Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
8 ns* HEGYEI JCírlap 1962. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP AZ ÚT A VENUSHOZ, A MARSHOZ Milyen akadályokkal kell megbirkóznia a bolygóközi űrrepülésnek A naprendszer kilenc bolygója közül Földünjc, a Mars és a Venus közti pályán ira>- zog. Tizenöt, vagy tizenhét esztendőnként egyszer — a nagy szembenállások időszakaiban — a Mars 56 millió kilométerre megközelíti a Földet. Egyébkor jóval távolabb van, 400 millió kilométerre is eltávolodik a Földtől. A Föld és a Venus közti legkisebb távolság 39 millió, a legnagyobb viszont — amidőn a Föld és a Venus a Naphoz viszonyítva pontosan a ellenkező oldalon van — 228 millió kilométer. Teljességgel érthető, hogy ily roppant térségek leküzdéséhez — ha egybevetjük a Holdig terjedő körülbelül 400 ezer kilométeres távolsággal — huzamosabb időre van szükség. Amíg a még 1959-ben a Hold felé fellőt szovjet űrrakéták maximális repülési ideje nem volt több 60 óránál, addig a Mars pályája irányában fellőtt szovjet űrrakéta repülése kilenc hónapig tartott, az 1961. február 12-én fel- bocsátott szovjet önműködő bolygóközi állomás pedig csak három hónap múltán érte el a Venus térségét. A szovjet űrrepülő készülékeknek a Mars pályája és a Venus bolygó irányában végzett repülései megmutatták, hogy elvileg már most lehetséges ezen égitesteknek viszonylag közeli távolságokról való vizsgálata. A bolygóközi repülés három szakaszból áll. Az első szakasz; az űrkészüléknek olyan sebességre való felgyorsulás^, amely lehetővé teszi az adott égitestre való eljutást. Ez a művelet néhány percig tart. Azután a motorok kikapcsolódnak és megkezdődik a második szakasz. Most az űrhajó azon az útszakaszon, amely az egész útvonalnak több mint 99 százaléka az égi mechanika törvényei szerint halad. Miután az űrhajó bejut abba az övezetbe, ahol az elérendő égitest vonzóereje meghaladja a Napét, kezdetét veszi a harmadik szakasz. Ekkor már működésbe lépnek a motorok, amelyekkel végbemegy a fékezés — vagyis a repülési sebesség lecsökkentése az űrhajónak az égitest felszínére való leszállása céljából. E szakasz repülési időtartama több tucat perctől néhány óráig is eltarthat. A bolygóközi repülések egyik jellemző sajátossága az, hogy a Földről történő indulás időpontját nem leltet tetszés szerint kiválasztani. Ennek magyarázata a következő. A bolygók szüntelenül hatalmas sebességgel változtatják helyüket a Nap körül. A Föld 30 kilométeres másodpercenkinti gyorsasággal mozog. A bolygók különböző sebességű mozgása és a Naptól való távolságuk következtében folytonosan változik egymáshoz viszonyított helyzetük a világűrben. Ezért az űrkészülék és a bolygó találkozásának biztosítása céljából indulási időpontját úgy kell megválasztani, hogy a kölcsönös helyzet a Föld között az indulás pillanatában, és a bolygó között az űrhajóval való találkozása pillanatában teljesen meghatározott legyen. A Venus-repüléshez kedvező feltételek voltak 1961. januárjában, a következő navigációs időszak 1962 augusztusában kezdődik. A Marsra való repüléshez 1960 szeptembere—októbere volt alkalmas, a legközelebbi navigációs időszak pedig 1962. november- decemberében lesz. A bolygóknak a Nap körüli szakadatlan mozgását tekintve, a bolygóközi repüléseket a térben gyorsan mozgó célpontra (értsd: az adott bolygóra) történő lövészethez lehetne hasonlítani. A már száguldó vagy indulófélben levő űrhajó vagy rakéta repülési sebességével kapcsolatos legcsekélyebb hiba is azzal járhat, hogy nem érik el az illető bolygót. Ha például a Venus- ra küldendő bolygóközi űrhajónál másodpercenkinti 1—3 méteres tévedést követnem cl a felgyorsulás-végi sebesség tekintetében, vagy az irányra vonatkozólag 0,1—0,3 fokos hibát vétenek, akkor ennek folytán az űrhajó százezer kilométerre tér el a Venustól. Ugyanilyen nagyságrendű eltérés a következmény, ha az indulási időpont tekintetében egypérenyi tévedés történik. Marsrepülés esetén a pályára állítási szakasz végén elkövetett másodpercenkénti egyméteres tévedés azt eredményezi» hogy az űrhajó körülbelül harmincezer kilométernyire eltér a megadott Mars-közeli röppályától. Az űrhajó mozgási irányában vétett egytized foknyi tévedés pedig 397 ezer kilométernyire téríti el az űrhajót a bolygóval való találkozás megadott körzetétől. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az űrhajó kezdősebességének még aránylag kismérvű növelése is tetemesen csökkenti a repülés tartamát. Ha az űrhajó például megkapta a Mars, eléréséhez minimálisan szükséges sebességet, amely másodpcr- cenkint 11,59 kilométernek felel meg, akkor ezt a bolygó* 259 nap múlva éri el, közben 588 millió kilométeres utat tesz meg elliptikus röppályán. Ám ha az űrhajó sebességét a másodpercenkénti 12 kilométerre növeljük, akkor az egész út megtételéhez csupán 150 nap szükséges. De szem előtt kell tartani, hogy az űrhajónak a Földről való. felszállásakor kifejtett kezdősebesség fokozása megnehezíti az égitestre történő leszállás feltételeit. A Marshoz való közeledéskor az űrhajó az első esetben másodpercenkinti 5,7 kilométeres sebességgel ereszkedik le a Mars felszínére, a második esetben pedig — 8,7 kilométeres másodpercenkénti sebességgel. Ha viszont az űrhajónak 16,7 kilométeres másodpercenkinti kezdősebességet adunk, már 70 nap alatt eléri a Marsot, de a bolygóval való találkozáskor sebessége másodpercenkint 21 kilométerre növekszik. Ha ilyen sebességek mellett biztosítani akarjuk a bolygóra való sima, ütődésmentes leereszkedést, további nagymennyiségű tüzelőanyagra lesz szükség. Mi a helyzet a Venusra repüléssel? Itt egy felettébb lényeges sajátságra kell rámutatnunk. Először is: a bolygóközi űrhajót nem a Földnek a Nap körüli mozgása irányában kell elindítani, mint a Marsrepülés esetén, hanem az ellenkező irányban. Ebben az esetben az űrhajó, amelynek kezdősebessége legalább lí,48 kilométer másodpercenként, le tudja küzdeni a Föld vonzóerejét, ám a Nap vonzóerejének hatására mégis a Föld mozgási irányában fog haladni, a Venus pályája felé. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél kisebb lesz az űrhajó Földhöz viszonyított repülési sebessége, annál hamarabb éri el a Venust. Ez abban leli magyarázatát, hogy az űrhajó útja rövidebbé válik, mivel nagy szögben fog közeledni a Venus mozgási pályájához, következésképpen a bolygóra való repülésnek az időtartama . is lerövidül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az esetben kisebb teljesítményű rakétarendszerekre van szükség. Ellenkezőleg: a Venus pályája felé haladó űrhajó a Nap hatalmas vonzóerejének hatására növelni fogja sebességét. Amikor pedig bejut a Venus térségébe (felszínétől mintegy hatszázezer kilométernyi távolságra), az űrhajó, a szabadon eső kőhöz hasonlóan, zuhanni kezd a Venus felszíne felé, s közben a másodpercenkinti 11 kilométerre növeli sebességét. A sima leszállás érdekében természetesen fel kell használni az űrhajón levő tüzelőanyag bizonyos hányadát. E cikk keretében a bolygóközi repüléseknek csupán néhány, leglényegesebb sajátosságával foglalkoztunk. Ám ezekből is láthatjuk, mennyire bonyolult feladat a Nap körüli térségnek önműködő bolygóközi állomások segítségével történő kifürkészése és tanulmányozása E feladat kapcsán sok bonyolult tudományos és mérnöki problémát kell megoldani. Éppen ezért a világűr titkainak további feltárása annál gyorsabb ütemben fog haladni, minél több ország kapcsolódik bele ebbe a nehézségekkel teli, de a társadalom további előrehaladása szempontjából roppant fontos tevékenységbe. Kötelező az orvosi vizsgálat a/, iskolába menő gyerekek számára. [ORVOSI «OBa] — Mondjuk azt, hogy rheumások vagyunk és magas a vér- | nyomásunk... — Miért? — Mert akkor nem kell iskolába járni...! ZONGORAVERSENY Fortissimo MÁR CSAK EZ HIÁNYZIK Fémek megmunkálása villamos szikrával —A fbJfL Csuklós vízibusz (Komádi István karikatúrái) 54 56" 44 37 4b 45 14? Ha megfigyeljük a villamos berendezések késes és egyéb kapcsolóit, az érintkező felületeket, kinövéseket, kráterszerű bemélyedéseket láthatunk. Ennek a felületi elváltozásnak az oka a ki- és bekapcsoláskor létrejövő szikrázás. Ezt a jelenséget használják fel a fémek elektromos szikrával történő megmunkálására, amelynek legszélesebb körű alkalmazását a Szovjetunióban dolgozták ki, és 1945. óta ipari méretekben is alkalmazzák. A megfelelő szikrák előállítására RC-generátor kapcsolásban fűrészrezgéseket állítanak elő, ahol a szikrás kisülés a szempillantás tört része alatt 6—ÍO ezer fok hőmérsékletet alakít ki, és épp a rövid idő miatt a magas hőmérsékletnek nincs ideje tovább terjedni. A fel- használás rendkívül széles körű: Villamos szikrás forgácsoló- géppel, üregkészítés, kislyuk- íúrás, szuvasítás, köszörűjel- legű megmunkálás és élezés végezhető el. 1. ÜREGKÉSZÍTÉS: Bonyolult alakú üregek készítését szokták így végezni, például a gépkocsiiparban gipszből elkészítik a formatervezők a karosszériát. ezt fődarabjaira 2 felosztják, majd vékony fém- 2 réteget visznek rá. Az így elő- 2 készített darabokat — mint ^ katódot — használják fel, és a ^ lemezsajtoló üregét szikrafor-^ gácsolással pontosan utána- ^ munkálják. ^ 2. KISLYUKFŰRÁS: Por-j/ lasztó fuvókák 0,1 milliméte- ^ rés furatainak készítése nem ^ gazdaságos hagyományos eljá- ^ rással, mert a vékony csigáid- ^ rók könnyen eltörnek. Ezzel ^ áz eljárással könnyen készít- ^ hető a dróthúzásnál alkalma-^ zott keményfém- és gyémánt- ^ betétes húzógyűrűk furata is. 2 3. ÉLEZÉS: Eddig a ke-^ ményfém-lapkás forgácsoló ^ szerszámokat gyémánt, vagy ^ sziliciumkarbid köszörűko- 2 ronggal élezték. Ezek elég 2 pontatlanok, illetve drágák. A 2 villamos szikrás élezés nem 2 igényel különleges köszörűko-1 VI7SZINXES; , Az le48_aB Bza. rongot, a megmunkált ^eiUlet A badságharc egyik tábornoka. 5. simasága a villamos adatok £ Azon este levő. 12. Átpasszol. 14. megváltozásával tág határok á 0lf-sz<Srt világhírű labdarúgója . .. ® , .. . ívolt. ló. Figyelmeztetés. 17. Hataközt könnyen szabályozható. A rozószó: ezután rögtön. 18. BörUgyanígy használható a vil- á tönkelme. 19. Fonetikus mássallamos szikrás megművelés á ^ *}- HaI^,, , ..................,, , í szer. 23. Nemzetközi segédnyelv. s zuvasításra, köszörülésre, da- ^ 26. Semmikor. 28. Jók a legjobf □ 2 3 H 5 6 7 8 9 IÁ"; P" 11 •* V m ~ 15 TiP TP r •G □ 18 □ ÜT 20 21 22 zT 24 2526 27 158-w 55 158“ 41 43 151 82 15/ 159 bak között. 31. Borfiú. 34. Már- ván.yutánzattal látták el. 35. Mesterkélten finomkodó. 36. Átszelle- m ül ten finom. 38. Mágneses erő. 39. Kenyai helység (ZOIT). 42. Rákoshegy^ Torna Klub. 44. Vésett, díszítéssel ellátott lapos ékkő. 47. Szekér, taliga — angolul. 49. Fohász. 50. Somogy megyei község. 51. Nívó. 53. Kezdettől fogva — ismert latin szóval. 55. Puszta. 57. a Mississippi mellékfolyója. 58. Olaszhon. 59. Szándék. Kétbetűs szavak: TA — EG — FÜGGŐLEGES: 1. A Balti-tenger másik neve. 2. Az a távolabbi másik. 4. Turku, finn kikötőváros régi neve. 5. Toporzékolva, dühösen kiabál. 6. Hájas 7. Szúrás. döfés — németül. 8. Isme. 9. . . . -mezzo — közzene. 11. Farkas. 16 . Túl illatos. 22. Átmegy — kö-I- tőiesen. 24. Orosz név. 25. Kétéltű állat. 27.' Víz után sóvárog. 29. Thaiföld korábbi neve. 30. Alkalmazható. 32. Helyeslés. 33. Vagy — németül. 34. Lírai műfaj. 37. Olasz drámaíró íGiuseppe. 1847—1906). 40. Engedély, rákény- szerítés — franciául. 41. Túl út — latin összetételekben. 43. Határidőt későbbre halasztott. 45. Bennszülött nép Üj-Zélandban. 46. Puha. réteges homokkő. 43. Fontos néptáplálék Ázsia egyes részein. 52. a juhar másik neve. 54. Akt széllel csinálja. vihart arat. 56. Névelők. Kétbetűs szavak: KG — EA — BL — UK. Beküldendő az Idézett Dumas- mondás megfejtése 1962. szeptember 3-ig. A helyes megfejtők között jutalomkönyveket sorsolunk ki. Az 1962. augusztus 12-3 rejtvényünk helyes megfejtése: ..hogy szerelmes vagy. az még nem ok arra. hogy téged is szeressenek*’. Könyvet nvertek: Szilágyi Hona. Nagykőrös, x.. Losonci u. 40. — Horváth Margit. Dunabogdány. Táncsics M. u. 1. — özv. Ore- zsák Pálné. Maglód. Steinmetz kapitány u 31. — Snhwarcz József. Nagymaros. Vác* út 47. — Bíró 'Károlvné. Vác. Marx tér 6. — Peszeki Adámné Budapest. V.. Kálmán u. 19. — Abonvi Ká’mán. Cegléd. Városi tanács. — Kárpáti Istvánné. Albertirsa. Futó u. 6. — Kovács Jenőné. Pomáz. Szőlőtelep u 15. — Szilvássv Agnes. ■£££,. lT 2. A könyveket postán küldjük el. A bosszúállás gondolata mindig rossz tanácsadó. Dumas \ ilyen esetekben sokkal emberibb magatartást javasol. Lásd a ! vízsz. 10 és függ. 13 sorolcat. A NEMES BOSSZÚ rabolasra. Érdemes megemlí- ; teni, hogy a villamos szikrás \ fűrész egy milliméteres dara-: bóktól 800 milliméteres átmé-1 rőig használható, csak 1 milli- j méteres vágás képződik, és a: sebesség nagy. Például egy; vasúti sín elvágás! ideje két• perc. Nagy lehetősége van a \ villamos szikrás eljárással tör- < ténő bevonásnak és felület- < keményítésnek. P A, Yvette Mimiemx a Karnevál című filmben * Epizódokból álló, „új hul- lám”-stílusú film forgatását kezdte meg öt olasz rendező Nehéz szerelem címmel. Az első történet Az asszonyok, rendezője Sergio Sollima, főszereplői Enrico Maria Salerno, Catherina Spaak; a második rész Italo Calvino novellájából. készült, címe Egy katona története, rendezője Nino Manfredi. Az őrmester című epizódot Alberto Bou- nucci rendezi, főszerepjője Lilli Palmer. A Három nap a parancsnokkal című rész rendezője Silvero Blasi, főszereplője Anette Stroyberg.
