Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

MS T Mf.r.rrj CfCivltlD 1962. SZEPTEMBER 25, KEDD KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes mű­vészi tevékenysége elisme­réséül Ascher Oszkár Kos- suth-díjas színművésznek, a Magyar Népköztársaság ki­váló művészének, az Állami Déryné Színház igazgatójá­nak pedagógiai, valamint művészi tevékenysége elis­meréséül, Kosa Györgynek, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola tanárának nyu­galomba vonulásuk alkal­mából, Papp Gyula festő­művésznek 1961-ben rende­zett nagy sikerű önálló ki­állítása, valamint eddigi művészi munkássága elisme­réséül a Munka Érdemrend kitüntetést adománycfeta. 'A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI) Átadta megbízólevelét hazánk új djakartai nagykövete Garai Róbert, a Magyar Népköztársaság új djakartai nagykövete átadta megbízóle­velét Ahmed Sukarnónak, az Indonéz Köztársaság elnöké­nek. (MTI) VIGYÁZZA LÉPTÉIT 15 millió tbc fceteg van a világon Az Egészségügyi Világszer­vezet legújabb statisztikája szerint még mindig 15 mil­lió tbc-beteg van a világon. Ez a betegség évi 3 millió ha­lálos áldozatot követel és kb. ugyanennyien betegednek meg minden évben tbc-ben. A kórház KISZ-titkára: ápo­lónő. Bayer Júliának hívják. Huszonkilenc éves. Energikus, határozott, s emellett igen ke­délyes teremtés. Ápolónői mi­voltát azért kell külön hang­súlyozni, mivel ez újdonságot jelent a Pest megyei Semmel- weis-kórház életiében. Az itte­ni közvélemény megszokta már, hogy funkciókat csak or­vosok töltenek be, s némi fej- csóválással vette tudomásul Júlia „betörését”. Jósolgat­ták, hogy „nem lesz tekinté­lye”, hogy „ápolónői szerve­zetet” csinál a KISZ-ből, tá- volmaradnaik a fiatal orvosok és így tovább. A pártvezetőség viszont úgy 'vélekedett: ez esetben nem számit az orvosi diploma. Attól, hogy valaki jó diagnosztg, nem biztos, hogy ifjúsági vezetőnek is alkal­mas. Miután pedig az előző KISZ- titkár néhány esztendős tevé­kenysége alatt éppen ezt a té­telt bizonyította — ez év már­ciusában a KISZ-taggyűlés minden ellenvetés nélkül választotta meg Bayer Júliát. Valaki a szavazás után ki is jelentette: — ha csak egy fok- Ical jobb lesz minden, mint eddig, már nem csináltunk „rossz boltot”. Szerény kívánság volt. A kórház KISZ-esei azonban már rég leszállították igényeiket. Megelégedtek annyival, hogy tagbélyeget fizettek, s néha­napján részt vettek megbeszé­léseken. Nem csoda: a vezető­ségen belül ellentétek voltak. KÖNYVESPOLC Hajduska István: KOLLÉGIUMI LÁNYOK Esztendeje már, hogy egy társaságban szenvedélyes vri tát váltott ki mai fiatalsá­gunk. A baráti eszmecsere parázs veszekedéssé fajult, amelyben a két tábor érvek pergőtüzét zúdította egymás­ra. A kajánok petárdái imi­gyen robbantak: „Cinikusak! Tiszteletlenek! A mának él­nek! Üresfejűek! Léhák!” Ám az ellenfél sem, maradt adós, történetre történettel replikázott, cáfolt, bizonyí­tott. Vajha olyan jó tá­maszra lelt volna akkor, mint Hajduska most megje­lent könyve! A csaknem 14 ív történeteinek ismereté­ben könnyebb lett volna győztes rohamra indulni az előítéletek sáncai mögött makacsul védekező vaskala- posok ellen. Kilenc lány — mind kol­légista — elevenedik meg a könyv lapjain. Akad köz­tük kitűnő tanuló, de olyan is, aki jegyzeteit szíveseb­ben cseréli fel autós lovag­jának kétes értékű társasá­gával. Feleletet kapunk a kérdésre: vájom a főváros milyen hatással van a vidé­kiekre. Bepillanthatunk a kol­légium életének rejtettebb zugaiba is: elvonulnák előt­tünk a fontoskodó erénycső­szök éppúgy, mint a közös­ség jó híréért emberséggel csatázó húszévesek. A szerző cinkosan kacsint olvasójára és mindjárt a riportregény első soraiban beavat a mes­terség műhelytitkaiba. Szinte kéz a kézben, együtt halad­va bogozzuk Tímea. Zsófi, VitH és a többiek titkát. Mert titkokról is szó esik. A jó szemű újságíró, a gya­korlott riporter mesterség­beli tudásának fortélyaival firtatja a kollégista lányok véleményét szerelemről, er­kölcsi felfogásukról. Nem­csak regisztrál, hanem vitá­zik. olykor dorgál is, ami könyve hasznát és jelentő­ségét csak emeli. Jó és igaz könyv a Kollé­giumi lányok. Szerzője sem­milyen uíóiratta! nem sum­mázza véleményét: olvasóira bízza, ám döntsék el ők, milyenek is voltaképpen hősei. Ha pedig a könyv ol­vasása után olyan érzésünk támad, hogy nemcsak ki­lenc kollégista lány, hanem egész főiskolás fiatalságunk problémáihoz férkőztünk kö­zelebb, az elsősorban Haj­duska István érdeme. Szé­pítés és köntörfalazás nél­kül mutatja be a lányokat. És mert őszinte, szívesen hiszünk neki és kíváncsian várjuk a lányok sorsénak alakulását később bemutató riportkönyvét. Kár, hogy a mai fiatalság helyzetét avatott kézzel bon­colgató mű ilyen csekély — mindössze 2650 — példány- számban jutott el az olva­sóiéhoz. Témája sokkal na­gyobb nyilvánosságot érde­melt volna. (Magvető Könyv­kiadó.) ft Gyapay Dénes A titkár elkülönült, önkiényes- kedett, a többiek pedig csak makacs hallgatással és passzi­vitással válaszoltak erre. Júlia ebben az időben szer­vezőtitkár volt — az alap­szervezet létrejötte óta tagja a vezetőségnek. Tulajdonkép­pen ők négyen — öten — a frissen végzett ápolónők — szervezték meg annak idején 195S-ban — az ifjúsági szer­vezetet a kórházban. A tanfo­lyamról huszonkét lány került ki, közülük sokan az üzem­ben is aktívái voltak az ifjú­sági szövetségnek. Júlia az Al­bertjaim Vegyigyárban szo­kott hozzá a közösségi élethez. Kereste az útját-módját, hogy az új munkahelyén is megta­lálja azt a jó közösséget. Márciusban azután teljes felelősséggel látott munkához. Tervet készítettek, tagszervezéshez láttak, bekap­csolódtak az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalomba. — Sajnos, hamar elszaladt ez a pár hónap — sóhajtja a kékruhás, fehérköüényes tit­kár, s hcmlokráncolva szám- baveszi miről is beszéljen. — Héttagú a vezetőségünk — mondja azután — van kö­zötte orvos, laboránsnő és ápo­lónő. Jól megértjük egymást. — Hatvanötén vagyunk. Sajnos, mintegy húszán meg nem segítenek a munkában, éppen csak a Bélyeget veszik meg. Nagy öröm viszont, hogy az utóbbi időben többen kér­ték a felvételüket anélkül, hogy elmentünk volna hozzá­juk. Legutóbb Tóth László doktor a nőgyógyászatról... — Őszintén megmondom, nem tettünk még sokat. A nyári hónapok nem kedvez­tek. Sckan utaztak szabadság­ra, nehezen lehetett „össze­hozni” a társaságot. De azért— társadalmi munkában készí­tettünk egy nyári klubhelyisé­get — teke- és asztalitenisz- pálya van benne ... Véradó napot, Ady-estet rendeztünk'. BizalmiálMt választottunk, fa­liújságot készítettünk... — És tudja... — jegyzi meg pillanatnyi szünet után — szerintem most az a legfon­tosabb, hogy a KISZ hallatt magáról. A kórháziban min­denki tudja, hogy él és dolgo­zik. Amikor Bayer Júliát titkár­nak választották, egy idősebb kolléganője vállára tette a ke­zét és ezt mondta: — Azért mi továbbra is sze­retünk téged... Júlia azonban azt akarta, hogy ne csak mint társnőjüket szeressék és becsüljék, hanem mint ifjúsági vezetőt —■ kom­munistát is ismerjék el. Talán azért sikerült, mert a kettőt soha nem választja el egymás­tól. A kórház KISZ-titkára tud­ja, hogy kettőzött figyelem kíséri lépteit. tetteit. Érzi, hogy mint ápolónőnek is bi­zonyítania kell. Senki se mondja rá: lám funkciót ka­pott, elhanyagolja a munká­ját. Ezért aztán, ha gyűlésre megy — cserél a délutános vagy éjszakás társnőjével. Nem él gz érkező kikérő le­véllel, az adódó szabadnappal. Kétszeres szorgalommal dolgo­zik, nehogy bármi kivetniva­lót találjanak a rendben, tisz­taságban, a betegek ellátásá­ban. Emellett pedig nyelvet tanul és marxizmust tanít az ápolónői tanfolyamon. És sok­sok tervet szeretne megvalósí­tani. — A faliújság, klubdélutá­nok, kirándulások fontosak — mondta »—, de még fontosabb a légkör, a kórháziak minden­napi munkája. Brigádot sze­retnék alakítani fiatal orvo­sokból, ápolónőkből, kórházi alkalmazót lakból külön-külön, s megbízni őket valami szép, érdekes feladattal. Gondos­kodni a nővérek továbbképzé­séről, elérni, hogy a fiatal ápolóitok munkájára éppúgy számíthassunk, mint az idő­sebbekére. Nehéz lesz — de a KISZ- titíkár makacs és kitartó. Tud­ja ezt róla mindenki, s néhá- nyan félre is értelmezik. Ha­talmaskodásnak, erőszakosság­nak vélik. Vigyáznia kell, hogy ne keltse ezt a látsza­tot, hogy mindenki bizalom­mal és barátsággal közeledjen hozzá. A pártszervezet s a párttit­kár, dr. Várkonyi András mindenkor és mindenben mel­lette áll. Elismerik és becsülik eddigi munkáját, s biztatják a folytatásra. Hogy ez a folyta­tás milyen lesz, az nemcsak tőle, hanem a héttagú veze­tőségtől, a KISZ-ese'ktöl, s a kórház valamennyi fiatal és idős dolgozójától is függ. ■ Bende Ibolya — Érdekes újítási statisz­tikával szolgál a törökbálinti Mechanikai Művek utókal­kulációja: az elmúlt évben háromszázharminc újítást nyújtottak be a gyár dolgo­zói, s az ebből eredő egy évi megtakarítás megközelíti a négymillió forintot. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffrfllcriiTi’Trlapö? Százötvenen tanulnak a Kossuth Tsz-ben A Kossuth Tsz pártirodájá­ban Cegléden máris folynak az őszi-téli oktatás előkészületei. Nyolcvankét jelentkező szá­mára három propagandista az időszerű politikai kérdésekről tart majd előadásokat. Tizen­kilencen politikai gazdaság­tant tanulnak ebben az évben. Az üzemegységekben szakmai oktatás kezdődik. A kettes üzemegység tizennyolc dolgo­zója állattenyésztési szaktan- folyamon gyarapítja tudását. A hármas üzemegység gyü­mölcs- és szőlőtermelő-tanfo­lyam színhelye lesz. A négyes számúban növénytermesztési tanfolyam indul. Ötvenezer forint megtakarítás A ceglédi járás KISZ-bi- zottságának legutóbbi ülését megvitatták az „ifjúság a szo­cializmusért” mozgalom hely­zetét. A múlt évben 1570 je­lentkező közül 9IS kapta meg a mozgalom első fokozatú jel­vényét. Az idén az első fél­évben ennek a jelvénynek a megszerzésére 1314-en je­lentkeztek. a második fokoza­tú jelvény megszerzését pedig nyolcszázhetvenegy fiatal ha­tározta el. A követelmények teljesítése más területeken is szép eredményeket hozott. A mezőgazdaság szocialista munkaversenyóben harmincöt ifjúsági brigád vesz részt, mintegy 750 taggal. A takaré­kossági mozgalom keretében az év első hat hónapjában mintegy fél százezer forint megtakarítást értek el a járás fiataljai. A tanulási követel­mények teljesítésében is ki­tűntek a fiatalok. Több mint százhatvánan neveztek be a József Attila olvasómozga- lomba. Közülük negyvenkilen­cen jelvényt szereztek. EGY NAP - NYOLCVANKILENC LITER VÉR A múlt héten véradónapot rendeztek Monoron. Az első jelentkező Varga Pálné, a já­rási tanács titkárságának dol­gozója volt Fél tíz körül már kilencvenen jelentkeztek és délután már a háromszáz­nyolcvanat is meghaladta a jelentkezők száma. Vért adott összesen 294 személy. Nyolc­vankilenc liter vérrel gazda­godott ezen a napon a Vérel­látó Szolgálat. Balesetek Monor határában a múlt héten szerencsés kimenetelű közlekedési baleset történt. Kovács József egy dülőptra akart bekanyarodni lovasko­csijával. Elmulasztotta a jel­zést, ezért a mögötte haladó Dudás János gépkocsivezető már nem tudott fékezni és te­herautójával feldöntötte a kocsit. Sérülés nem történt. Bényén Sáránszki István bu- diapesti segédmunkás motor- kerékpárjával meg akarta előzni az autóbuszt. Holló Já­nos, az autóbusz vezetője akadályozta az előzést, emi­att a motoros felborult és je­lentéktelen sérüléseket szen­vedett. Politechnikai műhelyt avattak Monoron A monorl Ady Endre úti általános iskola világos, há­romablakos, politechnika; műhellyel gyarapodott. A földszinti folyosóról nyíló mosdóhelyiségben folyóv biztosítja a tisztálkodást. E y kisebb helyiség anyagrak­tár, előkészítő és neveli: szoba céljaira szolgál. A munkateremben öt nas.v munkaasztal sorakozik, ecp- szerre húsz tanuló munka­helye. níagy&zabású bsmuíatóra készül a füldművssszövctkezel A Nagykőrösi Földműves- szövetkezet nagyszabású ár . - bemutatóra készül. A K nizsi Sportkör termeiben be mutatják azokat a textil, bútor, vas és műszaki áru­kat, amelyek az üzletekben kaphatók. Az október 5-én. 6-án, 7-én megrendezendő be­mutatón arról is tájékoztat - ják a látogatókat, hogy c egyes cikkeket melyik üz­letben vásárolhatják meg. Ezenkívül a szakácsok és cukrászok is kiállítják legkir válóbb termékeiket, amelyek­ből a helyszínen vásárt is rendeznek. A bemutatóval egyidejűleg az őszi, téli di­vatcikkeket, ruhákat és ka­bátokat is felvonultatják. Készül az M. IX. - az új HÉV iker motorkocsi Régen várt pillanat. Már látni! Nem szép. Ha összevetem a fénymásolt formarajzzal — ég és föld. A karosszéria fe­kete váza nem mutatós. Mégis áhítattal nézzük, hiszen az első igazán korszerű HÉV motorkocsi épül itt, a buda­foki műhelyben. S az építők? Gulyás Imre csoportvezető mondja: — Se éjjelünk, se nappa­lunk miatta. Már otthon sem hagy békén — panaszkodik. Miért? — Szeretnénk már odakinn látni a forgalomban .Egy párszor megizzadtunk érte! Hasonlót mondana min­denki. Talán a fiatal mű­helyfőnök. Rózsa Ferenc az, aki egy kicsit szakszerűbb. — Az emberek java fél éve, ha itt van. Mind az új motorkocsihoz jött. Régi szakmunkásunk alig-alig. Mégis így állunk ... — S mikor „indulunk”? — Novemberben. Jó lenne az ünnepre elkészülni... Nem tudom... Szeretnénk a kong­resszus miatt is. De hát Csepelről rossz lemezeket kaptunk, sok munkánk kár- bament emiatt. Tízezer forint célprémium igyekszik helyrehúzni a ko­csit ebben a hónapban. A pénz jó, de az ilyen „vona­tozás" nem tetszik az itteni munkásoknak. Egy kicsit nyakát is szegte a lelkese­désnek, amikor nyáron ki­derült a sok hiábavaló mun­ka. — Most már kihevertük — legyint felvidámodva az egykori lakatos, s a másod- percnyi szünetekben gyor­san bekap egy-egy párizsis zöldpaprikás „katonát”. — Elnézést... de ha nem lenne itt... nem is ennék. A különös logika egyszerű magyarázata az, hogy csak a vendéggel, s a vendég miatt ült le pár percre. Senki sem haragudhat, hogy duplán hasznosítja a perceket. Lesz még mit futkározni, s druk­kolni a következő hetekben. — Tálán megemlíthetné a cikkében, hogy a szerszámok­tól a fokozatkapcsolóig min­dent a HÉV-műhelyekben ké­szítettünk el. A motorokat is. Nem aprócska dolog ez, ha azt nézzük, hogy ez az első ilyen munka a HÉV történetében. — Milyen lesz az M. IX.? A HÉV főmérnöke kétsze­resen is megválaszol erre. Kézbeadja az új kocsiról sok­szorosított műszaki tervet, s el is mond néhány apróságot az esemény előzményeiről. Vegyük előbb a tervben ol­vasható adatokat. Az M. IX. kétrészes ikerko­csi, amelyet nyolc motor hajt óránként 70 kilométeres maxi­mális sebességgel. A harmo- nikás megoldással összefo­gott ikerkocsik teljes hosszú­sága 36 méter lesz. 110 ülő­hellyel és 290 állóhellyel ren­delkezik. Mindkét oldalon 8— 8, 1,20 méteres ajtónyílás biz­tosítja a gyors le- és felszál­lást Az ajtók nyitását a le-, illetve felszálló utas végzi, míg zárásáról magasnyomású levegő gondoskodik. Menet­közben elektromos retesz aka­dályozza meg a nyitást A motO'/OS ikerkocsi bel­sejét műanyag lemezekkel, az üléseket műbőrrel borítják. gárzó biztosítja a kellemes klímát. És most adjuk át a szót Rí­vó Miklós főmérnöknek: — Ez volt az első lépés — s a szekrényben nyugvó nagy paksamétából elővesz egy gyorsan készült, elmosódott skiccet. — Miután megfelelő valutakeret nem állt rendel­kezésre ahhoz, hogy vásárol­junk, magunk láttunk hozzá az elővárosi vasutak korszerű­sítéséhez. A resztetekbe menő, még­is érdekes történetből kiderül, hogy a kívülálló motorkocsi­építő szakemberek nem vet­ték valami komolyan a HÉV de nagy örömmel a főmérnök. Sok konstrukciós és technoló­giai akadályt kellett elháríta­ni az útból, míg végre meg­született ez a mostani megol­dás. A gyorsjáratú motorko­csiknál igen gyors utascser ól­tesz lehetővé a konslrukci ugyanakkor egyidőben sok utast szállíthatunk, kényelmes körülmények között. Az iker­kocsi akkor lesz teljes, hogy­ha elkészül a két motoros kö­zé kapcsolható egy, vagy több pótkocsi. Mikor látjuk a vonalakon, s hol először? — A program szerint első a csepeli gyorsvasút, aztán ; ráckevei és gödöllői vonalai. Színei elütő, mégis harmo­nikus pasztell színek, az ülés­támlák a fejmagasság fölé nyúlnak, hogy az ülő utasokat védjék a légáramlattól, ugyan­akkor maximális kényelmet nyújtsanak. Hideg időben 52 darab ülés alá helyezett hősu­elhatározását. S hogy beszél­nek ma? A napokban a Duna­keszi Járműjavító vezetői tár­gyaltak a HÉV főnökségével, hogy január 1-től megkezd­hessék az iker motorkocsi szé­riagyártását. — Sokat mond ez nekünk — bólint egy kicsit fáradtan, forgalmát gyorsítjuk és kor­szerűsítjük az M. IX-es sze­relvényekkel. Most azonban nagy izgalommal várjuk az el­ső példány elkészítését és vizs­gáját. Novemberben, az első útról hírt adunk! T. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom