Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

\ 1962. SZEPTEMBER 1, SZOMBAT Kjr él tcrtt yífrfap 1 Kitüntetések. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes te­vékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából, Ré­vész Géza rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetnek, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetének a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Dobi István, A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyúj­totta át. A kitüntetés átadá­sánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Péter János külügyminiszter és Holtai Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes tevékenysége, valamint kivá­ló művészi munkássága elis­meréséül 60. születésnapja al­kalmából Ék Sándor, Kossuth- díjas festőművésznek, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészének a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt llku Pál művelődésügyi mi­niszter és Szecsődi László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese (MTI) ___________ A ZOKISZ MŰVÉSZEGYÜTTESE A DiJONI TÁNCFESZT1VÁL0N Pénteken elutazott Francia- országba a kisipari szövetke­zetek Szocialista kultúráért jelvénnyel háromszor kitünte­tett, VIT-díjas Erkel Ferenc Művészegyüttesének tánckara és népi zenekara. Az együttes részt vesz a dijoni táncfeszti­válon. (MTI) Elhunyt id. Rácz Béla cigányprímás Id. Rácz Béla, A piros ró­zsák beszélgetnek, Jégvirágos hideg tél volt és még sok nagy sikerű magyar nóta szerzője, az Európa-hírű cigányprímás életének 63. évében elhunyt. Temetése szeptember 1-én dél­után fél 4 órákor lesz a Rá­koskeresztúri temetőben. (MTI) A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről KÖZÖS ÉRDEK Beszélgetés két brigád tagjaival a Budakalászi Textílművekben Két brigád tagjaival beszél­gettünk a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről a Budakalászi Textilművek szö- vödéjében. Mindkettő a szo­cialista brigád címért verse­nyez, s nem is akármilyen eredménnyel. Fábián László brigádja a féléves értékelés után kiváló eredményeiért öt­ezer forint pénzjutalmat ka­pott. Tihi József brigádja a harmadik helyet érdemelteid, kétezer forintos jutalommal. A Fábián-brigád tagjai valamennyien pártonkívüliek, ennek ellenére — ahogy el­mondták — nagyon érdekli őket a párt e fontos doku­mentuma. Nemcsak olvasták az irányelveket, de határozott véleményük alakult ki róla. Fábián László brigádvezető a következő szavakkal foglal­ja össze véleményét: — A pártkongresszus min­dig nagy jelentőségű az or­szág gazdasági és politikai éle­tében. A nyolcadik pártkong­resszus azonban az eddigiek­nél is nagyobb jelentőségű lesz, hiszen most érkeztünk el odáig, hogy leraktuk a szocia­lizmus alapjait. Ezeket az ala­pokat kell a továbbiakban megszilárdítanunk és a kong­resszus az ezzel kapcsolatos feladatokat szabja meg. Az ország előtt álió feladatokat eddig is helyesen szabta meg a párt, s az irányelvek most is helyesen szabják meg a to­vábbi munka vezérfonalát. Végrehajtása a kommunisták­nak és nekünk pár ton kívüliek­nek egyformán érdekünk, hisz saját jobb életünk tükröződik ebben az átfogó munkaprogramban. Ügy gon­dolom, "hogy az üzemekben a termelési feladatok maradék­talan teljesítése, az önköltség csökkentése, a minőség javí­tása, a termelékenység foko­zása a legfontosabb feladat a jövőben is. A mi vállalatunk­nál megvannak e fontos fel­adatok teljesítésének feltéte­lei. Rajtunk múlik, hogyan élünk az adott lehetőségekkel. Mi igyekszünk mindent meg­tenni a további előrehaladás érdekében. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy az új, szocialista embertípus kiala­kítása legalább olyan fontos feladat, mint a termelőmun­ka szakadatlan fejlesztése. Lakatos István, a helyettes brigádvezető így vélekedik: — Helyeslem a személyi kultusz őszinte bírálatát és végleges felszámolását, azt is hogy akik felelősek a régeb­ben elkövetett súlyos hibákért, megkapták méltó büntetésü­ket. Megragadta a figyelme­met az irányelvekben, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével falun is meg­szűntek a kizsákmányolás le­hetőségei. Pistyur Julianna szövőnő figyelmét a lakáskérdés ra­gadta meg az irányelvekből, így beszél erről: — Megnyugtató érzés volt olvasni, hogy belátható időn belül minden család­nak lesz megfelelő lakása. Ez persze — mindannyian jól tudjuk —, nem valósul meg magától, csak úgy, ha valamennyien jobban dől_ gozunk, mint eddig, mert a mi eredményesebb munkánk gyarapítja az országot és ha az ország gazdagabb, akkor a lakásépítésre is többet tud fordítani. Pallói Györgyné is a sze­mélyi kultusszal kapcsolatos ügyek végleges lezárását tartja megnyugtatónak, Fá­bián Lászlóné II pedig a lakáskérdés megoldásáról kö­zölteket üdvözli. Mergancz Jánosaié véle­ménye így hangzik: — Elolvasva az irányelve­ket, megnyugodva látom, hogy gyermekeink jövője biztosítva van. Persze azt is jól tudom, hogy ezért a szép jövőért még sokat kell dolgozni valamennyiünknek Megyei tanácsülés elé kerülnek a kenyérpanaszok A megyei tanács kereske­delmi, illetve ipari állandó bizottsága, mint arról már hírt adtunk, felhívta a járási kereskedelmi és ipari állandó bizottságokat, valamint a nő­tanácsokat és az élelmiszer- ipari dolgozók szakszervezeti bizottságait, vizsgálják meg a megye kenyér- és péksüte­mény-ellátását, amely ellen annyi a panasz. Egyben te­gyék vizsgálat tárgyává a sü­tőipari dolgozók munkalehe­tőségeit is. A vizsgálatok már majdnem valamennyi járás­ban befejeződtek, sőt, a vizs­gálatban részt vevő szervek többsége elkészítette és meg­küldte jelentését is a két me­gyei állandó bizottságnak. Az eddig beérkezett jelenté­sekből kiderült, hogy \ a megyei sütőipar az utób­bi időben jelentősen fej­lődött. sok helyütt azonban a higiénia még javításra szorul. Ezenkívül változatlanul nagy problémát jelent a szállítóesz­közök hiánya. Emiatt nem tudják a sütőipari vállalatok a szállítást időben lebonyolí­tani. A budai járás kereskedelmi állandó bizottsága 86 esetben tartott vizsgálatai során meg­állapította. hogy a boltok ál­talában igyekeznek friss ke­nyeret adni. Több bolt azonban csak nagyon óvatosan, keveset rendel, nehogy megma­radjon a kenyér, és ezért sokszor már délután nem tudja a vevőket kiszolgál­ni. Más üzletekben viszont gyak- ' ran marad kenyér. Diösdon a 42. számú boltban előfordul, hogy két-háromnapos kenye­ret árusítanak. A kettős ün­nepek előtt, de szombaton­ként majdnem mindig a meg­Ovatosan rendelnek a boltok Keveset és későn szállít a sütőipar Ahol hónapokig nincs zsemlye rendelt mennyiségnél keve­sebbet szállít a sütőipari vál­lalat. Augusztus 18-án sok bolt a megrendelt mennyiség­nél 20—30 százalékkal keve­sebbet kapott. A kereskedelem ritkán végez minőségi átvételt és küldi vissza az eset­leg kifogásolható kenye­ret. Előfordul azonban, hogyha az egyik bolt minőségi kifogás­sal megtagadja a kenyérszál­lítmány átvételét, azt nyom­ban másik boltba szállítják. A szobi járási kereskedelmi állandó bizottság megállapítá­sa szerint, a Dunakanyar üdü­lőhelyein a boltok által meg­rendelt kenyérmennyiséget csak nehezen lehetett a nyár folyamán biztosítani. A járási sütőipari műhelyek elavultak, csak 30 százalékos a gépesíté­sük. Szállítóeszköz hiánya miatt az Ipoly menti közsé­gekbe csupán késő "délután jut el a kenyér és péksütemény. Rövidesen megépül a szo­bi kenyérgyár, amely azonban a kenyérellá­tást csak akkor javíthatja meg ha számára szállítóesz­közöket is biztosítanak. A la­kosság a kenyérellátás hiá­nyosságait nem jegyzi be a boltok panaszkönyvébe, ha­nem a rosszízű, vagy kisebb súlyú kenyeret egyenesen a járási tanácshoz viszi, amely azonnal intézkedik, hogy a vállalat a hiba, vagy szabály­talanság elkövetőjét felelős­ségre vonja. A dabasi járásban lefolyta­tott vizsgálat megállapította, hogy az élelmiszerüzletek nagy részében csak a szállítást követő órákban lehet ke­nyeret kapná Egyes üzletekben, például a Dabasi Földművesszövetkezet 13. számú boltjában, nem ke­nyérárusítás, hanem „osztás” folyik. A földművesszövetke­zetek vezetősége az értékesí- tetlen kenyeret takarmányo­zási célra nem hajlandó leír­ni. ezért rendelnek a boltve­zetők a szükségesnél kisebb mennyiséget. Belenyugszanak a boltosok abba is, hogy hiá­ba rendelnek péksüteményt, s hogy egykilós fehérkenyeret a sütőipari vállalat egyáltalán nem süt. Nem egy községben hó­napszám nincs zsemle, vagy kifli. Jogos a lakosság kifogása ami­att. hogy egyes településekre, például Felsöpakonyba. csak két-háromnaponként szállít a vállalat kenyeret. Ezért a la­kosság nagy része Budapesten szerzi be kenyérszükségletét. Hasonló megállapításokat tartalmaznak a többi beérke­zett jelentések is. A vizsgála­tok eredményeit most egyez­teti a két megyei állandó bi­zottság és véleményükkel együtt felterjesztik a megyei tanácshoz, amely előrelátha­tólag már a legközelebbi ta­nácsülésen foglalkozik a ke­nyérellátás kérdésével. és meg is tesszük, amit tőlünk várnak. Szagos Jánosáéval beszél­gettünk utoljára ebből a bri­gádból. ö röviden ennyit mondott: — Én az életszínvonallal kapcsolatos részeket néztem meg tüzetesebben. Megértet­tem, hogy az életszínvona­lat csak további jó munkával lehet javítani és egyet is értek ezzel. A mi brigá­dunk tagjai valamennyien így gondolkodnak, ezért is ha­tároztuk el, hogy szocialis­ta brigád leszünk, s azt hi­szem, az eredmények elha­tározásunk komolyságát bi­zonyítják. A másik brigádban Tihi Jó­zsefet, a brigád vezetőjét kérdeztük meg elsőnek az irányelvekről, aki kommu­nista, pártvezetőségi ta£. — A párt fejlődése egész­séges lesz, ha az irányel­vek szerint fogunk dolgoz­ni. Ez az egészséges fejlő­dés pedig biztosított, mert nemcsak a kommunisták, ha­nem a pártonkívüliek is helyeslik a kongresszusi irányelveket és meg is teszünk mindent a benne foglaltak végrehajtá­sáért. Lipták Mihály helyettes brigádvezető így vélekedik: — Az irányelvek útmuta­tást jelentenek a jövő mun­káját illetően. Madai Emilia, aki szintén pártonkívüli, ezeket mondja: — Gazdasági fejlődésünk szép, érdemes még jobban dolgozni. László Katalin pedig így beszél: — Még nem olvastam az irányelveket, de sokmindent hallottam róla. Ez pedig csupa helyes, jó dolog. Any- nyira felcsigázott ez, hogy sietek végigtanulmányozni, mert most már nagyon ér­dekel. Kövecses Istvánná véle­ménye így hangzik: >— Ha gazdasági életünk az irányelvek szellemében fejlődik, az nekünk jó. Per­sze sok múlik rajtunk, dol­gozókon. Ami a mi gyá­runkat, brigádunkat illeti; bízom a jó eredményekben. F. I. Barackvásár az országúton Budapest határától Érdig nyolc-tíz helyen is őszibarack mosolyog az út széléről az autósokra. Diósdi termelők évrol- évre kihordják termésüket az országút mellé, ott kinálgatják az arra járóknak. Néhol egyenként, másutt csoportosan. Majd minden autó megáll előttük, a nagy melegben jó és üdítő egü­két barackot majszolni útközben. A kertjük is, a standjuk is szomszédos és együtt szabják meg az árat. Amit kilónként 8 forintért mérnek, azt Pes­ten a KÖZÉRT 6 forintért adja, a 9 forintost pedig 7.60-ért. Aminek pedig az országúti vásáron 12 forint az ára, az a pesti piacon 9.80—10.60-ért kapható. Mégis elfogy a ba­rack, az utósok jó vásárlók. De ha az új balatoni mfiút megnyílik, errefelé biztos olcsóbb lesz a barack, s majd a törökbálintiak vernek sátrat az új út mellett. Akkor ott lesz drágább, mint Pesten. Pontos a mérlegem és jól megmérem — kínálhatja áruját özvegy Csenki Ambrusné. Telke mellett már 22 éve árulja minden nyáron a barackját. Háromszáz öl mindössze a barackosa, tavaly 10 000 forint értékű gyümölcsöt szüretelt le róla. Idén, azt mondja, kevesebb lesz, rosszabb a ter­més, de ami termett, jóízű, nemes fajta. Megkóstoltatta, igazoljuk (Foto: Gábor) mmnyagkiAilíiás Ragasztott kabát — Műanyag öntőminta Harmincezer tonna hazai PVC Ma hivatalosan megnyitja kapuit a közönség előtt az el­ső országos műanyagkiállítás. A pénteken megtartott sajtó- tájékoztató sok érdekes té­mára hívta fel a figyelmet, s egyúttal ismertette a hazai műanyagipar útját és helyze­tét. Tíz év alatt megtízszerező­dött a műanyagtermékek mennyisége a nagyvilágban. Idehaza is jelentősen meg- v nőtt a műanyagok felhasz­nálási területe. Az idén hatezer tonna PVC- anyag gyártására rendezked­tek be. Ez a szám a követ­kező ötéves terviben harminc­ezer tonnára nő. Ugyanakkor berendezkednek a műszálak gyártására is. Több ezer tárgyat látni a magyar, s igen sokat a külföl­di műanyagpavilonban. Egy­úttal a bemutató érdekessége is, hogy a külföldi árucikkeket is a közönség, illetve a szak­emberek elé viszik, egyidőben a magyar kiállítással. Sok olyan követendő ötletet látni itt, mint a teljesen műszálból készített ruhák, műanyag tele­fonok. gyapjútakarót helyette­sítő műanyagplédek, tejeskan­nák, redőnyök stb. A magyar kiállítóterem sok száz érdekessége közül meg­említjük a PVC-ből készült csövek, vezetékek és szerelvé­nyek viszonylag gazdag vá­lasztékát; A solymári PEMÜ igen előkelő helyet foglal el a® előállítók sorában. A közönség itt találkozik a sokat emlegetett mosható mű- anyagíalfestékked. A konfek­cióipar érdekessége az itt lát­ható férfizakó, amelyet varrás helyett műanyaggal ragasztot­tak. Az eljárás gyorsabb, s a szakemberek szerint legalább olyan tartós. i A megyei üzemek közül lát­hattuk a Ganz Árammérőgyár készülékeit, amelyek részben bakelitborítóval, részben át­látszó polietilén fedővel ké­szülnek. A Szerszámgépfej­lesztési Intézet műanyagból fröccsentett gépkezelő eleme­ket, foggantyúkat állított ki. A Telefongyár magnetofonpa­nelt, távbeszélőkagylót és tele­fonfülkét állított ki. Ez utóbbi­ak azonban sajnos, nem hőre lágyuló műanyagból, hanem bakelitből készülnek. A gyár figyelmébe ajánljuk R külföldi pavilonban látható hőre lágyuló műanyagból fröccsentett távbeszélőket! Idehaza is meglenne a módja annak, hogy hasonló eljárással ilyeneket gyártsunk. A bemutatón látható egy magyar gyártmányú formázó­gép, amelyen például a közis­mert Lehel hűtőszekrény bel­ső burkolatát gyártják. Ezt a berendezést már je­lentős mennyiségben ex­portáljuk is. A vásárló közönséget érdeklő ugyancsak bő választékú c‘k- kek közül felsorolhatjuk a háztartási hűtőgépen kívül' a vasaló, kenyérpirító, kávéőr­lő, televízió, rádiókészüléke­ket, amelyek műanyagalkatré­szekkel készülnek. A kiállított személyszállító vasúti kocsi fülkéje, a motor- és evezős­csónakok, az építőipar itt szemlére tett „lakáskereszt­metszet1’, de még az öntödei minták is műanyagból készül­tek. A műanyagipar feldolgoző- és alapanyaggyártó része egy­aránt jelentősen gyarapodik az elkövetkező években. A kong­resszusi irányelvek külön ki­térnek erre az igen fontos té­mára. A Budapesti Ipari Vá­sár területén megrendezett ki­állítás a közönség tájékoztatá­sán kívül sokat segít abban, hogy az igen praktikus mű­anyagok újabb és újabb fel­használási lehetőségét találjuk meg. Itt kell felhívni a figyel­met arra is, hogy a megye he­lyi ipari vállalatainak, szövet­kezeteinek nagy része leszab­ban, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék. Az állami nagyipar ugyanis a műanya­gok nagyüzemi felhasználásá­ról gondoskodik mindenek­előtt. A szakemberek vegyé'i jól szemügyre a külföldi pa-í vilon árucikkeit is. Ezek ja-j va olyan, amelynek előállítá­sára műanyagiparunk gyors fejlődése során már a közel-; jövőben sor kerülhet. <t; sy-J . A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom