Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

javítják az utat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 26, SZERDA A Vili. PARTKONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK A város üzemeiben 6000 fő dolgozik Hatalmas lépéssel fejlődik a közös A ládagyár küldöttválasztó taggyűlésén Nagy nap volt a ládaipari vállalat pártszervezetének éle­tében; küldöttválasztó taggyű­lés. A küldöttválasztó taggyű­lést Bűz László nyitotta meg, A taggyűlésen részt vett Ta­kács Jenő, a városi pártbizott­ság titkára és D. Kovács Gá­bor, a pártbizottság küldötte, majd Pusztai János, az üzem párttitkára, elmondta a veze­tőség beszámolóját. A beszámoló elején beszélt arról a politikai helyzetről, ami jelenleg jellemzi a vilá­got. Beszélt a VIII. pártkong­resszus jelentőségéről. Pusztai János beszédében hangsúlyozta, hogy a párt- csoportok nagy segítséget nyújtanak a vállalat, illetve a pártszervezet vezetőségének, és arról, hogy az előttük ál­ló feladatokat a pártonkívü- liekkel karöltve hajtják végre. A politikai oktatásról is szó volt. A beszámoló foglalkozott a KISZ munkájával is. 1961-ben ■alakult meg a csúcsvezetőség, illetve a három alapszervezet, amely a KISZ munkáját elő­segítette. Beszédében rámutatott az MHS 1961. évi kimagasló jó munkájára. Külön megemlíti a 12 fős lövészcsapatot, amely most is az országos verseny­ben első helyezést ért el. To­vábbá rátért a nőtanács, il­letve a Vöröskereszt munká­jára, ahol kihangsúlyozta,, hogy 80 fő adott vért önként, embertársai megmentésére. A párt vezetősége dicsé­retben részesített néhány párttagot, akik jó mun­kájukkal elősegítették az alapszervezet munkáját. Ezek után a VIII. pártkong­resszus téziseinek ismertetésé­re tért rá, majd végezetül felolvasta a határozati javas­latot. A beszámoló után elsőként Cs. Kovács Sándor kért szót. Elmondotta, hogy a KISZ- fiatalokkal sokat kell foglal­kozni, mivel a KISZ a párt aranytartaléka. Takács Jenő, a városi párt- bizottság titkára, hozzászólá­sában helyeselte a beszámo­lót, majd rátért a város fej­lődésének ecsetelésére. Mivel sokan (köztük még párttagok is) azt hangoztatják, hogy az utóbbi időben városunk keve­set fejlődött, lássuk a min­dennél jobban bizonyító szá­mokat — mondotta. Példaként felhozta, hogy 1957-ben 67 televízió volt városunkban, ezzel szem­ben ma, 1962-ben 509. 300 darab személygépko­csi, megszámlálhatatlan motorkerékpár és kerék­pár van. Vagy akár a ta­karékbetétkönyvekben el­helyezett összeget néz­zük meg: 1957-ben 2 mil­lió forint volt, ma 20 mil­lió forint a lakosság meg­takarított pénze. A szocialista mezőgazdaság­ban 1959-ben a termelőszövet­kezetek összes bevétele 12 millió forint volt. ebből tiszta jövedelem 4 millió forint, 1961-ig az összbe­vétel 70 millió, ebből tiszta jövedelem 36 millió forint volt. A város nagyüzemeiben 1957-ben összesen 3000 fő dol­gozott, ma, 1962-ben összesen 6000 fő, nem beszélve a kisebb üzemekről és kísz-ekről. Ezek után büszkén elmond­hatjuk, hogy városunk fej­lett mezőgazdasággal rendel­kező ipari város — mondotta. Felszólalt még Bűz László, aki a termelés növeléséről be­szélt, valamint felszólalt még Szász Dániel, a ládaipari köz­pont pártszervezetének ki­küldötte, aki választ adott a felszólalások során felmerült igen sok kérdésre. A vita lezárása után sza­vazásra került sor, majd ti­zennégy küldöttet javasolt a tagság a városi pártértekez­letre, amelyet nyílt és titkos szavazás után a taggyűlés egyhangúlag elfogadott. Bakonyi László Művészi tornatanfolyam Az Arany János művelődési házban október 1-én művészi tomatanfolyam indul, amelyen a kecskeméti Katona József Színház balettmestere tanít. A tanfolyamra még lehet je­lentkezni, a művelődési ház irodájában (emelet 38-as szo­ba). — A földművesszövetkezeti áruház szeptember 24-től (hét­főtől) reggel 8 órakor nyit és délután fél 3-tól 6 óráig tart nyitva. — Botrányos részegség mi­att 120 forintra bírságolta a szabálysértési hatóság Bencsik János, Örkényi u. 9. szám alatt; Iákost. — Az első félév során 4424 családot látogattak le váro­sunk védőnői., — A városi tanács végre­hajtó bizottsága 210 000 forin­tot irányzott elő a nagykőrösi 20 kv-os körvezeték Szabad- szállási úti szakaszának kiépí­téséhez. évtizedek óta a legmagasabb tanulmányi atlag Az általános iskolák oktató-nevelő munkáját tárgyalta A VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Szombaton — mint már em­lítettük — ülést tartott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. Többek között megtár­gyalták Kiss Lajos művelődé­si osztályvezető beszámolója alapján az 1981—82-es tanév eredményeit, tapasztalatait. Az osztályvezető elmondta, hogy az elmúlt tanév kiemel­kedőnek mondható, különös tekintettel a tanulmányi ered­ményre. Még az év elején minden iskolában számbavet- ték a gyenge előmenetelű ta­nulókat, és szervezett oktatás­ban részesítették őket, az egész év folyamán. A kiváló korrepetáló munka eredménye is, a 3,7-es városi tanulmányi átlag, amely évtizedek óta a legmagasabb. A tanulók nevelésében az osztályközösségek kialakításá­ban jelentős szerepet töltött be az úttörőmozgalom, amely­nek 2004 tagja van. Kivették részüket közhasznú gyűjtési munkákból. Az Arany János általános iskola úttörői például több mint 16 mázsa hulladékvasat, 3 mázsa színes­fémet, 3 mázsa papírt és két és fél mázsa rongyot gyűjtöt­tek. Nem elhallgatható feladat a tanulók takarékoskodásra ne­velése. E területen is kitűnő eredményeket értek el váró- y sunk nevelői. g A hangácsi kisiskola 377,7 forintos és a Petőfi iskola 147,5 forintos átlagbetét­jével országos viszonylat­ban is az elsők között fog­lal helyet. Az elmúlt tanévben városunk iskolái összesen 345 550 forint értékű takarélctiélyeget vásá­roltak. Ez azt jelenti, hogy minden általános iskolai ta­nuló több mint 100 forintot gyűjtött össze. A munkára nevelést és az élethez közelebb kerülést szol­gálja a gyakorlati oktatás. A Kossuth i&kola kivételével már Nagykőrös minden iskolájá­ban bevezették az elmúlt év­ben a politikai oktatást. A Petőfi- Sándor általános iskola valamennyi felső tagozatos osztályában ipari jellegű ok­tatás folyik, a politechnikai órákon felhasználható mun­kadarabokat, így például vi­rágtartókat, irattartókat, mun­kaköpenyt, kötényt, térítőkét készítenek. Hasonlóan a többi iskolákban is. A Kossuth ál­talános iskolában az új iskolai évben vezették be a gyakor­lati képzést. Az osztályvezető beszélt még a felnőttoktatásról. El­mondta: az elmúlt- évben a dolgozók általános iskolájá­nak 80 hallgatója volt. és 3,78- as tanulmányi átlaggal jó fel­készültségről tettek bizonysá­got a vizsgán. A gyógypedagógiai oktató­nevelőmunkát megnehezítette a kedvezőtlen elhelyezés — folytatta az osztályvezető. Két egészségtelen szükségterem­ben váltakozott a tanítás. Nincs biztosítva a gyakorlati oktatás lehetősége sem, holott ebben az iskolában hatványo­zottan szükség lenne a mun­kára nevelésre. Befejezésül a városi tanács végrehajtó bizottsága határo­zatot hozott a tanulószobai foglalkozások megszervezésé­re, és egy új félfüggetlenitett tanfelügyelő beállítására. Tóth István és Danka Ambrus a Széchenyi tér leánykol­légium előtti részén útjavítást végeznek (Foto: Osváth László) Több mint 200 dolgozó tanúi ebben az iskolaévben az általános iskolák esti és levelező tagozatán A várost tanács művelődési osztályán az osztályvezető, Kiss Lajos rögtönzött kimuta­tást készített arról, hogy hány csoport is indult az egyes is­kolákban, s milyen létszámú­ak ezek az osztályok. Az Arany János általános iskolában az esti tagozat négy csoportja működik, két hete­dik és két nyolcadik osztály, közel száz hallgatótól. A Kossuth általános iskolá­ban levelező tagozat indult, öt csoporttal. Közülük az egyik az ötödik-hatodik osztályoso­kat foglalja magába, kettő a hetedikesekből alakult, kettő pedig a nyolcadikat végző hallgatókból. Itt az oktatásban részt vevő dolgozók száma mintegy száznegyven fő. Az állami gazdaságban is szervezés alatt állt három öt- hónapos esti csoport. Ezen az állami gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet dolgozói, mintegy ötvenen, részesülnek képzésben. Ezt a feladatot oldja meg a most szervezett három külte­rületen működő alsótagozap csoport, amelyik a homoly'íji és a Csongrádi úti iskolában indul, s a másik kettő, amely a városban a Rákóczi- és a Petőfi általános iskolában kez­dődik. Tit. A költségvetést 1902. április 21-én készítették. A szerződést 1962. május 23- án írták alá. Erdei Pál, Pál- falvi László és Szentpéteri, az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz-től. A szerződés szerint a Pest megyei csecsemőotthon két otthonában, a Szilágyi utcá­ban és a Rákóczi utcában, 60 ezer forint értékű munkát vé­geznek. A munkát június 4-én kez­dik és október 15-én fejezik be. Eddig az írott szó! És hogy áll a vállalt köte­lezettség? A betonjárdát, pancsolót, földmunkákat, szikkasztót és a két ajtót elkészítették. A szerződés szerint vállal­ták, hogy a Szilágyi utcai anyaotthon külső homlokzati részét megcsinálják. Mivel a vakolat az állandó nedvesség­SPORT LABDARUGÁS Járási bajnokság. Abonyi Lenin Tsz—Nagykő­rösi Dózsa Tsz 2:1 (1:0). Abony. V: Balázs. A kompletten felálló körö­si csapat döntetlent érdemelt volna. Góllövő: Erdei (11-esből). Jók: Erdei és Holzer. * Kosárlabda NB II női. Budapesti HSC—Nagykőrösi Kinizsi 70:40 (33:16). A Budapesten lejátszott mérkőzésen a következő játé­kosok szerepteltek: Komáromi (14) . Molnárné (14), Vilcsák (7). Fajka (2), Varga K. (2), Varga V. (1). Paul, Fehér, Ká- tai. A körösi lányok gyengén kezdtek, a második félidőben már pontosabbak voltak, a do­bások is és jobban is játszot­tak, de ez kevés volt jobb eredmény eléréséhez. Ökölvívás: A Nagykőrösi Kinizsi—Me­zőtúr ökölvívó-mérkőzésen a mezőtúriak nem jelentek meg. Sikeres magyarnóta-est Nagy sikerrel vendégszerepelt Kovács Apollónia magyar­nóta énekesnő a Központi vendéglőben (Foto: Dobnik) A régi műhely mestere £ patay József kalapos mes- 4 f tér, már csendes családi $ körben él, nincsenek vevői. '4 Ez érthető is, az emberek £ többsége állami üzletben vesz £ kalapot, már aki vesz, mert £ Patay bácsi véleménye sze- £ rint a mai fiatalok készakar- 4 va teszik tönkre magukat, 4 még télen sem hordanak ka- % lapot. % Valamikor jól ment az üz- £ let. Édesapjától tanulta a £ mesterségét, bizony jól ke- 4 restek, de keserves volt még 4 a szülői házban is az inas- £ kenyér, mert alighogy felsza- % bódult, megszökött otthonról. % Elment a gyárba dolgozni. '4 Jellemző, hogy milyen ne- ^ héz volt a kézi munka, ami- | kor bekerült a gyárba, a 10 £ éve dolgozó szakmunkást is íj túlszárnyalta, ezért 1903-ban íj el is bocsátották, az akkori szakszervezet nem tűrte, hegy ilyen munkás, mint ő, dik­tálja a normát. 1922-ben jutott el odáig, hogy kiváltotta az ipart. Min­dig nehéz munkával kereste kenyerét, de ez a kis kenyér az öttagú családnak mindig megvolt. Ebből nevelt Patay bácsi 3 pedagógust, jól fize­tett a kalapos szakma, bár vásározni kellett, meg az üz­letbe is mindig kellett vala­ki, de ha dolgoztak, meg is volt a jutalom. M esélt Patay bácsi a 40—50 év előtti divatról is. Pontosan ilyen kalapokat hordtak akkor is. Feleségé­nek csinált az esküvőjükre egy kalapot (női kalapokkal is foglalkozott), a formája megszólalásig hasonlít a mai köcsög formához. Ma már Patay József nem bírja a munkát, gyakran fáj a lába, beteges, de az iparos­kor egyik legaktívabb tagja és érdeklődéssel figyeli a vi­lág eseményeit. A gyárak, a gépek kielégí­tik az igényeket, s az ő egy­szerű kis kézi gépeit odaadta a múzeumnak. Szöveg: Gönczöl Foto: Dobnik TOLLHEGYEN Igézetek .visszavonással ?! tői lepotyog, a költségvetés szerint szükséges a munkála­tokhoz megfelelő számú klin­kertégla, hogy a vakolat a to­vábbiakban ne potyogjon. A tégla „állítólag" meg­van — csak éppen ... nem akad egy teherkocsi, ami­vel Nagykőrösre hozzák — (ha akarnák?!) A 16 695 forintos tétel alatt szerepel a homlokzati rész el­készítése és a kerítés vakolá­sa. ezenkívül még 8304 forint­ba kerül a kerítésmázolás és a vaskapu mázolása is. A költ­ségvetésben 10 746 forint az ablakok mázolására van biz­tosítva, A szerződés szerint, lassan lejár a vállalt határidő. Aki azt hiszi, hogy erre az időre az Épület- és Lakáskarbantar­tó Ktsz befejezi a munkát, na­gyon téved! Ugyanis szeptember 13-án kijelen­tette — sajnálja, de má- zolót nem tud adni! Sem most, sem előreláthatólag később. A vállalt határidőre a munka nem készül el, a sok fáradság­gal megszerzett pénzösszeg nem használódik fel, és a leg­fontosabb, az épület tovább romlik, az Épület- és Lakás- karbantartó Ktsz jóvoltából. Vajon meddig ter jed a ha­tára a türelemnek? A ma­gánosokat kifizetik azzal, hogy a közületeket keil először ellátni. A közüle­teket pedig azzal, hogy nincs ember. Ugyanakkor, hogy a tervüket mégis teljesítsék, a megye kü­lönféle helyein végeznek mun­kákat — vajon hasonlóan a helyi példákhoz? Felmerül a kérdés — most már nem először, ha tud­ják eleve, hogy kevés az emberük, miért fogadják el a kért munkákat?! — hiszen az előzetes terveket a vállalatoknak már év végé­ig le kell adni, éppen a terv- gazdálkodás miatt —, mégis évről évre visszatérő pa­nasz, hogy a munkát el­vállalják, de a teljesítést, vagy egyáltalán, vagy csak nagyon késve végzik el. és a különféle intézmények életében pénzügyi és gazdasá­gi bonyodalmat teremtenek hanyagságukkal? A jogos bírálatra sohasem reagálnak, ha igen — inkább a kötbért vállalják a becsületes tervteljesítés helyett! Meddig tart még ez az álla­pot? — nyitott kérdés marad továbbra is — vagy végre a panaszok orvosolva lesznek? Takács Paula

Next

/
Oldalképek
Tartalom