Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

1962. SZEPTEMBER 16, VASÁRNAP 3 Budapestről Százhalombattára költözött a Dunamenti Hőerőmű Vállalat Dolgozói építés közben tanulják meg a szabadtéri berendezések kezelését A 200 méteres kéménynek már több mint a negyedrésze elkészült Hazaérkezett a Nemzeti Színház társulata Szombaton hajnalban meg­érkezett romániai vendégsze­repléséről a Nemzeti Színház társulata. A művészeket a Fe­rihegyi repülőtéren Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete több vezető munkatársa fogadta. Ott voltak a repülő­téren a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének vezető munkatársai is. A. Nemzeti Színház társula­ta a román fővárosban nagy sikerrel játszotta az Oidipusz király, a Galilei élete és a Kormos ég című színpadi mű­veket (MTI) — Hosszabb szünet után, mét megkezd, működését a gödöllői Juhász Gyula iro­dalmi színpad, a gödöllői volt királyi kastély díszter­mében. Alapos felkészülés után, október I9-én tartják meg évadnyitó előadásukat, amelyen Arany János és Ga- rai János költészetét mutat­ják be. Decemberig Puskin- est és József Attila-est meg­rendezésére is sor kerül. Júliusban arról írtunk, hogy a mendeiek iskolabőví­tésre készülnek, mert to­vábbi három tanteremre van szükségük a zavartalan tanítás biztosításához. A szükséges pénzösszeg jó ré­sze akkor már rendelkezé­sükre állt. A régi, Fő utcai iskola bővítését azonban a termek északi fekvése miatt .nem engedélyezték s ezért újabb terveket dolgoztak ki és nyújtottak be a megyei tanács műszaki csoportjá­hoz. Ezeket a terveket elfogad­ták ugyan, de máshová je­Százhalomibattán szemláto­mást sokasodnak, nőnek a Du­námé nti Hőerőmű épületei, alakulnak a műszaki berende­zések körvonalai. A 200 méter magasra ter­vezett óriáskéméeiyből már több mint 60 méternyi tor- nyosodik a nagy kiterje­désű telep fölé. A kilenc méter belső átmérő­jű kéményben megindult a lift. szállítja az anyagot a be­tonozáshoz. Odafent piros- fehércsíkos ponyva öleli kö­rül a kémény külső kerületét, hogy a betonozókat védje a magasban fúvó erős széltől. A kémény az év végére elkészül. A kivitelező vállalatok más munkahelyeken is a terv sze­rinti ütemben dolgoznak, eí­Régi kívánsága teljesült Péteri községnek. Végre lesz művelődési házuk. Illetve, lölték ki az iskola helyét. Ezen a területen a községi tanács nem akarja megkez­deni a munkát, mert ide — akárcsak a művelődési ház­nál — hatalmas, kővel fe­dett töltést kellene építeni. A földmunkák viszont rend­kívül sok időt és társadal­mi munkát emésztenének fel. Az iskolaépítés ügye tehát nem mozdul mindaddig, amig az összes érdekelt fél meg nem egyezik abban, melyik terület a legalkal­masabb a három új tante­rem felépítésére? <K. M.) maradás általában nincs. Már szerelnek két 10 000 köbméte­res olajtárolót, amelyben az erőmű üzemanyagát, a szom­szédos kőol'ajfinomítóból érke­ző olajat tartják majd. Befejeződött a vízkivételi mű szivattyúházának és nyomócsőaknájának be­tonozása, egy nagy teljesítményű szov­jet lépegető exkavátor pedig most ássa az 1200 méter hosz- szú, 50 méter széles csatorna medrét, amely a Dunából a vízkivételi műhöz juttatja az erőmű munkájához szükséges nagy mennyiségű vizet. Az Április 4 Gépgyár nyár köze­pe óta szereli a vízlágyítót, s jól haladnak az üzemépület kazánházi oldalának munkái nem is lesz, hanem mér van. Ott áll a község középpont­jában, rózsaszín vakolatával, világító nagy ablakszemek­kel. Ütött-kopott épület volt a helyén. A lakosság segítsé­gével azt bontatta le a ta­nács egészen az alapjáig, s ar­ra emelték az új házat. A te­rem padozata 60 centiméteres lejtéssel épült, míg a széke­ket 15 centi eltéréssel állí­tották be. így a mozi- és a színielőadást kitűnően lehet élvezni, nem fogják el egy­más elől a kilátást.. A mo­ziüzemi gépeket, a termet a MOKÉP rendezte be a leg­modernebb felszereléssel. Há­rom klubszobáján a helyi párt- és a KISZ-szervezet, a Hazafias Népfront és a töb­bi tömegszervezet osztozko­dik. Az építkezés eddig 163 000 forintba került, amelyet köz­ségfejlesztésből fedeznek. A lakosság 28 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. is. A tápházi részen a belsői munkánál tartanak. A vezénylő épület tető alá került, gyors ütemben épí­tik a szerelődarub pályá- lyát és megkezdték a sza­badtéri alállomás szerelé­sét. A munkák ilyen előrehala­dott állapotában a korábban megalakult Dunamenti Hőerő­mű Vállalat, amely eddig bu­dapesti irodahelyiségeiben ké­szült feladataira, a napokban Csenterics Sándor igazgató és Verle Győző főmérnök veze­tésével kiköltözött Százhalom­battára. A vállalat dolgozód az igazgatási épület elkészültéig barakkhelyiségekben rendez­kedtek be, hogy a helyszínen támogassák az Erőmű beruhá­zási Vállalat és a kivitelezők tevékenységét. Más erőmű- beruházásoknál egyes elké­szült üzemrészek átvételekor gyakori volt a súrlódás a be­ruházó és az üzemeltető vál­lalat között. Ezt most a helyszíni együttműködéssel el akar­ják kerülni. Egy évvel az üzembe helyezési előtti kiköltözésnek másik cél-; ja. hogy a következő hónapok- i ban megszervezzék, betanítsák, • munkába állítsák az erőmű j műszaki és munkásgárdájá- j nak törzsét. A terv az, hogy az; üzemi lakatosokat és szerelő-i két beosztják a kazánszerelők, j valamint a Láng Gépgyár túr- j binaszerelői mellé, hogy mire j az újszerű szabadtéri berande-j zések elkészülnek, tökéletesen\ megismerjék őket. így akarják j elérni, hogy amikor az első gépegység üzempróbája a jő-; vő nyár végén megkezdődik, i a személyzetet teljes tudással i állíthassák melléje. Ez évben: megkezdi munkaiját az erőmű központi műhelye is és a kivi-; telező vállalatoknak dolgozik i majd, a mérnököket, a tech-i nikusokat pedig műszaki el­lenőrzésre osztják be. (MTI) Végül is hol épül az iskola Menüén? Új művelődési ház Péteriben VASÁRNAPI POSTA TARTUFFE ÉS REVIZOR A MÜHELYREN A biblia ügy tanítja: az el­ső emberpár nemcsak azzal bűnhődött., hogy kiűzték őket a Paradicsomból. Arra is ítél­tettek, hogy arcuk verejtéké­vel keressék mindennapi ke­nyerüket. És. ha nem is „iste­ni büntetésből”, de évezrede­ken át valóban kín volt a munka. Ami emberi rangra emelte, ami elsőként válasz­totta el az állatvilágtól, az a munka volt, és éppen ennek nagyszerűségét, méltóságát ra­bolta el tőle a kizsákmányo­lás. Mert ki találhatott örö­möt a robotban? * Hogyan került ilyen üdítő, szemet gyönyörködtető dísz oda, ahol negyven férfi és egyetlen nő sem dolgozik? Mit keres mindez egy gyár­ban? Éppen egy műhelyben, ahol az olajos ruhájú munká­sok hideg, durva gépeket for­málnak, javítanak? Ahol min­den pillanatot a munka fog­lal el? Mert ki ne kedvelné a virágot? Szép az a városi árus­nál, az utca díszítésére formáit kőedényben, a falusi kertben, a ház ablakában. Az otthonok békességébe. nyugalmábá_ tar­tozik. De mit keres a Prés- és Kovácsoltárugyár TMK gene- ráljavító műhelyében az a sok cserepes virág? S mi az oka. hogy a műhely padlója olyan tiszta még a műszak végén is, akárha most súrolták volna? Miért nem ká­romkodik az a munkás, akire rászólt a társa, hogy ne tá­masszon semmit a falnak? Miért kapta el olyan riadtan az alkatrészt a karcolatlan fal­tól? tla ezt kérdik a műhely munkásaitól, egymást előzve festik le, mi minden történt ez év május elseje óta. A gyár vezetői m ennyire nem akarták, amit ők! Tiltakoztak terveik ellen. Azt mondták, nem en­gedhetik, hogy a „szocialista műhely” cím elnyeréséért ver­senyezzenek. Úgy vélekedtek — ne hamarkodják el, várja­nak vele. De a műhely negy­ven dolgozója érvelt, bizonyí­tott, hitt saját erejében — és győzött. Ma már részletesen kidolgozott és elfogadott válla­lásuk megvalósítására töreked­nek. Áh, semmiség! Szalmaláng! Láttunk már ilyet, legyintet­tem először gondolatban az egészre. Ma kijelentik, hogy három és fél hónapig garan­ciát vállalnak javításaikért. Kijelentik, hogy-egymást segí­tik. Nagy felbuzdulás, azután elszáll a kedv. Két év múlva talán már hiába keressük őket a szocialista műhelyek között De minél tovább magyaráz­tak és minél többet mutattak eddigi eredményeikből, hinni kellett szavuknak. Máris van garancia, bizonyíték, hogy nem szalmaláng lobbant lángra, ha­nem sokáig, hosszú évekig égő tűz gyulladt fel ebben a mű­helyben. Nézzen mindenki körül, vi­rágokat, tisztaságot, békés kö­zösséget lát. Nem könnyűszer­rel teremtették meg ezt. Nem egyszerűen a hazai kertből csentek oda egy cserepet. A tiszta műhelyért 520 órát dol­goztak. 520 órát, társadalmi munkában, 520 óra alatt vált ilyen virágossá, frissítővé, ba­rátságossá munkahelyük. A gondolat Balogh Sándor, Bíró János, Bakonyi Ferenc, Szigeti János fejében fogam- zott meg. Velük lelkesedett Kovács István művezető. Kel­ler József párttitkár. Háry István. Varga Imre és a töb­bi is. A vállalkozók, a lelke­sebbek azonban senkit nem erőszakoltak. Aiki&ek otthon akadt dolga, menjen csak ha­za! Akinek teher a sziréna­szó után is a munka, egy vi­lágért se maradjon. S akik hiányoztak az első napokban, egyszercsak megérkeztek: ad­janak már nekik is munkát, az otthoni várhat. Papp Fe­renc műhelybizottsági tag, cso­portvezető például a házát fol- dozgatta. Ki haragudott volna, amiért kivonja magát a tisz­togatásból? Mégsem viselhette él, hogy nélküle dolgozzanak. És miközben Papp Ferenc a műhelyt festette, társai el­határozták, ők pedig ott lesz­nek majd Pappéknál a ház kö­rüli tennivalók befejezésénél. Ügy ahogy ott voltak Budake­szin is. Oláh László ott épít — azt mondják, emeletes palo­tát. Az asszony még haza sem ért a munkából amikor a gyárból huszonketten beállí­tottak. Csak „úgy” eljöttek ki­csit árkot ásni téglát horda­ni betonozni. S akkor is csak úgy jöttek, amikor Oláh László a gyári csapatban rúg­ta a labdát. Építettek helyette, csakhogy ne veszítsen a csa­pat. Lehel-e h^t csupán szalma­láng ez a nagy lelkesedés? El­múlhat-e nyomtalanul ami­kor már megérezték egymás segítésének, a közös munká­nak e különös vonzását? Szal- maláng-e hogy akik nem vé­gezték el az általános iskolát, már jelentkeztek is tanulás­ra? Csak szalmaláng lenne az emberformálás? Hogy Mayer Gábor, • a három-négy eszten­dővel ezelőtt még magánkis­iparos természetesnek tartja: ő is részt vesz szeptemberben a kétnapos közös kirándulá­son? És egyszerűen nem érti. mi van azon kérdezni való, hogy jói érzi-e itt magát? A műhelyben doigozók 85- százaléka harminc éven aluli és több mint a fele a törzs- gárda tagja. Különbség legfel­jebb abban van, hogy még nem mindenki kapta meg har­madszor a Kiváló dolgozó ki­tüntetést. Van, aki csak egy­szer, vagy kétszer. De olyan nagy különbség ez? Hiszen néhány hónap és már vala­mennyien egyformán viselhe­tik a szocialista műhely dol­gozója címet! Tolsztojt és Gogolt, Soloho- vot és Travent, Balzacot és Moliére-t, Martin Roger du Gardot és Csehovot olvasnak. Kitárul előttük Puskin és Radnóti Miklós világa és át­érzik Aragon verseit, Móricz Zsigmond és a mai magyar szerzők regényeit. A Háború és békét hosszú vívódás, évek munkája szül­te. Míg halhatatlan művé ér­lelte az idő a G-olgothát, a Re­vizort és a Tartuffe-t, meny­nyit kínlódtak az írók! El kel­lett égmiök minden mű meg­teremtésénél és újból születni az új jellemek megalkotására. Valami ehhez hasonló törté­nik ebben a gyári műhelyben is. Olykor-olykor még nem gör­dül úgy minden, mint a síne­ken. Olykor vita hallatszik, olykor még kifogásolják: hi­bás maradt a gép. Nem köny- nyű, amit vállaltak. Dolgoz- niok, fáradniok kell a szocia­lista műhely címért. A mű­hely negyven dolgozója tán maga sem sejti, hogy amit el­határoztak amiért oly igyeke­zettel tevékenykednek, ha más is mint amit Thomas Mann, vagy Julius Fucik alkotott, ez is nagy mű, halhatatlan, örök­életű. Saját elhatározásukból, bensejük diktálta „kényszer­ből” méltó magasra helyezték a munkát. Oly magasra, ami­lyenre csak az új, a szocialis­ta típusú ember helyezheti. Sági Ágnes LENGYELORSZÁGI KÉPESLAPOK II. KRAKKÓ .. I Mj HM •<? ■ ■y A Florianska torony, a régi krakkói várfal egyik maradványa A Wawel, a királyi vár látképe. Az őrtorony Székesegyház a Wawclban. Királyok koronázó és temetkező helye (Foto: Nánási Pál)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom