Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

1962. SZEPTEMBER 25, KEDD MtO> juntán KÖZÖSEK A GONDOK Amit átszervezés nélkül is meg lehet oldani Fogjon össze a város és a járás Látszólag egyszerű SUll Fe­renc váci járási pártbizottsági titkár szavaira az első hallás­ra kijelenteni: rossz az ötle­te. Csak amikor Stíil Ferenc érveit sorolja, akkor értjük meg:'valóban segíteni kell. ..Csak” a segítés módját kell megkeresni. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor a váci járás­ban js megpezsdült az élet. A gyári munkások, akik több­ségükben addig némileg visz- szaihúzódva élték munkás éle­tüket. azokban a napokban ez­rével igyekeztek falura. Nehéz harc volt — emlegetik ma is. Nemcsak a dolgozó paraszt­ságnak volt nehéz, hanem a munkásosztálynak is. Ök tud­ták, hogy jót akarnak és si­ettették volna a szövetkezést. Mégis, türelemre intették ma­gukat. Inkább lépésről lépés­re haladtak és így megbántás helyett igazi barátságok kö­tődtek. Sokat köszönhet Vác mun­kásságának a járás dolgozó parasztsága. De ami igaz, az igaz. A munkásokat is edzet­te formálta a nagy munka. Harcosabbak és megértőbbek, segítőkészebbek és politiku- sabbak lettek. Azután győzött a szocialista forradalom a járás falvaiban is s a legtöbb közös gazdaság azóta megerősödött. A gyárak­ban összegyűlt a temérdek munka és a munkások nagy’ része ismét „begubózott” Vá­con. Közülük ma már csak aránylag kevesen osztoznak a termelőszövetkezetek gondjá­ban. A falu támogatását eset­leg a gépek soron kívüli meg­javításában, gazdasági, anyagi segítésben látják és ritkábban a rendszeres kapcsolatban. Kevés gyári vezetőről lehetne elmondani, hogy a könyvelési, a politikai problémáit ismer­né patronált termelőszövetke­zetének. Kevésről lehet el­mondani, hogy átadná tapasz­talatait a munkafegyelem megteremtésében, a munka szervezésében. És a munkások is, akik az átszervezéskor ígér­ték: „majd megnézzük, ho­gyan boldogultok, egy-egy es­te elbeszélgetünk” — elmarad­tak. A járási pártbizottság tagjai örömmel beszélnek arról, hogy a város fejlődési volu­mene 1957 óta megkétszerező­dött. Ma már egymilliárd ér­téket termelnek a gyárak. Kit ne töltene el megelégedéssel, ha városa virágzását látja? Az •ipar fejlődése a város gazda­godását, kulturálódását jelenti. A járási pártbizottság örömét azonban csökkenti, hogy amíg a város ilyen rohamos ütem­ben fejlődik, a járás falvai- nál nem mondható el ugyan­ez. Azt szeretnék, ha mielőbb eljutnának a termelőszövet­kezetek tagjai is a városi em­ber művelődési, kulturális szintjére. Azt szeretnék, ha ebből a munkából mindenki egyformán kivenné a részét. Ezért javasolták Still Ferenc elvtárssal az élen azt, ami son­kákat meglepett: egyesüljön a Vác városi és járási pártbi­zottság. Ha egyesülne a két pártbizott­ság — mondotta Still Ferenc — jobban gazdálkodhatnánk az erőkkel, mint jelenleg. Hi­vatkozott arra, hogy a váro­siak többségükben már négy óra után szabadok. Sok órát fordítanak olvasásra, műve­lődésre, szórakozásra. A járá­si társadalmi munkások pe­dig estéről estére, egészen ké­ső éjszakáig járják a falvakat. Hiszen a községekben este kezdődik az élet! Akkor tart­ják gyűléseiket, akkor lehet otthonukban felkeresni a ter­melőszövetkezetek tagjait. Csupán ez az egy tény is sok gondot takar. A járásiak­nak nem jut annyi idejük mű­velődésre, nem kulturálódhat­nak úgy, mint a városiak. S ez nemcsak az egyénnek, ha­nem a közösségnek is hátrány. A mind bonyolultabb felada­tok is magasabb színvonalú munkát követelnek a politi­kai munkásoktól. A falusi dolgozók gondolkodásának formálása, a formálóktól, az alakítóktól is sok tudást, kép­zettséget igényel. Ha a váro­siakkal megoszthatnák a ten­nivalókat, mindannyiuknak jutna ideje a nélkülözhetet­len művelődésre. A városi pártmunkások kö­ré sokkal több társadalmi ak­tivista is gyűlik, akik sokszor képzettebbek, a társadalmi munkában is jártasabbak, mint a falusiak. Hogyan ' is lehetne a termelőszövetkezeti tagoktól annyi mozgalmi jár­tasságot, politikai érettséget megkívánni, mint a sok esz­tendeje szervezetten, közös­ségben dolgozó városi munká­soktól? A falusi pártszerveze­tek, bár az átszervezés óta számban és erőben jelentősen fejlődtek, sok gonddal küszköd­nek. Tagjaik egy része elérte már a nyugdíjas korhatárt, s a munkában elfáradt embe­rek megérdemlik, hogy végre pihenjenek. Egyik-másik alap­szervezetben az idősebbek már nem is értik úgy, mi megy végbe falun, ragaszkod­nak merev nézeteikhez és nem tudnak az újnak minden­kor szószólói lenni. Ezért is kellene a város se- segítsége. A sok-sok elvi poblé- ma, a kultúra terjesztése, — egyszóval a falusi élet maga­sabb szintre emelése a jelen­leginél sokkal több társadalmi munkást kívánna. A feladat elvégzése ma még kevés em­berre hárul, egy-egy aktivista temérdek tisztséget kénytelen vállalni. A sok meg­bízatás közül azután maga sem tudja melyiknek tegyen eleget és egyik-másikat bi­zony önhibáján kívül elhanya­golja. Ha egyesülne a két pártbi­zottság, a városi pedagógusok, a tanácsi dolgozók, az értel­miségi rétegek is munkálkod­hatnának a falu felemelésén. S végre nem csupán kampány- feladatok idején, de a‘hétköz­napokon is számíthatnának a falu átalakításában a váro­siakra. Still Ferenc járási titkár né­zetei sok vitát váltottak ki. Csővárnak, Kosdnak lehet ön­álló pártszervezete, de ilyen gyarapodó várostól el akarják venni? — kérdezték sokan. Az ellenérv hangoztatása ésszerű. Természetes, hogy nem lehet ilyen fontos város sajátos ügyeit figyelmen kívül hagyni. Ahol saját kórház, épülő gim­názium, technikum, sok-sok rohamosan fejlődő gyár van, ott szükséges az állandó, a sa­játos pártmunka is! Hogyan szűnjön meg a váro­si pártbizottság, hangzott az ellenvetés a különböző társa­dalmi szervek és a városi ta­nács tagjai? Hogyan egyesül­jön a járásival a városi párt- bizottság, ha a társadalmi szervek, a tanács ezentúl is külön dolgozik? Érvek érvekre gyűltek. Az érvekre újabb ellenérveket sorakoztatták fel és a sok gondos, alapos tanulmányo­zás után a megyei pártbizott­ság is úgy döntött: ne egye­süljön a két pártbizottság! De hát akkor maradjon minden a régiben? A járási pártbi­zottság továbbra is küszködjön eddigi gondjaival? Vagy van lehetősége a segítségre, a jobb együttműködésre? A járásban majdnem két­ezer, a városban pedig majd­nem másfélezer párttag él. Az elmúlt esztendőben 124, idén az első félévben 160 ta­got, tagjelöltet vettek fel a járásban. A gyarapodás sem oldja meg azonban a problé­mát. Még az a tény sem, hogy mind a járásban, mind a vá­rosban megsokasodott a társadalmi aktivisták száma. A két pártbizottság tagjai már azon tanakodnak, ho­gyan lehetne egyszerűsíteni az apparátust is. Gondolkod­tak azon, hogy összevonhat­nák a nyilvántartást, a tagje­löltkérelmek intézését, az adminisztrációs tennivalókat, az ügykezelést. Ésszerűbbé le­hetne tenni a mezőgazdasági osztályok munkáját. A műve­lődésügy intézésében is job­ban összedolgozhatnának. Az azonos témájú párt-végrehaj- tóbizottsági üléséket, vala­mint a pártbizottsági ülése­ket is olykor együtt tarthat­nák. Nem kellene kétszeres erőt fordítani ugyanannak az ismertetésére. Az ilyen javas­latok alapján az apparátust tovább lehetne csökkenteni. Kivált, ha szélesítenék, tár- sadalmasítanák a munkát. Az erősebb segítse a gyen­gét! A város ne pusztán a kampányok idején támogas­sa a falvakat, hanem minden időben érezze a fejlődő közös gazdaság a város segítségét. A gyárakban sok bejáró kommunista dolgozik. A kör­nyékben 1400 a regisztrált párttagok száma. Ha közülük csak nyólcszázan—kilencszá- zan kapnák pártmegbizatás- ként a termelőszövetkezetek támogatását, már az is jelen­tős lenne! A megbízatás önmagában azonban nem elég. Időről idő­re ellenőrizni is kellene, hogyan teljesítik feladatukat ezek a pártmunkások. A gyá­ri pártmunkával egyenértékű — megbecsült párt m unka­ként kellene számon tartani az ilyen megbízatásokat. És ne csak a gyári alapszerveze­tek kísérjék figyelemmel, ha­nem a városi pártbizottság is ellenőrizze a megbízatások teljesítését. A leghasználha­tóbb kádereiket küldjék falu­si pártmunkára! A városi ak­tivistákból pedig' néhányat azzal kellene megbízni, hogy a járási pártbizottság mellett tevékenykedjenek. Már eddig is számtalan jó, megfontolandó javaslat hang­zott el, ami könnyítene a já­rási pártbizottság terhén. A most következő pártértekez­letek egyik fontos feladata lesz erről is tárgyalni. Min­den kommunistával megér­tetni: az ipar állandó fejlesz­tése mellett szocialista építé­sünk fontos feltétele a falu megerősítése. A termelőszö­vetkezetek megszilárdítása pedig csak akkor lesz tartós, ha tagjai szakmailag képzet­tebbek, műveltebbek lesznek. Ha gondolkodásban is kiala­kul az egységes paraszti osz­tály. Ezt. a nagy feladatot pe­dig a falu magára hagyva nem tudja megoldani, csak a munkásosztály aktív segítsé­gével. Ezért nem gubózhat be Vác város saját problémáiba. Ezért nem törődhetnek csak saját gondjaikkal a gyárak vezetői. A pártértekezleteken minden kommunista felelősségét fel kell ébreszteni és kötelezővé tenni: egyiküknek sem lehet közömbös, hogy városuk kör­nyékén botladoznak vagy bol­dogulnak-e az ő bábáskodá­sukkal alakult termelőszövet­kezetek? Sági Ágnes — Szövetkezeti téli estéket szervez tagjai részére a Gyónd Földművesszövetkez.et. Programiba iktattak a méhész szakcsoport, valamint a spár­gatermelő szakcsoport részőre is néhány szakmai előadást. V izeskavics-osztályozótól a szputnyik golyóstollig A szentendrei járás üzemeinek tíznapos újítási kiállítása A szocialista iparosítás alapvető követelménye: a termelés növelése, a mű­szaki színvonal állandó eme­lése. A technikai színvonal emelése nemcsak a nagy összegű beruházásokkal ér­hető el, hanem az egész iparban fel kell használni erre a célra a meglévő le­hetőségeket. Ésszerűsítést, felújítást s magát az újító­mozgalmat. Az újítómozgalomnak, a szocialista ember alkotókész­sége megvalósításának szá­mos tanűjelét tapasztalhat­juk Pest megyében is. Legutóbb Vácott, a szak­maközi bizottság szék­házában rendeztek újí­tási kiállítást. Most áz MSZMP szentendrei járási végrehajtó bizottsága, a területén dolgozó üzemek összegyűjtött újításaiból ren­dez tíznapos kiállítást. A járás területén működő, minisztériumi irányítás alá tartozó üzemek újítási moz­galmának eredménye 1959-től napjainkig: Budakalászi Tex­tilművek 575, Pomázi Posz­tógyár 561. Budakalászi Gyapjúgyár 369, Szentend­rei Cementárugyár 326, Szentendrei Kocsigyár 492 és a Szentendrei Papírgyár 575 újítás. Csatlakoznak a bemuta­tóhoz a járás területén működő tanácsipari vál­lalatok is. Összeserj kilenc üzem 66 újí­tásét lathatjuk majd; gyárt­mányfejlesztéssel, gazdaságo­sabb termékelőállítással, munkavédelemmel, anyag­megtakarítással s a nehéz fi­zikai munka megkönnyítésé­vel kapcsolatos érdekes öt­leteket, elgondolásokat. Néhány érdekesség a hét végén megnyíló kiállítás anyagából: A vizeskapics­osztáiyozó. A cementéruipari vállalat három dolgozójának újítása. mely lehetővé teszi a nagy iszaptartalmú kavics felhasználását betontermékek előállításához. Melegágy! ab­lakkeret-fogantyú. Sanyi Lajos és Daiücovits István újítása (Szentendrei Kocsi­gyár), melynek ténylegesen elért gazdasági eredménye ez ideig 23 313 forint. Ülepítő tölcsér. A Szentendrei Pa­pírgyárban alkalmazta Cso-í mór Dániel, Hegedűs Ist­ván és Molnár Béla. Gaz­dasági megtakarítása: 794 705 forint. A három újító 40 ezer forint újítási díjban ré­szesült. Műanyag retikülkeret. Beve­zetése a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál évi 3—5 tonna réz megta­karítását jelenti Bárdosi Jó­zsef ötlete alapján. Szput­nyik golyóstoll. Bánki Béla újító javaslata alapján kezd­ték meg Szentendrén a Szputnyik négyszínű golyós­tollak gyártását, ügy bel-, mint külföldön nagy tetszést arattak, amit bizonyít az is, hogy két év alatt 63 000 garnitúra készült belőle. A Könnyűfémipari Miniszté­rium jóváhagyása alapján Bánki Béla 33 000 forint újítási díjban részesült. A kiállítás színhelye a Bu­dakalászi Textilművek kul­túrterme lesz 1962. szeptem­ber 29-től október 7-ig. Megtekinthető: naponta- 10 órától 18 óráig. (P. R.) mainap 1962. szeptember 25, kedd, Töhötöm napja. A nap kél 5.34, nyugszik 17.36 órakor. • A hold kél 1.51, nyugszik 16.32 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: változó mennyiségű fel­hőit, néhány helyen eső. Már több napsütés és a szél gyengülése. — Tanácstagi fogadóórák. Garai Gyuláné megyei ta­nácstag szeptember 25-én Törökbálinton, Solymári Béláné szeptember 26-án 16 órakor Gyálon, Pappert Ádám szeptember 26-án 17 órakor Ürömön, Márta Ká­roly szeptémber 26-án 8 órakor Perbálon, Lelkes Bé­la ugyancsak 26-án Mono- ron, Jónás József 26-án Ceg­léden, és Garai Gyuláné szintén 26-án Diósdon tarta­nak tanácstagi fogadóórát. — A nagykőrösi Dózsa Ter­melőszövetkezet a környék­beli termelőszövetkezetek­nek 2000 baromfit adott el továbbtenyé-ztésre. — A nagykőrösi Arany János művelődési házban október 1-én szabás-varrás, stitő-főző, társastánc és mű- vészitorna-tanfolyam kezdő­dik. — Nyolcszázötvenhárom- ezer forintot irányzott elő a Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a bel­város közvilágításának kor­szerűsítésére. A munkálato­kait megkezdték. — A szeptember 30-án sorra kerülő Tápió menti na­pok keretébe tartozó ünne­pi programba egy újszerű vetélkedőt iktat a Tápiósze- le és Vidéke Takarékszövet­kezet. A vetélkedő nyerte­sei pénzjutalmat kapnak ta­karékbetét formájában. — Lakóházat vásárol hat- vankilencezer forintért a puszatvacsi községi tanács, hogy abban lakást biztosít­son a községi óvónőnek. — Járda épül jövőre a Sári községben levő Biksza Miklós utcában. A jövő évi községfejlesztési alapból 95 ezer forintot irányoznak elő erre a célra, ötvennégyezer forintot pedig a Tanács út kövezésére fordítanak. — Befejezték az őszi ta­karmánykeverék és az őszi árpa vetését a ráckevei Ár­pád Termelőszövetkezetben, összesen hatvanöt, illetve 150 holdat vetettek el a fon­tos őszi takarmánynövények­ből a tsz tagjai. — Érdekes feladatkörrel bővítette tevékenységét a Ko- cséri Földművesszövetkezet. A belkereskedelmi kölcsön­zőboltok mintájára edény,* porszívó, mosógép és falfestő gumihenger kölcsönzését ve­zette be. Legutóbb elhatároz­ták a falu asszonyainak kí­vánságára. hogy a jövő év­től kezdve bevezetik a haris- nyaszem-felszedést is. A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora. Kisoro­sziban este fél nyolckor Molnár: Olympia című szín­műve, Sóskúton a termelő- szövetkezetben ugyancsak es­te fél nyolckor a Jobb mint otthon című vígjáték kerül előadásra. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÖ 8.U): Könnyűzene. 9.00: A gyer­mekrádió műsora. 9.20: A gyer­mekrádió énekszakköre. 9.40: Az Állami Népi Együttes műsorából. 10 .10: Rádiódráma. 11.21: Opera­részletek. 12.15: Klasszikus opera­részletek. 13.04: Regényrészlet. 13.20: Zenés összeállítás. 14.40: Az ifjúsági rádió műsora. 15.10: Olasz táncdalok. 15.40: Megtudtuk — el­mondjuk. 16.00: Daljátékrészletek. 17.15: Faluról falura. 17.55: Szüle­tésnapi beszélgetés. 18.10: Könnyű­zene. 18.40: Vidám jelenetek. 18.55: Neves szopránok. 19.25: A Szabó család. 20.25: Tánczenekar. 21.05: Folytatásos rádiójáték. 21.35: Fi­scher Annie zongorázik. 22.15: Magyar nóták. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Filmzene. PETÖFI-RADIÖ 14.20: A rádió jogi műsora. 14.35: Könnyűzene. 15.10: Előadás. 15.25: Kamarazene. 16.05: Madrigálkóru­sok. 16.25: Időszerű nemzetközi kérdések. 16.35: Rádióvígjáték. 17.20: Tánczene. 18.10: Elbeszélés — rádióra alkalmazva. 18.35: szó­rakoztató népi muzsika. 19.05: Elő­adás. 19.25: Közvetítés Stockholm­ból. 21.05: Könnyűzene innen — onnan, 22.15: Operahangverseny. TELEVÍZIÓ 18.45: Járatlan utakon a föld alatt. A Magyar Televízió kis- filmje. 19.00: Tíz jelvény történe­te. 19.30: Tv-híradó. 19.45: A tv agronómusa. 19.50: A Magyar Hir­dető műsora. ^0.05: „1. 2, x”. To­tózzunk zenére, humorra, táncra! Vidám műsor a Sportcsarnokból. Kb. 22.00: Szülők — nevelök, négyszemközt. Kérjünk vagy pa­rancsoljunk? 22.30: Hírek. Tv-hír­adó ismétlése. , — Tizenhatezer forintba került az isaszegi Damjanich János Termelőszövetkezet belsőmajori új kútjának és vízhálózatának építése. — Hétvégi autóbuszkirán­duláson vettek részt a rác­kevei Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagjai. A közel negyven kiránduló tsz-dol- gozó megtekintette a Duna­kanyart, bejárta Visegrádot, Esztergom és Dobogókő ér­dekességeit. — Javul a nők aránya a termelőszövetkezetek vezeté­sében. A megye 191 terme­lőszövetkezetében 293 női ve-, zető tevékenykedik. — Ma. kedden délelőtt tíz órakor adják át Budakeszin a Liget utcában, a most fel­épült lottóházat Horvai Já­nosáé nyertesnek. — Termelőszövetkezeti és földművesszövetkezeti össze­vont tapasztalatcserét í-endez a választott vezetőtestület számára októberben az Alsó- némedi Földművesszövetke­zet Inárcson, a helybeli ter­melőszövetkezetekben. illetve a földművesszövetkezetben. — A törökbálinti Mecha­nikai Művekben nagy a ta­nulási kedv. A gyár dolgozói közül huszonhármán egyete­men, hatvanötén technikum­ban, heten gimnáziumban, tizenhatan pedig általános is­kolákban 'tanultak az elmúlt tanévben, s az idén, az 1962/63-as tanévre további nyolcvannyolc dolgozó je­lentkezett az állami oktatás valamilyen formájára. — Tegnap, hétfőn tartotta meg küldöttválasztó taggyű­lését a pátyi Petőfi Termelő­szövetkezet, ahol megválasz­tottá^ azokat a termelöszö- vetkezki tagokat, akik a já­rási pártértekezleten képvi­selni fogják a közös gazda­ság kommunistáit és egész tagságát. — Ma délelőtt tíz órakor sajtótájékoztatót tart a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége a SZOT- székházban. A SZOT a VIII. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny tapasztalatairól tájékoz­tatja majd a nyilvánosságot. — Tizenkét új textilgép prototípusát készíti el az idén a Váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár. Az üzem mindenekelőtt szövőgépeket' és az ehhez szükséges be­rendezéseket gyártja. — Csütörtökről péntekre virradó éjszaka ismeretlen tettes behatolt özvegy Szűcs Istvánná 73 éves nyugdíjas, szigethalmi lakos házába és ott az idős asszonyt megölte.. Előzőleg a kutyáját is agyon­csapta. A rendőrség az is­meretlen tettes kézrekeríté- sére erélyes nyomozást foly­tat. A PÁLMÁK VITTÉK EL a pálmát A Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botani­kus kertje is részt vett a va­sárnap zárult 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon, növénykülönlegességeivel. A botanikus kert a Tudomá-. nyos Akadémia pavilonjában és ä kertészeti pavilonban helyezte el érdekes növé­nyeit és mindkét helyen nagy tetszést és gyönyörkö­dést váltott ki. A vasárnapi zárás alkalmával a zsűri há­rom aranyérmet és tizenkét ezüstérmet ítélt e botanikus kertnek. Az aranyérmekből kettőt a pálmák kaptak meg, a harmadik aranyérmet pedig az „Iron Cross” nevű begó­nia érdemelte ki. — „Dózsa Népe” címmel a magyar paraszti mozgalmak történetét ismertető előadás­sorozatot rendez a Tápiósze- csői Földművesszövetkezet a községi művelődési házban. Az előadásokat filmvetítés­sel kötik egybe. — Békenapokat rendez­nek a jövő hónapban sorra kerülő KPVDSZ kulturális napok keretében Cegléden, Nagykátán és Vácott.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom