Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

1962. SZEPTEMBER 26, SZERDA rrJT n tetei Kedvezőek az adottságok ÍJ VEZETŐSÉG A SZÖVETKEZET ELÉN Mi nehezíti meg az elóbbrejutást a gyömrői Petőfi Termelőszövetkezetben ? Hajt Ferenc, a gyömrői Pe­tőfi Tsz elnöke közfelkiáltás­sal a tagok akaratából került ez év februárjában a szövet­kezet élére. „Örökségként” öt­száznyolcvanezer forint mér­leghiánnyal, kedvüket vesztett emberekkel, szétzilált vezető garnitúrával vette át az irá­nyítást. Jellemző, hogy azon a közgyűlésen, az elmúlt év „eredményeiről” számot adva, az év közben felvett előlegen túl már egy fillért sem tudtak osztani a szövetkezeti gazdák­nak. Akik csak ismerték az itteni állapotokat, az előző pöffeszkedő, de annál tehetet­lenebb elnököt, a súlyos gaz­dasági helyzetet, nem sok jót jósoltak az új elnöknek. Hajt Ferencet azonban nem tudták kiábrándítani a kezdeti nehézségek, sőt még a rendkívüli időjárás sem. Fél esztendős elnöki tapasz­talatairól, a szövetkezet jele­néről és az elképzelésekről be­szélgetek a határjárásról ép­pen az imént visszajött fiatal elnökkel. Nem a legjobb ked­vében van, mert mint mond­ja, az aszály elvitte a másod­vetéseket, s most már meg­győződött róla, hogy a hetven­öt holdnyi tarló utáni cseme­gekukoricát is „megfojtotta” a szárazság. — Ha babonás lettem volna — eleveníti fel elnöksége első napjait — bizony nem vállal­tam volna el ezt a tisztséget, hisz éppen február 13-án vá­lasztottak meg, valóban nehéz körülmények között. De még­sem bántam meg. Tóth László párttitkár ve­szi át a szót, aki hosszú évek óta dolgozik már a szövetke­zetben, jól ismeri a körülmé­nyeket. Mint mondja, a kilá­tástalan napokat csakhamar a bizakodás váltotta Jel. Az új elnök első teendője az volt, hogy rendbeszedje a vezetést. Átszervezték a brigádo­kat, munkacsapatokat, s új jövedelemelosztási for­mát vezetett be ;— a nád­udvari módszert. Tennivaló bőven akadt, hisz még csak ezután derült ki, mi­lyen felelőtlenül dolgozott az előző vezetőség. A meglevő mérleghiány mellé még száz- ötvenezer forintnyit számoltak össze. Rendezni kellett a ház­táji ügyét is, rneyt bizony e körül is mutatkozott elég sok hiba. _A kedvezőtlen tavasz elle­nére a munkát idejében és jól elvégezték a szövetkezet gaz­dái. Még az sem csökkentette a tagok munkalendületét, hogy a zárszámadás utáni első két Mi indokolja ? A statisztikai adatok alap­ján már korábban közöltük a megyei ipar termelési ered­ményeit. A közreadott ada­tok nem mutatnak rossz ké­pet, eredményes munkáról adnak számot. A megye szo­cialista ipara 10,4 százalék­kal termelt többet az idei el­ső félévben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Köztudomású, hogy az ön­költség alakulását mutató számadatok jóval később áll­nak rendelkezésünkre, mint a termelés egyéb mutatók Nemrég azonban az erre vo­natkozó eredményeket is kö­zölte a Statisztikai Hivatal. Nemcsak az a fontos, hogy mennyit termeltünk, erre vo­natkozó számadataink akkor nyerik el valódi értéküket, ha azt is tudjuk, hogy mit, mennyiért gyártottunk. Ért­hető tehát, ha nagy érdek­lődéssel vártuk az önköltsé­gi eredményeket. Nos, ezekben nem csalód­tunk, Kiderült, hogy a ter­melési költségek szintje a ta­valyi első félévi eredmény­hez képest 1,4 százalékkal csökkent. A csökkenésen be­lül 16 millió forint szárma­zik anyagmegtakarításból. Ez az összesített eredmény megnyugtató, a tüzetesebb elemzés azonban elgondol­koztató momentumokat ' is feltár. Kiderül a számok vizsgálatából, hogy önköltsé­gi eredményünk jobb is le­hetett volna, ha a vállalatok általános költségei és az igaz­gatási költségek nem lenné­nek magasabbak, mint vol­tak. Az általános költségek azonban 4,7 százalékkal, az igazgatási költségek pedig 14,4 százalékkal emelkedtek. Ez a két szám önmagában is elgondolkoztató, de még- inkább elgondolkoztat ben­nünket, hogy a Mechanikai Művekben és a Dunakeszi Jármű javítóban 80—100 szá­zalékkal növekedtek a kikül­detési költségek. A Mecha­nikai Művekben tavaly, az első félévben, 127 ezer forin­tot használtak fel kiküldeté­si költségekre, irodaszerre, nyomtatványra és így to­vább. Az idén az év első fe­lében 272 ezer forintot köl­töttek ilyen célokra. A Cse­pel Autógyárban az idén kö­zel a kétszeresét költötték nyomtatványokra és iroda­szerekre a tavaly felhasznált összegnek. Uev gondoljuk, kézenfekvő a kérdés: mi indokolja ezek­nek a költségeknek ilyen nagymértékű növekedését? F. I. „Diák mezőgazdászok" ezer ifjúsági szövetkezete Több mini 1800 holdon gazdálkodnak Négy esztendővel ezelőtt alakultak hazánkban az első ifjúsági szövetkezetek. Ma már mintegy 1000 falusi ifjúsági szövetkezet működik az or­szágban, több mint 42 000 tag­gal. A fiatalok — általános, il­letve középiskolai diákok — több mint 1800 hold földön gazdálkodnak. A múlt évben megjelent alapszabály érteimében az ifjúsági szövetkezetekben nyulat, baromfit, galambot tenyésztenek. Az átlag másfél holdon gaz­dálkodó kis szövetkezetek gondoskodnak az állatok ete­téséhez szükséges takarmány­termesztésről, s többféle nö­vénykultúra — így bab-, zöld­ség-, aprómag-, kukorica-, ár­pa-, cukorrépatermesztéssel is foglalkoznak. A fiatalok mun­kája szoros összhangban áll a gyakorlati oktatással. Általá­nos alapelv, hogy mind a ta­lk a rmánytermesztés t, mind a szántóföldi gazdálkodást a táj kultúrájához, a környezethez illesszék. Év végén — akárcsak a nagy termelőszövetkezetek — szabályos zárszámadást készí­tenek. A felosztható tiszta nyere­ség 10 százalékát a közös alaphoz teszik, s ezt évről évre bővítik, a töb­bit pedig a tagok a végzett munka arányában kapják meg. A tapasztalatok szerint a jövedelem nagyobb felét kollektíván ^ használják fel, rendszerint az úttörőcsapattal együtt, a pénzt könyvtárbőví­tésre, sportfelszerelések vá­sárlására, közös kirándulások­ra fordítják. Több helyütt vettek már magnót, filmfelve­vőgépet, pingipooigasztalt, röplabdafelszerelést, televíziót is. Az ifjúsági szövetkezetekbe tömörült diákok általában 2, legfeljebb 3 órát tölthetnek szabad idejükből a gazdaság­ban. (MTI) hónapban munkaegységen­ként csupán hét forint előle­get osztottak. A súlyos hely­zetbe került szövetkezetét nem hagyta magára az állam. A 44/B rendelkezés alapján tetemes anyagi segítséget ka­pott a tsz, s ebből fedezni tudták a legsürgősebb kiadá­sokat, gépeket vásároltak. Ta­valy nyáron külső segítséggel végezték az aratást, az idén augusztus 20-ig segítség igénybevétele nélkül be­fejezték a gabonabetaka­rítást. Sajnos, megint csak az előző vezetésre kell hivatkoznunk; a lelkiismeretlen őszi talaj- munkák miatt a tervezettnél alacsonyabb gabonaátlagot tudtak betakarítani. A múlt év őszén ugyanis november­ben tették földbe a kenyér- gabona magját. Olyasmi is előfordult, hogy a vetőmag­nak csak egy része került a földbe, a többinek „nyoma veszett”. Az ötven holdnyi ro­zsos bükkönyből például „ki­felejtették” a rozsot Az elmúlt év gondatlansá­gát csak súlyosbította az idei aszály. Eddig az idei kiesés — csapadékhiány miatt — körülbelül egymillió forint kö­rül van. Nem rózsás tehát a helyzet a gyömrői Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Tudják ezt a tagok, de még inkább a szövetkezet vezetői. Mégsem esnek kétségbe, hisz azzal is tisztában vannak, hogy az eredményesebb gazdálkodás­hoz megvannak a feltételek. Ezekben a napokban mar a jövő esztendő és a szövetke­zet távolabbi jövője foglal­koztatja Hajt Ferencet. A szövetkezet vezetősége telje­sen kicserélődött, szakképzett emberek kerültek az előzőek helyébe. K. Nagy László, a fiatal főmezőgazdász alig há­rom hete került a szövetke­zetbe. Most, hogy megkez­dődtek az őszi munkák, a gépállomás is megkülönbözte­tett gondot fordít a gyömrői termelőszövetkezet gépi igé­nyeinek kielégítésére. Szántanak már a trakto­rok, elkészült — igen gondosan és előrelátóan — a vetésterv, valamennyi parcellát kijelöl­tek a munkákra. Arra törek­szenek, hogy megalapozzák a jövő esztendei eredményes gazdálkodás alapjait. Elsősor­ban azokat a termelési ága­zatokat fejlesztik, amelyek minél előbb pénzt hoznak a szövetkezet konyhájára. Eb­ben az évben rendezkedtek be baromfinevelésre. Mint­hogy a járásban tsz-közi be­ruházásból Monoron létesíte­nek sertéshizlaldát, a gyöm­rői termelőszövetkezet sertés helyett a jövőben nagyobb arányú baromfineveléssel fog­lalkozik. Jelenleg tíz holdon folytat öntözéses kertészkedést a tsz, jövőre ezt is fejlesztik. Cső­vezetéken juttatják majd el a helybeli strandfürdő feles­leges vizét a kertészetbe. A tehenészet eddig is eredmé­nyesen működött, s 1965-re a jelenlegi 63 darabról 120-ra növelik a tehenek számát. Arra a kérdésre, vajon ho­gyan zárja az esztendőt a gyömrői termelőszövetkezet, Hajt Ferenc nem tud mégha- | tározott választ adni. Egy azonban biztos: a kilátások rendkívül szerények. Ennek ellenére a hangulat máris jobb a gyömrői szövetkezet­ben, mint most egy évvel ezelőtt. Egyre többen kémek munkát azok közül, akik ko­rábban elkerülték a gazdasá­got. Például Czövek Mihály, vagy Rubes Béla most már rendszeresen kiveszik részü­ket a közös munkából. A gyömrői Petőfi Termelő- szövetkezet elindult a mély­pontról, de még nem jutott túl a kezdet nehézségein. Az adottságok kedvezőek, az új vezetők rátermettek, s a ta­gok is tudják már, hogy csak munkával tudnak eredményt elérni. Ha összefognak, a gyömrői szövetkezet is felzár­kózhat a monori járás ered­ményesen gazdálkodó tsz-ei közé. (s. p.) Gyóli panaszok A 8000 lakosú Gyálra Bu­dapestről szállítják a zöld­árut. Sajnos, az utóbbi idő­ben a három üzlet közül kettőbe egyáltalán nem szál­lítottak, a harmadikba is olyan keveset, amely éppen hogy 15—20 családnak elég. De nemcsak a zöldséggel, a kenyérrel is baj van: a gyá- liak csak rosszul sütött ke­nyeret és péksüteményt ehetnek. A meglévő korsze­rűtlen pékségek helyébe jó volna egy nagy kapacitású, minden igényt kielégítő na­gyobbat építeni. S még egy panasz: az Ócsai Fmsz még mindig építi a cukrászdát — így hónapok óta cukrász­da sincs Gyálon. Hámori László, Gyál A „KISÉTVAGYÚ" BERVA címmel július 25-i számunk­ban cikket közöltünk. Az aláb­bi választ kaptuk: „A posta a benzinjegyek árusítását az Ásványolajfor­galmi Vállalat megbízásából bizományi árusításként végzi. Ennek alapján nem foglalko­zik az összes címletű jegyek eladásával, hanem a jelenlegi keresletnek megfelelően csak 5 literes és ennél nagyobb címletekkel. Csak az a posta- hivatal árusít benzinjegyet, ahol a közönség igényli (s ed­dig még nem kérték a három- literes jegyek árusítását). Egyébként az ÁFORT kész­pénzes kúthálózatának növe­kedése kapcsán a jegyes áru­sítás amúgyis egyre inkább csökken. Amennyiben a kö­zönség igényli, a kijelölt pos­tahivataloknál a kisebb cím­letű benzinjegy árusítását is bevezettetem”. Dr. Wurm Ferenc Postavezérigazgatóság Megbecsülés — figyelmesség Mint Roskó József legfiata­labb lánya, szeretnék a Duna­keszi Községi Tanács végre­hajtó bizottságának köszöne­tét mondani azért, hogy édes­apám emlékét ilyen szeretet­tel őrzi, s hogy az új telepü­lésen egy most épülő utcát ró­la neveztek el. Édesapám so­kat küzdött, szenvedett életé­ben mozgalmi harcai miatt, sokszor volt börtönben és in- temálótáborban Horthy és Szálasi uralma alatt, de nem tudták megtörni, sem ütlege­léssel, sem éheztetéssel; ren­dületlenül bízott abban, hogy eljön az idő, amikor a ma­gyar nép végre emberi életet élhet. Engedjék meg, hogy mind a család, mind apám volt har­costársai nevében még egyszer megköszönjem a dunakeszi kommunisták, s a tanács fi­gyelmességét, amely egyben a megbecsülés egyik legszebb kifejezője. Bán Gyuláné, Roskó Mária Dunakeszi, Katona J. u. 42. Kilencven vagy egyötven? Augusztus 31-én a Pest me­gyei Hírlap kifogásolta, hogy a Visegrád, Mátyás király múzeum és a Visegrád, SZOT üdülő közötti útvonalon csak kilencven fillér a viteldíj (biztosítással együtt 1 forint), s a kalauz mégis 1.50 forintot inkasszált be az utasoktól* „Hadicsel" a vonaton Hétfőnként min­dig túlzsúfolt az a vonat, amellyel Pestre járunk dol­gozni. Érthető, hi­szen nagyon sokan vannak, akik csak a hét végét töltik otthon, s hétfőn reggel igyekez­nek vissza távo­labb levő munka­helyükre. Hogy a túlzsúfoltság ne legyen olyan ki­bírhatatlan, ezért többször előfor­dult már, hogy a kalauz felszaba­dította a párnás kocsit: fapados jeggyel is beülhet­tünk. 17-én hétfőn reggel, amikor be­állt a vonat a da- basi állomásra, a kalauz a párnás kocsi mellett állt* s kérdésünkre kö­zölte, hogy a ko­csit felszabadí­PÁenks tóttá, nyugodtan beülhetünk. Bol­dogok voltunk, hogy nem kellett állnunk. Ám ez­után — Öcsánál — bekövetkezett a „hadicsel”, amely mindnyájunk­ban keserű száj­ízt hagyott, mert a kalauz <— mi­után lekezelte a jegyeket ■— közöl­te, hogy 5.20 fo­rintot k^r szemé­lyenként a fapa­dos jeggyel uta­zóktól, mert kü­lönben rendőrt hiv. Az 5.20-akat kifizettük —> de ennek ellenére ezt a „hadicseltf’ nem tartjuk rendes el­járásnak. Zsolnai József Dabas, Biksza Miklós u. 102. Megállapítottuk, hogy a me­netjegyet kiadó kalauz a Sze­mély- és Poggyászdíjszabás helyi forgalmú viteldíjak meg­állapításaira vonatkozó előírá­sait nem ismerte. Ezért őt, s az ugyanazon vonalon szolgá­latot teljesítő jegykezelőket ismételten kioktattuk. A to­vábbiakban közölnünk kell* hogy a Visegrádon áthaladó autóbuszjáratok menetrendje azért csak a Fő téri megálló­nál van kifüggesztve, mert a forgalmi személyzet csak így tudja állandóan ellenőrizni, hogy a menetrendet nem ron- gáljék-e meg renitenskedő elemek, vagy a gyerekeit. Takács Endre szakoszt. vez.. KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóság SOVÁNY VACSORA Tizenötödikén, szombaton este disznótoros vacsorát rendezett a Dózsa kultúrte­remben a Ceglédi Húsipari Vállalat KISZ-szervezete. Sajnos, a 16 forintos vacsora­Tanácsülés Túrán A legutóbbi ülésen Takács nők ismertette határozatok túrái tanács- Gyula vb-el- a különböző végrehajtását, majd Molnár István, az is­kola igazgatója beszámolt az új tanévvel kapcsolatos feladatokról. Elmondotta, hogy a községben negyvenöt pedagógus (köztük sok fia­tal) látja el a (gyermekek ne­velését, s a fiatal pedagógu­sok megalakították a KISZ- szervezetet. Javaslatára a ta­nácsülés jegyzőkönyvileg kö­szönetét mondott Sárközi Lászlónénak, aki negyven éve tanít a községben. Az iskolaigazgató ezután az iskola tatarozásáról, s a tanulók létszámáról beszélt, s elmondotta, hogy 1201 gye­rek tanul a községben. Hang­súlyozta, hogy mennyire szükséges az új iskola fel­építése, mert ilyen körülmé­nyek között (például a taní­Az autóstop ellen­zői szerint ez az új­donsült utazási for­ma elítélendő, mert az utazni szándékozó ifjúságot erkölcsileg kifogásolható hely­zetbe sodorják az autóstoppal kapcso­latban felmerülő problémák. Az autó­stop védelmezői vi­szont azt hangoztat­ják, hogy a fiatalokat így is seg'teni kell az országjárásban és a hétvégi pihenő biz­tosításában, s az elíté­lendő esetek nem az tás négy épületben folyik) a pedagógusok nem dolgozhat­nak teljes sikerrel. A hozzászólók (17-en vol­tak) a beszámolóval egyetér­tettek és részben kiegészí­tették. Szó esett a pedagó­guslakások festéséről is. Ta­kács Pál, az úttörőcsapat vezetője elmondotta, hogy az iskolások 85 százaléka út­törő, s jó volna ha a két tú­rái tsz foglalkoztatná a paj­tásokat. Benkó Mátyás ta­nácstag a sok úttörő-munka­társsal dolgozó túrái Rá- kóczi-rádióról beszélt elis­merően. A határozati javaslat el­fogadása után a tanácsülés — Visy József beszámolója alapján — jóváhagyta az 1963. évi költségvetés össze­állítását, amelyet felterjesz­tenek a járási tanácshoz. Dúsa Piroska, Túra AUTOSTOP autóstop intézményé­ből, hanem egyes emberek egyéni jel­nak. Mint a rendőri és bírói krónikák tanú­sítják, az autóstop elterjedésében mégis több a veszély, mint az erény. Persze az autóstop jelentősé­gét nem szabad eltú­lozni és nem is sza­bad adminisztratív eszközökkel küzdeni ellene. Jobb megol­dás — hiszen az if­júság szívesen láto­gatja a Balatont és a Dunakanyart jegy ellenében kb. 8 deka hurkát és 6—7 deka kolbászt és egy adag pirított káposz­tát kaptunk — ami kissé so­vány táplálék annak, aki disznótoros vacsorára vár. így vacsora után sokan éhesen maradtak, s 8 forintért ehet­tek egy adag malacpörköltet — persze ezt az adagot a vendéglőben 5,50-ért mérik. Még jó, hogy zene is volt — így legalább hangulatosan mérgelődtünk és vidáman korgott a gyomrunk. Gulicska Imre Cegléd az ifjúsági szerveze­tek felvilágosítják tagjaikat, közölve, hogy az autóstopnak nemcsak szép, de árnyoldalai is van­nak. Persze, a leg­jobb megoldás az, ha az ifjúsági és társa­dalmi szervek sűrűn rendeznek szervezett kirándulásokat, ame­lyek keretében ifjú­ságunk olcsón ismer­kedik meg hazánk festői tájaival, szép városaival. Járy Péter Ráckeve ha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom