Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
/ rear nrr.YFi é/Círlan 1962. SZEPTEMBER 19, SZERDA A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG AMERIKAI ÚTJA A Piszin mezőgazdasági miniszter vezette szovjet mező- gazdasági küldöttség amerikai látogatása során szeptember 15-én repülőgépen megérkezett Iowa állam fővárosába Des Moines-be. A küldöttséget R. Garst iowai közéleti személyiség fogadta. Mint ismeretes Garst többször iárt a Szovjetunióban, és Hruscsov egyesült államokbeli látogatása idején megtekintette Garst mintafarmját is. A szovjet küldöttség vasárnap megtekintette^Garst íarm- át, hétfőn pedig az egyik Des Moines-i vágóhíd munkáját tanulmányozta. A szovjet vendégek hétfőn este ellátogattak az iowai egyetemre. Cofi, az ösztöndíjas Ha majd Andirkó Magdolna élete, majdani tudományos eredményei hálára késztetik az utókort és iskolai tananyaggá válnak, egyik tudományos intézményünk bizottságot küld ki. A bizottság egyetlen célja: megfejteni a titkot, hogy Andirkót, a tudomány nagyját, mikor és milyen körülmények között nevezték el Cofinak. Nos, ezt a komoly bizottságot — természetesen kellő tisztelettel — ezennel előre tájékoztatom, hogy Magda még középiskolás korában, a bonyhádi gimnáziumban érdemelte ki jc nevet. Persze, e jelentős eseménytől eltelt már néhány esztendő, s a névadást inspiráló hatalmas sötétszőke copfok konttyá (nyaranként lófarokfrizurává) formálódtak, a ka‘Amiitor megérkeztünk hozzá Albertirsára, már sötétedett. Az udvaron takarított. Örömmel invitált, nézzük meg, milyen szépen rendbehozta az iskola az ö tálcását is — ingyen. Aztán betessékelt egy tanterembe, ahol a festés miatt átköltözött család majdnem minden tagija otthon volt. Felesége ruhákat mosott, közép- iskolás fia, tanult, a nagylány székeket festett, a kisunoka pedig a járókában tipegett. — Ezerkilencszázharminc- négy óta vagyok pedellus — mondja Terényi László. — Szeretem a foglalkozásomat és Albartirsát is. Tudják milyen ez a vidék. Mindent termő föld, kenyeret ad és boldogságot. Amikor élményeiről kérdezzük, elgondolkozik. A távolban régi emlékek között kutat. Talán éppen arra gondol, amikor a felszabadulás után az iskolát rendbehozták. Hány napig is tartott az?— Vagy arra emlékezik, milyen volt 1945 előtt az élete. A sok sértő szó, hogy így iskolaszolga, úgy szolga, az jár az eszében? Arca még komor cs hallgat. Aztán hirtelen elmosolyodik: — Igen, az élmények. A gyerekek között kezdődnek. Fiatal voltam még, amikor el-. jegyeztem magam velük. Nem; is bántam meg. Nekem min-; den gyerek szót fogad. \ — Szeretik az uramat. Ami-1 kor szénért megy, a gyerekek\ mindig ki akarják venni a : kezéből a vedret. Persze nem i engedi, hogy a kicsinyek húsz\ kilókat cipeljenek — csatlako-\ zik a beszélgetéshez az asz- \ szony. — Szívesen segítenek, az j igaz — folytatja Terényi j László. — Ha a tanító meg- \ !kérdezi valamelyik osztály- ■ ban, ki segítene nekem, egy- \ szerre kiáltják: én megyek a: Laci bácsihoz'. Kislánya éppen befejezte a festést, odaül hozzánk. — Annyira ismeri apa önét, akárcsak minket. Tud\ja hol laknak, milyenek a körülményeik hogyan tanulnak min- űeirí, mindent. Laci bácsi zavartan mosolyog. De látszik rajta, jólesik a dicséret. A nyaralásra fordul a szó. Amikor megkérdezzük tőle, hol tölti a nyarakat, a pedellus nevet, de mögötte komolyság is érződik. — Nincs nekem arra időm. Nem voltam még sosem nyaralni. Pedig nemegyszer kaptam beutalót. Sok munkám volt minden nyáron. Nem, nem.., szabadságon voltam itt az iskolában! Társadalmi munkában, most is a szülőkkel együtt takarítjuk az iskolát, mert festenek. Törmeléket, szemetet hordunk, sepre- getünk, súrolunk. Van elég tennivaló, csak nem hagyhatom őket cserben? így gyorsabban megy a munka. Két kézzel több, az sokat számít. Ha igyekszünk, már két hét múlva vissza is költözhetnek a gyerekek a másik épületből. Terényi Lászlót a legutóbbi pedagógusnap alkalmából kitüntették. A kiváló dolgozó jelvény mellé 800 forintos ta- karéJcb?téikönyvet is kapott— Nagy meglepetés volt ez számomra. Nem szóltak előre' semmit. Csak Pesten tudtam meg. az ünnepségen. Hát persze, hogy nagyon örültem. Terveiről, elképzeléseiről kérdezzük. Gondolkozás nélkül válaszol. — Szeretnék egyszer mégis nyaralni, Hévízen. Régi elképzelésem, hogy megírom családunk történetét. Ott aztán lesz időm! Hogy miért írom meg? Sok mindenen mentem már keresztül. Nem- egy pofont lpaptam az élettől és sokat tanultam belőle. Tanuljon belőle más is ... “ Meg mit szeretnék csinálni/ Szeretem a sportot. Sajnos a labdarúgó-mérkőzéseken már csak mint néző vehetők részt, de azért télen még korcsolyázom egy kicsit. Es... ha nyugdíjba megyek, olvasok ... minden Jókait elolvasok. — Legjobban mégis mit szeretnék csinálni? Sokáig, nagyon sokáig dolgozni. A gyerekek között. Benkő Judit maszlány a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola harmadéves hallgatójává okosodott-komolyodott — de a név, a Cofi, maradt; maradt és elterjedt fél Magyarországon. Mert Magda nyarait a KISZ lánytáboraiban tölti, előbb alkalmi munkásként, az utóbbi két évben pedig a táborparancsnokság tagjaként vette ki részét tanulóifjúságunk segítő, építő munkájából. .Ezen a nyáron nyolc hetet töltött Nagykőrösön. A kéthetenként váltakozó borsodi, hevesi lányok gyorsan összebarátkoztak vele, hamar megszerették. Nemcsak mint műszaki vezetőt, aki (többek között) a mindig nagy izgalommal várt versenyértékelést végzi, hanem mint „felnőttebb” barátnőt, akivel meg lehet beszélni ipindent, s akire rá lehet bízni a titkokat. Rá lehet bízni, mert Cofi — legyünk tárgyilagosak! — rendkívül rokonlzenves. Alakja, lénye, arca (így is, a halvány szeplőkkel) finom, törékeny, gótikus szépségideáira emlékedet. S amellett, hogy érzékeny, riadt, befelé forduló természet, leginkább az jellemzi, hogy céltudatos és tevékeny, őszinte, barátkozó. S ha külsőre gótikus is: a modem valóság, a modern tudomány érdekli; tanul, kosarazik, rajzol, másodosztályú tornász volt és népi tánc próbákra jár. Most már szakkörbe is. A A főiskolán a harmadik évben kezdődnek a jövendő speciális munkakörre -felkészítő foglalkozások. Cofi néhány napja a technológia-szakkör tagja. Pedig még otthon, Tolnában, a rajz volt a minden, a középpont (hat testvérét nemcsak testvérként, modellként is nagyon szerette) — aztán mégis a főiskola, a szőlészet mellett döntött. Közben elhatározta: borászként végez — és most technológusj elölt — mi ennek az oka? — A Nagykőrösi Konzervgyár — rendezi gondolatait Cofi —, ez volt a legnagyobb ok. Másodév elejétől onnan kapok ösztöndíjat. Havonta 500 forintot, egészen az ötödév végéig. — Hogy tetszik a konzervgyár? — Tetszik. Komoly nagyüzem. Sokat tanulhatok ott — majd együtt fejlődöm a gyárral. (Ezt valahogy írja meg másképp, mert olyan sablonosán hangzik ...) Az emberek kedvesek — csak hát a tábor miatt nem dolgozhattam ott nyáron. Jövőre sem mehetek — szakmai gyakorlat a főiskolával — de nem baj, lesz még időm, negyedév végétől kipótolom. Kék szeme kerekre tágul: — Tudja, jó volna már önálló embernek lenni — de nem folytatja a mondatot, ül és gondolkodik. Aztán megszólal csendben: — Erről még korai lenne beszélni. Mi lesz? Fontosabb: mi van, és az, hogy amit el kell végeznem, időben megcsináljam. Murányi József Clemendore, aulogramkérő gyerekek gyűrűjében (MTI foto) CV\\\\\\VCV\\\\\\\V^\\\\\N\\\\\\\^^^ Százhetven lépcsős umt épített Zsátnbék híres mntemploinához A múlt évben több mint tizenötezer turista látogatta meg Zsámbékon a nagyhírű templomromot, amely egyike az ország legbecsesebb műemlékeinek. A látogatók között igen sok volt a külföldi, főleg szakemberele: építészek és műtörténészek, akik nagy érdeklődéssel és őszinte elragadtatással gyönyörködtek a romjaiban is lenyűgöző építészeti emlék szépségében. Zsámb'ék idegenforgalma ebben az évben még a tavalyit is meghaladta, emelkedett a külföldi látogatók száma is. Viszont többen kifogásolták, hogy a hegyoldalban álló templomhoz vezető út szinte járhatatlan. A község magasabban fekvő utcáinak lakói is már régen sürgették annak kiépítését. A községi tanács már évek óta készül az út rendbehozására, erre azonban csak az idén kerülhetett sor. R. Nagy Sándor, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke jogos büszkeséggel mondja el az útépítés történetét: — Végre sikerült megoldanunk az évek óta vajúdó kérdést. Az épülő út valóban kettős célt szolgál. Az egyik és talán a fontosabb az, hogy a község felső részében lévő házak lakói kényelmesebben juthassanak otthonukba, a másik pedig, hogy a turisták is kényelmesebben megközelíthessék a templom maradványait. Az útépítést abból a harmincezer forintból kezdtük meg, amelyet a község idei költségvetése biztosított a községi utak és hidak karbantartására. Jól tudtuk, hogy ez a pénz nem lesz elég, mégis nekiláttunk a munkához, mégpedig házi kezelésben, mert számíthattunk arra, nogy az egyénileg is érdekelt lakosok önkéntes társadalmi munka formájában hathatós segítséget nyújtanak hozzá. Számításunk be is vált, napról napra tíz-húsz társadalmi munkás tevékenykedett az útépítésnél, amelyhez körülbelül tizenötezer forint értékű helyi anyagot használtunk fel. A lakosság által végzett tárHozzád jövék el, derék magyar nép Kossuth Lajos születésének 160-ik évfordulójára ményen.” Kossuth egyre nagyobb népszerűségétől tartva a reakció, a kormánnyal összefogva, eltávolította a laptól. Ezután a Védegyletet hívta életre a „honi ipar felkarolására és az osztrák ipar kiszorítására”. A tinnyei kisbirtokos A Védegylet megszűnése után a Pest megyei Tinnyén kis birtokot vásárolt magának. Ezzel tulajdonképpen csak azt volt a célja, hogy mint Pest megyei birtokos-nemes szólásjogot nyerjen a vármegyei törvényhozásban. A Védegylet felszámolásával járó fáradalmakat kipihenve az a hír járta, hogy „mint új Dózsa György be akarja utazni az országot s a jobbágyokat harcra mozgósítja a robot eltörlésére, a földesúri kiváltságok megszüntetésére." Ha Kossuthnak volt is ilyen gondolata, ezt csak néhány évvel később, 1848 őszén valósíthatta meg. A tinnyei kisbirtokos nemes a Pest megyei törvény- hozásban hallatta is a szavát. Ezekben az időkben nem ülésezett az országgyűlés. A politikai élet egyetlen fóruma a rendi vármegye volt. Kossuthnak, a Pest megyei törvényhatósági üléseken elmondott gyújtóhangú beszédei nemcsak a megyei nemesség körében keltettek visszhangot, hanem nagy hatással voltak a pesti fiatal értelmiségre is. A Pest megyei törvényhatósági ülések ugyanis Pesten a vármegyeházán zajlottak le s a karzaton nemcsak a megyei, hanem a pesti jurátusok is ott ültek. Pest megye követe A tinnyei kisbirtok 1847- ben arra is megadta a lehetőséget, hogy Kossuth a követválasztásokon fellépjen. A reakció mindent megmozgatott, hogy Kossuthot elüsse a jelöléstől. Mesterkedése azonban nem járt sikerrel, mert október 18-án, Kossuth Lajost, mint „a nemzeti ellenzék hivatott vezérét, az ország első megyéjében, Pest megyében” óriási többséggel megválasztották. Kossuth, mint Pest megyei követ 1848. március 3-án — a februári francia forradalom hírére — az ellenzék programjának haladéktalan törvénybeiktatását követelte. Ragyogó szónoklatainak döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi törvényeket s ahhoz Bécs hozzájárulását is kikényszerítette. Az áprilisban megalakult Batthyány- kormányban pénzügyminiszter lett. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy , a Batthyány-kormány a forradalmi továbbfejlődést nem tudja vezetni, a kormány lemondása után, 1848. szeptemberében a Kossuth elnöklete alatt működő Honvédelmi Bizottmány vette át a hatalmat. Kossuth ezekben az időkben óriási szervező erőről tett bizonyságot, amint azt annak idején Marx is megállapította: „Danton és Carnot volt egy személyben”. A ceglédi piacon Amikor Kossuth értesült Jellasich hadainak betöréséről, 1848. szeptember 24- én a Honvédelmi Bizottmányban bejelentette, hogy to- borzó körútra indul az Alföldre; felhívni a népet a haza fegyveres megvédésére. Kossuth még aznap vonatra ült s Jókai, Egressy és mások kíséretében Ceglédre utazott. Az állomáson egy ceglédi népfelkelő alakulattal találkoztak, akik az önként vállalt idejük leteltével épperj hazaérkeztek Bácskából. Kossuth rövid beszéddel fordult hozzájuk, amelynek „oly nagy hatása volt, hogy a harcban kifáradt önkéntesek kijelentették, készek bárhová követni”. Ezután Kossuth kíséretével együtt a városba vonult, ahol a főtéren, a városház^ előtt, már hatalmas tömeg/ várta. Itt mondotta el történelmi nevezetességű beszédét, amellyel a nemzeti felkelés szervezése megkezdődött: — Hozzád jövék el, derék magyar nép, elárvult hazám reményoszlopa. Ha senki más, Te bizton megérted szóm: Veszélyben a Haza! Irtóháborút akarnák ellenünk. Védelmezd hát magad, magyar nép! Nincs mitől félned, men veled az igazság. Fel hát, Cegléd népe! Kaszára, Whpára. kinek mije van! Keljen fel tömegben a magyar nép és megmenti magát, megmenti 1 hazát! A krónikás így számolt be Kossuth beszédének hatásáról: „Kigyúlt a szemekben a lelkesedés tüze, mire e két szó tört ki a hallgatóság ajakén: Mindnyájan elmegyünk!” Még azqap este ezer főnyi sereg állt készen s pár nap múlva pedig háromezer ember vonult a táborba a Kossuth- nóta hangjai mellett, Czibaiki Nagy László parancsnoksága alatt. Nagykőrös, Abony Kossuth másnap már Nagykörösön volt. Buzdító beszédére ott is nyomban megalakult a nemzetőrség és Gubodi Sándor parancsnoksága alatt csakhamar útrakelt. Ercsinél átkelve a Dunán, néhány nappal később már részesei voltak a híres ozofai győzelemnek. Ezután Kecskemét, majd Abony következett. Abonyhoz Kossuthot rokoni szálak is fűzték, mert húga. Kosiuth Lujza, Rutlkay József abonyi postamesternek volt a felesége. Ruttkayné volt később az, aki torinói emigrációjában haláláig ápolta az agg Kossuth Lajost. Kossuth felhívásának eredményeként a négy helységben tizenkétezer ember állt néhány nap alatt fegyverbe s indult az országra törő ellenség ellen. Mindenfelől szállt a dal: Kossuth Lajos azt ízen te Elfogyott a regimentje... A szabadságharc elbukott és Kossuth Lajos száműzetésben fejezte be életét 1894-ben. Tetteit, alkotásait, eszmélt azonban soha nem felejtette el a magyar nép. Eszméi egy évszázaddal később, népi demokratikus államunkban váltak élő valósággá. Győri Mihály 0 cienaet A szelíd dombokkal övezett Zemplén vármegyei Monokon 1802. szeptember 19-én Kossuth Lászlóné, született Weber Karolina, az olaszliszkai postamester lánya, fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, az Andrássy-család birtokainak jogtanácsosát. Az újszülött a Lajos nevet kapta. A kis Lajos a család szemefénye lett, nemcsak azért, mert elsőszülött volt, hanem azért is, mert Kossuth László öt gyermeke között ő volt az egyetlen fiú. Középiskoláinak elvégzése utón jogot tanult Sárospatakon, majd Pesten szerezte meg az ügyvédi oklevelet. A politikai életbe egészen fiatalon bekapcsolódott. Alig 23 éves, amikor mint Rívay Ferenc özvegyének meghatalmazottja részt vett az ország- gyűlésen. Az 1832—36. diétán pedig megindította az Ország- gyűlési Tudósításokat, amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében indított harcát hirdette meg Az országgyűlés berekesztése után Kossuth Törvényhatósági Tudósítások címen újította meg lapját. Bátor hangú cik- : kei miatt letartóztatták és : négy évi fogságra ítélték. Ki- j szabadulása után a Pesti Hír- | lap szerkesztőjeként harcolt : tovább a feudális kiváltságok i ellen, az ország alkotmányos : függetlenségéért és a szabad- ! ságjogokért. A lap, szerkesz- í tése alatt, „példátlan módon • fellendült, 6000 előfizetője í volt s uralkodott a közvéle| CÜMEiNDORE, AZ INDIAI YOGI BUDAPESTEN \ A Fővárosi Nagycirkuszban nagy sikerrel szerepel Cle- \ mendore indiai yogi. Tizenkilenc éves kora óta foglalkozik a l testkultusz é különös formájával. Jelenleg mint az egyik yoga \ iskola professzora népszerűsítő világkörúton van. Csaknem \ valamennyi nagyobb városban szerepelt hét éves útja alatt. | sadalmi munka értéke meghaladja a tízezer forintot. Jelentős segítséget kaptunk menet- I közben a járási tanácstól is, amely látva a lakosság áldozatkészségét és buzgalmát, körülbelül harmincezer forint értékű segítséget nyújtottm Az út közel kétszáz méter hosszú, a Törük-kulíól indul ki és a templomig vezet. Kérdésünkre, hogy az útépítés miatt nem szenvedtek-e hátrányt Zsámbék egyéb községfejlesztési problémái, a vb- elnök elmondotta, hogy az idén 436 ezer forintos költséggel felújítottak egy nyolclakásos lakóházat, ezenkívül kétezer méter hosz- szú, hideg aszfalttal burkolt járdát is építettek. Mindent házi kezelésben, ami lényegesen csökkentette a költségeket és így a rendelkezésre álló összegből sokkal többet végezhettek, mintha vállalati úton oldják meg a községfejlesztési problémákat. (m. 1.)