Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

nsr utóin kJŰHop 1962. SZEPTEMBER 9, VASÁRNAP Fejlett országban művelt emberek HÉT BEMUTATÓ Évad eleji beszélgetés a Petőfi Színpad igazgatójával inlnézést, ha életem egyik -*-1 legkínosabb pillanatának történetével kezdem cikkemet. Jó néhány évvel ezelőtti az esemény. Ülök a szerkesztősé­gi szobámban. Kopognak. Nyí­lik az ajtó, s volt magyar iro­dalom tanárom áll előttem. Először meghökkentem, de szám már a rég megszokott üdvözlésre nyüt: „jónapot, ta­nár úr!” Mielőtt azonban szól­hattam volna, megelőzött: „Néhány verset hoztam, sze­retném, ha véleményt monda­nál róluk.” Csak bámultam rá, mintha akkor láttam vol­na először. Megsejtette, mert nyomban fordított a beszélge­tés kerekén: „Amit tegnap megtanultál, az holnap már kevés!” — mondta moso­lyogva, s azóta sem felejtem szavát. A napokban, amikor ismé­telten elolvastam a párt kong­resszusi irányelveit, akaratla­nul is ez a mondat jutott az eszembe. A szocializmus teljes fel­építéséhez művelt, min­den tekintetben képzett emberekre van szükség, csak úgy biztosított a siker. Azaz: egyre inkább kevésnek bizonyul az általános iskolá­ban megszerzett tudás — ami* pedig nem is olyan régen még | elsőrendű cél volt —, egyre f szükségesebbé válik a középis- í kola elvégzése. Az irányelvek > megfogalmazása szerint: „kul- í turális fejlődésünkben kiemel- g kedd szerepe van a közneve- $ lésnek”. S az irányelvekben í számok bizonyítják, hogyan is ^ állunk ezen a területen. A na- ^ pókban kezdődött tanévben az ^ általános iskolákban csaknem ^ másfél millió, a középiskolák- ^ ban több mint kétszázezer ^ diák kezdte meg a munkát. ^ Az országos statisztikát ol- ^ vasva akaratlanul is felvető- dik a kérdés: hol tart a köz- $ nevelésben Pest megye? B eszéljenek a számok. A i megye háromszázhetven- % négy általános iskolájában kő- % zel százhúszezer diák tanul né- ^ hány nap óta, négyezerhatszáz ^ pedagógus irányítása mellett. í Mindhárom szám nagyobb, ^ mint volt az elmúlt tanítási % évben. A tanulók számának ^ növekedésével azonban — saj- J; nos — nem bővült eléggé az ^ általános iskoláink befogadó- ^ képessége. Ebben az esztendő- ^ ben mindössze három helyen: ^ Cegléden és Sáriban nyolc- £ nyolc, Jászfáhm pedig két tan- $ teremmel gyarapodott az álla- í lános iskolák hálózata. (A jö- \ vő esztendőben Gödöllőn és j Isaszegen fejeződik be egy- ^ egy nyolctantermes iskola épí- 5 tése.) A törvényerőre emelkedett í új oktatási reform két fontos g célkitűzése: az iskola és az ^ élet szorosabb kapcsolata, a ta- ^ nulás és a munka egysége. Az- $ az: a politechnikai oktatás ki- szélesítése. Az elmúlt oktatási évben a megye általános is- í kóláinak mintegy felében, í pontosabban százharmincki-' lene iskolában folyt polite eh- g nikai oktatás, részint ipari, ^ részint mezőgazdasági jelleg- í gél, minden esetben a táj í adottságainak figyelembevéte- í lével. A most kezdődött tan- évben £ harmincöt újabb iskola- \ ban vezették be a poli- ^ technikai képzést. ^ Egy lépéssel tehát megint kő- 2 zelebb jutottunk az elérendő célhoz. Tennivaló természete- £ sen még bőséggel akad, nem- $ csak a még hátralevő iskolák $ bekapcsolását illetően, hanem 2 abban is, hogy erkölcsi és \ anyagi vonatkozásban egy- \ aránt megszilárdítsuk a már í folyó politechnikai munkát, \ amely sok helyen még csak j törekvéseiben felel meg a ki- ! tűzött célnak, tartalmában í azonban még sok fogyatékos- ! ság gátolja az eredményesebb ! fejlődést. Ami a megye középiskolai ! oktatását illeti: a lemaradás! ellenére — a többi megyék- í hez viszonyítva — gyorsüte-: mű a fejlődés. Az elmúlt ok- ; tatási évben tizenkét állami í és egy felekezeti gimnázium, : két szakközépiskola, két me- í /tógazdasági, egy közgazdasági,: egy gépipari technikum mű­ködött mintegy ötezernyolc- rzáz tanulóval. Az, új tanévben gimnáziu­mi osztályokat nyitottak Pécelen és Dunafliaxasz- tin, két osztállyal bővült az érdi, egy-egy osztállyal pedig az aszódi, a ceglédi, a monori, a nagyik átai és a szentendrei gimnázium. A jövőre felépülő százszemélyes nagykátai diák­kollégium már előre vetíti a továbbfejlődés perspektívá­ját. A gimnáziumi tanulók poli­technikai oktatása lényegében megoldódott. Ebben a tanév­ben mór szinte valamennyi gimnáziumi osztály részt vesz vagy ipari, vagy mezőgazda- sági jellegű gyakorlati foglal­kozásokon. Elsősorban állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben és ipari üzemek­ben ismerkednek a munkával és sajátítják el egyre inkább a szakmunkásvizsgához szük­séges tudást. A z általános és középisko­lák további fejlesztése mellett „a szakképzettség emelésére és az általános mű­velődési igények kielégítésére Tóvári Pál, Végh József és Vörös Tibor. Ságodi—Scham- burg—Fülöp: Apa a láthatá- iion című zenés vígjátékának szerepeit Antal Ila, Kollár Lí­via. Rákos Kati. Balogh Győ­ző, Bihari Zoltán és Hidvégi Lajos játssza. Szedő Lajos: Világvége Piripócson című pa­rasztkomédiájának öt szerep­lője van: Katona Júlia, Sárosi Mici, Kovács László, Sági Gé­za és Tárnái József. Ha figyelmesen végigolvas­ta valaki a szereposztásokat, minden bizonnyal feltűnt: hi­ányzik Illés Stefi és Máday Endre neve. Valóban, mind­két színész megvált a Petőfi Színpad társulatától. Ugyan­akkor három új színészt szer­ződtettek. Csornai Irén az eg­ri Gárdonyi Géza Színháztól, Kollár Lívia a Kamara Varie­tétől. Balogh Győző pedig a Fővárosi Operettszínháztól szerződött a Petőfi Színpad­hoz. — Januárban két premiert tartunk. Bemutatjuk Pataki Zoltán: Idézés válóperben cí­mű modern színpadi játékát, valamint Innocent—Kállai— Horváth: Tavaszi keringő cí­mű operettjét. Az áprilisi be­mutatók közül eddig csak Felkai Ferenc: Boszorkánt/ok pedig nincsenek című, Köny­ves Kálmán idejében játszódó történelmi vígjátékának elő­adása biztos. Darabpárja új magyar zenés vígjáték lesz, de hogy melyik, arról ez ideig még nem született döntés. Uj színfolttal is gazdagodik a tavasszal a Petőfi Színpad tevékenysége. Mivel a tavalyi kulturális szemle során sok új öntevékeny irodalmi színpad kezdte meg működését, ezek munkáját kívánják segíteni azzal, hogy ifjúsági és felnőtt irodalmi műsorokkal egészí­tik ki a színházi évad prog­ramját. A tervek között a me­gyei írók és költők műveinek bemutatása is szerepel. AZ ELMÚLT HETEKBEN újjáala­kult a színház szakszervezeti bizottsága és művészeti taná­csa. amely jelentős célokat kí­ván megvalósítani a most kö­vetkező évad feladataival kap­csolatban. Az egész évre szó­ló munkatervekben a művé­szi színvonal további emelése mellett olyan feladatok szere­pelnek mint az öntevékeny irodalmi színpadok, és terme­lőszövetkezeti színjátszó cso­portok patronálása, a mun­kás—paraszt—művész találko­zók gyakoribb rendezése és így tovább. — Ebben az évadban ünne­peljük a Petőfi Színpad fenn­állásának ötéves évfordulóját — mondja búcsúzóul dr. Ko- wách Gyula. — Elsősorban művészi sikerekkel készülünk erre az évfordulóra, amelyet reméljük, még sok más, je­lentősebb évforduló követ. 2 ha ugyan a pihenés szó ráil- 4 lik az ott töltött hetekre. — Hivatalosan nem is pi- 2 henni utaztam a Balatonhoz, 4 hanem tervezői tanulmányút- íra. mint a Goldberger-gyár 4 textiltervezője — számol be 2 nyári élményeiről. — Azt hi- | szem, nem volt eredményte- 2 len számomra ez az idő. Közel linómetszetet készítek majd. Hogy támadt ez az ötletem? A közelmúltban megnyílt Bo- romissza emlékkiállítás pla­kátját készítettem, s akkor na­gyon megkedveltem a linó- metszést. Mindig szerettem kísérletezni, felfedezni szá­momra eddig még nem járt utakat. Gondolom, művészi •j fejlődésem szempontjából nem J lesz haszontalan ez a kis ki- í ruccanás. s talán valami ma- f radandót is sikerül alkotni í még tovább kell szélesíteni az esti s levelezőoktatást” — áll megvalósítandó feladatként a kongresszusi tézisekben. Me­gyénkben sokat tettünk már eddig is ennek érdekében. Ta­valy ötezren tanultak az általá­nos iskola esti, illetve le­velező tagozatán, míg a középiskolákban három­ezer felnőtt vizsgázott. A nyolcezres számmal látszó­lag elégedettek lehetünk csak­hogy: ebből alig ezerkétszáz volt a paraszthallgatók száma. A nagyüzemi mezőgazdasági feladatokat ismerve, ez a szám meglehetősen kevés. Az idei tervekben mintegy tízezer fel­nőtt tanulása szerepel. A fel­nőtt tanulóknak ez a száma azonban csak akkor lesz meg­nyugtató, ha ezen1 belül leg­alább megkétszereződik a ta­nuló dolgozó parasztok ará­nya. A szocializmus teljes felépí­tése nagy feladatokat ró egész dolgozó népünkre. Ezeket a feladatokat azonban csak ak­kor valósíthatjuk meg teljes egészében, ha az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk a köznevelésre. Prakner Pál SIKERREL ZÁRULT az elmúlt színházi év. Nyolc bemutató a mérleg egyik serpenyőjé­ben — 160 ezer néző a má­sikban. — Társulatunk újra lépett egyet előre — így vall az el­múlt évadról dr. Kowách Gyula, a Petőfi Színpad igaz­gatója. — Hét magyar és egy szovjet darabot mutattunk be, ebből öt mai témájú színmű volt. Két ősbemutatót tartot­tunk — Déryné, őszi napsü­tés. A legnagyobb siker: örsi Ferenc: A kapitány című drá­mája volt, amelyet hetvenöt felnőtt és sok ifjúsági előadás keretében mutattunk be a megyei közönségnek. Ugyan­akkor társulatunkat már nem­csak a megyében, de a szom­szédos megyékben is — Szol­nok. Fejér, Bács — is jól is­merik. Ennyit talán az elmúlt évadróL A PETŐFI SZÍNPAD nem tartott nyári szünetet. Két együttese egymást váltva játszott a nyári hónapok alatt. így vol­taképpen a szeptemberi évad­kezdés szoros folytatása az előző évadnak. Jelenleg azt a két darabot játsszák — Olym­pia, Jobb mint otthon — ami­vel az évadot zárták. — Az első bemutatókra ok­tóber közepén kerül sor — tá­jékoztat az Igazgató. — Kí­sérletképpen a társulat három darabot mutat be egyidőben, amiből az egyik kamaradarab. Ezt azért tartjuk szükséges­nek, hogy olyan községekbe is eljussunk, ahol eddig még a mi együtteseink sem játszot­tak. Egyébként mindhárom októberi premier ősbemutató lesz. Goldoni: Ki az úr a ház­nál című vígjátékát még nem játszották hazánkban. Földeák \ Róbert rendezi, szereplői:: Csornai Irén, Galambos Gabi, í Táncsics Mária, Tóth Ha. Gál- : góczi Imre, Jámbor Zoltán,1 NYÁR - KÉPEKBEN g g Szánthó Imre. a tehetséges g fiatal szentendrei festőművész í, a Balaton mellett töltötte az idei nyarat. Tihanyban pihent, húsz tusrajzot és akvarellt, valamint tíz textiltervet ké­szítettem. Az a tervem, hogy ag,. psszel ezek egy részéből Falu Tamás: Űt az iskolába Ct az iskolába, Te kedves, te drága, De messze, messze vagy. Mindig éreztem a szíved, Tőled el nem térített Se hő, se sár, se fagy. Üt az iskolába, Te kedves, te drága, Te jó, igaz barát, Hátamon a táskával Vittél éveken által A nagy életbe át. Üt az iskolába, Te kedves, te drága, Te adtad szárnyamat. Hátamon a koporsóm, Vele a porba omlón, Ott lenn is áldalak.----- - - - Vwx.x.xw\^xx.x> KÖNYVESPOLC Jan Weiss: Ezeremeletes ház keresztül vizsgálja és mutatja be az író az ezer emeletes há­zat. Petr Brok „küldetése” hogy saját magát is feláldozva végezzen Muller-istennel. Ezt meg is teszi, s abban a pilla­natban összedől az egész Múl- \ lerton, az ezeremeletes biro- : dalom. S a ragyogó fantáziá-j ju íróval ebben az egyben i nem értünk egyet: Muller: Ahasvérus pusztulásával nem összedől, hanem előbbre lép a; világ! (t. m.) ^ Ragyogó ötlet, bár lélegzet- íj elállítóan fantasztikus gondo- ^ lat, egyetlen házba összezsú­folni az egész kapitalizmust, g minden rothadtságával, szeny- g nyével, piszkával, vámszedői- vei együtt. g A ház, a kapitalizmus épit- g menye, ezeremeletes. És eny- gnyi emelet közül a legtöbb, s g a legpazarabbul berendezett ^ éppen azoknak áll rendelke- ^ zésére, akik aljasul, minden ^ erkölcsi-etikai normát, írott ^ és íratlan törvényt félrerűgva, ; g egyetlen célt tartanak szem j g előtt: bármily becstelen eszkö- i g zökkel is, de szolgálni a ki-: g zsákmányoló hatalmat, amely: g kiszívja az emberek milliói- i ^ nak vérét, kipusztítja belőlük i ^ a szabadság és a szerelem ; ^ utáni vágyat. De kipusztíthat- i g ja-e véglegesen? Tud-e örökké j g uralkodni Muller Ahasvérus? ■ g Ez a gnóm, aki a technika j g vívmányainak, a hatalomnak i g és a vagyonnak korlátlan bir-i ^ tokában istenné emeli és misz- i fifikálja korcs testét. Nem! Ai ^ rabszolgák hada felkél, s Vit- i ^ kovicei Vitek vezetésével eme- i g letről-emeletre szorítja vissza \ g a legaljasabb, s a legbecstele- j g nebb eszközökkel felszerelt j g modern zsoldossereget, Muller j g Ahasvérus pénzen vett, lelki- í g ismeretlen, vérszomjas horda- i |ját. j ^ Érdekes Petr Brok szerepe,: í akinek szemén és kalandjain 1 \ Egyik ismerősöm mondja í itt, a bolgár tengerparton: y ^ — Látja, itt az élő bolgár £ irodalomtörténettel is talál- £ kozhat. Az a kedves arcú g nagymama, aki ott a két kis- g fiúval ebédel, az első bolgár g gyermekregény szerzője. A g neve egy kicsit furcsa ma- % guknak: Kalina Maiinának % hívják. Magyarul Katicabo- ^ gárkának. % Érthető. ha az első adandó £ alkalommal felkerestem. ^ — 1930-ban írtam az el­% só bolgár gyermekregényt, ^ „Aranyszív” címen. Mint min- % den gyermekregényben, eb- % ben is az én gyermekkori és £ ifjúkori élményeim élnek — ^ emlékezik csendesen. — Fia. % tál koromban közel két év- tizedig voltam tanítónő a Balltán-hegység egy kicsiny városkájában, Etropoléban és % regényem is főleg itt ját- ^ szódik le. Egy kis árváról ^ van benne szó, aki a múlt % század végének viharos évei- % ben egészen korán elveszti ^ szüleit. Etropoléba kerül, s '/ édesanyjától csak pár ék­KATICABOGÁRKA szer, közöttük egy amulett, egy aranyszív marad meg, s ez az aranyszív vezeti ké­sőbb édesanyja nyomára a gyereket. Az aranyszivet a kisfiúval együtt egy cigány lopja el, mert azt reméli, hogy egyszer gazdag váltság­díjat kaphat érte. A kis Dim. cső, aki a cigányoknál a Hasszán nevet kapja, velük együtt barangolja a bolgár Duna-tájat, Plevenben meg­ismerkedik egy öreg kötél­verővel, aki annak idején mint „haramia” részt vett a bolgár felkelésben, s a kis­fiút nemcsak az első betűk­re tanítja meg, hanem a bolgár felszabadulás legen­dás korszakával is megis­merteti. Eközben a kis Hasz. szán természetesen megtanulja azt is, milyen nagy értéke van a becsületes emberi munkának. A cigányok között egy másik „aranyszívre” is bukkan, egy Ajse nevű fia­tal cigányasszonyra, aki szin­te második anyja lesz és éle­tét feláldozza érte. S a sok szenvedés, a kalandos élet ju­talma végül is az, hogy a kis Dimcso megtalálja igazi édesanyját. — S milyen volt a könyv sikere? — Ö, igen nagy volt; a kri­tika nagyon szépen fogadta, a legjobb nevű bolgár írók, köztük Elin Pelin a legszeb­ben írtak róla. A háború előtt újabb kiadást ért meg. a felszabadulás után pedig ismét kiadták. Kalina Maiinának ismert polgári neve is van: Rajna Mitovának hívják, s férje, D. B. Mitov, aki a legjobb ne­vű bolgár kritikusok sorába tartozott, a nyugati irodal­mak professzora volt a szó­fiáin egyetemen. Alig két hónappal ezelőtt halt meg. — De vigasztalásul itt van­nak a kis unokáim, akikkel együtt nyaralok — mondja a kék szemű, szőke meseírónő és a kis kék szemű fiúkra mutat. S a másik vigaszom: a könyveim. Mert az első bol­gár gyermekregényen kívül még egész sor verseskönyvet köztük egy könyvet az ellen­állásról, egyet pedig a bol­gár úttörőkről. Kalina Maiina ma ís egyik legszorgalmasabb munkatár­sa a bolgár ifjúsági és gyer­meklapoknak; munkássága elismeréséül a bolgár ifjú­sági könyvkiadó, a Narodna Mladezs tavaly adta ki leg­szebb válogatott verseit, me­séit és elbeszéléseit. Több művét már orosz, német és cseh nyelvre is lefordítot­ták. Búcsúzáskor a címét kér­tem, hogy írhassak neki. Kitalálja gondolatomat és mosolyogva mondja: — Ha levelét címezi, ne a polgári nevemet használja, hanem irodalmi nevemet. Engem már Katicabogárká­nak ismer nemcsak a legfia­talabb bolgár nemzedék, ha­nem a felnőttek, sót a posta is ... Csuka Zoltán ^ a képzőművészetnek ebben az ^ értékes ágában. á g Addig is. amíg erről beszá- £ molhatunk olvasóinknak, £ Szánthó Imre legújabb két 6 balatoni képét mutatjuk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom