Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

"i/Círlan 1963. AUGUSZTUS 24, PENTEK Koszorúzások a Román Népköztársaság nemzeti ünnepén A Román Népköztársaság nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 18. évfor­dulója alkalmából Mihail Rosianu, a Román Népköz- társaság budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe a nagykövetség tag­jaival együtt csütörtökön dél­előtt megkoszorúzta a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet. A román nagykövetség kép­viselői csütörtökön délelőtt koszorút helyeztek el a rá­kosligeti temetőben nyugvó román hősök emlékművére is. (MTI) Mét-nyolc évvei elmaradva a Szovjetunió mögött % Kennedy elnök sajtóértekezletén elismerte a Szovjetunió fölényét a rakétatechnikában és az űrkutatásban Kennedy elnök szerdai saj­tóértekezletén kijelentette: az Egyesült Államok a legna­gyobb erőfeszítéssel is csak hét-nyolc év múlva számíthat arra, hogy behozza a Szovjet­unió előnyét a űrkutatásban, illetőleg a hosszútávú rakéták hajtóereje tekintetében. Az elnöknek a következő kérdést tették fel: a Szovjet­unió legutóbbi teljesítménye — ti. a páros űrrepülés — nagyfokú pesszimizmust /ál­Tízezrek töltötték a szabadban az éjszakát A keddi és szerdai dél­olaszországi földrengések ál­dozatainak száma a legfris­sebb jelentések szerint 16 — a sebesülteké 200. A hatóságok megfeszített munkával mérik föl a ká­rokat. A földrengés számos helység­ben óriási anyagi pusztítást vitt végbe. A Nápolytól kelet­re fekvő 4000 lakosú Molina- ra község házainak 80 száza­léka lakhatatlanná vált — másutt ez az arány 50—60 szá­zalékos. A földrengés körzetében a heves viharok és a zuhogó eső ellenére a csütörtökre virradó éjszaka ismét tízezrek aludtak a szabad cg alatt. rögtönzött sátrakban és tábo­ri ágyakon, vagy a nedves föl­dön, mert otthonuk lakhatat­lanná vált, vagy az újabb föld­lökésektől való félelmükben hagyták el lakásukat. Nápoly nagy terei különösen népesek: az aggódó lakosok azt vitat­ják, vajon a következő éjsza­kát is az utcán töltsék-e. Rómában összeült a kor­mány, hogy Fanfani elnökle­tével megvitassa a szükséges rendkívüli intézkedéseket. A minisztertanács elhatározta, hogy 400 millió lírás gyorsse­gélyt szavaz meg a károsul­taknak, a továbbiakban pedig kétmilliárd lírát nyújt a föld­rengés sújtotta községek hely­reállítására. Ez az összeg mintegy négymillió dollárnak felel meg. tott ki az Egyesült Államok­ban. Az emberek azt mondják, az Egyesül Államok most gyenge második a Szov­jetunió mögött. Hogyan méri fel elnök úr a helyzetet a jelenben és a jö­vőben? Az elnök a következőket vá­laszolta: másodikok vagyunk a Szovjetunió mögött a hosz- szútávú rakéták hajtóereje te­kintetében. Későn kezdtük el az erre irányuló munkát és kezdettől fogva a Szovjetunió mögött voltunk. Hatalmas erő­feszítésbe kerül olyan hajtó­erőt létrehozni, amilyen a Szovjetunió birtokában van és olyan nagyméretű űrhajókat alkotni, mint amilyeneket a Szovjetunióban felbocsátanak. Hátrább vagyunk tehát és egy ideig még hátrább leszünk. Azt hiszem, ennek az évtized­nek az elején a Szovjetunió fog elöljámi. Az elnök hozzá­tette: mindenki, aki azt állítja, hogy nem vagyunk a Szov­jetunió mögött, félrevezeti az amerikai népet. Az elnök harmadszor is ipeg- ismételte: el kell ismernünk, hogy a Szovjetunió mögött va­gyunk és mögötte is maradunk egy ideig. Az elnök kifejtette, hogy a Szovjetuniót két területen kell behozni: 1. az Egyesült Államoknak olyan hajtóerőt kell alkotnia, amely nagyobb űrhajót képes az atmoszférá­ba emelni; 2. be kell hozni a Szovjetuniót az irányító rend­szer és a navigációs rendszer területén is. Megkérdezték az elnököt: vajon az esetben, ha Hruscsov szovjet miniszterelnök az Egyesült Államokba jönne ősszel, az ENSZ-közgyűlés al­kalmából, hasznosnak taria- ná-e, hogy találkozzék vele. Az elnök azt válaszolta: nincs még értesülése arról, hogy Hruscsov miniszterelnök az Egyesült Államokba szándé­kozik jönni, ha azonban jön­ne — mondotta Kennedy —. reméli, alkalma lesz beszélni vele. Kennedy elnök rendkívül óvatosan nyi­latkozott a