Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

1962. SZEPTEMBER 19, SZERDA rr.sw nectEt 3 A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről Üapreiöüs á műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés azért igényel különös figyelmet, mert a munka- termelékeny­ségének emelését csakis a •fej­lettebb műszaki színvonalra lehet alapozni. A munka ter­melékenységének emelése nél­kül pedig sem a reálbéreket, sem a felhalmozást (áruala­pot) nem lehet növelni. A mű­szaki fejlesztés — sokak sze­rint — korszerű .gépekkel be­rendezett új gyárak építését jelenti. Kétségtelen, hogy égy új gyár, amelyet a legkorszerűbb ' cchnológia elvei alapján épí- .enek, ahol a termelési tech­nika eléri a világszínvonalat, ahol a termelés szervezése korszerű, ott a termelékeny­ség növelésében, az önköltség csökkentésében esetleg ug­rásszerű eredményt lehet elér­ni a régi eredményekhez ké­pest. De az is bizonyos, hogy az ilyen műszaki fejlesztés ke­rül a legtöbbe. Figyelembe vé­ve megyei üzemeink beruhá­zási lehetőségeit, arra kell tö­rekedni, hogy a termelés bő­vítését elsősorban ne új üze­mek építésével érjük el, ha­nem a meglevők legelőnyösebb hasznosításával, a termelő be­rendezések korszerűsítésével, automatizálásával, a kapaci­tások gazdaságosabb kihaszná­lásával, a termelési folyama­tok korszerűsítésével, gazda­ságosabb gyártási technoló­giák alkalmazásával és a gyártmányok műszaki-gazda­sági jellemzőinek lényeges megjavításával. Megyénk ipari üzemeiben az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a mű­száki fejlesztésben. Az ered­ményekkel azonban mégsem lehetünk teljesen elégedettek, mert üzemeink nem hasznosí­tották kellő mértékben a mű­szaki fejlesztési alapot. Pon­tosabban, a műszaki fejlesz­tési alap felhasználásával nem minden esetben értek el haté­kony műszaki fejlesztést. A hatékonyság fokozásának szükségessége különösen a ter­melékenység növelésénél je­lentkezik, mert megyei üze­meink műszaki fejlesztési ter­veikben nem támasztották alá kellő biztonsággal a termelé­kenység kívánt mértékű növe­kedését. A munka termelékenységé­nek növekedése szoros kapcso­latban áll a technika tovább­fejlődésével, valamennyi nép- gazdasági ág technikai hala­dásával. A munka nemcsak a technikai berendezések meny- nyiségétől, hanem azok korsze­rűségi, fokától, kihasználásá­nak mértékétől függ. Ez a technikai haladás tartalma. Megyei üzemeinkben az utóbbi másfél évben javult a gyártmányfejlesztés munkája. A gyártmányfejlesztésben ja­vult a választék, növekedett a termékek hasznossága, teljesí­tőiképessége és üzembiztonsá­ga. A magyar ipar gyártmá­nyai ezzel áz elmúlt évben sokkal korszerűbbek lettek és javult a gyártmányok minő­sége is. így például a Csepel Autógyár összkerékhajtású te­repjárót, valamint — a nyer­gesvontatók fejlesztéseként — 15 tonna hasznos teherbírá­sú alvázakat tervezett. Előre­haladott állapotban van a nyolchengeres új típusú Die­sel-motor tervezése is. A Gö­döllői Gépgyár ma már soro­zatban gyártja a fele olyan sú­lyú és korszerű kivitelű komp­resszorokat. A Diósdi Csapágy­gyárban a csapágyak élettar­tamának növelésére kidolgoz­ták a külső gyűrűk futópályá­jának domborítását. Ezzel 10 —15 százalékkal növelték a kúpgörgős csapágyak élettar­tamát .és jelentős mértékben fokozták gyártmányaik ex­portképességét. Jelentős fejlődést ért el az utóbbi időben a Kemény­fémipari Vállalat a porkohá­szati cikkek termelésében. A vállalat félmilliós mennyi­ségben gyárt perselyeket, vasmagokat, önkenő csap­ágyakat. Üj termékeiknél jelentős mértékű önköltség- csökkentést értek el. A Központi Bizottság ha­tározata értelmében szer­számgépgyártásunk meggyor­sult. Ez igen nagy feladato­kat ró a Szerszámgépfejlesztő Intézetre. Az intézet megal­kotta a nagypontosságú kör- és síkcsiszológépek családját. Gyártás alatt van az ME— 500-as nagy teljesítményű másoló eszterga nullszériája. Befejezték az RT A—180-as, magasan automatizált, szám­jegyes vezérlésű revolver­eszterga kísérleteit, amely pontosságban, teljesítmény­ben és automatizáltságban megfelel a világpiac legkor­szerűbb követelményeinek, Általában megállapítható, hogy a gyártmányok fejlesz­tése jó irányban halad me­gyei üzemeinkben. A gyárt­mányok anyagsúlyának csök­kentését szem előtt , tartják és általában csökken a gyárt­mányok normaóra-szükségle­te is. Hiányosság, hogy müanya- gokat. valamint porkohászati úton előállítható alkatrésze­ket az új konstrukciókban nem alkalmaznak elég bát­ran és az egyes prototípu­sok jóváhagyása és gyártás­ba vétele között hosszú idő telik el. Például a Ganz Árammérőgyár C2-es áram­mérőjének prototípusát 1958- ban hagyták jóvá és az első darabok csak 1961. de­cemberében jelentek meg a piacon. Ez a lassúság meg­foszt bennünket attól a le­hetőségtől, hogy a piacon mindig a legmodernebb ter­mékeinkkel jelenhessünk meg. A technikai haladás és a korszerű gyórtéstechnoló- gia kialakítása között szo­ros összefüggés van. Az új technika alkalmazásával kap­csolatban megyei üzemeink­ben három alapvető tech­nológiai irányzattal találko­zunk: a termelési folyama­tok meggyorsításával, a fo­lyamatos gyártási rendsze­rek elterjedésével és a nyersanyagok komplex fel­dolgozásával. A gyártmá­nyok normaóra-szükségletét új, korszerű technológiai el­járások bevezetésével lehet jelentős mértékben, csökken­teni. A technika fejlődésé­nek alapvetően arra kell irányulnia, hogy növeljük az anyagkdhasználás tényezőjét, ugyanakikor csökkentsük a gyártmányok normaóra-szük­ségletét. Üzemeinkben már I jelentkeznek eredmények a precíziós öntés, a finomko­vácsolás, a porkohászati ter­mékek alkalmazásának terü­letén. de azok szélesebb kö­rű elterjesztése szempontjá­ból idegenkedés tapasztal­ható. Feltétlenül arra kell törekedni, hogy az egyes al­katrészek minél kevesebb forgácsolással . készüljenek. Ezért finomkovácsolással, pre­cíziós öntéssel, hidegsajto- lással, vagy porkóhászati úton olyan félkész termé­keket kell előállítanunk, amelyeken a további meg­munkálás már csak minimá­lis. Irodalmi est a gödöllői volt királyi kastélyban Négy állandó irodalmi szín­pad kezdte meg az új évadot Pest megyében. Közülük a legnépszerűbb a gödöllői Ju­hász Gyula irodalmi színpad Együttese. Az öntevékeny elő­adóművészek rendszeres esz­tétikai, irodalmi képzést kap- halk. Előadásaikat a volt ki­rályi kastélyban tartják, ahol fcgy-egy műsorukra zsúfolásig tnegtelik a tágas díszterem. Pedagógusok, diákök, tehet­séges munkásfiatalok tolmá­csolják a haladó irodalom leg­szebb alkotásait, s ezek az előadások eredményesen já­rulnak hozzá az irodalmi ér­deklődés növeléséhez. A mos­tani évadot Arany János-est- tel kezdik, s a következő ne­gyedévben még Garay János, majd Puskin és József Attila műveivel ismertetik meg gö­döllői és környékbeli közönsé­güket. (MTI) A gyorsforgácsolási mód­szerek alkalmazásával a ter­melő képesség jelentősi mér­tékben növelhető. A szere­lésnél jelentősen növelik a munka termelékenységét a szerelőszalag alkalmazásával. Itt jelentős ■ eredményt ért el a Ganz Árammérőgyár, ahol a jól szervezett szerelő- szalag jelentős mértékben növeli a termelékenységet és fokozza a gyártás folyama-, tosságát. Hasonlóan kedvező eredményt hozott a szerelő- szalag üzembeállítása a Diósdi Csapágygyárban is, ahol 1962- ben a csapágyszerelőszalag üzembeállításával 13 000 nor­maóra-megtakarítás várható. A technológia fejlesztésé­nek sajátos és egyben igen fontos iránya a szerszámozás és készülékezés. Jelentőségét az utóbbi időben az is fokoz­za, hogy a keményfémek használata, a gyorsvágás a gé­pesítés és automatizálás kö­vetkeztében előállott haladás révén a megmunkálási főidők a gépi és kézi mellékidőkhöz képest erősen csökkentek. A szerszámozás és készülékezés ezeknek a mellékidőknek a csökkentését segíti elő és lé­nyegesen fokozza gyártmánya­ink méretpontosságát. \ Megyei üzemeinkben a szerszámozás és készülékezés általában nem éri el a kívánt szintet, s ezért lényeges fej­lesztésre szorul. A műszaki fejlesztés egy másik kimeríthetetlen tartalé­ka a meglevő termelő beren­dezések korszerűsítése, célgé­pesítése és automatizálása. A termelékenységet és a gyárt­mányok minőségét nagymér­tékben javítja, ha ikézi ada­golás helyett gépi adagolókat alkalmazunk és gépeinket au­tomatikus vezérlő_ és mérő­berendezéssel látjuk el. Ter­melő berendezéseink teljesítő- képességét előnyösen tudjuk javítani, ha a gépet felújítása során az eredeti állapotánál fejlettebbre, korszerűbbre ala­kítjuk, illetve automatizáljuk. Ilyen kezdeményezés született a Diósdi Csapágygyárban, ahol univerzális szerszámgé­peket teljesen automatikusan működtetett gépre állítanak át. Megyei üzemeinkben a kö­zelmúltban keveset foglalkoz­tak célgépesítéssel és automa­tizálással. A Csepel Autógyár­ban például 1961—62. évi mű­szaki fejlesztési intézkedéseik között célgépesítéssel, auto­matizálással semmi normaóra- megtakarítást nem terveztek és ez kedvezőtlenül befolyá­solta a termelékenység alaku­lását. A műszaki fejlesztés leggaz­daságosabb módja a munka- szervezés, mert eredményes­ségéhez minimális költség szükséges. Üzemeinkben en­nek ellenére keveset foglal­koznak munkaszervezéssel és csak kis mértékben fokozzák a termelékenységet szervezési intézkedésekkel. A műszaki fejlesztés fejlő­dését és meggyorsítását gátol­ja továbbá, hogy eddig nem sikerült kellő mértékben be­vonni a szakembereket, a mű­szaki és fizikai dolgozókat, a műszaki fejlesztés kis és nemi kérdéseinek megoldásába. Ennek érdekében felvilágosí­tó munkával, az anyagi ösz­tönzés célirányossá téte1ével érdekeltté kell tenni dolgozó­inkat a műszaki feilesztési feladatok megoldásában. A jövőben arra kell tö­rekedni. hogy vállalataink olyan műszaki fejlesztési ter­vek alapján dolgozzanak, ame­lyek a gyártmányfejlesztési célkltűzésekeni túlmenően meg­felelő mértékben alátámaszt­ják az önköltség csökkentését és a tervezett műszaki fej­lesztési intézkedések beveze­tése útján elért normaóra- megtakarítással biztosítani tudják a termelékenység kí­vánt mértékű növekedését. Zsuppán József, a Pest megyei Páftbizotts;' £ mellett működő műszaki tanács elnöke A száműzött töltőtoll A hónap elején tudtuk meg, hogy iskolánkban nem lehet töltőtollat használni. Nem tudjuk, helyes-e ez az intézkedés, főleg akkor, ami­Tíz forint — semmiségért kor az ipar folyamatosan gyártja az olcsó diáktöltőtol­lakat. Nem tudjuk, miért száműzték a túrái általános iskolából, a töltőtollat. Gólya József, Takács Pál Túra Az Olvasók Fóruma szep­tember 5-i számában jelent meg a fenti címet viselő cikk. Bottlik Lászlóné. a lap buda­pesti olvasója írta s az erdő- kertesi kultúrotthon egyik xen- dezvényének magas belépődí­ját kifogásolta benne. Nem is­merem közelebbről Erdőker­test, nem tudom hány lakosa van, de mint művelődési ott­hon igazgatónak, úgy érzem, kötelességem erre a levélre válaszolni. Kedves asszonyom, higgye el, az erdőkertesiek nem jó­kedvükből kértek egy „sima” táncmulatságért tíz forintot. Példa erre a mi községünk. Mi is 8—10 forint belépődíjat kéiünk. s higgye el, a pénz nem nekünk, a rendezőknek, a rendező szervnek kell. Enged­je meg. hogy felsoroljam, mennyi 'kiadásunk van, bár­mely táncmulatságon. Tegyük fel, hogy tízforintos belépődí­jat szedtünk, s a legjobb eset­Villanypanaszok Tápiósápon, a Mező Imre utcá­ban nem ég a villany, hiába van csak ötven méter­re tőlünk az utol­só villanypózna. Pedig ez év már­ciusában a közsé­gi tanács utca­gyűlést hívott össze, ahol közöl­ték, hogy augusz­tus 20-ra rendben lesz minden, ha családonként 600 forinttal, vala­mint társadalmi munkával hozzá­járulunk a vil­lany bevezetésé­hez. Sajnos, nem így történt, a vil­lany a mai napig sem jutott el hoz­zánk. Jó volna, ha a községi tanács gondoskodna ar­ról, hogy mielőbb száműzhessük la­kásainkból a pet­róleumlámpákat. Nem a sült galam­bot várjuk, hi­szen társadalmi munkában na­gyon szívesen se­gédkezünk a vil­lany bevezetésé­ben. A tápiósápi Me­ző Imre utca lakói A monori közvilágítás az utóbbi időben nem a legkifo- gástalanabb. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a vasút­nál, meg a főutcában milyen nagy a fényesség, de nem me­gyünk yele sokra, ha a mel­lékutcákban botorkálni, buk­dácsolni kell a sötétben. Többször panaszkodtunk már a Dél-Magyarországi Áram- szolgáltató Vállalatnál, de a vállalat mind ez ideig nem intézkedett. Pedig illő volna, mert pl. a Mártírok és a Vö­röshadsereg utcában már két hónap óta nem ég a villany. Monori bukdácsolók Jól sikerült bemutató Szombaton és vasárnap este telt ház előtt mutatkozott be a helyi közönségnek az erdő­kertes! művelődési ház kul- túrcsoportja. Évadnyitó elő­adásuk Innen-onnan címmel vidám, zenés esztrádműsor volt. A színvonalas és válto­zatos műsor nagy sikert ara­tott ' Meg kell említeni Sza­kács Szabolcsok aki a Rigo- lettóból énekelt egy áriát s az énekkart, akik Mozart Bű­vös csengettyű című művét adták elő. A népi táncosok is kitettek magukért és humor­ban sem volt hiány. Egervári György, Szvák Marica és Pásztor Béla nagy sikerrel mutattak be két humoros je­lenetet Erdőkertes egyre fejlődő kulturális életének újabb bi­zonysága volt ez a bemutató. Dékány Sándor Egyfolytában zárva címmel az augusztus 29-i Ol­vasók Fórumában egyik ácsai olvasónk kifogásolta, hogy az Ócsai Földművesszövetkezet Vasút utcai önkiszolgáló bolt­ja az augusztus 20-i kétnapos ünnep után néhány napig még zárva volt, mert akkor leltá­roztak. Az alábbi választ kap­tuk: „A vizsgálat megállapí­totta, hogy a leltározás indo­kolt volt, mivel boltvezető­csere történt, s a szabadságo­lási terv miatt is akkor, a A Pest megyei Téglagyári Egyesü­lés dolgozói igen szép eredményeket értek el. Nemcsak túltelje­sítették tervüket, de az önköltségcsökken­tésben is jelentős eredményeket értek el. A vállalat szak- szervezeti bizottsága ezért javasolta az igazgatónak, hogy a különböző üzemek dolgozói közül tizen­öt fizikai dolgozót küldjenek el Hévízre, ingyenes, jutalom- üdülésre. A javaslat határozattá emelke­dett és Bacsa István lakatos, Bach Antal villanyszerelő, Sze­bolt összes dolgozója jelenlété­ben kellett a leltározást vég­rehajtani. A vizsgálat ennek ellenére megállapította: hely­telen volt, hogy az üzlet ve­zetősége az előre tudott leltár­ról nem értesítette a vásárló­kat. Szerencsére az üzlettől ICO—150 ■ méter távolságban azonos boltok működnek, így a leltár nagy kiesést nem oko­zott. Müllek Antal, a dabasi FJK ig. elnöke Két hét Hévízen ben 1000—1200 forint a bevé­telünk. Ebből tíz-tizenöt szá­zalék a teremhasználati díj, 30 forint a takarítás, 30 forint a Szerzői Jogvédő Hivatalnak, a tűzoltószolgálat díja, ahol nincs zenekar a községben, ott a zenekarközvetítés dija, s ezenkívül a zenekar tagjai fe­jenként elkérnek 100—130 fo­rintot. S ehhez még nem is számítottuk hozzá a különbö­ző apró vagy menetköizbeni ki­adásokat. De nem is az anyagiakon van a hangsúly. Elsősorban nem az a fontos, hogy nagy bevétellel zárjunk egy-egy rendezvényt (pedig sok min­denre kellene a pénz), hanem az. hogy a fiataljaink eljöjje­nek a táncmulatságra. Mert eljönnek. Még akkor is, ha a „csak belépőért” sokallják a tíz forintot, szívesen jönneK ei hozzánk, főleg az utóbbi idő­ben. mióta lassan rájöttek ár­rá, hogy itthon a faluban is lehet szórakozni, s egy kis tán­cért nem kell hosfczú órákat utazni. Szabó Istvánná művelődési otthon igazgató, Apor ka GOMBAI KOKTÉL címen augusztus 24-én bíráló cikk jelent meg a Pest me­gyei Hírlapban. A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy szállítási hanyagság miatt va­lóban volt fennakadás az iral- ellátásban. két-három napig. Az italellátás folyamatosságát azóta helyreállítottuk. Üzem­egységünk tisztaságára és kui- iuraüabbü tételére az intézke­dést ugyancsak megtettük. A cikk írójának figyelmeztetését köszönjük. Ományi László, a monori FJK vendéglátóipart felügyelője KÖSZÖNJÜK a pomázi I. sz. általános isko­la úttörőcsapat-vezetőjének, Molnár Jolán pedagógusnak és társainak: Péntek Kornéliá­nak, Vogel Mihályiénak, Mar­tinász Ferenenének, Zele Kál- mánnénak, Kocsondi Antal­nak és Martinász Fe­rencnek. hogy gyermekeink nyári táborozásánál sokat se­gédkeztek, s mindent megtet­tek azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat A táborozó gyerekek szülei A mezőgazdasági kiállításra látogatott el Becze Jancsi po­mázi olvasónk, a helyi általá­nos iskola VIII. osztályos ta­nulója. Amikor hazaért, em­lékezetből lerajzolt néhány be­rendezést. gépet, s elküldte szerkesztőségünkbe, hogy ha lehet, közöljük le valamelyik rajzát. A 14 éves Jancsi­nak tiszta szívből kívánjuk, hogy tanuljon jól és továbbra is rajzoljon szorgalmasan. leczki Pál bányász, Benyus Béla kihor­dó, Mészáros Júlia lerakó, Farkas József bányász, Tóth János- né lerakó, Balázs Bertalan raktáros, Borits József né lera­kó, Orvos György bá­nyász. Csóti Gergely égető, Weinber János kihúzó, Élő Balázs préses, Venczel Já­nos elszedő és Korá­nyi Endre gyárvezető elutaztak Hévízre. A két hét vidám hangulatban telt el. A különböző üzemek dolgozóiból létrejött „üdülőbrigád” tagjai gyorsan összebarát­koztak. Naponta fü- rödtek a gyógyhatá­sú vízben, kipihen­ték munkájuk fára­dalmait. megnézték a ' környék nevezetessé • geit és még Bada­csonyba is ellátogat­tak, ahol megkóstol­ták a hegy levét. A két hét után kel­lemes emlékkel tért haza az üdüiőbrigád. A dolgozók köszöne­tét mondtak az Épí­tők Szakszervezete Pest megyei bizott­ságának, s az SZMT- nek, akik sokat segí­tettek abban, hogv megvalósuljon ez az üdülés. A vállalat szakszervezeti bizott­sága pedig elhatároz­ta, hogv jövőre is ju­ta lomüdülésre küld­jük a legjobbakat. Péli András vállalati szb-titkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom