Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

4 "yíiHflP 1962. SZEPTEMBER 22, SZOMBAT I Vladimir Pazner felgyógyult Vladimir Pozner, az ismert francia író ez év februárjá­ban súlyosan megsebesült, amikor az OAS által elrejtett plasztifebomba' felrobbant pá­rizsi lakásán. Pózaiért azóta a Szovjetunióban ápolták. Az író egészségi állapota most már kielégítő, s Pozner nem­sokára visszatérhet hazájába. ÚJ GÉPEK BEMUTATÓJA Az országos traktorversennyel azonos időpontban nyilt $ meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás keretében rendezett ^ gépbemutató. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság zsámbéki ^ üzemegységében a háromnapos bemutatón működés közben ^ szemlélhették meg a szakemberek a legújabb szovjet, német, í lengvel és magyar gépeket, v. Egy egészlégügyi érí&kez- ] latén hangzott el az a meg- | állapítás, hogy sajnos, a tshe- j nészetek, tej^ázak tisztasága I körül még sok a tennivaló. A [ fzlsztrelés kifogásolható, s az | ott dolgozók Usztaságszeretete I sem kielégítő. Hiába kezelik a Fejlődik, erősük s dabasi Szikra Tsz A dabasi járás egyik leg­szilárdabb termelőszövetke­zetében, a dabasi Szikra Ter­melőszövetkezetben az idén már valamennyi gépi mun­kát saját erőgéppel végez­tek el. Az időszaki feladato­kat idejében sikerült befe­jezniük, sőt még arra is ju­tott erő, hogy a szomszédos nagyüzemi gazdaságoknak se­gítsenek. A tagság szorgalmának, a hozzáértő és lelkiismeretes vezetésnek köszönhető az is, hogy a tavalyi harminc­három forintos munkaegység­értékkel szemben az idén harmincnyolc forintot ter­vezhet tek. Ez a jövedelem a rendkívüli aszály ellenére is biztosnak ígérkezik amel­lett, hogy a saját erőből tör­ténő beruházásokról sem fe­ledkeztek meg. Az idei be­ruházásokhoz 160 ezer forint lett volna a kötelező saját erő hozzájárulás, ezzel szem­ben 500 ezer forintot fordí­tottak beruházásra saját erő­ből. fagarasnak ígérkezik a hét vége az Országos Pfeigazilssági Kiállításon A 64. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás vasárnap este zárja kapuit. Az elter­jedt hírekkel ellentétben a kiállítás igazgatóságán kö­zölték, hogy a nyitvatartási nem hosszabbítják meg, hi­szen már eredetileg három hétben állapították meg a bemutatók idejét. A zárás közeledtével élénkül a látogatottság. Pénteken a külföldi vendé­gek között amerikai farme­rek, holland újságírók ér­keztek a kiállításra, a né­met szövetségi köztársaság- beli televíziósok pedig fel­vételeket készítetlek a ki­állítás-városban. Az utolsó hét vége mozgal­masnak ígérkezik. A kiállí­tás bemutató-pályáján szom­baton délelőtt 10-től 12-ig lovasbemutatókat tartanak, délután 4-től 6 óráig az or­szágos lovasbajnokság csapat­döntőjére kerül ser. a szabad­téri színpadon délután 5 órakor kezdődik a rejtvény­pályázat döntője. Eddig ötvenezren felel­tek meg a rejtvénypályá­zat kérdéseire. A szombat délutáni műsoros vetélkedőn, kiváló művészek részvételével döntik el, hogy a pályázaton helyes felele­tet adottak közül kik kapják az összesen 30 000 forint ér­tékű díjakat. Vasárnap délelőtt a szabad­téri színpadon ünnepélyesen adják át a legjobban sze­replő állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek a földművelésügyi miniszter vándordíjait és a növényter­mesztésben, állattenyésztés­ben, gépesítésben szerzett arany-, ezüst- és bronzérme­ket, valamint az elismerő ok­leveleket. A bemutatópályán ezen a napon országos ifjú­sági és felnőtt lovasbajnok- ság egyéni döntőit bonyolít­ják le. A szabadtéri szín­padon délután fél 5-kor meg­kezdődik a kiállítási sorsjegyek sorsolása, majd a záró műsort a Eudapest Tánc- együttes adja. A kiállítás hét nagy ven­déglője, valamint a termelő­szövetkezeti borkóstolók és a vendéglátóipari üzemegy­ségek felkészültek a várha­tóan nagy hétvégi forga­lomra. (MTI) Autóstop A Kamara Variéié új műsora tejfeldolgozó nagyüzemekben a tejet szinte teljesen gépek­kel, higiénikusan, amikor nem tiszta anyagot vesznek át. A felszólaló rövid gondolko­dás után több tehenészet cí­mét adta meg, jó és rossz pél­dának. — Menjen el a péceli Zöld Mező Tsz-be. Ott rendet és tisztaságot talál. Nem messze tőle az Ilkamajori Állami Gazdaság tehenészetéről már nem mondható el ugyanez. A Zöld Mező szarvasmarhái stílszerűen kinn a mezőn, ka­rámban legelésznek. Dél van, itatás. A szép, rczsásoirú jó­szágok el-elbődülnek, a kút felé figyelnek. A déli íejésűek noszogatás nélkül ott sorakoz­nak a kerítés mellett, majd lassan ballagnak be az istálló­ba. Az istálló magas, tágas, friss levegőjű. Az etetővályúk, rá­csok tiszták, az állatok alatt friss alom. Hanem mégis... Szinte ki­üti kezemből a ceruzát a sok légy. Marják, csípik az állato­kat, befúródnak a szemükbe. Kétségbeesetten topognak, re- zegtetik a bőrüket, de hiába Balog- János brigádvezető szégyenkezve magyarázza: — Egyszerűen nem tudunk már mit tenni. Az idei száraz­ság különösen kedvezett a le­gyeknek. Havonta tetőtől tal­pig kimeszeljük az istállót s tíz naponként matadorozunk. De talán inkább híznak tőle, minthogy döglenének. A járá­si mezőgazdasági osztálytól hat különböző minőségű légy- irtót kaptunk. Figyelnünk kell, melyiktől pusztulnak a legyek leginkább s akkor az­zal a szerrel permetezünk. Tovább megyünk a tejház­ba. Ott sorakoznak a kannák. Tisztaság, rend — és a feke­tén rajzó légy tömegek. — Napjában háromszor mossuk le a használati eszkö­zöket és a padlót. S mi az eredmény? Ez itt — mutat körbe lemondóan. — Pedig a tejházat messze elkülönítettük az istállóktól. Megpróbálunk nagyon sűrű dróthálót szerel­ni az ablakokra Most már is­tenes a helyzetünk, mert leg­alább vizünk van elég a taka­rításhoz. Tavaly elkészült fú­róit kútunk megadja azt a na­pi száz hektó vizet, amennyit a tehenészet általában elfo­gyaszt. Erdélyi János, a termelő­szövetkezet elnöke röviden így foglalja össze tennivalóikat: — Mi magunk is tudjuk, hogy a tisztaságért vívott harcunk A D 4 K típusú új magyar gyártmányú traktorra szerelt alíalajlazító nagy érdeklődést keltett a szakemberek körében A FET—24-es függesztett egyirányú tárcsa kiváló talaj­munkát végez A képen látható szalma, és szénarakodógép sok ember munkáját teszi feleslegessé a mezőgazdaságban (Mihók felv.) Az új színházi évad első be­mutatóját a Kamara Varieté tartotta. Az Autóstop . című vidám, zenés varietéműsor megfelelt a várakozásnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a színház eddigi gyakor­latától eltérően ezúttal egysé­egész műsor, mint az eddigiek. Az eredmény nem egyedül az ötletesen megírt (Tardos Pé­ter) keretjátéknak köszönhe­tő. Emeli az előadás értékét, hogy néhány kitűnő színész­szel, előadóművésszel egészí­tették ki a színház törzsgár­Zilahy Hédy, Kosa András és Szoó György ges keretjátékba foglalta a máskor széteső, egymástól kü­lönálló számokat. Igaz, ez még, nem minden produkciónál járt teljes sikerrel, olykor erőlte- tettnek tűnt egy-egy szám be­ágyazása a kereti áték egészé­be, mégis Kerekebb volt az dáját. Vonatkozik ez elsősor­ban Latabár Kálmánra. (Kár, hogy jelenete kicsit hosszúra sikerült). Jó Zsolnai Hédi és Bakó Márta magánszáma, az előadás sikerének részese a tánckar is. Közel húszmillió forintot fordít 1963-ban művelődésügyre a dabasi járás Még egy kisauió biztosi Pénteken a Dabasi Járási! Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a jövő évi költ­ségvetést, amelynek 33 5S2 000 forintot kitevő bevételi elő­irányzata 4 427 000 forinttal több a tavalyinál. A költségvetés a bevétellel egyező összeget irányoz elő a kiadásokra. Ebből 3 480 000 forintot fordítanak az állategész­ségügy fejlesztésére, 205 ezer forintot Öcsa és Tá­borfalva vízellátásának ja­vítására, 215 000 forintot a gyóni és tá­borfalvi belvizek kárelhárí­tására, közel negyedmillió fo­rintot pedig Bugyi, Gyón, Inárcs, Öcsa és Sári közsé­gekben az állami házak tata­rozására. A költségvetés 55 százalékát, közel húszmillió forintot tesz ki a kulturális célokra elő­irányzott kiadás. Ez az összeg, tekintettel a dolgozók iskolai továbbképzésében és a mező- gazdasági tanulóképzésben je­lentkező új feladatokra két és fél millióval na­gyobb a múlt évinél. aná a süteményellátást — Az iskolák és egyéb művelő­dési intézmények fenntartási költségei és személyi kiadásai mellett ez a költségvetési tétel nyújt fedezetet a dabasi óvo­da, az újhartyáni iskola, a já­rási művelődési otthon és az Örkényi könyvtár épületeinek felújítására. Megtárgyalta még a vb a szarvasmarha nyilvántartásra és a mesterséges termékenyí­tésre vonatkozó jelentést, amelyből kiderül, hogy annak tervszámait eddig alig 60 szá­zalékig teljesítették. Ennek oka nagyrészt a tavalyi aszály miatt beállott takarmányhiány és az idei szárazság folytán sok helyen kiszáradt legelő, aminek következtében rosz- szul tápláltak voltak a tehe­nek. A szarvasmarha nyilván­tartást a községi tanácsok egy része nem hozzáértő alkalma­zottakra bízta, néhol ezeket is állandtfan cserélgették. Az állattartókat ugyanek­kor nem tájékoztatták az állatállományukban beálló változások kötelező beje­lentéséről. A dabasi járás vb-ülése Az e téren mutatkozó hibák kijavítására a vb több határo­zatot hozott. Szerepelt az ülés napirend­jén a községek jövő évi köz­ségfejlesztési terve is, továb­bá a járás lakosságának ke­nyérellátásával kapcsolatban a sütőipari vállalat és a ke­reskedelmi felügyelő, vala­mint az ipari előadó jelenté­se. A sütőipari vállalat maga is elismeri, hogy a kenyér minősége egyes helyeken néha, a péksü­temény késedelmes szállí­tása pedig mindenütt és gyakran panasz tárgya. Tekintve, hogy a járás leg­több községének nagy távol­ságról, Dunaharasztiról, illet­ve Ráckevéról szállítják a sü­teményt, éspedig egyetlen másfél tonnás kis teherautó­val. csaknem mindenütt csu­pán délután jut el a boltok­ba. Némely községbe a kenye­ret is, többe pedig a süte­ményt, másodnaponta, vagy még nagyobb időközökben szállítják. Még egy kis teher­gépkocsi beállítása megoldaná a süteményellátást. Bár a ke­nyérfogyasztás az elmúlt más­fél év alatt 17 százalékkal nö­vekedett, nagyobb termelé­kenységet biztosító beruházás a járás területén nem történt. Ez év végéig a bugyi sütőüze­met gőzkemencével látják el. Tatárszentgyörgyön pedig új üzemet épít&nek. A dabasi üzem a korszerű helyiség el­lenére is nagyon alacsony ka­pacitású. itt a vállalat folya­matos üzemeltetésű gőzkemen­ce felállítását tervezi, amint erre anyagi keretet tud bizto­sítani. Az ipari előadó jelentésében kifogásolja, hogy a vállalat több üzemében van ugyan a dolgozók részére fürdő, csak éppen víz nincsen, másutt pe­dig van víz, de fürdőlehetőség nincs. A kereskedelmi felügyelő szintén higiéniai kifogáso­kat emel. Előadja jelentésében, hogy a kenyérszállításra használt lo­vaskocsikat egyéb fuvarozás­ra is felhasználják. A szállító­munkások egy része, bár a vállalat a kenyér szennyező­désének megakadályozására megfelelő mennyiségű ponyvát bocsát rendelkezésükre, azt nem használja. Több szállító- munkás az előírt orvosi vizs­gálatot is elmulasztja. A vb a jelentések alapján megfelelő határozatokat ho­zott. A tisztaság: követelmény! Látogatás két tehenészetben — Amit helyben mcfi* lehet tenni, s amihez segítség kell V, meddő addig, amíg a legyek - ellen nem tudunk védekezni. Szerintem egyetlen kivezető út van, a gépesítés. Fejőgé- \ pet kell használni, hogy a tej e se emberi kézzel, se lavegő- f, vei ne érintkezzen, a legyek jj se férkőzhessenek hozzá. Az 'í első fejőgépst jövőre vehet- jiik meg s tizennyolc tehenet j, láthatunk el vele. Sajnos, ah- '• hoz, hogy valamennyi álla- j: lunkat géppel fejhessük, míg ■) sok idő és pénz kell. Marad í tehát a légyirtás. Áz Ilkamajori Állami Gaz- í daság tehenészetében már nem újdonság az állatok kö-;; rül gomolygó légyfelhő. Az is- ;j tállóban őlyan meleg van, ■;[ hegy a felszálló pára hangos '] cseppekkel hull vissza a té^la- padlóra, ahol nagy tócsában í gyűlik össze. A 117 állat tar- j; tózkodási helye alacsony, j; szűk és levegőtlen. Nem cső- !; da, a ház már több mint száz- !; éves. Nyáron szinte kibírha- [j tatlanul forró, mert déli fék- ij vésű. ^ — Tessék felnézni — biztat ^ Ballai Attila agronómus. — A íj mennyezet szarufái teljesen < elrothadtak. Múltkorjában is ^ egy hatalmas darab leszakadt. í A padlásteret sem használ- f hatjuk, mert beszakadt aiat- f tunk. Az ajtók, ablakok telje- f sen elkorhadtak, javítani, fes- $ teni sem érdemes azokat. Az j; állatok lába minduntalan jj megbetegszik, fertőződik a •; nedves helyen, j: Tejház. Régi, rozzant szó- ^ bácska, közvetlenül az istái- íj lóból nyílik. Az eszközök, kan- £ nák gondosan kimosottak, a íj padlón áll a víz a legutóbbi í; felmosás után — dehát mit ér jj mindez, amikor a tárgyaknak í csak a körvonalait látni a Is- g gyektől. Az ajtók-ablakok g ujjnyi hasadékain vastagon '< dől bel az istállótrágya pára- jj ja. % — Próbáltunk modernizál- í ni, de nem volt sok értelme — folytatják a felvilágosí- jS tást. — Felszereltük az önita- ^ tokát, de sorra kiszakadtak a í, falból. Másfél éve kaptunk a rj központtól fejőgépet, de nincsJ helyünk, hol felállítani. jj A látottak után nem köny- jj nyű mérleget vonni, vajon melyik tehenészet a tiszta, s ij melyik a piszkos. Alapjában \ véve egyik sem tiszta, főleg a j; legyek miatt. Igaz, Pécelen í jobbak az adottságok, míg az ilkamajori tehenészet a régi íj épületben sokkal mostohább íj körülmények között dolgozik. £ Mégis, ők maguk is javíthat- C nának a helyzeten. És kell is, ? hogy ezt tegyék. K. M. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom