Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

MEcrei t^trfap 1962. SZEPTEMBER 26, SZERDA Az amerikai javaslat a hidegháború felélesztését szolgálja Az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték az úgynevezett „magyar kérdést'' Az ENSZ-közgyűlés teljes ülése hétfőn döntött az ügy­rendi bizottság javaslatairól, hogy milyen kérdések kerül­jenek az ülésszak napirendjé­re. Az ülés nagy feltűnést kel­tett eseménye az volt, hogy az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésé­hez az amerikaiaknak mindössze nyolc szavazat­nyi többséget sikerült szerezniök. 43 küldöttség szavazott a na­pirendre tűzés mellett, 35 el­lene, 19 delegáció tartózko­dott a szavazástól, 11 ország pedig nem vett részt a szava­zásban. Hatalmas változás ez a ta­valyihoz képest. A múlt év­ben 51 küldött szavazott a „magyar kérdés” napirendre tűzése mellett■ mindössze 15 ellene, 30 delegáció tartózko­dott a szavazástól, három pe­dig nem vett részt a szavazás­ban. Az ügyrendi szabályzat értelmében a javaslat mellett három és ellene is három szó­nok szólalhat fel a közgyű­lésben. A „magyar kérdés” napi­rendre tűzése ellen elsőnek Csatorday Károly nagykövet szólalt fel a magyar delegáció nevében. Azt várta — mond­ta egyebek között —, hogy az Egyesült Államok hozzájárul a békés együttélés elvének ér­vényesítéséhez, és új szemléle­tet alkalmaz politikájában. Az Egyesült Államok ál­tal javasolt napirendi pont csak arra jó, hogy megmérgezze a nemzetkö­zi kapcsolatokat. Maga az Egyesült Államok is voltaképpen meg van győ­ződve a napirendi pont hasztalanságáról — mondta Csatorday Károly. Utána Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes szó­lalt fel. Kijelentette, ezt a na­pirendi pontot azért terjesz­tették elő, hogy felélessze a hidegháborút. A „magyar kér­dés” napirendre tűzése beavat­kozás a Magyar Népköztár­saság bdlügyeibe — mondta. yőst az Egyesült Államok küldöttsége nevében hangoz­tatta, hogy az országa nem hidegháborús célokból tűzte napirendre a kérdést. Az amerikai küldött után szót kért Indonézia delegá­tusa és azt mondta, hogy az ő küldöttségének véleménye szerint a kér­dés igen is hideghábo­rús kérdés és ezért or­szága mint el nem kö­telezett ország, ellene fog szavazni. Még ketten szólalhattak volna fel a napirendre tűzés mellett. A pakisztáni elnök kétszer is megkérdezte, van-e hozzászóló, senki sem akadt azonban, aki a napirendre tűzés mellett foglalt volna állást. Ezután került sor a sza­vazásra. A „magyar kérdés” napirendre tűzése mellett a következő 43 ország szava­zott: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazí­lia, Kanada. Chile. Csang Kaj-sek-klikk. Kolumbia, Costa Rica. J?5nia, Domini­kai Köztársasáig, Ecuador, San Salvador, Malájföld, Franciaország, Guatemala, Haiti, Honduras, Izland, Ír­ország. Olaszország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Hol­landia, Uj-Zéland, Norvág’a, Pakisztán, Panama, Para­guay, Peru, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Thaiföld, Török­ország. Nagy-Britennia, az Egyesült Államok, Uruguay és Venezuela. Ellene szavazott a kővetke­ző 35 küldöttség: Albánia, Bulgária, Belo­russzia, Kambodzsa, Ka­merun, Középafrikai Köz­társaság, Ceylon, Kuba, Csehszlovákia. Dahomey, Etiópia, Ghana, Guinea, Magyarország, Indonézia, Irak, Elefántcsontpart, Laosz, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Mongólia, Ni­ger, Lengyelország, Ro­mánia, Szaud-Arábia. Sze­negál, Szomáli, Szíria, Tanganyika, Ukrajna, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Fel­ső-Volta és Jugoszlá­via. Tartózkodott a szavazástól 19 ország: Afganisztán, Bur­ma, Kongó (Brazzaville), Cip­rus, Finnország, Görögország, Irán, Izrael, Jordánia, Liba­non, Libéria, Líbia, Marokkó, Nepál, Nigéria, Szudán, To­go, Tunézia és Jemen. Nem vett részt a szavazás­ban: Bolívia, Burundi, Csad, Kongó (Leopoldville), Gabon, India, Jamaica, Nicaragua, Portugália, Ruanda és Trini­dad-Tobago. Az eredmény kihirdetésénél egyetlen küldöttség, az Egye­sült Államok delegációja tap­solt. A szavazás után Jugosz­lávia küldötte szavazat-ma­gyarázat címén szót kért. Hangoztatta, hogy országa Magyarországgal szomszédos, ezért jól ismeri a magyaror­szági viszonyokat. Ennek alapján állíthatja, hogy a kérdés napirendre tűzése jog­talan, s ezért csakis nemmel szavazhatott. , A szavazás eredményéből látható, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot leszámítva, egyetlen afrikai ország, Sier­ra Leone delegációja szava­zott a „magyar kérdés” napi­rendre tűzése mellett. Sierra Leone külügyminisztere azon­ban a szavazás után kijelen­tette: kormányának az a vé­leménye, hogy minden napi­rendre javasolt kérdést fel kell venni a napirendre, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt — fűzte hozzá —, hogy delegáció­ja a kérdés érdemi tár­gyalásánál az amerikai javaslat mellett fog sza­vazni. Az úgynevezett. magyar kérdés a különleges politikai bizottság elé kerül. Amennyi­ben a bizottság valamiféle határozatot hoz, azt a gyűlés elé kell terjeszteni, ahol azon­ban érvényes határozat elfo­gadásához kétharmados több­ség szükséges. Felszólalások az ENSZ-közgyűlés kedd délelőtti ülésén Az ENSZ-közgyűlés kedden délelőtt, magyar idő szerint a kora délutáni órákban — foly­tatta az általános politikai vi­tát: Doudou Thian Szenegál kül­ügyminiszter éles szavakkal síkra szállt a gyarmatosítás ellen és követelte, hegy zárják ki Portugáliát és a líéí-Aíri- kai Köztársaságot az ENSZ-bőI, mert mindkét ország szembehelyezkedik a gyarmati rendszer fel­számolásával. A nemzetközi helyzetről szólva a szenegáli külügymi­niszter hangsúlyozta az el nem kötelezett országok szere­pét a nagyhatalmak közötti egyensúly biztosításában és sürgette, hogy ennek érdeké­ben az el nem kötelezett or­szágok előbb kontinensenként csoportosuljanak, majd alkos­sanak a világot átfogó cso­portosulást. Doudou Thian állást foglalt a nukleárisfegyver-kísérletek megszüntetése mellett és tá­mogatta a leszerelés mielőbbi megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy a leszerelést szigorú el­lenőrzés mellett kell vég­rehajtani, de ez az ellen­őrzés természetszerűleg nem lehet egyértelmű a kémkedéssel. Howard Green kanadai kül­ügyminiszter felszólította az A PRENSA LATINA jelen­tése szerint két évi fogság után szabadonbocsátották Raul Acostát, a Perui Kom­munista Párt főtitkárát. NEM TARTJÁK MEG az „emberi kapcsolatokkal” fog­lalkozó nemzetközi értekez­letet, mert a dél-afrikai ha­tóságok nem adtak beuta­zási engedélyt az értekezlet résztvevőinek. JAPÁN KÖZÉPSŐ RÉ­SZEIT hétfőn földrengés sújtotta. A helyi földrengés- jelző állomások szerint a ren­gés epicentruma Chiba pre- fektúra területén 40 km mélységben, erőssége pedig 3 ball volt. HÉTFŐN az automatagé­pek szerkesztési elveinek megvitatására 14 országból 700 tudós ült össze. Hazán­kat Kalmár László Kossuth- díjas akadémikus képviseli. NÉGYEZER havannai kö­zépiskolás indult vasárnap Oriente tartományba, hogy segítsen a mezőgazdasági munkákban. Mint Joel Ig- lesias, a kubai kommunista ifjúsági szövetség főtitkára bejelentette, jelen pillanat­ban 35 000 egyetemista és középiskolás diák vesz részt a ipezőgazdasági munkák­ban. BUNDY, Kennedy elnök po­litikai tanácsadója egynapos j látogatásra Berlinbe érke­zett, ahol Brandt nyugat­berlini polgármesterrel tár­gyal. KEDD REGGEL megkez­dődött a NATO észak-gö­rögországi hadgyakorlatainak zárószakasza. A hadgyakor­laton amerikai, brit, török és görög szárazföldi, légi és tengerészeti erők vesznek részt. AZ AMERIKAI képviselő- ház hétfőn 342 szavazattal 13 ellenében elfogadta Ken­nedy elnök javaslatát, amely felhatalmazza az elnököt, hogy „szükség esetén” 150 ezer tartalékost hívjon be katonai szolgálatra. A tör­vényjavaslatot a szenátus már szeptember 13-án egyhangú­lag jóváhagyta. L&onyitl Bressnyev Belgrázl dísfspalgtkra Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke a Szövetségi Végrehajtó Tanács új székhá­zában hétfőn fogadást adott Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének tiszteletére. A fogadáson jelen voltaic a Brezsnyev kíséretében lévő személyiségek is, jugoszláv részről pedig Sztambolics, Kardéi), Rankovics, Csolako- vics, Todorovics és más köz­életi személyek, a szövet­ségi nemzetgyűlés képvise­lői, tábornokok és tisztek, valamint a Belgrádban akk- redittált diplomáciai képvi­seletek vezetői. A fogadás baráti légkörben zajlott le. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke ugyancsak hétfőn szállás­helyén fogadta a Jugoszlá­viában akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetőit. Kedden a belgrádi nemzeti bizottság ünnepi ülést tartott, amelyen Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnökét Belgrád díszpolgárává válasz­tották. Az ünnepélyes aktuson a magas szovjet vendéget Neo- ricsics, a belgrádi nemzeti bi­zottság elnöke üdvözölte. • Hangsúlyozta, hogy Belgrád lakossága, Jugoszlávia többi dolgozójához hasonlóan nagy figyelemmel kíséri a szovjet nép szocialista hazáját építő hatalmas erőfeszítéseit. Rámu­tatott arra, hogy a szovjet és jugoszláv nép barátságát kü­lönösen erősítették a második világháború közös küzdelmei. Neoricsics ezután Ismertette 'a belgrádi nemzeti tanács ha­tározatát, majd átnyújtotta Brezsnyevnek a díszpolgári oklevelet. , ' Brezsnyev szívélyes köszö­netét mondott a megtisztelte­tésért és rámutatott arra, hogy ez tulajdonképpen a szovjet népet illeti, amely 'következe­tesen harcol a világ békéjéért, a népek barátságáért. Befejezésül Brezsnyev to­vábbi sikereket kívánt a nem­zeti bizottság képviselőinek és Belgrád lakosainak, majd tol­mácsolta a moszkvai városi ta­nács és a moszkvai lakosok szívélyes üdvözletét. A szovjet államfő megkoszorúzta Belgrádban az ismeretlen katona sírját Leonyid Brezsnyev hétfőn délután koszorút helyezett el az ismeretlen katona em­lékművénél, a Belgrád kö­zelében emelkedő Avala-he- gyen. Később Brezsnyev megko­szorúzta azoknak ‘ a szovjet és jugoszláv harcosoknak az emlékművét, akik a Belgrád felszabadításéért vívott har­cokban estek el. Az angol közvélemény visszautasítja az amerikai beavatkozást a kubai kereskedelmi kapcsolatokba atomhatalmakat, hogy ez év végéig fejezzék be a nukleá- risfegyver-kísérleteket. A leszerelés kérdéséről szól­va a kanadai külügyminiszter örömmel üdvözölte ugyan Gromiko pénteki beszédét, de a nyugati álláspontot támo­gatta az ellenőrzés problémá­jával kapcsolatban és szüksé­gesnek mondotta a helyszíni ellenőrzést. A továbbiakban a kanadai külügyminiszter védelmébe vette Anglia gyarmati politi­káját és rágalmakat szórt a Szovjetunióra, valamint a ke­let-európai országokra. Az ENSZ-közgyűlés dél­előtti ülésén Szenegál és Ka­nada külügyminisztere után felszólalt még Panama és Pe­ru képviselője. A panamai külügyminiszter a kubai kérdéssel foglalkozva azt állította, hogy az ameri­kai áUamok szervezetének „jogában áll szankciókat hoz­ni Kuba ellen, ha a havan­nai kormány kommunista propagandát fejt ki más la­tin-amerikai országokban”. Peru külügyminisztere sür­gette a fegyverkezési hajsza megszüntetését és felszólította a nagyhatalmakat, azzal te­gyenek tanúbizonyságot jó szándékukról, hogy támogat­ják a gazdaságilag elmaradt országokat. Az ülést magyar idő sze­rint 18.13 órakor berekesztet­ték. ' Gromiko ázsiai ENSZ-kiildöttségek vezetőivel találkozott Gromiko szovjet külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője, hétfőn es­te a szovjet küldöttség szállá­sán találkozott az indiai, a burmai, a kambodzsai, a lao­szi, az indonéz, a ceyloni és a nepáli ENSZ-küldöttségek vezetőivel. A találkozón részt vett Kris­na Menőn indiai hadügymi­niszter. U Thi Han burmai külügyminiszter, Chout Sam Bath kambodzsai külügyi ál­lamminiszter, Quinim Pholse- na laoszi külügyminiszter, S. Wirjopratono, Indonézia ál­landó ENSZ-képviselője. G. Malalasekera, Ceylon állandó , ENSZ-képviselője és M. Koi- I rala, Nepál állandó ENSZ­I képviselője. l j Szovjet részről a találkozón I megjelentek V. Sz. Szemjonov külügyminiszter-helyettes és a szovjet küldöttség más tag­jai. Az angol közvélemény visz- szautasítja az Egyesült Álla­mok beavatkozási kísérletét a Kubával folytatott angol ha- józásl '-forgalomba: A Times írja vezércikkében: Feltűnően helytelen az Egyesült Államok arra irá­nyuló nyomása, hogy kizárja barátságos hatalmak hajóit a kubai kereskedelemből. Anglia elismeri a Castro- rendszert, nincs háború­ban Kubával, tehát angol hajók teljes joggal szál­líthatnak szovjet olajat Kubába és kubai cukrot exportra. Bukaresté érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége Kedden délután a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlésének meghívására Bu­karestbe érkezett a magyar or­szággyűlés tíztagú küldöttsége, Vass Istvánnénak, az ország- gyűlés alelnökének vezetésé­vel. Á magyar parlamenti kül­döttség fogadására a pályaud­varon megjelent Anton Moi- sescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke, Ion Cozma, a Buka­resti Néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Aurel Málnásán külügyminiszter-he­Összeült a NATO közgyűlése lyettes, Dionisie Ionescu álla­mi protokollfőnök, valamint a nagy nemzetgyűlés több kép­viselője és a román társadal­mi szervek vezető munkatár­sai. Jelen volt a küldöttség fo­gadásán Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. Anton Misescu. a nagy nemzetgyűlés és a román nép nevében szeretettel köszöntöt­te a küldöttség tagjait. A magyar képviselők nevé­ben Vass Istvánná köszönte meg a fogadtatást, a meghí­vást, és tolmácsolta a magyar nép forró üdvözletét. A magyar országgyűlés kül­döttsége tíz napot tölt Romá­niában. Megtekinti a Ploiesti, Brassó, Bacau és Vajdahunyad tartomány iparvidékét, mező- gazdasági egységeket tanulmá­nyoz, ellátogat a tengerpartra, hogy megismerkedjen a bará­ti román nép életével és az or­szág szocialista építésében el­ért eredményeivel. A romániai Libera keddi száma szerkesztőségi cikkben köszönti a magyar parlamenti küldöttség látogatását. A lap hangsúlyozza hogy a magyar nép képviselőinek baráti láto­gatása újabb alkalom a két or­szág és a két nép közötti szo­ros baráti kapcsolatok erősí­tésére. A nagyobb amerikai olajvál­lalatok feketelajstromot ké­szítettek olyan hajós vállala­tokról, melyek ebben a forga­lomban részt- vesznek - 'Ezért egy nagyobb angol tartályha- jó-vállalat, mely szovjet olajat szállított Kubába, nem kap rakományt visszatérőben. Ha Anglia és a többi NATO-kor- mány megakadályozná hajó­zási vállalataink részvételét ebben a forgalomban (feltéve, hogy volna erre hatalmuk), ennek kettős hatása lenne: 1. máshol találnának hajókat ilyen forgalomra, miután a NATO nem uralkodik a világ egész teherhajózásán; 2. meg­erősödne a kommunista orszá­gok azon eltökélt szándéka, hogy kiépítik saját kereske­delmi flottájukat. Nem vélet­len, hogy a Szovjetunió na­gyon sok tartályhajót vásárol külföldön, miután a hajók bérlése megnehezedett. Az Egyesült Államokkal el­lentétben Anglia és más NA- TO-országok megélhetése erő­sen a hajózásra szorul. A kommunista országok nagyon sok hajót vásá­rolnak, s ezen helyzet fenntartása a hajóiparral rendelkező országok ér­dekében áll. Gabona, cukor és műtrágya szállítása a Kínai Népköztár­saságnak a teherhajózás fő tá­masza volt a hajózás jelenle­gi pangása során. Az Egyesült Államok kubai politikája nem mindig okos. Ostobaság volna az a kísérlet, hogy a Castro-rendszert térd­re kényszerítik azzal, ha meg­fosztják a teherhajóktól. Euró­pa érdeke minden szempont- , ból azt követeli, hogy a keres­kedelmi hajózás maradjon ke­reskedelmi és ne tekintsék a stratégia eszközének. A Daily Mail washingtoni tudósítója jelenti: Megállapítást nyert, hogy amerikai tulajdonban le­vő hajók szállítják a leg­több nem orosz rako­mányt Kubába és Kubá­ból, idegen lobogók alatt. A Tengerész Szövetség tör­vényhozási vizsgálatot sürge­tett, hogy állapítsák meg amerikai hajózási vállalatok részvételét a kubai forga­lomban. Az amerikai hajók Panama. Honduras, Libéria, vagy Nigéria lobogói alatt vesznek részt a kubai forga­lomban. Stikker ezután azzal dicse­kedett, hogy a NATO-nak Berlinnel kapcsolatban „igen fontos” katonai tervei van­nak. „Ezek a tervek megfon­tolásra késztethetik az ellen­felet.” A főtitkár azt állította, hogy továbbra is érvényben van a Berlinre vonatkozó négyhatalmi státus. „Eltökélt szándékunk, hogy megvéd- jük jogainkat” — jelentette ki harciasán a főtitkár. A német kérdéssel kapcso­latban a főtitkár sajnálkozott amiatt, hogy a Szovjetunió nem hajlandó elfogadni az egyoldalú ( nyugati javaslatot. „Ezért —' mondotta — olyan problémával kell szembenéz­ni. amelynek megoldása je­lenleg még igen messze van...” Kedden Koppenhágában megkezdődött az Atlanti Szö­vetség közgyűlése. A közgyű­lésen Stikker, a NATO főtit­kára mondott beszédet, amelyben a nyugat-berlini és a német kérdéssel foglalko­zott. A főtitkár aggodalommal nyilatkozott arról, hogy a Szovjetunió esetleg újabb in­tézkedéseket hoz a nyugat- berlini háborús tűzfészek fel­számolására és a német kér­dés rendezésére. „Lehetséges mondotta —, hogy már ezen a télen számos megrázkódta­tással kell szembenéznünk. De ha megőrizzük szilárdsá­gunkat és egységünket, ellen tudunk állni a viharnak. Minden esetre — fűzte hozzá —, a nagy szavak nem ele­gendőek.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom