Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
2 ™&CMao 1962. SZEPTEMBER 16, VASÁRNAP Az inárcsiak is segítik a gyengébbet Közösgondok — Együttes erővel Danuvia az új elnöknek — Új utakon Táborfalván A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben kimondja: „Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk ... a szövetkezeti dolgozók szakmai műveltsége emelésének’’ Az irányelvek — mint az élet annyi más területén — e tekintetben is találkoznak a falu népének,, a szövetkezeti parasztok törekvésével. Az utóbbi években — pontosan a szövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése óta — örömmel tapasztalhatjuk, hogy mind több szövetkezeti gazda tölti a hosszú téli estéket tanulással. Olyan idős szövetkezet; parasztok is forgatják a könyvet, akik,korábban, az egyéni gazdálkodás időszakában, erre nem is gondoltak. Az elmúlt oktatási évben — amely az ezüstkalászos tanfolyamoknál, különböző szak-tanfolyamoknál lényegében. a késő őszi, a téli és a kora tavaszi időszakot jelenti — Pest megyében 7700 szövetkezeti paraszt, állami gazdasági és gépállomási dolgozó tanult. A tanulók javarésze szövetkezeti gazda. A tanf«>- lyamok tananyaga felölelte á szövetkezeti gazdálkodás minden ágazatát. Különösen figyelemre méltó, hogy a tanfolyamokra beiratkozottak túlnyomó többsége le js tette az előirt követelményeknek megfelelő vizsgát. Miért e tanulási kedv? Ezt leginkább azzal lehet magyarázni: magúik a szövetkezeti gazdák, a gépállomások és állami gazdaságok dolgom zói is érzik, hogy munkájuk ellátásához kevés az a szakmai tudás, amivel rendelkeznek, amit az egyéni gazdálkod ;i sból hoztak a mezőgazdasági nagyüzemekbe. A forradalmi átalakulás, a szövetkezeti gazdálkodás győzelme útón, a termelés forradalmasítása kávéiké-. zik. Ennek' ’ -Vágy-tm« •' napjainkban. Gyors ütemben gépesítik a mezőgazdaságot, s nem egyszerű, hanem bonyolult, több munkafolyamatot is végző gépeket kapnak a szövetkezeti gazdaságok. A növénytermesztésben utat tör a kemizálás. Nagyadagú műtrágyákat használnak fel a termelés növelésére, a legkülönbözőbb vegyszerekkel védekeznek a növényi és állati kártevők ellen. Az állattenyésztésben is gyorsütemű a fejlődés — és a jövőben még inkább az lesz. A takarmányozásnál máris nagy szerepe van a keverék takarmá ny oknak. az antibiotikumoknak. A szövetkezeti gazdák, akik pár esztendővel ezelőtt még egyénileg dolgoztak, az egyéni gazdálkodásiban alkalmazott termelési eljárásokat hozták magukkal. Nagyon sok hasznos termelési eljárást lehet alkalmazni a nagyüzemben is ezekből, de ez ma már kevés. Az egyéni gazda úgymond „mindenhez értett”, i&etve értenie kellett ahhoz, hogy kis gazdaságát irányítani tudja. Mindenhez kellett „értenie”, az állattenyésztéshez. a növénytermesztéshez, ha kertészkedett, akkor ahhoz is. Ez a hozzáértés azonban az egyéni gazdáknál — kevés kivétellel <— elég felületes volt. Inkább az apáról, nagyapáról maradt termelési tapasztalatokat használták fel, mintsem a korszerű gazdálkodás szinte tudományos módszereit. Kérdezzük csak meg azokat a szövetkezeti gazdákat, akik nem jártak ezüstkalászos tanfolyamra. vagy nem végeztek egyéb tanfolyamokat: milyen kémiai folyamatok játszódnak le a talajban a műtrágyázás hatására. A nagyüzemi gazdaságokban ma már nincs szükség arra-, hogy egy-egy szövetkezeti gazda „univerzális“ szakember legyen. Az a fontos. hogy szakmunkása legyen annak, amit végez. A növénytermesztő a növény- termesztésnek, az állattenyésztő az állattenyésztésnek és így tovább. A nagyüzemben szétválik a munkakör, de az egyúttal azt követeli meg, hogy azt az egyet, amelyben az illető dolgozik, igazán jól ismerje. Az oktatás is igazodik a mindennapi élethez, külön-külön tanfolyamokon képezik ki a növénytermesztőket, állattenyésztőket, szőlő- és gyümölcstermesztőket stb. De a szakosítás még az egyes munkaterületeiben belül is — mint például az I állattenyésztés — tovább folyik. ■ Teljes ember az, aki elsajátítja a sertéstenyésztés tudományát és csupán ebből az egy „szakmából” is biztosítani tudja boldogulását. A termelésben végbemenő szakosítás már eddig is nagy eredményeket hozott, de a szövetkezetekben, még korántsem használták ki ennek lehetőségeit. Ennek főként az az oka, hogy nincs elég szakmunkás. Mert amikor elmondjuk, hogy a szövetkezeti parasztok egy része kedvet kapott a tanulásra és igyekszik tudását gyarapítani, azt is ei kell mondani, hogy ez a szám még mindig kevés. Nem arra gondolunk, hogy az idős tsz- tagok tanuljanak, de arra igen, hogy minél több fiatal fogjon Ibönyvet, növelje szakmai tudását. Hogy ilyen jelentősége van az oktatásnak, ezt két példán keresztül próbáljuk érzékeltetni. ügy mondják, minden asszony ért a baromfi- neveléshez. Valóban, a kisüzemi gazdálkodás keretei között a baromfitenyésztés elért egy bizonyos színvonalat. Mégis, amikor a szövetkezeti gazdaságokban megpróbálkoztak nagyüzemi méretekben baromfit tenyészteni, csaknem minden szövetkezetben kudarc követte a próbálkozást. Mindaddig nem sikerült előre lépni e téren, amíg jpi nem képezték a gondozókat a nagyüzemi barörrifihevéiés csín jára-bínjá- ra. A megyében mintegy 120 asszony vett részt tanfolyamokon, s jórészt nekik köszönhető, hogy a baromfitenyésztés egyik fontos termelési ágazat lett a szövetkezeti gazdaságokban. Amit elmondhatunk a baromfitenyésztésről, sajnos nem mondhatjuk el a sertés- tenyésztésről. A sertéstenyésztés fejlődését, főként a hozzá- nemértés, a szakszerűtlen gondozás akadályozza. Ma még a szövetkezetek javarészében lebecsült munkakör a sertés- tenyésztés. Becsület és tisztelet azoknak, akik ma igyekeznek helytállni ezen a poszton, de a szövetkezetek többségében addig nem sikerül gyökeres fordulatot elérni, amíg az „őrségváltás” meg nem történik, vagy a jelenlegi gondozók nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy gyarapítsák tudásukat. A mindennapi élet számtalan példájával bizonyítja, hogy egy-egy szakember, vagy a munkáját értő szövetkezeti tag szinte csodákra képes, a termelést soha nem látott szintre tudja emelni. A termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen a beruházás, az anyagi segítség. Bármilyen segítség megfeneklik azonban az értetlenségen, a hozzá nem értésen. A legkitűnőbb gépek is tönkremennek idő előtt, ha hozzá nem értő embert ültetnek rá. Ha ilyen fontos szerepe van a szaktudásnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, nem szabad a véiétlen- re bízni a szakmunkásképzést. Ezt a fontos feladatot a tanácsok jogkörébe utalták, de a tanácsok keveset tehetnek ebben az ügyben, ha nem segítik őket a termelőszövetkezeti vezetők. Sajnos, elég sok szövetkezetben a vezetők sem igyekeznek, hogy minél több szövetkezeti tag végezze el a szakmunkás-tan folyamot. A megyei tervben a tavalyinál mintegy ezerrel több szövetkezeti paraszt oktatása szerepel. Szép ez a növekedés de ha az élet követelményeit állítjuk szembe az ezres fejlődéssel, akkor korántsem elegendő. Csupán hat-hétszáz traktorost kellene kiképezni a télen ahhoz .hogy a mostani gépekkel két műszakban lehessen dolgozni. De ha azt tekintjük, hogy újabb és újabb gépeket kapnak a szövetkezetek és a gépállomások, akkor ennél lényegesen többet, Azérl, hogy minél több szövetkezeti gazda vegye kezébe a könyvet, minél több legyen munkaterülete szakmunkása, ezt a fontos kérdést társadalmi üggyé kell tenni. Felkelteni az érdeklődést az emberekben a tanulás iránt. Van már erre kialakult gyakorlat is. Néhány szövetkezetben a közgyűlés határozata értelmében a szakmunkásvizsgát tett tagok öt-tíz százalékkal nagyobb javadalmazást kapnak ugyanazon munkakör I ellátása mellett, mint akik nem végezték el a szakmunkás tanfolyamot. Igaz, elsősorban az emberek értelmére kell hatni, de az ilyennemű anyagi érdekeltség érvényesítése sem rossz módszer. De nemcsak a termel ő&zövetkeze- ti tagakat kell érdekeltté tenni abban, hogy tanuljanak, hanem a termelőszövetkezeti vezetőket is, hogy minél többen tanuljanak szövetkezetükben. Nagyon célravezető lenne — úgy értesültünk, hogy ilyen terv már van is — ha az egyes beruházások, létesítmények odaítélésénél figyelembe vennék, hogy a szövetkezet vezetősége gondoskodott-e szakmunkásokról. Ha nem, úgy az a szövetkezet kerüljön előnybe, amelyben a szakmunkások rendelkezésre állnak. A beruházások gyors kihasználása érdekében nagyon nagy jelentősége lenne ennek. A Központi Bizottság i rányelveiben felhívja a figyelmet a szövetkezeti gazdák szakmai műveltsége emelésére. Ez a fontos kérdés nem a holnap, hanem a ma feladata. Ilyen értelemben kell megvalósításához fogni. A tsz-irodában egy kissé meglepődve hallottam, hogy oda vitette ágyát az elhök. Nem titkolom, hogy ébredező ellenszenvvel tamáskod- tam magamban: ugyan, mi indokolhatja azt, hogy a tsz- elnök ágyban fekvő betegként is kezében tartsa az ügyek intézését? Nem túlságosan színpadias ez a dolog? Nem ismertem én addig Garai Gyula elnököt, sem a termelőszövetkezet helyzetét, ipáitj át, hát ezért gondolkoztam úgy az első pillanatokban. Trombózist kapott a lábára az elnök, hetekig kórházban feküdt, s ha nem erőlteti olyan hévvel a hazatéy rést, az orvosok még talán most is ott tartanák. Végül is addig érvelt, erősítette igazát, mígnem egy önzetlen orvos, dr. Bodor György adjunktus melléje állt. Ritkaság- számba jövő áldozatkészséggel rendszeresen lejár Dabas- ra, ahol egyéni gyógykezelésben részesíti a munkájáért lelkesedő falusi vezetőt. Mindezek megértéséhez és kellő méltányolásához azt is kell tudni, hogy a dabasi Szikra Termelőszövetkezet most lábolt ki a bajból, amelybe főként a régi vezetőség lelkiismeretlensége döntötte. Tavalyelőtt ősszel négy és félmillió forintos mérleghiánnyal, valamint félmillió forintos később feltárt adóssággal vette át a szövetkezet vezetését Garai Gyula. Ez a mérleghiány és adósság a régi vezetők lelkiismeretén szárad, akik ebek harmincad- jának nézték a közös vagyont. Közülük ötnek havi kétezer forintos biztosított bére volt, amelyért nem tettek feleérőt sem a közösség érdekében. Korrupt cimboráikkal valóJóformán esztendeje sincs még, hogy szárnyrakelt a jelszó: „Az erősebb segítse a gyöngét". Azóta országos mozgalommá nőtt ez a kezdeményezés és 'különösen nálunk, Pest megyében — ahonnét tulajdonképpen elindult — jelentkezik máris jótékony hatása. A kákái Kossuth Termelőszövetkezet példáját valamennyi újságolvasó ismeri már. Tavaly még nagyon gyöngén működött ez a gazdagság, mérleghiánnyal zárta az évet. Amióta Vaszil László, a szentlőrinckátai Üj Világ Termelőszövetkezet elnöke elvállalta a kákái szövetkezet pat- ronálását, azóta megváltozott itt a helyzet. Az aratással az elsők között végeztek a járásban, helyreállt a munkafegyelem, s a tagok hangulata most már bizakodó. A Népszabadság egyébként rendszeresen hírt ad róla, hogyan erősödik a szentlő- rinckátaiak segítsége nyomán a kókaiak szövetkezete. A példákat ma már tucatszám sorolhatnánk, hol, hogyan segíti a már megerősödött, több tapasztalattal rendelkező gazdaság a még gyöngébb termelőszövetkezetet. Cegléden a Dózsa Népe Tsz a helybeli Alkotmány Termelőszövetkezetet patronálja, szakmai tanácsadással, de ha szükség van rá, konkrét segítséggel is támogatja az Alkotmány Tsz gazdáit. Legutóbb például az aratás gyors lebonyolításához küldött át gépeket a Dózsa Népe az Alkotmány Tsz földjeire. A biai Dózsa Tsz a torbágyi Lenin Termelőszövetkezetet patronálja. Most például kertészt bocsát a torbágyiak rendelkezésére. Inárcs. országosan jóhírű szövetkezetével a Március 2h Termelőszövetkezettel már tavaly rangot szerzett magának. A dabasi járásban ez a gazdaság közelíti meg leginkább a nagyüzemi termelőszövetkezeti j gazdaságot. Az idén már a legfejlettebb elszámolási formát alkalmazzák itt, készpénzfizetést kapnak munkájukért a tagok. Az inárcsi termelőszövetkezet Sággal megszállták a Szikra Termelőszövetkezetet, s loptak, ahol tudtak. Súlyosak ezek a vádak? Valóban azok, de sajnos, igazak is. A termelőszövetkezet nyilvántartásában ma is kimutatható például, hogy Tulkán Pál, a Debreceni Talajjavító Vállalat volt felelős vezetője havi ezerötszáz forintot markolt fel illetéktelenül a tsz pénzéből. Mi köze volt a dabasi Szikra Tsz-hez a Debreceni Talajjavító Vállalat volt igazgatójának? Milyen jogcímen kapott két esztendőn keresztül ezerötszáz forintot? Tisztességes ésszel ezt el sem lehetne képzelni. A korrupt cimborák azonban találtak erre is módot, akárcsak más hasonló esetekre. Kinevezték Tulkán Pált a tsz szaktanácsadójának, s habár a két év alatt kétszer sem fordult meg a t.sz földjén, rendszeresen folyósították neki a pénzt. No, régi ügy ez már, amelyet nem érdemes részleteiben toválbb boncolgatni. Csupán ' a tanulság végett idézzük mégis, amelyet ma sem téveszthetünk; szem elől. Ilyen, bevezető után már nem kell túlságosan bizonygatni, hogy a bűnre hajlamos, befurakodott elemek semmibe vették a törvényeket, az emberek igazságérzetét, a szövetkezeti demokráciát, a lelkiismeretes munka kötelességét és mindent, ami a közösség javára válik. Népi államunk igazságszolgáltató keze végül is utolérte őket és ezzel a termelőszövetkezet életének ez a nem fényes szakasza lezárulhatott. Azt azonban csak a mai vezetőség, a mostani elnök tudszinte megalakulásától kezdve segítette a szomszédos gyöngébben dolgozó gazdaságokat. Anélkül, hogy erre felkérték volna, önként nyújtott szakmai támogatást a járásban megalakult termelőszövetkezeti csoportoknak. Tavaly jelölték ki bemutató gazdasággá, s azóta igen sok Hasznos szakmai tanácsot adott az idelátogató szövetkezeti vezetőknek, tagoknak egyaránt. Amikor az új mozgalom híre Tnárcsra is eljutott, Perényi István tsz-elnök nyomban elhatározta, hogy valamelyik, a környékén még gyengébben dolgozó termelőszövetkezetet az inárcsi tsz patronálni fogja. fgy esett a választás a táborfalvi Május 1 Termelőszövetkezetre. Ez év januárjától kezdve tartanak fenn szorosabb kapcsolatot az inárcsiak a táborfalvi gazdasággal. Mi tagadás, elég sikertelenül zárták a múlt esztendőt Táborfalván, hiányzott a szövetkezet éléről a hozzáértő vezető, híjján voltak a tapasztalatoknak is. Perényi István, az inárcsi Március 21 Tsz elnöke legelőször is azt nézte meg, hogyan lehetne a vezetést megerősíteni. Sztancsik József, aki az inárcsi termelőszövetkezet sári üzemegységét vezette, régen bebizonyította már, hogy tud az emberekkel bánni, ismeri jól a mezőgazdaságot, szereti a szakmáját. Perényi István őt ajánlotta Táborfai- vára, akit aztán a Május 1 Tsz tagjai nem is elleneztek. Jellemző, az inárcsiak önzetlenségére, hogy bármilyen probléma, nehézség mutatkozott, nyomban segítettek megoldani. Az első napokban például az új elnöknek nem volt.-mivel megtennie a TáSzeptember első felében az | ország négy helyén — Zsám-1 ná megmondani, hogy valójában. milyen károkat okozott a tsz-nek a szocialista erkölcs megsértése. Csak ők tudják igazán, hogy a bizalmukat vesztett embereket milyen nehéz volt újra hittel, munkakedvvel eltölteni. Nézegetem az idei eredményeket, latolgatom a további esélyeket és feleletet várok a kérdésre: hogyan sikerült két év alatt nemcsak megszüntetni a mérleghiányt. hanem szilárd jövedelmező gazdasággá tenni ezt a termelőszövetkezetet? — Nem járunk repülőgépen, hanem kerékpárral, nem költünk taxira, hanem villamossal járunk és egyetértünk az emberekkel. Nálunk a közgyűlésen mindig teljes a létszám, sőt meghaladjuk azt, mert még a családtagokat is szívesen látjuk. Közösen tervezünk, döntünk minden ügyiben, ami a közgyűlés elé való. Mindenki tudja, hogy mit kell tennie, mit kap a munkájáért, s abban is biztos, hogy meghallgatják az igazát. Mindenki izgul, ha aszály van, s mindenki öröme az is, hogy már kazlakban áll a takarmány. így beszél Garai Gyula, aki egyébként restelli betegségét, amely így korlátozza a moz gásban. Mondják, hogy a minap már besegíttette magát az autóba, hogy saját szemével láthassa a kukoricát, meg a szántást. De nekem mégiscsak az tetszett; a legjobban, amikor így szólt: „Mi nem a „szakértők” kegyeiért, hanem a tagság érdekeiért versengünk egymással.” ö maga azt vallja, hogy a tagság a gazda, ő csupán a közösség szerény szolgálattevőj e. Nagymiklós István borfalva és az Inárcs közötti utat. A Március 21 Tsz erre vásárolt egy Danuvia motort a táborfalvi tsz elnökének. (Azóta már a táborfalviak visszafizették a motor árát a az inárcsiaknak.) Az új elnök az inárcsi termelőszövetkezet segítségével lassanként visszaszerezte a tagok szövetkezetbe vetett bizalmát, s hónapról hónapra — ha szerény számok jelzik is még fejlődését —, a Május 1 Tsz eredményesebben gazdálkodik. A nyáron bár nagy szükség volt Inárcson is a kombájnra, egy SZK 3-ast soron kívül átirányítottak Táborfal vára. Az inárcsiak főkönyvelője, Bobák István a könyvelésnek segít, míg az inárcsi brigádvezetők szakmai tanáccsal segítenek kialakítani a Május 1 Termelőszövetkezet jövő esztendei gazdálkodását. Legutóbb például arról volt szó, hogyan honosíthatnák meg Táborfalván a káposztatermelést. Ma még több akadálya van ennek, de éppen az inárcsiak segítségével Táborfalván nem modtak le a tervről. Ezekben a napokban három-négy napra egy siló- kombájnt ad kölcsön az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet Tábor- f alvónak. Korai lenne még választ adni arra, hogy számokban lemérve, mit jelentett eddig a táborfalvaiaknak az inárcsiak segítsége. Mindenesetre úgy néz ki, hogy éppen a segítség nyomán az idén már mérleghiány nélkül zárja az évet a Május 1 Termelőszö- •vsetkezet.- ...........Súlyán...Pál b ékon, Kőszegen, Hódmezővásárhelyen és Berettyóújfalun — nyílt termelőszövetkezeti vezetőképző-iskola. Ezekben az intézményekben főként elnökök, kisebb számban elnökhelyettesek, vezetőségi tagok és brigádvezetők tanulnak. A négy iskolán az idén ösz- szesen 350 termelőszövetkezeti vezetőt képeznek, valamivel kevesebbet, mint tavaly. A csökkenés oka, hogy a vezető- képzés „hagyományos” módját fokozatosan korszerűbb, a növekvő szakmai igényeknek jobban megfelelő forma váltja fel. A zsámbéki vezetőképző-iskola helyiségeinek egy részében most ősszel nyílt meg a felsőfokú üzemgazdasági technikum, az első intézmény Magyarországon, amely kifejezetten agrár-üzemgazdászi képesítést nyújt. Nappali tagozatán olyan érettségizett fiatalok tanulnák, akik az iskola elvégzése után beosztott szakemberként dolgoznak majd a termelőszövetkezetekben. A januárban megnyíló levelező tagozat hallgatói azonban elsősorban szövetkezeti elnökök lesznek. A felsőfokú technikumon elsajátítják majd mindazokat az agrárközgazdasági, üzemszervezési, üzemtani, számviteli.és egyéb ismereteket, amelyeket a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek munkájának irányításában a legjobban hasznosíthatnak. takásfelvétel! Felveszünk: szűcs, táskakészítő, kalapos, ingvarró, kézimunka-elő- nyomó, paplankészítő hosszú gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat Jelentkezés levélben: Cegléd, Postafiók 66. Mihók Sándor A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLÓJA Megnyíltak a termelőszövetkezeti vezetőképző iskolák A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről Megtanítani: mié hogyan?
