Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

I*B5T HEG l'E* 1962. SZEPTEMBER 22, SZOMBAT yí»4flp 3 A Lakk- és Festékipari Vál­lalat tegnap délelőtt bemutató- termet nyitott Budaipesten. A korszerű kiállítás nemcsak azért érdekes és impozáns,' mert a modern követelmé­nyeknek meigielelően rendez­ték el. Az itt látható minden munka a Lakk- és Festékipa­ri Vállalat gyártmánya. A fa­lakat műanyagfestékkel von­ták be, a padlót időtálló lak­kal borították, s még a szé­kek is hazai gyártmányú lakk­tól csillogtak. Miért nyitott bemutatóter­met a vállalat? A beszámoló­ból kiderült, hogy több száz féle festék- és lakkanyagot készítenek, amelyet az iparban, s a ház­tartásban használnak. Kályha­cső lakkozástól a léglökéses repülök szélsőséges hőmérsék­leti viszonyokat bű-ó festéséig mindent hazai anyaggal végez­hetnek el. Ennek ellenére nem használják fel elég nagy mennyiségben a hazai készít­ményeket. A tájékoztatón feltettük azt a kérdést, hogy a korszerű és örvendetesen gyarapodó új festékanyagok előtérbe helye­zésével nem romlik-e a régi gyártmányok minősége. Nem­régiben ugyanis felhívták fi­gyelmünket a Mechanikai Mű­vekben arra, hogy az új fes­ték, amit a háztartási meleg­víz-tárolókhoz használnak, ne­hezen szárad. Legalább egy hétbe telik, amíg szállítható állapotba kerül a boyler. A válaszból kiderült, hogy a bemutatóteremben ál­landó tanácsadó szolgála­tot létesítenek, éppen az ilyen problémák gyors és eredményes tisztázá­sára. Minden vállalat kellő technológiai eligazítást kap, ha idejön felvilágosításért. Ezenkívül rendszeresen felke­resik a festékeket nagy meny- nyiségben felhasználó üzeme­ket, hogy a helyszínen. is se­gítséget nyújthassanak. A hír­adástechnikai műszer és tö- megcifekipar, a jármű és gép­ipar, a textil- és műanyagipar kap helyszíni segítséget min­denekelőtt. A vállalat reméli, hogy a bemutatóterem és tanácsadó szolgálat felállításával javít­ja a gyártmányok festésének minőségét, s így azok tetszető­sebbek és időtállóbbak lesz­nek. A rendelők, felhasználók, így a Pest megyei üzemek is bizalommal fordulhatnak vá­laszért a Balassi Bálint utca 7. szám alatti tanácsadó szol­gálathoz. T. Gy. SZÉPÜL ECSER Az általános községfejleszté­si munkákban Ecser sem akar elmaradni. A tanácsülés dön­tése után sorrrendben végzik el a szükséges tennivalókat — már azokat, amelyekre pén­zükből futja. Szerencsére a meglevő pénzt a lakosság ál­dozatkészsége bőven megtold­ja társadalmi munkával. így van ez az Imre úti jár­daépítésnél. A munka két­harmada már elkészült, ösz- szesen 670 méter hosszúság­ban betonlapokat fektetnek le a betonszegélyek 'közé. Egy szakmunkás irányításával ott ássa, egyengeti a földet az ut­ca valamennyi lakója. Ez a legforgalmasabb útvonaluk — és a legsárosabb is volt ed­dig. A szülői munkaközösség ugyancsak előregyártott be­tonelemekből építi társadalmi munkában az új iskola 60 méter hosszú kerítését. A földbe ásott betonoszlopok kö­zé dróthálót feszítenek. Az anyagot a tanács biztosítot­ta. Az új kerítés november 7-re készül el. Még egy változásra készül­jek. Helyet cserél a földmű­vesszövetkezeti italbolt és a tsz-iroda. Erre azért van szük­ség, mert a termelőszövetke­zet kinőtte irodáját s főleg — udvarát. Központi tanyahelyi­ség hiányában egyelőre az ud­varon kell parkírozniuk a me­zőgazdasági gépeket. A régi épület közvetlenül az iskola mellett terül el. Sokat panasz­kodtak a pedadógusok. hogy a tsz-udvaron folyó állandó jövés-menés, a gépek hatal­mas robaja megnehezíti a ta­nítást. Most mindez megszű­nik. S még egy: kisebb a bal­eseti lehetőség, hiszen eddig a gyerekek ott szaladgáltak az utcán, a nagykapu előtt, ahol ki-befordultak a trakto­rok. Az ide költöző italbolt már nem jelent ilyen veszélyt — bár ez sem ideális megol­dás —, mert itt forgalom jó­formán csak délután, este lesz, amikor a gyerekek már hazamentek. A távolabbi ter­vek szerint az italboltot ké­sőbb kisvendéglővé alakítják, ahol meleg ételt is adnak. Az átköltözés két-toárom hét múlva fejeződik be. A gazdasági eredmények megteremtője a gyár kollektívája Pártértekezlet a Mechanikai Művekben Traktorostüntetés Belgiumban A dél-belgiumi Mons kör­nyékén 2000 belga farmer 500 traktorral tüntető felvonulást rendezett tiltakozásul a kor­mány mezőgazdasági politiká­ja ellen. A részletes és nyers őszin- teségű beszámoló után felállt egy barna ruhás, fekete fia­talember és ezt mondta: „ ... Ha a néhány év előtti pártbizottsági beszámolókhoz hasonlítom a mostanit, akkor abban látok különbséget, hogy nem a pártbizottságé minden érdem azért, ami ebben a gyárban történik. A beszá­molóból is tükröződik — és ez a pártbizottság érdeme is —, hogy a gazdasági eredmények megteremtője a gyár egész kollektívája!.. A fiatalember fellépése ma­gabiztos, s szavai tartalmas gondolatokat fejeznek ki. A barna ruhás fiatalember — mint megtudom —. Polgár Lajos gépészmérnök. A szer­kesztési osztály vezetője s a gyár legjobban működő párt- alapszervezetének titkára. Hallgatom határozott mon­datait, s percről percre erő­södik bennem a meggyőződés, hogy véleménye mögött a képzett szakember tudása, és a rátermett pártmunkás lel­kiismeretesen összegezett ta­pasztalata áll. Jegyzem sza­vait, s a gépiesen futó ceruza nyomán ilyen mondatok raj­Fdsonyáregyháza-Monori-erdő között új autóbuszjárat indul Tudósok és természetjárók közös ankétja Vácrátóton Érdekes kezdeményezés színhelye lesz vasárnap a Magyar Tudományos Akadémia vácrálóti botanikus kertje: különböző tudományos egyesületek, szervezetek és intézmények képvise­lői közös aníkétot tartanak a Vörös Meteor Természetjárók csoportjának tagjaival, hogy megbeszéljék azokat a lehetősé­geket, amelyeknek fölhasználásával a tudományos dolgozók és a természetjárók kölcsönös segítséget nyújthatnak egymás­nak., A természetjárók nemrégen azzal a kéréssel fordultak a különböző tudományos intézményekhez, hogy bocsássanák előadókat rendelkezésükre, akik a természetjárással kapcsola­tos tudományos kérdésekről szakszerű tájékoztatást nyújthat­nak az érdeklődőknek. A természetjárók viszonzásul hathatós segítséget ajánlanak fel a tudományos kutatók munkájához, a többi között a barlangkutatáshoz, a műemlékek feltárásához és restaurálásához, az erdészeti, kertészeti, madártani es ál­lattani problémák megoldásához. A természetjárók kérelme igen kedvező visszhangra talált a tudományos dolgozók körében, mintegy tizenöt tudományos társaság és intézet csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek rész­leteit a vácrátóti ankéton tárgyalják meg. Az ankét közel száz résztvevője vasárnap réggel külön autóbuszökon utazik Vácrátótra, Délelőtt megtekintik a világ­hírű botanikus kertet. Az ankét délutáp fél kettőkor kezdő­dik. A programban számos érdekesnek Ígérkező előadás sze­repel erősítik a már évek óta köz­lekedő Nyáregyháza—Pilis vasútállomás közti járatot, a nagy utasforgalomra való te­kintettel pótkocsis, buszt állí­tanak be erre a vonalra. Az őszi menetrendnek ez a két intézkedése kényelmesebbé teszi és jelentősen megjavítja Nyáregyháza mindkét részén a közlekedést. Mind a két vi­szonylatban csatlakozást biz­tosít az új autóbusz menet­rend valamennyi vonathoz. zolódnak ki az előttem fekvő papírra: „ ... Válaszoljunk az embe­reknek a legkényesebb kérdé­sekre is, mért máris nem ké­nyes a kérdés, ha őszintén be­szélünk róla!...” Vagy: „ ... a gyár pártmunkájának alapja a pártcsoportok tevé­kenysége ... A pártcsoport áll a legközelebb az emberek­hez. Növelni kell szerepét, s munkájába, a műhelybeli cé­lok megvalósításába be kell vonni a pártonkívülieket is...” Polgár Lajos véleménye, mint cseppben a tengert, tük­rözi a Mechanikai Művekben folyó pártmunka szellemét, irányát, módszerét, célkitűzé­sét. Sőt! Tovább megyek: tükrözi a párt egész politiká­ját, s igen örvendetes, hogy megyénk egyik legjelentősebb ipari üzemében ilyen elvek szerint dolgoznak a kommu­nisták, s ezeknek az elveknek maradéktalan érvényesítésé­hez következetesen ragaszkod­nak is. A gyári pártbizottság há­rom évi munkáját ölelte fel a beszámoló, amelyet Hídvégi Zoltán, a pártbizottság titká­ra térj esztett a népes pártér­tekezlet elé. A pártértekezle­ten a gyár három pártalap- szervezetének küldöttei, s több mint tíz meghívott pártonkí- vüli vendég vett részt. A párt­értekezlet ugyanis hármas feladatot tűzött maga elé: egy­részt megvitatta a pártbizott­ság hároméves .munkáját, más­részt megválasztotta azokat a küldötteket, akik a járási párt­értekezleten képviselik majd a gyári kollektívát, s végül: új­jáválasztotta a lejárt mandá­tuma pártbizottságot. Talán ez a hármas feladat eredményezte, hogy igen jól sikerült a pártértekezlet, s munkája, döntése hosszú időre megszabja a gyárban a párt­munka „hogyan”-ját. A beszá­moló különös értéke, hogy nem lebegett az általánosság felhői között egy pillanatig sem. A kongresszusi irányel­vek egy-egy gondolatál is azonnal gyári vonatkozású tapasztalattal, vagy tenniva­lóval tette érthetőbbé, kézzel­foghatóbbá. A több, mint egy­órás beszámoló Kilencven százalékban alapvető gyári problémákat elemzett kendő­zetlen őszinteséggel. Asztal­szomszédaim sietve megnyug­tattak, hogy ez nemcsak most rvan így. Taggyűléseik mindig olyan kérdéseket tűznek napi­rendre, amelyeket az élet állít a gyári kommunisták elé. Naponta 400 dolgozó jár Nyáregyháza község egyik te­lepüléséről, Felsőnyáregyházá­ról Budapestre. A lakóhelyük­höz legközelebbi, mintegy öt kilométernyire eső vasútállo­mást, Monori-erdőt eddig csak kerékpárral, vagy gyalogosan közelíthették meg, ami különö­sen esős időben és télen rend- I kívül nehézkessé és még hosz- I szadalmasabbá tette számukra a közlekedést. Évek óta kérik már a MÁVAUT igazgatósá­gát, hogy indítson a vasúttól Felsőnyáregyházáig rendszeres autóbuszjáratot. Ez idén aztán október 28-tól, amikor az új téli autóbusz menetrend élet­be lép, végre teljesül régi kí­vánságuk. Megindul az autó- buszjárat Felsőnyáregyháza és Monori-erdő vasútállomás kö­zött. Előfeltétele azonban ennek, ljogy Felsőnyáregyházán ad­digra fordulóhely épüljön az autóbusz számára. A lakosság a feltétel teljesítését magára vállalta és lelkesen meg is kezdte már társadalmi munká­ban a forduló kiképzését. Folynak a földmunkák, ame­lyeknek elkészülte után har­minc centiméter vastag salak­réteggel kell leborítani a for­duló úttestét. A salakot szin­tén társadalmi munkában hordja a fordulóhoz a lakos­ság. Hasonló társadalmi munka folyik a község központjában, a tulajdonképpeni Nyáregyhá­zán is, ahol szintén ki kell építeni az autóbuszfordulót. Október 28-tól ugyanis meg­Közös sertéstenyésztőt és hizlalót létesít tíz tsz a monori járásban Egyre több termelőszövetke­zet fog össze, létesít közös ter­melővállalatot, amivel nagy­üzemi gazdálkodását még ha­tékonyabbá és hasznothajtób- bá teszi. Most a monori járás­ban készül ilyen nagyszabású szövetkezetközi vállalkozás. Tíz tsz, valamennyien sertés­tenyésztéssel és hizlalással foglalkozó, köztük a monori, üllői, vecsési, maglódi termelő­szövetkezetek úgy döntöt­tek, hogy ezentúl ezt az üzemágat valamennyien egyesítik és közösen foly­tatják. Közös vállalatuk helyéül a monori Földvári-tanyát talál­ták a legalkalmasabbnak. Az ott meglevő gazdasági épületek ugyan nem elégségesek nagy­szabású vállalkozásukhoz, de egyesült erővel a költségekre összeadott pénzzel és kőmű­ves, ács brigádjaik, egyéb szakembereik összefogásával már az idén megépíteni szán­dékoznak a még szükséges ólakat, hogy a jövő gazdasági évben már itt kezdhesse mun­káját meg egyesített sertés- tenyésztő és hizlaló üzemük. A közös vállalat egyelőre háromszáz anyakocával kezd, amit a tíz tsz kocaállományá­ból válogatnak össze és ezek növendékét fogják hízóba az­után. Éppen ezért a közös hizlalda évi telje­sítményét mintegy három­ezer hízóra tervezik. A sertések etetéséhez mind­egyik tsz az általa termelt ta­karmányt szállítja. A vállal­kozás jövedelmét a beadott talcarmány és állatállomány értéke szerint osztják szét egy­más között, de természetesen a közös költségekre összeadott pénz, építési anyag és munka értékét is arányosan ^zámba- veszik a jövedelem elosztásá­nál. A vállalat dolgozói fizeté­ses alkalmazottak lesznek. A közös vállalkozáshoz egyébként nagy reményeke’ fűznek és úgy vélik, néhány éven belül már fejlesztésre is sor kerülhet. Szó lehet akkor arról is, hogy a monori járás valamennyi termelőszövetke-} zete csatlakozik a közös te- ^ nyésztő és hizlaló üzemhez. í Munkában az aszfalthenger (Koppány felv.) LAKÁSTEXTIL­KIÁLLÍTÁS árusítással egybekötve a váci 2401-es főtéri boltban szeptember 22-től 27-ig Szőnyeg, paplan és függöny nagy választékban! Tekintse meg ön is! X\\\>\\\lk\\\\\\\\\\\V\\\\\>\\\\\\\\\\\^^ | Dunabogdány és Visegrád között Építik az esztergomi műutat. Az öt méterről hét méter szé- | lesre kibővített út lényegesen megkönnyíti a közlekedést. Az ! Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói már Visegrád közelében dol- ! goznak. Munkájúkat megnehezíti, hogy a visegrádi kavicsbá- i nVa- nem szállít elegendő Z—40/65-ös hengerelt kavicsot. A na- ! pi 150 tonna szükséges mennyiség helyett csak 30—40 tonnát | biztosítanak számukra. Többek között talán ez is realizálódik abban a tényben, hogy a Mechanikai Művek 1959-től folyamatosan viselhe­ti az „élüzem” címet, s a múlt év tavaszán elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Vagy: az idei teljes termelés há­romszorosa lesz az 1959. évi­nek. bár a munkáslétszám csu­pán 34 százalékkal emelkedett. Hogy ennek mi a magyará­zata? Egyebek között: i959-hez viszonyítva több, mint kétsze­resére nőtt a termelékenység. De nemcsak a gazdasági ered­mények, a „mutatók” javul­tak, hanem felpezsdült ez idő alatt — akárcsak az egész országban — a politikai akti­vitás is. Szélesedett a pártbi­zottság tömegkapcsolata a gondosan kiépített aktívaháló­zattal, jobb lett a pártcsopor­tok munkája, megerősödtek a tömegszervezetek. Ha döcce- nőkkel is, de egyre nagyobb teret hódít az őszinte bírálat. (Egy ilyen döccenő: a TMK— 6-os üzem vezetője megtorol­ta a bírálatot. A pártbizottság javaslatára leváltották, s ma lakatosként dolgozik egy má­sik üzemben.) A több mint hatórás pártér­tekezleten csupán a beszámo­lóhoz huszonnégy hozzászólás — közte több pártonkívüli vendég hozzászólása — hang­zott el. Legtöbben műszaki 4! kérdésekről, s a termelés párt- ^ ellenőrzéséről beszéltek. A ter- !< melés pártellenőrzése a Me- chanikai Művekben is egyike 4 a legizgalmasabb témáknak. | Ezt jelzi az az igen jelentős 4 határozat is, amelyet más í határozatok között, ezzel kap- 4 csolatban hoztak. Ezek szerint í a termelés pártellenőrzésének | egyik leghatásosabb módja, i hogy már lent a műhelyekben, j a pártcsoportok rendszeresen 4 foglalkoznak a termelési kér- 4 désekkel, s a hibák feltárása, 4 a jobb munkaszervezés, az ész- j szerűbb anyag- és szerszám­ul gazdálkodás, valamint a mi- | nőség érdekében mozgósítják a ^ pártonkívüli munkásokat és 4 műszakiakat is. Ezek szerint j tehát a párt gazdaságszervező 4f és termelést ellenőrző munká­1 4 ja nemcsak a legfelsőbb gyári * szinten kerül sorra, hanem — ahogy annak lenni kell — már a munkapadoknál, a műhe­lyekben megkezdődik, éppen a pártcsoportok szerepének növelésével! Igen figyelemreméltó ese­mény a gyári pártbizottság új- jáválasztása. A huszonöt fős testületbe nyolc új pártbizott­sági tagot választottak be. Közülük hatan fizikai mun­kások. A huszonöt pártbizott­sági tag közül különben ti­zenhárom a fizikai munkás. ^ S ez így jó, mert jövőnk — í bárhogy nézzük is —, a mű- 4 helyekben, a munkapadoknál 4 formálódik. Tenkely Miklós Ir~------------------------------­p adlótól a repülőgépig Festékipari kiállítás — Hasznosítsák a tanácsadást megyei üzemeink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom