Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

«st MECVCI sMirton 1962. AUGUSZTUS 7. KEDD Ötven esztendős I a bolgár ifjúsági mozgalom 27 éves főmérnök a rézkombinálban — Akik megvásároltak egr egész gépállomást — A Dimitrovi Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Szófia megyei bizottságának meghí­vására két hetet töltöttünk a Bolgár Népköztársaságban — kezdi beszámolóját Arató András, a KISZ Pest megyei titkára, a küldöttség vezetője. — Látogatásunk nemcsak fe­lejthetetlen élményekben volt gazdag, hanem értékes tapasz­talatokban is. Mi inkább az utófoiakat szeretnénk ismertet­ni megyénk ifjúságával ebben a beszámolóban. — Bevezetésül azonban hadd mondjak néhány szót ven­déglátóinkról és festői szépsé­gű hazájukról. Szófia mellett, a Vitosa hegyen, annak is a legszebb üdülőjében laktunk. Szobánk ablakából havas hegycsúcsokat láttunk, fölöt­tük kéken szikrázott a felhőt­len júliusi égbolt. Csak, a ter­mészet engedhet meg magá­nak ilyen szélsőségeket... Utunk a Fekete-tengerhez, ugyancsak az örök hó birodalmún keresztül vezetett: a Balkán­hegység hólepte ormai közül — egyenest a várnai kániku­láiba. ' • Ahány város, annyi emlék. Burgas: hajnali fürdés a Fe­kete-tenger sziklái között. Aranyhomok: arany és forró. Égeti a meztelen talpat. A helybeliek már megszokták, a külföldit arról ismerni meg, hogy kapkodja a lábát... Jár­tunk Tmovo-ban, az egykori bolgár fővárosban. Hegyoldal­ban, öt sziníben épült házai, királyi várának romjai a láto­gatók ezreit vonzzák. Vol­tunk Koprivsticában, a műem­lék-városban. A török hódítás kezdetén már ismert település volt. Jellegzetes, török stílus­ban épült házainak egy részé­ben ma már nem laknak: mú­zeum. E múzeumok teljes be­rendezése eredeti, török. A bú­torok, a hárem falainál körbe­futó díványok, a ruhák, az ékszerek, a hajdanvolt házi­úr vízipipái, a konyha nyitott tűzhelye, az edények és az ivókupák — mind-mind a tö­rök megszállást idézik ... — Sok-sok kilométert utaz­tunk Bulgáriában, számos vá­rosban, faluban, üzemben és szövetkezetben jártunk, s min­denütt azt tapasztaltuk, hogy a „bolgáros vendégszeretet“ egyenértékű a „magyarossal”. Derűs, erejében és jövőjében szilárdan bízó. melegszívű, ba­ráti népet ismertünk meg a Bolgár Népköztársaságban. — Vendéglátónk, a DKISZ Szófia megyei bizottságának első titkára, Ivan Daszkalov elvtárs, őszinte nyíltsággal tá­jékoztatott bennünket a me­gye ifjúsági mozgalmának si­kereiről és problémáiról. A bolgár ifjúsági szövetség ez év augusztusában ünnepli meg­alakulásának ötvenedik év­fordulóját; mai nevét 1949- ben, a DKISZ IX. kongresszu­sán vette fel. E kongresszus után a DKISZ fokoztt aktivi­tással vette ki részét a politi­kai és gazdasági feladatokból. Védnökséget vállalt Sztara Zagora és Burgas szocialista városok építése felett. Részt vett a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében, s a nagy ipari üzemek, kombinátok felépítésében. — A szövetség legfontosabb feladata jelenleg a fiatalok mozgósítása a térmelőmunká- ban való aktívabb részvételre. Az üzemi munkásfiatalok — akiknek csaknem száz száza­léka DKISZ-tag — a Bolgár KP közelgő VIII. kongresszu­sa tiszteletére vállalták, hogy J1 hónap alatt teljesítik ez évi tervüket. E cél érdekében számtalan hasznos, értékes kezdeménye­zés született, amelyekre ké­sőbb visszatérek. — Szófia megyében 41 00( DKISZ-tag van, 940 alapszer­vezetben. Ehhez tudni kell hogy megyéjük jóval kisebb mint a mienk, 330 ezer lakosú. A megye ipari munkás fiatal­ságának 75 százaléka verse­nyez a kommunista munkabri­gád címért; negyvennégy bri­gád már elnyerte. A brigádok bevezették az önellenőrzést, maguk „meózzák” gyártmá­nyaikat. A fiatal műszakiak takarékossági mozgalma és újításai ez év első öt hónapjá­ban 210 ezer új leva megtaka­rítást eredményeztek (Egy le­va: 16 Ft.) Januárban újabb kezdeményezést indított el a DKISZ, amelynek célja: az if­jú mérnökök és technikusok úgy dolgozzanak, hogy újítá­saikkal és takarékossággal egy év alatt visszatérítsék a népgazdaságnak a taníttatásukra fordított ösz- szeget és egy esztendei mun­kabérüket! A mozgalomnak országszerte nagy a visszhang­ja, egyre több fiatal kapcso­lódik bele. — A bolgár fiatalok áldo­zatkészsége nem véletlen: lép- ten-nyomon érzik a párt és a társadalom megbecsülését, bi­zalmát. Hadd mondjak erre is egy példát. Egy napon ellá­togattunk a G. Damjanov Réz­kombinátba. Ezt a kombiná­tot szovjet dokumentációk alapján, szovjet szakemberek irányításával építették. Szov­jet gépekkel és kohókkal mű­ködik, élén a 27 éves főmér­nökkel és az egy esztendővel fiatalabb főtechnológussal! Ez volt az első ilyenfajta létesít­mény a szocialista táborban, a Szovjetuniót is beleértve.' Ez persze azt jelentette, hogy amikor a kombinát felépült, nemcsak a munkaszervezési és termelési tapasztalatok hiá­nyoztak, hanem a műszaki do­kumentáció és a gyártástech­nológia is. Nem hiányoztak azonban a fiatal, lelkes szak­emberek — Bulgáriában a műszaki értelmiségnek csak­nem száz száza’éka fiatal —. szovjet kollegáik segítségével kidolgozták a gyártás- és gyártmánytechnológiát, s a kombinát 1958-ban megkezdte működését. Négy év alatt megkétszerezték a termelést, naponta 220 tonna rezet állíta­nak elő. Termékeik 92 száza­léka kifogástalan minőségű: ez a minőségi hatásfok világvi­szonylatban kitűnőnek számít! Nem csoda tehát, ha az egész bolgár nép büszke ezekre a fiatalokra... Most Hidas Pál elvtárs, a KISZ megyei parasztifjúsági felelőse veszi át a szót, hogy mezőgazdasági tapasztalatok­kal egészítse ki a beszámolót: — Bulgáriában kommunák vannak, amelyek négy-hat község földterületét egyesítik. Az első dolog, amit észrevet­tünk, az volt, hogy a kommu­nákban és az állami gazdasá­gokban sokkal több fiatal dol­gozik, mint nálunk» Ennek az a magyarázata, hogy a DKISZ agitációs munkájának egyik legfontosabb része: minél több fiatalt visszavinni, illetve bevonni a mezőgazdasági munkába. Szó­fia megyében például két év­vel ezelőtt még csak 550 ifjú dolgozott az állattenyésztés­ben. Jelenleg 2200, de a párt- kongresszusig újabb hatszázat igyekeznek toborozni, mert a hegyes talajú Bulgáriában aránylag kevés a művelhető földterület, s ez növeli az ál­lattenyésztés fontosságát. — Jártunk a petarcsi kom­munában, amely 1945-ben ala­kult 105 taggal. Ma öt közsé­get egyesít magában, taglét­száma 1200-ra, földterülete több mint tízszeresére nőtt. Erős, jól működő szövetkezet. Mint tréfásan mesélték, „mel­lényzsebből” kifizette a gép­állomást: megvásárolta az ösz- szes gépeit. Kevés művelhető földjén belterjes gazdálkodást folytat, kertészkedik. Jövedel­mének másik, fontos forrása az állattenyésztés. A kommu­na 150 fiataljának — vala­mennyien DKISZ-tagok! — csaknem fele az állattenyész­tésben dolgozik. — Mégpedig szorgalmasan, fegyelmezetten. Erre ösztönzi őket a jövedelemelosztás rend­szere, a férfiaknak 200, a nők­nek 160 ledolgozott munka­napért járó tizenöt napi fize­téses szabadság, s — nem utolsó sorban — az ifjúsági szövetség politikai nevelő­munkája. — Hasznos, tanúlságos volt ez a látogatás. Sok olyan ta­pasztalatra tettünk szert, ame­lyet — saját viszonyainkhoz alakítva — mi is eredménye­sen alkalmazhatunk. (ny. é.) Halálos kimenetelű baleset Augusztus 3-án, kora dél­után Tompái Antal, 56 éves hengerész, csepeli lakos. Don­gó segédmotoros kerékpárjá- , val Halásztelek határában haladt a kerékpárosok részé­re kijelölt úton. Mellette, az 501-es számú útvonalon Fri- gyesi Károly mérnök, bu­dapesti lakos próbaúton levő tehergépkocsival közlekedett. Tompái egy óvatlan pilla­natban kis ívben balra ka­nyarodva. hirtelen rátért a fő közlekedési útra és a te­hergépkocsival összeütközve halált okozó sérülést szen­vedett. A helyszínelést végző bal­eseti járőr megállapítása sze­rint a’szerencsétlenséget Tom­pái szabálytalan járműveze­tése okozta, de felelős en­nek előidézéséért Frigyesi Károly is, mert gépjárművét hetvenkilométeres sebességgel vezette, noha az útvonalon autóbuszolt is közlekednek, e sebesség mellett nem vette figyelembe a közeli útke­reszteződést. Augusztus 3-án, este tíz óra tájban Vác határában a Berecske dűlő 3. számú ház előtt ifjú Zsofcsák János, 30 éves váci lakos motorjával beleszaladt a vele azonos irányban haladó Bodonyi András, váci lakos egyfoga- tú lovaskocsijába. A balese­tet Zsofcsák idézte elő. aki a teljes sötétségben a meg­engedettnél gyorsabban köz­lekedett. A karambol követ­keztében a kocsiban, illetve a motorkerékpárban 2100 fo­rint kár keletkezett, de en­nél súlvosabb. hogy a mo­toros életveszélyes állapot­ban került a kórházba. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Egy fácán — 16 kiló marhahús A Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda tatai fáeánte- nyésztő telepén az idén eddig 14 000 fácáncsibét keltettek ki. A jövő évben a tojó törzsállo­mányt erőteljesen bővítik, a telepet tovább korszerűsítik. A fácán törzstyúkok számát a jelenlegi ezerről kétezerre nö­velik, s legalább 40 000 tojást keltetnek ki. Franciaországi tapasztalatok alapján hamaro­san áttérnek a gépi keltetésre, és általánossá teszik a fácán­csibék infravörös lámpás ne­velését. A fácán széleskörű mesterséges tenyésztését első­sorban a nagy exportlehetősé­gek indokolják. Egy élő fá­cán valutaértéke 16 kiló mar­hahús valutaértékének felel meg. (í'fiWtliMrlairf? Napközi a tsz-ben A ceglédi Alkotmány Tsz- ben napközi otthont rendeztek be. Danka Ilona másodéves óvóriőkópzős diáklány felügyel a gyerekekre'. Nagy könnyebb­ség a napközi a szülőknek. Reggel hat órakor behozzák az apróságokat, akik a napkö­ziben reggeliznek, ebédelnek, uzsonnáznak, majd este hat­kor 'jöhetnek értük. Jellemző a tsz vezetőségének gondosko­dására. hogy például az sem tartozik a ritka esetek közé, ha jó viselkedés esetén vala­mennyi napközis fagylaltot kap a tsz elnökétől. Halálos balesetet okozott a gondatlanság Gyakran előfordul, hogy a ceglédi pályaudvar melletti át­járót nem veszik igénybe a já­rókelőik, ehelyett a vágányo­kon haladnak keresztül. Pin- ezés Istvánná, a ceglédi fűtő­házi szertár dolgozója is így tett. Kerékpáron igyekezett keresztül és nem vette észre, hogy a .pályán egy vSgányko- csi közeledik. Az összeütkö­zést nem lehetett elkerülni. A szerencsétlen fiatalasszony sé­rüléseibe a helyszínen bele­halt. Szarka a húsboltban Solymosi Jánosné albertir- sai lakos rendszeresen taka­rított a földművesszövetkezet 47-es számú húsboltjában. A boltvezetőnek feltűnt, hogy a pénztárból időnként kisebb- nagyobb összeg hiányzik. Megjelöltek néhány bankje­gyet piros ceruzával, ami ha­marosan kiderítette, ki a tol­vaj. Nem sóikkal később a hús­bolt szarkáját_ a takarítónőt leleplezték. A Ceglédi Járás­bíróság Solymosinét -hat havi felfüggesztett börtönbüntetés­re és 300 forint pénzbüntetés­re ítélte. MONDR®VIDÉgg AKINEK KEDVEZETT A SZERENCSE Kelemen István mendei la­kos a lottón négyes találatot ért el. Az Országos Takarék- pénztár gyömrői fiókja a sze­rencsés lottózónak 50 300 fo­rint nyereményt fizetett ki. A nyertes két éve rendszeresen játszik a lottón, mégpedig he­tenként három szelvénnyel. Eddig csak két találatot sike­rült elérnie. A félszázezer fo­rintos nyereményből 30 000 fo­rintot takarékbetétkönyvben helyezett el. Tervei között szerepel lakásának rendbeho­zása is. Napirenden a tanács és a termelösiövctkeiet munkája A Gyömrői Községi Tanács legutóbbi ülésén megvitatták a tanács és a tsz munkáját. Mint a beszámolóból kiderült, a tanácsüléseken a tanácsta­gok kétharmada rendszere­sen részt vesz. Aktivitásuk igen dicséretes, a többi kö­zött emellett szól a sok interpelláció is. Az állandó bizottságok közül a pénzügyi és a községfe.ilesztési áb te­vékenysége példás, a mező- gazdasági áb azonban úgy­szólván egyáltalán nem dol­gozik. A helyi tsz helyzetéről Farkas Ferenc. a végrehaj­tó bizottság elnökhelyettese tájékoztatta a tanácsülést. IRÁNY: ZAMARDI Több mint kétszáz nagy­kőrösi úttörő vágott neki szombat reggel a hosszú út­nak. Irány: Zamárdi —ad­ták ki a jelszót a nevelők, akik elkísérték a népes csoportot. Tagjai között olya­nok is akadtak, akik néhány nappal azelőtt még otthon gyengélkedtek. A táborozásig azonban minden rendbe jött. A Balaton langyos vize, a szép tájak, a táborozás megannyi öröme vért rájuk Záróárúi­ban. Már festik az iskolákat A nyári vakáció utolsó sza­kaszéba --érkeztünk---Bár a diákok többsége még- hallani sem akar a tanulásról, az is­kolákat már gondosan előké­szítik a szeptember 3-i év­nyitóra. A nagykőrösi isko­lák tantermeit az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz tag­jai csinosítják. A karban­tartásra és a tatarozásra több mint 400 ezer forintot fordí­tanak. A munkálatok meg­felelő ütemben haladnak, a ktsz előreláthatólag a vállalt határidőig valamennyi isko­lában végez a belső festéssel. Ezután következik a nagy- takarítás, hogy szeptember 3-án minden kisdiáik tiszta környezetben láthasson mun­kához. LELKIISMERET — Ha egyszer csalás, nem vagyok hajlandó tovább foly­tatni ezt a játékot. héja, hírneves, nagy befolyá­sú, de csak gyümölcshéj. Taggart visszament a szobá­jába. Kollégája már az asztal­nál ült, és írt. Taggart is le­ült, úgyszintén pipára gyúj­tott, fogott egy ív papírt, és ráírta: Georges Grebe cikke. Valóban Szenzációs gondolat volt. A főnöknek éles szimat­ja van az ilyesmikhez. Geor­ges Grebe a közönség bálvá­nya. Dehát milyen gondolatai is lehetnek egy bálványnak? G. Grebe-nek. a bohócnak — hm — valószínűleg egyáltalán semmilyen gondolata sem volt. Az olvasóközönség túlságosan hiszékeny. Taggart bemártotta a tollat a tintába1, és tekinte­tét a semmibe fúrta. A kö­zönség G. Grebe gondolataiba akarja fektetni a pénzét. De G. Grebenek nincs semmiféle gondolata. Ez csalás. A főnök helyett megírt vezércikkek is csalások. De vajon a közöftség befektetné-e pénzét a Taggart által aláírt vezércikkekbe és a Taggart aláírású Grebe-féle gondolatokba? — Cikket kell írnom a Fényszóróban Georges Grebe neve alatt. Szerintem ez csa­lás. Mit szólsz hozzá, Jimmy? Jimmy Counter felpillan­tott a kézira'ból: — Szer.níed. De mit szá­mít a te véleményed? Kollégája elmosolyodott: — Én. barátocskám. ügeló­versenyekről • írok riporto­kat, de ügetőpályán még so­ha az életben nem voltam. — Ezt még ki lehet vala­hogy magyarázni. — A mi szakmánkban min­dent ki lehet magyarázni. Hunyd be a szemed, s tedd, amit parancsolnak. Miért iz­gatod magad. A lapot el kell adni. Taggart felállt. — Aljas fráter ez a Grebe! Vinné el az ördög! — Fogta a kalapját és távozott. Péntek délután hivatta a főnök. — Nos, Tagigart, hogy áll azzal a Grebe-féle cikkc-l? — Sehogy. Meg se írtam. — Beteg talán? — kérdezte a főnök tapintatosan. — Nincs semmi bajom. Egyáltalán nem írom meg. — Mit akar ezzel mondani? — Azt, hogy ez az emberek becsapása, uram. — Nem értem magát, Tag­gart. — Pedig nagyon egyszerű. Soha többé nem akarok más helyett írni. A főnök elvörösödött: — Ezért a munkáért fizet­jük magát. Ha nem akarja csinálni, megleszünk maga nélkül is. Tulajdonképpen mi történt magával. Taggart? Tagra rt keserűen elmoso­lyodott: — Szenvedek. Rág a lelki­ismeret. A főnök kiegyenesedett és teljes1 húsz másodpercig me­reven bámult Taggarlra. Vé­gül jeges hangon így szólt: — Rendben van. Még senki nem sértett meg ennyire. El van bocsátva. — Nagyon sajnálom, uram, de nem tehetek mást — fe­lelte Taggart és indult az ajtó felé. Három hónapig járt mun­ka után. Nem talált. Nevét senki nem ismerte. Az utóbbi pár hét nagyon kegyetlen hét volt. Nem volt pénze a létfenntartáshoz. De minél többet gondolkodott ezen. annál jobban érezte. • hogy helyesen cse’ekedett. Olvas­ta a G. Grebe és Sir Cutman Kan cikkeit, amelyeket már az ő utóda írt. s hangosan káromkodott. Keserű mo­sollyal -az ajkán olvasta a főnök vezércikkeit. De még­sem .volt képes beismerni, hogy ostobaságot követett el. holott napról napra vilá­gosabban látta, hogy tilta­kozása üres kon gás. Nekitámasztotta hátát a palánknak, hallgatta n ma­darak énekét és mcv?int csak a saját dolgára gondolt. Fur­csa teremtmény az ember. Mindent elhisz. amit eléje tá­lalnak. Ö maga is ilyen volt éveken keresztül, míg meg nem szólalt benne a lelkiis­meret. (Fordította: Sárközi Gyula) JOHN GALSWORTHY: márkás név van a tarsolyom­ban. Taggart elmosolyodott: Geor­ges Grebe! Híres név! Nagy­szájú bohóc. Remek gondolat volt megszerezni! — Azt hiszi, hogy valaha az életben leírt egy sort is? — Nem hiszem. De maga tudja, hogy körülbelül hogyan is írná meg. A jövő hétre Sir Cutman Kan-t tartogatom, aki mindent aláír, ami jó. A kö­zönségnek vásárolnia kell a Fényszórót. Ehhez a Grebe- féle cikkhez pedig máris fog­jon hozzá. Taggart bólintott. Előhúzott a zsebéből egy kéziratot, és-a főnök asztalára tette: — Itt van az ön vezércikke, uram, nem futná át? — Most nincs időm. Indul a vonatom. Számítok magára, Taggart. Isten vele. Pénteken itthon leszek. A főnök elsietett. Taggart pedig még egyszer átnézte a vezércikket. Jó munka, gon­dolta. Kár, hogy senki nem tudja, hogy ezeket a cikkeket én írom. Művészet más helyett megírni egy cikket, de mirt más efféle dolgokat, ezt is soványan honorálják. Dehát mégiscsak kellemes érzés az a tudat, hogy én vagyok a gyümölcs magja, a főnök pe­dig tulajdonképpen csak a Taggart felkelt. A palánk alatt, faleveleken feküdt, amelyek az elhaló ágakról hullottak le. Mert óráját és más értékes holmiját az el­múlt három hónap alatt el­adta, a beköszöntő reggelt csak a madarak csicsergéséről is­merte fel. A madarak dalol­tak, ' aminek viszont egy­általán nem örült, hisz nagyon korán felébresz­tették. Éhezni fog, míg nem szerez valami harapniva- i lót, de az sem biztos, hogy : hozzá tud majd jutni valami : elemózsiához. Egy garasa • sincs, s ez volt az első éjsza- I kája, amit szabad ég alatt töl- ; tÖtt. i Pipára gyújtott, s elgondol- ; kodott: hogyan is szerezhetne : valami munkát, s miért is : vesztette el előbbi állását, j Három hónapja még jó erő- ; ben, magabiztosan lépett be • főnökének, az Egyesült La- !pok főszerkesztőjének szobá- i jába. A főnök a következő : szavakkal fogadta: í — Jó reggelt, Taggart. Geor- ! ges Grebe ígért egy cikket a ! Fényszóróba. Természetesen ! nincs ideje megírni. Ezért sze- < retném, ha maga írná meg, ő í meg csak aláírná. A cikket ; Grebe-stílusban kell megírnia. ; Minden h°ten közlünk majd ? egy hasonló cikket a Fényszó­róban. Legalább egy fél tucat

Next

/
Oldalképek
Tartalom