Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

«ST MBGtei k/C/HaP 1962. SZEPTEMBER 1, SZOMBAT A magyar ipar a 20. plovdivi vásáron A szeptember 16-án meg­nyíló 20. jubileumi plovdivi nemzetközi vásáron Magyar- ország főleg gépekkel, nehéz­ipari berendezésekkel és mű­szerekkel vesz részt. Első ízben szerepel a ma­gyar ipar bányagépekkel és bányaberendezésekkel, kor­szerű építőipari gépekkel a METRIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat a magyar műszer­ipar termékeinek széles ská­láját mutatja be, ezek között geodéziai műszerek, nukleá­ris műszerek, anyagvizsgáló műszerek szerepelnek. Bemu­tatásra kerülnek a magyar híradástechnikai ipar legújabb termékei is. A NAGYÜZEM FÖLÉNYÉNEK ÚJABB BIZONYÍTÉKA A termelőerők fejlődésével csökkent az időjárás hatása a mezőgazdaságra A mezőgazdaság termelő­erőinek- fejlődését értékelve az MSZMP kongresszusi irányelvei megállapítják, hogy a mezőgazdasági termelés összértéke 1961-ben a sú­lyos aszály ellenére is az előző, átlagos időjárású év szintjén volt. Erinek a jelentőségét mu­tatja, hogy 1952-ben, ami­kor a vegetációs időszak­ban, márciustól októberig, a tavalyihoz hasonlóan szin­tén csak kétharmada hul­lott le az átlagos csapadék­nak, a mezőgazdasági ter­melés értéke 18 százalék­Miről „vallanak" a háztartási naplók? Emelkednek a szépségápolási kiadások Kevesebb burgonyái, több vajat, húst és cukrot fogyasztunk A statisztikusok több mint másfélezer család háziasszo­nyát kérték fel: vezessenek részletes és pontos háztartási naplót kiadásaikról, s jegyez­zék fel azt is, mennyit költe­nek a családtagok ruházko­dásra, szórakozásra, az otthon szépítésére és egyebekre. A háztartási naplók adatai­ból sok érdekes tanulságot vontak le a statisztikusok. Megállapították például, hogy „hagyományainkhoz*’ hű­en változatlanul sokat költünk kosztra, a csalá­dok élelmezési kiadásai egyenletesen emelkednek. Négy évvel ezelőtt például egy-egy személy havonta 374 forint értékű élelmet fogyasz­tott, jelenleg viszont már csaknem 430 forintos átlagnál tunk. Érdekes viszont, hogy a családok jövedelméhez vi­szonyítva az élelmiszerekre és élvezeti cikkekre fordított ösz- szeg 2.5 százalékkal csökkent. A jövedelemhez mérten fokozatosan csökkennek a lakbérre, lakáskarban­tartásra, fűtésre és világí­tásra költött összegek is. emelkednek a szórakozásra, művelődésre és ruházkodásra előirányzott kiadások. Érde­kes. hogy a családi költségve­tésekben egyre nagyobb téte­lekben szerepelnek szépség- ápolási, egészségügyi és tisz­tálkodási cikkek. A megfigyelt Háztartások élelmiszerfogyasztását külön is vizsgálták a statisztikusok. Megállapították, hogy egy hó­nap alatt átlagosan nyolc és háromnegyed kiló kenyeret, illetve péksüteményt, továbbá csaknem másfélkiló zsiradé­kot, szalonnát fogyaszt egy- egy személy. A száraztészták, lisztes készítmények népszerű­sége az utóbbi években meg­csappant, a burgonya sem olyan kedvelt már, mint ko­rábban — négy év alatt a ha­vi személyenkénti fogyasztás csaknem háromnegyedkilóval csökkent — tejből, vajból, húsból, hentesáruból, tojásból és cukorból azonban egyre na- gvobb a kereslet. Jó felkészülés a tanévnyitásra Százhúszezer szerszámot, gépet, szemléltető és kísérleti eszközt, 20 ezer különféle bútort kaptak az iskolák Oktatási törvényünk előírja, hogy az iskolának biztosítani kell a korszerű felszereléseket, szemléltető eszközöket. Az új tanév közeledtével tájékoztat­ták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium­ban, milyen intézkedéseiket tettek ezzel a kérdéssel kap­csolatban. — Űj beszerzési alapjegyzé­künk — mondották —. már az új tanterv követelményeit veszi figyelembe: tervszerűb­bé teszi a szertárfejlesztést. Intézkedtünk, hogy a fizikai, a biológiai, a nyelv, a történe­lem, a földrajz — s egyéb tan­tárgyak oktatásához új szem­léltető eszközöket készítsenek Ezeknek terveit az Oiszágos Pedagógiai Intézetben dolgoz­zák ki. Néhány helyen — egye­lőre kísérletképpen — járási szemláltetőtárat létesítünk egy-egy iskolában. Innen köl­kai volt kisebb az ugyan­csak átlagos időjárású 1961. évinél. A két aszályos év ter- méskülönhségének okairól az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Föld­művelésügyi Minisztérium­ban: 19-52-ben az ország szán­tóterületének csak 35— 36 százaléka, tavaly már 95,4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Tíz évvel ezelőtt 700 000— 800 000 hold volt az egyéni gazdaságok átlagánál is gyen­gébben művelt állami tar­talékterület. Akkor még a termelőszövetkezetek jelen­tős része is fiatal, szerve­zetileg, gazdaságilag gyen­ge volt, 1961-re pedig már nemcsak a régi, hanem az újabb szövetkezetek közül is igen sok megszilárdult, megerősödött. Ezek a ténye­zők az alapvetőek, ezekből adódik, hogy mezőgazdasá­gunk tavaly már eredménye­sebben küzdhetett az aszály ellen. A VII. pártkongresszus ha­tározatai kimondták többek között, hogy alapvető változást kell elérni a korszerű nagy­üzemi növénytermelési módszerek alkalmazásá­ban, főként a gépi mély­művelésben és a talaj­erő-visszapótlásban. Mindez már az elmúlt év­ben is jelentősen éreztette hatását, főleg a másik aszá­lyos, 1952-es évvel összeha­sonlítva. 1952-ben a szántó- területnek 30—35 százalé­kán, tavaly pedig 65—70 százalékán volt uralkodó a gépi talajművelés, i960, őszén több mint kétszer akkora terület kapott mélyszántást, mint 1951-ben, v elterjedtek, jobb minőségűek voltak az egyéb, kiegészítő talajmun- kák is, s a jól megművelt talaj sokkal több nedvessé­get őrzött meg a növé­nyek számára. Lényegesen javult a talaj­erő-gazdálkodás: 1952-ben egy hold szántóra átlagosan 23,6 kiló, tavaly pedig több mint egy mázsa műtrágya jutott. A több tápanyag erősebbé, ellenállóbbá tette a növé­nyeket, s így jobban bírták a szárazságot. Mindehhez hoz­zájárult a növényápolás és a növényvédelem számottevő fejlődése. Tavaly a burgo­nya- és kukoricaföldek 55— 60 százalékán gépek végez­ték a sorközi kapálást, 10 évvel ezelőtt viszont még alig volt erre alkalmas gép, s a kézi munkához sem volt elég munkaerő. Ezért a ka­pások 20—25 százaléka igen rosszul gondozott és gyomos volt, tavaly viszont már csak elvétve leshetett ilyen földeket találni. Ennek kü­lönösen nagy a jelentősége az aszály elleni harcban, az akadáytalanul burjánzó gyo­mok ugyanis elszívják a ta­laj vízkészletének 35—40 százalékát, azaz a gyommen­tes földeken ennyivel több víz jut a kultúrnövényeknek. Végül: tavaly már jelentős te­rületek kaptak mester­séges csapadékot is; az öntözött terület, a rizst nem számítva, 9 év alatt háromszorosára növekedett. 1952 és 1961 között 600 új külföldi és hazai nö­vényfajta került mezőgaz­daságunkba. Ezeknek jelen­tős része jobban hasznosítja az intenzív agrotechnikát és a többi műtrágyát, erősebb és vitáiisabb, mint a régebbi fajták, tehát kevésbé sínyli meg a szárazságot. Tíz évvel ezelőtt például hibridkukoricát még csak kísérletképpen, polyploid cukorrépát pedig egyál­talán nem termesztettünk, tavaly viszont ezek fog­lalták el a vetésterület­nek 70, illetve 60 szá­zalékát. Ennek megfelelően 1961-ben csaknem 80 százalékkal na­gyobb volt a kukorica és 55 százalékkal több a cukorrépa holdankénti termése, mint tíz évvel ezelőtt. Az értékesebb fajták, a korszerű agrotechnika, a gé­pek alkalmazása mellett a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás közgazdasági vi­szonyai is nagy szerepet ját­szottak a két aszályos év ter­mésátlagainak különbségé­ben. A munkaerő, a gépek, a vegyszerek és egyéb anya­gok üzemi koncentráltsága teszi ugyanis lehetővé, hogy a munkát és erőt mindig a legfontosabb feladatokra össz­pontosítsák, s hogy minél inkább betartsák az optimá­lis agrotechnikai időponto­kat. A számok is bizonyítják te­hát, hogy bár a mezőgaz­dasági termelésnek ma még igen fontos, rajtunk kívül­álló tényezője az időjárás, de a termelőerők fejlődé­sével, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kibontakozásával megvan a lehetőség káros ha­tásainak csökkentésére. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK pi'nUái.7úrtm0 TÍZÉVES JUBILEUM A jövő héten ünnepli fenn­állásának tízéves jubileumát a Ceglédi Háziipari Szövetkezet. 1952-ben mindössze 87 taggal kezdték a munkát, éspedig azért, hogy a családanyákat bizonyos keresethez juttassák. Ma már csaknem 900 tagjuk van, és a tíz évvel ezelőtti százezer forintos forgalommal szemben 13 millió forint évi forgalmat bonyolítanak le. En­nek a tekintélyes összegnek több mint a fele exportból adódik. Kötéssel, hímzéssel, gyermekruhavarrással és per- zsaszőnyeg-szövéssél foglalko­zik a tagság. Két évvel ezelőtt és .az idén áprilisban elnyer­ték a „Kiváló kisipari szövet­kezet“ megtisztelő címet. Négy baleset tíz perc alatt — ugyanott Az Útfenntartó Vállalat egyik vontatója a napokban Abony irányába haladt a ceg­lédi Szolnoki úton. A vezető észrevette, hogy az olajteknő kilyukadt, az olaj elfolyt. A vontató nyomában haladt Ecseri Károly abonyi lakos Pannónia motorkerékpárján. Véletlenül ráhajtott az olajos útszakaszra, elcsúszott, és fel­bukott. Ugyanerre a sorsra ju­tott Csuti Gyula és egy isme­retlen motoros. Ekkorra már kisebb tömeg verődött össze a helyszínen, és kórusban fi­gyelmeztették a motorkerék­páron közeledő Gáspár József főmezőgazdászt. A balesetet ő sem kerülhette el. Szerencsére mind a négy motoros kisebb sérülésekkel megúszta a nem mindennapi balesetsorozatot. MOTOR® VlPfiBEI Séia a monori piacon A szerdai piacon elégedet­tek voltak az árusok: nagy volt a kereslet. Egyes cikkek­nél azonban — indokolatlanul — szélsőséges árak alakultak ki. így például akadtak, akik 6 forintért kínálták a körtét, másoknál ugyanezt a portékát a feléért is meg lehetett vásá­rolni, A ceglédi Kossuth Tsz eladója az utolsó szálig túltett minden áruján. A kétfajta al­mát és a kétfajta körtét mint a cukrot, úgy vették a házi­asszonyok. A tsz szép szőlőjét 5 forintért árusították. Új evőeszköz - ízletescbb étel A Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat monori telepén jobb és ízletesebb újabban az étel. Egyesek szerint azért, mert végre új kanalakkal és villákkal gyarapították a régi evőeszköz garnitúrát. Mások viszont az új szakácsnő sze­mélyében keresik a változás okát. Szó, ami szó: az ízletes, változatos étrend és az új evő­eszközök mindenkinél elisme­rést vívnák ki. A járás négy termelőszövetkezete a mezőgazdasági kiállításon A ma megnyílt 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon a többi között a monori járás közös gazdaságai is részt vesz­nek. A vecsési Ezüstkalász és Zöld Mező Tsz-ek sárgarépát, az üllői Kossuth Tsz sárgaré­pát és paradicsomot, a pilisi Űj Elet Tsz ugyancsak para­dicsomot mutat be a látoga­tóknak. csss ÉVNYITÁS ELŐTT A GIMNÁZIUMBAN Az épület úgyszólván kong az ürességtől. A hirdetőtáblá­ra sem került ki egyetlen írás sem, a folyosókat padsorok foglalják el. Üres a gimná­zium, de már csak néhány óráig. Ma és holnap bizonyára helyreáll a rend. Pintér Fe­renc, a gimnázium hivatalse­gédje nem pihen. A héten el­lenőrizte a takarítást, most pe­dig már várja az egyre na­gyobb számban érkező tanáro­kat, és kíváncsian lesi az új elsősöket. A tanári szobában képeslapok sokasága:^ látszik, hogy a diákok a nyári szün­időben sem feledkeztek meg nevelőikről. Megérdemelt pihenés A Sütőipari Vállalat dolgo­zói közös ünnepi vacsora ke­retében búcsúztatták el régi munkatársukat, Máté Kálmán- né portást. A legutóbbi hét évet a vállalatnál töltötte Má­té néni: portás volt. A vállalat vezetői szeretettel köszöntöt­ték, munkatársai értékes aján­dékokkal kedveskedtek neki. Nagykőrösi asszonyok a Mátrában Az elmúlt vasárnap har­minchárom termelőszövetkeze­ti asszony látogatott el Nagy­körösről autóbusszal a Mátrá­ba. Felejthetetlen élményt je­lentett számukra Galyatető, a csodálatos panoráma, amelyet eddig legfeljebb filmről is­mertek. Mátrafüreden gyö­nyörködtek a virágból kialakí­tott őzikékben, .a szebbnél szebb virágkosarakban. Késő este érkeztek haza, és vala­mennyien hálás köszönetét mondtak a nőtanácsnak a han­gulatos, szép kirándulásért. KÖNYVESPOLC Beszélgetések, találkozók A városok és a falvak nép- ffontbizottságai is jelentős részt vállalnak a kongresszusi irányelvek ismertetéséből, népszerűsítésébe'. Jelenleg a különböző színtű irányító tes­tületek. a megyei, a járási, a városi bizottságok, elnökségek és a titkári értekezletek fóru­mán tanácskoznak a nagy je­lentőségű dokumentumról. Az első ilyen összejövetele­ken arról számoltak be a rész­vevők, hogy a pártonkívüliek körében nagv érdeklődés nyil­vánul meg a kongresszusi irányelvek iránt. lik az eleinte nemtörődöm, léha és gyáva fiatalember be­csületes, felelősségteljes, bá­tor és tudatos ellenállóvá, em­berré. (Magvető Kiadó) RÉVAY JÓZSEF: Százarcú ókor A százarcú ókor világáról, a mintegy kétezer évvel ezelőtti ember életéről szól a tudós író könyve. Révay József elvezeti olva­sóit Krétába, a bikaistenek szi­getére, „az európai műveltség bölcsőjébe”. Bepillantást en­ged az ókori béketárgyalásra, s a világ legrégebbi napilap­jába, az Acta Diurna-be, ame­lyet mintegy kétezer évvel ez­előtt Julius Caesar alapított. Olvashatunk az első tudomá­nyos akadémiáról, a múzsák otthonáról, Muszeionról. Az író azt is ismerteti, milyen volt az ókori balett és a római császárság dzsessz-zenekara. Az ókori hétköznapok névtelen hősei és neves nagyjai egy­aránt felvonulnak á könyv­ben. Révay József kitűnő stílus­ban, a mai modem ember szemével fest hiteles, élmény­szerű korképet. A könyvet bizonyára örömmel olvassák majd mind a gyermek, mind a felnőtt olvasók. (Móra Fe­renc Kiadó) | JAROSLAV IWASZKIE­WICZ: Visszahulló kő A sokoldalú lengyel író könyve a lengyel táj szépsé­gének dicsérete, a lengyel ha­zaszeretet himnusza. A könyvben életre kelnek a lengyel nép hétköznapjai. Idézik a kegyetlen hitleri el­nyomás napjait, a gyilkos pusztítást, s azt. a romboló hatást, amelyet a fasizmus az ifjúság körében okozott. (Ma­lom a Lutynia partján.) Érdekes és elgondolkoztató a Mendelssohn kvartettje cí­mű elbeszélés, amelyben az ember a szépet és a közösség számára is jót jelentő mun­kát dicsőíti. Az elbeszélések közül a leg­kiemelkedőbb, lélektanilag a legfinomabban megrajzolt no­vella a Visszahulló kő. Felek Okon hiába szökik meg nyu­gatra, a hazai táj, az otthoni emlékek, a lengyel föld szere­tő te visszahívja. Iwaszkiewicznek, a lengyel és a nemzetközi békemozga­lom harcosának könyvét min­den bizonnyal egy kellemes élménnyel gazdagabban teszi le kezéből az olvasó. BALÁZS ANNA: Éjjel A kegyetlen, embertelen Horthy-korszak világa, for­rongó évei elevenednek meg a könyv lapjain. Felvonul az önfeláldozó ifjú kommunisták hosszú sora: Mmdos Flóra, Geisler Eta, a röplapterjesztő bátor névtelenek, a deportált vörösháromszöges — még gyermekek, felnőttek —.kom­munisták. A vallatásokat és brutális kínzásokat hősiesen állják, nem árulják el hazá­jukat. Balázs Anna finom lélek- rajzzal ábrázolja a fiatal kom­munisták lelkivilágát, béke- szeretetét, élniakarását, igaz­ságérzetét, s veszélyes szer­vezkedéseit az igazságtalan elnyomás ellen. Az írónő a mai fiatalokhoz szól, emléket állítva azoknak az ifjú kommunistáknak, akik fiatalon áldozták életüket az igazságos holnapért, a m! Je­lenünkért. (Móra Fer"-r Ki­adó) (b. j.) f csönzik majd a többieknek a legkorszerűbb eszközöket. A tapasztalatok felhasználásával ezt a szemléltetőtár-hálózatöt később országosan kiépítjük, valamennyi járásban. Ismere­tes, hogy szakkörökben, aya-; kor lati foglalkozásokon — aj pedagógusok irányításával — i a tanulók maguk is készítenek: szemléltető oktatásra alkal­mas munkadarabokat. Ezt a jövőben országos mozgalom­má kívánjuk fejleszteni. Az iskolabútorokból koráb­ban fennállott hiány meg­szűnt. Ezekből — pad, tanuló- asztal, szék, szekrény — 20 000 darabot kaptak az iskolák A politechnikai oktatáshoz több mint ezer, négyszemélyes munkaasztalt, továbbá mint­egy 120 000 darab különféle szerszámot, gépet, szemléltető és kísérleti eszközt adtak az iskoláiknak. (MTI) Az őszi hónapokban sokféle! összejövetelt, találkozót ren- j deznek majd a népfront-; bizottságok. Csoportos beszél- i getések ezrein hallgatják meg: a lakosság, a. pártonkívül'iek j véleményét és észrevételeit, sj több ezer aktivista válaszol a i felmerülő kérdésekre Ezzel j egyidejűleg összegyűjtik a j munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek javaslatait, kez-í deményezéseit, kérdéseit, s: ezeket a párt illetékes szer-j veihez továbbítják. (MTI) i f SZILVASI LAJOS: i Nem azért született... ff A regény a felszabadulást f, megelőző hónapokról, az új- f, pesti ellenállási mozgalom ff harcairól fest hiteles képet. ff A főhős, Domokos Berti, a hajógyár egyik legjobb szer- ' számkészítője. Munkáján kí- 'f vül csak a szép szomszéd £ Kotsis Lexi érdekli. A komoly kislány azonban a „modorta- ^ lan fiú” legkisebb közeledését ff is visszautasítja. Berti véletlenül kerül bele ff az ellenállási mozgalomba, ff amikor Lexit, az elhurcolt ff kommunista Kotsis Géza leá- ff nyát akarja megmenteni. A f veszélyes megpróbáltatások ff — először csak a lányért, ké- ff söbb (már a mozgalomért — ff egymást követik. ff A fiatal író mindvégig for- ff dulatos, izgalmas, olvasmá- ff nyos cselekményen keresztül f bontakoztatja ki a hős újpes- ff ti ellenállók veszélyes akciói- ff nak, önfeláldozó tetteinek és ff a két fiatal — Lexi és Berti ff — gyönyörű szerelmének tör- ff ténetét. ff Szilvási Lajos azt mutatjá 6 be az olvasóknak, hogyan vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom