Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

8 ns* HEGYEI JCírlap 1962. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP AZ ÚT A VENUSHOZ, A MARSHOZ Milyen akadályokkal kell megbirkóznia a bolygóközi űrrepülésnek A naprendszer kilenc boly­gója közül Földünjc, a Mars és a Venus közti pályán ira>- zog. Tizenöt, vagy tizenhét esz­tendőnként egyszer — a nagy szembenállások időszakaiban — a Mars 56 millió kilomé­terre megközelíti a Földet. Egyébkor jóval távolabb van, 400 millió kilométerre is el­távolodik a Földtől. A Föld és a Venus közti legkisebb tá­volság 39 millió, a legna­gyobb viszont — amidőn a Föld és a Venus a Naphoz vi­szonyítva pontosan a ellenke­ző oldalon van — 228 millió kilométer. Teljességgel érthető, hogy ily roppant térségek leküzdé­séhez — ha egybevetjük a Holdig terjedő körülbelül 400 ezer kilométeres távolsággal — huzamosabb időre van szükség. Amíg a még 1959-ben a Hold felé fellőt szovjet űr­rakéták maximális repülési ideje nem volt több 60 óránál, addig a Mars pályája irányá­ban fellőtt szovjet űrrakéta repülése kilenc hónapig tar­tott, az 1961. február 12-én fel- bocsátott szovjet önműködő bolygóközi állomás pedig csak három hónap múltán érte el a Venus térségét. A szovjet űrrepülő készülé­keknek a Mars pályája és a Venus bolygó irányában vég­zett repülései megmutatták, hogy elvileg már most lehet­séges ezen égitesteknek vi­szonylag közeli távolságokról való vizsgálata. A bolygóközi repülés három szakaszból áll. Az első sza­kasz; az űrkészüléknek olyan sebességre való felgyorsulás^, amely lehetővé teszi az adott égitestre való eljutást. Ez a művelet néhány percig tart. Azután a motorok kikapcso­lódnak és megkezdődik a má­sodik szakasz. Most az űrha­jó azon az útszakaszon, amely az egész útvonalnak több mint 99 százaléka az égi mechanika törvényei szerint halad. Mi­után az űrhajó bejut abba az övezetbe, ahol az elérendő égi­test vonzóereje meghaladja a Napét, kezdetét veszi a har­madik szakasz. Ekkor már működésbe lépnek a motorok, amelyekkel végbemegy a féke­zés — vagyis a repülési sebes­ség lecsökkentése az űrhajó­nak az égitest felszínére való leszállása céljából. E szakasz repülési időtartama több tu­cat perctől néhány óráig is el­tarthat. A bolygóközi repülések egyik jellemző sajátossága az, hogy a Földről történő indu­lás időpontját nem leltet tetszés szerint kiválasztani. Ennek magyará­zata a következő. A bolygók szüntelenül hatalmas sebesség­gel változtatják helyüket a Nap körül. A Föld 30 kilo­méteres másodpercenkinti gyorsasággal mozog. A boly­gók különböző sebességű moz­gása és a Naptól való távolsá­guk következtében folytono­san változik egymáshoz viszo­nyított helyzetük a világűrben. Ezért az űrkészülék és a boly­gó találkozásának biztosítása céljából indulási időpontját úgy kell megválasztani, hogy a kölcsönös helyzet a Föld kö­zött az indulás pillanatában, és a bolygó között az űrhajó­val való találkozása pillanatá­ban teljesen meghatározott le­gyen. A Venus-repüléshez kedve­ző feltételek voltak 1961. ja­nuárjában, a következő navi­gációs időszak 1962 augusztu­sában kezdődik. A Marsra va­ló repüléshez 1960 szeptembe­re—októbere volt alkalmas, a legközelebbi navigációs idő­szak pedig 1962. november- decemberében lesz. A bolygóknak a Nap körüli szakadatlan mozgását tekint­ve, a bolygóközi repüléseket a térben gyorsan mozgó célpont­ra (értsd: az adott bolygóra) történő lövészethez lehetne hasonlítani. A már száguldó vagy indulófélben levő űrha­jó vagy rakéta repülési sebes­ségével kapcsolatos legcseké­lyebb hiba is azzal járhat, hogy nem érik el az illető bolygót. Ha például a Venus- ra küldendő bolygóközi űrha­jónál másodpercenkinti 1—3 méteres tévedést követnem cl a felgyorsulás-végi sebesség tekintetében, vagy az irányra vonatkozólag 0,1—0,3 fokos hi­bát vétenek, akkor ennek foly­tán az űrhajó százezer kilo­méterre tér el a Venustól. Ugyanilyen nagyságrendű el­térés a következmény, ha az indulási időpont tekintetében egypérenyi tévedés történik. Marsrepülés esetén a pályára állítási szakasz végén elköve­tett másodpercenkénti egymé­teres tévedés azt eredményezi» hogy az űrhajó körülbelül harmincezer kilométernyire eltér a megadott Mars-közeli röppályától. Az űrhajó mozgá­si irányában vétett egytized foknyi tévedés pedig 397 ezer kilométernyire téríti el az űr­hajót a bolygóval való talál­kozás megadott körzetétől. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy az űrhajó kezdősebességének még arány­lag kismérvű növelése is tete­mesen csökkenti a repülés tartamát. Ha az űrhajó pél­dául megkapta a Mars, eléré­séhez minimálisan szükséges sebességet, amely másodpcr- cenkint 11,59 kilométernek fe­lel meg, akkor ezt a bolygó* 259 nap múlva éri el, közben 588 millió kilométeres utat tesz meg elliptikus röppályán. Ám ha az űrhajó sebességét a másodpercenkénti 12 kilomé­terre növeljük, akkor az egész út megtételéhez csupán 150 nap szükséges. De szem előtt kell tartani, hogy az űrha­jónak a Földről való. felszál­lásakor kifejtett kezdősebes­ség fokozása megnehezíti az égitestre történő leszállás fel­tételeit. A Marshoz való kö­zeledéskor az űrhajó az első esetben másodpercenkinti 5,7 kilométeres sebességgel eresz­kedik le a Mars felszínére, a második esetben pedig — 8,7 kilométeres másodpercenkénti sebességgel. Ha viszont az űr­hajónak 16,7 kilométeres má­sodpercenkinti kezdősebessé­get adunk, már 70 nap alatt eléri a Marsot, de a bolygó­val való találkozáskor sebes­sége másodpercenkint 21 kilo­méterre növekszik. Ha ilyen sebességek mellett biztosítani akarjuk a bolygóra való sima, ütődésmentes leereszkedést, további nagymennyiségű tü­zelőanyagra lesz szükség. Mi a helyzet a Venusra re­püléssel? Itt egy felettébb lé­nyeges sajátságra kell rámu­tatnunk. Először is: a bolygó­közi űrhajót nem a Földnek a Nap körüli mozgása irányában kell elindítani, mint a Mars­repülés esetén, hanem az ellenkező irányban. Ebben az esetben az űrhajó, amelynek kezdősebessége leg­alább lí,48 kilométer másod­percenként, le tudja küzdeni a Föld vonzóerejét, ám a Nap vonzóerejének hatására mégis a Föld mozgási irányában fog haladni, a Venus pályája felé. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél kisebb lesz az űr­hajó Földhöz viszonyított re­pülési sebessége, annál hama­rabb éri el a Venust. Ez ab­ban leli magyarázatát, hogy az űrhajó útja rövidebbé válik, mivel nagy szögben fog köze­ledni a Venus mozgási pályá­jához, következésképpen a bolygóra való repülésnek az időtartama . is lerövidül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az esetben kisebb telje­sítményű rakétarendszerekre van szükség. Ellenkezőleg: a Venus pályája felé haladó űr­hajó a Nap hatalmas vonzó­erejének hatására növelni fog­ja sebességét. Amikor pedig bejut a Venus térségébe (fel­színétől mintegy hatszázezer kilométernyi távolságra), az űrhajó, a szabadon eső kőhöz hasonlóan, zuhanni kezd a Ve­nus felszíne felé, s közben a másodpercenkinti 11 kilomé­terre növeli sebességét. A si­ma leszállás érdekében ter­mészetesen fel kell használni az űrhajón levő tüzelőanyag bizonyos hányadát. E cikk keretében a bolygó­közi repüléseknek csupán né­hány, leglényegesebb sajátos­ságával foglalkoztunk. Ám ezekből is láthatjuk, mennyi­re bonyolult feladat a Nap körüli térségnek önműködő bolygóközi állomások segítsé­gével történő kifürkészése és tanulmányozása E feladat kapcsán sok bonyolult tudo­mányos és mérnöki problé­mát kell megoldani. Éppen ezért a világűr titkainak to­vábbi feltárása annál gyor­sabb ütemben fog haladni, mi­nél több ország kapcsolódik bele ebbe a nehézségekkel te­li, de a társadalom további előrehaladása szempontjából roppant fontos tevékenységbe. Kötelező az orvosi vizsgálat a/, iskolába menő gyerekek számára. [ORVOSI «OBa] — Mondjuk azt, hogy rheumások vagyunk és magas a vér- | nyomásunk... — Miért? — Mert akkor nem kell iskolába járni...! ZONGORAVERSENY Fortissimo MÁR CSAK EZ HIÁNYZIK Fémek megmunkálása villamos szikrával —A fbJfL Csuklós vízibusz (Komádi István karikatúrái) 54 56" 44 37 4b 45 14? Ha megfigyeljük a villamos berendezések késes és egyéb kapcsolóit, az érintkező felüle­teket, kinövéseket, krátersze­rű bemélyedéseket láthatunk. Ennek a felületi elváltozásnak az oka a ki- és bekapcsoláskor létrejövő szikrázás. Ezt a je­lenséget használják fel a fé­mek elektromos szikrával tör­ténő megmunkálására, amely­nek legszélesebb körű alkalma­zását a Szovjetunióban dol­gozták ki, és 1945. óta ipari méretekben is alkalmazzák. A megfelelő szikrák előállítására RC-generátor kapcsolásban fűrészrezgéseket állítanak elő, ahol a szikrás kisülés a szem­pillantás tört része alatt 6—ÍO ezer fok hőmérsékletet alakít ki, és épp a rövid idő miatt a magas hőmérsékletnek nincs ideje tovább terjedni. A fel- használás rendkívül széles kö­rű: Villamos szikrás forgácsoló- géppel, üregkészítés, kislyuk- íúrás, szuvasítás, köszörűjel- legű megmunkálás és élezés végezhető el. 1. ÜREGKÉSZÍTÉS: Bonyo­lult alakú üregek készítését szokták így végezni, például a gépkocsiiparban gipszből elké­szítik a formatervezők a ka­rosszériát. ezt fődarabjaira 2 felosztják, majd vékony fém- 2 réteget visznek rá. Az így elő- 2 készített darabokat — mint ^ katódot — használják fel, és a ^ lemezsajtoló üregét szikrafor-^ gácsolással pontosan utána- ^ munkálják. ^ 2. KISLYUKFŰRÁS: Por-j/ lasztó fuvókák 0,1 milliméte- ^ rés furatainak készítése nem ^ gazdaságos hagyományos eljá- ^ rással, mert a vékony csigáid- ^ rók könnyen eltörnek. Ezzel ^ áz eljárással könnyen készít- ^ hető a dróthúzásnál alkalma-^ zott keményfém- és gyémánt- ^ betétes húzógyűrűk furata is. 2 3. ÉLEZÉS: Eddig a ke-^ ményfém-lapkás forgácsoló ^ szerszámokat gyémánt, vagy ^ sziliciumkarbid köszörűko- 2 ronggal élezték. Ezek elég 2 pontatlanok, illetve drágák. A 2 villamos szikrás élezés nem 2 igényel különleges köszörűko-1 VI7SZINXES; , Az le48_aB Bza. rongot, a megmunkált ^eiUlet A badságharc egyik tábornoka. 5. simasága a villamos adatok £ Azon este levő. 12. Átpasszol. 14. megváltozásával tág határok á 0lf-sz<Srt világhírű labdarúgója . .. ® , .. . ívolt. ló. Figyelmeztetés. 17. Hata­közt könnyen szabályozható. A rozószó: ezután rögtön. 18. Bör­Ugyanígy használható a vil- á tönkelme. 19. Fonetikus mással­lamos szikrás megművelés á ^ *}- HaI^­,, , ..................,, , í szer. 23. Nemzetközi segédnyelv. s zuvasításra, köszörülésre, da- ^ 26. Semmikor. 28. Jók a legjob­f □ 2 3 H 5 6 7 8 9 IÁ"; P" 11 •* V m ~ 15 TiP TP r •G □ 18 □ ÜT 20 21 22 zT 24 25­26 27 158-w 55 158“ 41 43 151 82 15/ 159 bak között. 31. Borfiú. 34. Már- ván.yutánzattal látták el. 35. Mes­terkélten finomkodó. 36. Átszelle- m ül ten finom. 38. Mágneses erő. 39. Kenyai helység (ZOIT). 42. Rákoshegy^ Torna Klub. 44. Vé­sett, díszítéssel ellátott lapos ék­kő. 47. Szekér, taliga — angolul. 49. Fohász. 50. Somogy megyei község. 51. Nívó. 53. Kezdettől fogva — ismert latin szóval. 55. Puszta. 57. a Mississippi mellék­folyója. 58. Olaszhon. 59. Szán­dék. Kétbetűs szavak: TA — EG — FÜGGŐLEGES: 1. A Balti-ten­ger másik neve. 2. Az a távolab­bi másik. 4. Turku, finn kikötő­város régi neve. 5. Toporzékolva, dühösen kiabál. 6. Hájas 7. Szú­rás. döfés — németül. 8. Isme. 9. . . . -mezzo — közzene. 11. Farkas. 16 . Túl illatos. 22. Átmegy — kö-I- tőiesen. 24. Orosz név. 25. Kétél­tű állat. 27.' Víz után sóvárog. 29. Thaiföld korábbi neve. 30. Al­kalmazható. 32. Helyeslés. 33. Vagy — németül. 34. Lírai műfaj. 37. Olasz drámaíró íGiuseppe. 1847—1906). 40. Engedély, rákény- szerítés — franciául. 41. Túl út — latin összetételekben. 43. Ha­táridőt későbbre halasztott. 45. Bennszülött nép Üj-Zélandban. 46. Puha. réteges homokkő. 43. Fontos néptáplálék Ázsia egyes részein. 52. a juhar másik neve. 54. Akt széllel csinálja. vihart arat. 56. Névelők. Kétbetűs szavak: KG — EA — BL — UK. Beküldendő az Idézett Dumas- mondás megfejtése 1962. szeptem­ber 3-ig. A helyes megfejtők kö­zött jutalomkönyveket sorsolunk ki. Az 1962. augusztus 12-3 rejtvé­nyünk helyes megfejtése: ..hogy szerelmes vagy. az még nem ok arra. hogy téged is szeressenek*’. Könyvet nvertek: Szilágyi Ho­na. Nagykőrös, x.. Losonci u. 40. — Horváth Margit. Dunabogdány. Táncsics M. u. 1. — özv. Ore- zsák Pálné. Maglód. Steinmetz kapitány u 31. — Snhwarcz Jó­zsef. Nagymaros. Vác* út 47. — Bíró 'Károlvné. Vác. Marx tér 6. — Peszeki Adámné Budapest. V.. Kálmán u. 19. — Abonvi Ká’mán. Cegléd. Városi tanács. — Kárpáti Istvánné. Albertirsa. Futó u. 6. — Kovács Jenőné. Pomáz. Szőlő­telep u 15. — Szilvássv Agnes. ■£££,. lT 2. A könyveket postán küldjük el. A bosszúállás gondolata mindig rossz tanácsadó. Dumas \ ilyen esetekben sokkal emberibb magatartást javasol. Lásd a ! vízsz. 10 és függ. 13 sorolcat. A NEMES BOSSZÚ rabolasra. Érdemes megemlí- ; teni, hogy a villamos szikrás \ fűrész egy milliméteres dara-: bóktól 800 milliméteres átmé-1 rőig használható, csak 1 milli- j méteres vágás képződik, és a: sebesség nagy. Például egy; vasúti sín elvágás! ideje két• perc. Nagy lehetősége van a \ villamos szikrás eljárással tör- < ténő bevonásnak és felület- < keményítésnek. P A, Yvette Mimiemx a Karnevál című filmben * Epizódokból álló, „új hul- lám”-stílusú film forgatását kezdte meg öt olasz rendező Nehéz szerelem címmel. Az első történet Az asszonyok, rendezője Sergio Sollima, fő­szereplői Enrico Maria Sa­lerno, Catherina Spaak; a második rész Italo Calvino no­vellájából. készült, címe Egy katona története, rendezője Nino Manfredi. Az őrmester című epizódot Alberto Bou- nucci rendezi, főszerepjője Lilli Palmer. A Három nap a parancsnokkal című rész rendezője Silvero Blasi, fő­szereplője Anette Stroyberg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom