünk — halljuk a mezőgazdásztól —, a talajelőkészítésnél is igyekszünk változtatni a hagyományokon . — 60 holdon lengyel Mies- kó fajta kukoricát termeltünk, mihelyt szállítható állapotban lesz, morzsoljuk és szállítjuk Lengyelországba, ahol kizárólag vetőmagként használják fel. Jövőre még nagyobb területen .termeljük ezt az aranyözönhöz hasonló fajtát. Paradicsombokrokon elszáradt leveleket zörget a szél. — 90 hold Bizonunk volt az idén, jövőre 150 holdon palán- tázunk paradicsomot — a kecskeméti törpét. Minden darabját külföldre szállítja a MÉK. — A burgonyánk sem fizetett rosszul. A Merkur 60, a Gülbaba 35 mázsát adott. Persze, figyelembe kell venni a mostoha időjárást is. A helyén már — 220 holdon — zöl- dell a búza. Jövőre, kísérletképpen, 50 holdba a lengyel import' Pierviers fajtát tesz- szük. Ez a rózsához hasonló burgonya igen bőtermő. Persze, a talajt is úgy készítjük elő. 70 centi mélyen altalaj lazítást végzünk még az ősz folyamán^ tavasszal pedig megkezdjük a 4 éves trágyázási forgó beállítását. Tavaly ilyen tájt jártam errefelé, néhány krumplit, szőlőt bengésző embert találtam csak a határban, ma tényleg teli a határ, vetnek, törnek, paradicsomot szednek az Űj Élet szorgalmas - tagjai. (Az egyik asszony elmondotta, hogy keddre virradóan még az elnök, a főkönyvelő és a mezőgazdász is műtrágyát szórt egész éjszaka.) Kiss Sándor A szülők, valamint Baranyai Mihály és felesége, névadószülők nagy figyelemmel hallgatják ... emberré.” Ezzel fejezte Sass Sándor vb-titkár beszédét, mikor a szocialista névadó ünnepség keretében Kása Pál és felesége kisfiának a Sándor nevet adták. A hizlalda dolgozóinak életében először volt névadó ünnepség. Ebből az alkalomból Halasi János tanácselnök egy emléklapot nyújtott át a szülőknek. Majd Keszler József szb-titkár nyújtotta át a szakszervezet ajándékát: lábzsákot, paplant, fürdőlepedőt, ágykabátot és játékokat. Ezután a jelenlevők vidáman koccintottak a kis Sándor egészségére, és arra, hogy ezt az első ünnepséget követi a többi. Erre az utóbbira célzott dr. Varjú Oszkárné ez alkatomra írott tréfás versének egyik szakaszában: Ezt a kis legénykét, laérí ma van itt ünnep, S akinek a jelenlevők nevet adni jöttek, Kislánynak várták —, s fiú lett. Na de sebaj Pali, Mához egy évre kislánynak fogunk nevet adni, Kép és szöveg: Kútvölgyi . Sass Sándor községi tanácstitkár ünnepi szavait Az újtelepiek panaszkodnak a pékáruk szállítására A fehér kenyerét naponta délután 4 órakor szállítják ki az újtelepi 69, 160. és 75. számú népboltokba. Ez rendben is volna, mert ebben az időpontban nyitnak, így a vásárlók időben hozzájutnak. Az azonban már nem helyes, ami szombaton történt (nem is először). A vásárlók négy órától várakoztak a kenyérre és a 69. számú boltba negyed hatkor, a 160-asba háromnegyed hatkor és a 75-ösbe pedig hat óra előtt öt perccel Árkon-bokron át a sülyi határban A sülyi tsz vezetősége módot adott arra. hogy mind a kívülálló egyének, mind a tsz tagjai, amennyiben a rendkívüli időjárás miatt a vállalt szőlőterületük után az előírt szőlőmennyiséget teljes egészében átadni nem tudnák, e körülményt záros határidőn belül jelentsék be. E felhívásra mintegy harminc bejelentés érkezett. A vezetőség a szőlőterületek megtekintésére bizottságot alakított. A bizottság tagjai Gazsi János raktáros, Tari János szőlészeti brigádvezető és Szűcs József növénytermelési bíigádvezető voltak. Negyediknek én is hozzájuk csatlakoztam. Nekem az a szerep jutott, hogy a bejelentett panaszok nyomán a bizottság megállapításait írásban rögzítsem. A bejelentéseknek megfelelően minden zeg-zugot. dimbet-dombot össze jártunk. Midőn felértünk a hegyre, érdekes kép tárult a szemünk elé. ötven hold burgonyaföldet kétszáz iskolás gyermek pásztázott, végig. A tsz asszonyai ugyan már végeztek a krumpli szedésével, ennek dacára azonban a tsz vezetősége úgy gondolta, hogy nem árt. ha még egyszer átfésülik a területet. Az általános iskola felső tagozata politechnikai oktatás keretében vállalta is e feladat végrehajtását. S a diákok fáradozását siker koronázta, mert amint láttuk már jó pár zsákot teleraktak burgonyával. Viszonzásul a vezetőség ígéretet tett. hogy zárszámadáskor a tanulók nyári táborozási költségeihez erejéhez mérten hozzá fog járulni. Nemsokára találkoztunk Skanda József csősszel. Skan- da bácsi elmondta, hogy nemigen szeret otthon tartózkodni, mert csak a szabad levegőn érzi jól magát. Már 76 éves. de nem emlékezik ara. hogy beteg lett volna valaha. Nevetve jegyezte meg, hogy fel- szabadulás előtt gróf Pállfy Annánál volt cseléd és akkor bizony nem volt semmije, most pedig övé az egész határ ... Tovább menve, a község lakóinak tekintélyes részével találkoztunk a határban. Itt is, ott is benépesedtek a parcellák. Nagy eseménynek számit a szüret minden családban. Emitt. a nagypapát láttuk, amint mélyen meggörnyedve szedte a sötétes színbe játszó szép kadar szőlőfürtöket. Előtte egy kisfiúcs- ka és egy kisleányka, a két kedves unoka ugrabugrált és hatalmas bukfenceket hányt. Nem nessze tőlük egy eladó leányka éppen egy nagy fürt szőlőt tépett le. de nyomban rá egy nagyot sikoltott, mert a nyomában kullogó s már legénysorban járó Pista gyerek a szőlő helyett a ringó derekát találta megcsípni. Ez a kis epizód roppant tetszett a nagypapának. Rögtön felénk fordult a jó öreg és a jelenet láttán, imigyen mérte le hosz- szú életének tanulságát: — Látják ... látják ... az élet semmit sem változott... mert akár hiszik, akár nem. én is ilyen voltam legénykoromban ... Krátky László érkezett meg a szállítmány. Ugyanakkor az utóbbi népbolt zárási ideje fél hat! Akkor, mikor naponta idejében megérkezik a kenyér, érthetetlen, hogy éppen szombaton, mikor a vásárlóknak is legtöbb dolguk van és a vasárnapi munkaszünet miatt a nélkülözhetetlen kenyeret óhajtanák beszerezni, nem tudnak hozzájutni csak 1—2 órai ácsorgás után. Mivel magam is a várakozók között voltam, a többi vásárlók jogos kívánságát tolmácsolom azzal, hogy szüntessék még ezeket a visz- szásságokat, mert minden dolgozó elsőrendű érdeke, hogy kenyeréhez órák hosszat való ácsorgás nélkül hozzájusson. A zsemlye, kifli szállítása pedig hetek óta naponta késik. Sok szülő reggel azzal bocsátja gyermekét iskolába — pénzt adva nekik —, hogy a boltban vásárolja meg a süteményt, de 9 óráig nem tudnak reá várni, így esetleg az egy-kétnapos száraz süteményt rághatják. Az újtelepi dolgozók kérik és elvárják, hogy a pékáruk szállítása körüli hiányosságok végre szűnjenek meg. Szűcs Gyula MAI MŰSOR Mozik Gomba; Csinos férj. Gyömrő: Szerencsés Tóni. Maglód: Rákócz hadnagya. Mendc: Megmérgez < családom. Monor: Randevú Koppenhágában (széles). Pilis: Gero- steini kaland. Tápiósüly: A kaov nyitva marad. Úri: Zendülő fiatalok. üllő: a nagy érettségi (feles). Vasad: Kilencedik kör. Ve- esés: Pirosbetűs hétköznapok. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kósa Pál és Mar: Ilona fia: Sándor, Halász Istvú és Vetési Róza ♦leánya: Rozáli. Gömöri István és Kulcsár Mari leánya: Mária. Nagy Imre és Fa ragó Erzsébet leánya: Rozáli: Kun József és Aschen brenn er Es? ter fia: László. Molnár Laic Gyula és Bodor Edit leánya: Edi‘ Szilágyi Lajos és Burján Mari fia: András. Dobos Sándor é Böhm Éva Irma leánya: írén Eri ka. Elhunyt: Kovács Józsefné Krup Mária 77 éves.