Szovjetunió legutóbbi berlini lépésé­ről, arról, hogy időlegesen meg­szüntette a berlini szovjet pa­rancsnokságot. Azt mondotta, az Egyesült Államok vélemé­nye szerint a Szovjetunió lé pése nem érintheti a nyugati í jogokat Berlinben. Az Egye­sült Államok ilyen értelmű választ fog adni a Szovjet­uniónak. CSALÁDI Kön Túl az óceánon, sokat zsörtölődnek azért, hogy a Kennedy családban a kelleté­nél jóvá] nagyobb a családi érzés. Közismert például, hogy az igazságügyminiszter, Ro­bert Kennedy, az elnök egyik, Massachusetts állam új szenátorjelöltje, Edward Kennedy pedig a másik öcs- cse. Amerikát iárt honfitár­sunk elbeszélése szerint ez a natriarchális nepotizmus a következő villámtréfára ih­lette a Brodwau híres ka­baréinak egyikét. Időpont — 1999. Színhely a Fehér Ház az elnök foga­dószobája. Mivel világszerte mindinkább a nők befolyása alá kerülnek a férfiak, az Egyesült Államok elnöke is... asszony. Nos. az ajtón­álló idősebb urat vezet be az elnökasszonyhoz. — Súlyos jogtiprás miatt kértem kihallgatást öntől, elnöknő — kezdi a látogató, de az elnökasszony bájos mosollyal közbevág: — Félbe kell szakítanom önt, uram. Jogi kérdésekben hu<}om, az igazságügyminisz- temő illetékes... Arról. *hogy a rokongyá- molítással kapcsolatos tré­fás és kevésbé tréfás kriti­kákat Kennedy elnök meny­nyire vette a lelkére, nincs hírünk. De arról van. hogy a Fehér Ház hamarosan a kulcsfontosságú külföldi se­gélyprogram igazgatójává nevez ki egy Sargent Shri- ver nevű urat. Aki viszont Eunice Kennedynek. az el­nök nővérének a férje. (ha) Ellentét Algériában a hadsereg és a polgári hatóságok között A nemzetgyűlési választá­sokra készülő Algériában, a legfrissebb jelentések szerint, újabb váratlan tényezők kés­leltetik a kibontakozást. Ellentétek merültek fel ugyanis a hadsereg és a polgári hatóságok között. Az FLN Politikai Bizott­sága szerdán estére gyűlést Nyolcezren sztrájkolnak Spanyolországban Kijelölték a 99távo&úsi útvonutukat' Az Egyesült Államok laoszi hívei révén gátolja a genfi egyezmények végrehajtását-66 síkság, Nhommarat városá, Laosz déli részén. Mint a Reuter jelenti, az országban tartózkodó ame­rikai katonai személyzet va­lószínűleg' a vientiane-í kilé­pési. ponton át távozik majd az országból. A spanyolországi Aszturia bányavidéken rohamosan ter­jed a sztrájkmozgalom. A Reuter jelentése szerint szer­dán 3114 munkást foglal­koztató három újabb bá­nyát zártak be a hatóságok a bányászok „lassítsd le a munkát” taktikája következ­tében. A sztrájkolok száma nyolcezerre emelkedett. A mnnfcahesziintetési moz­galom a múlt hét végén kez­dődött, amikor a bányászok ! már délben elhagyták mun- I kahelyüket és azt követelték, j hogy a munkáltatók adják { meg szombatonként a fél napi ünnepet. A követelést | a bányászok tömegesen tet- [ ték magukévá. Az AFP hírügynökség sze- j rint spanyolországi megfi- j gyélők rámutatnak, hcigy a j mostani - sztrájkmozgalomnak j a szociális • célkitűzések mel- í lett határozott politikai jel- : lege van. hívott össze az algíri fó­rumon. A rendfenntartó erők azonban „biztonsági okok­ra” való hivatkozással meg­akadályozták a csoportosu­lást. Khidder, az FLN Poli­tikai Bizottságának főtitká­ra, ezt követően beszédet mondott és élesen támadta a rendfenntartásért felelős hatóságokat. — Lehetséges, hogy jó szándékkal jártak el, intézkedésük azonban megsértette a szólásszabadsá­got — mondotta. Megfigyelők Khider kije­lentéseit úgy értékelik, hogy a politikai bizottság ki­tart korábbi terve mel­lett és a nemzeti had­sereg megteremtése után el akarja határolni a ka­tonai és a polgári hatal­mat. Algírban több mint kéjt ezren tüntettek a politikai bizottság- mellett; követelve, hogy ,.-a hadsereg térjen vissza a kaszárnyákba". Mint a Vietnami Tájé­koztató Iroda közli, Sinkapo tábornok, a Laoszi Hazafias Front harci alakulatainak szóvivője a Patet Lao Hang­ja rádióállomás tudósítój á- nak adott nyilakozatában ki­jelentette: az Egyesült Ál­lamok laoszi híveinek se­gítségével gátolni igyekszik, hogy a nemzeti egységkor­mány teljesítse feladatát. A savannakheti csoport, ame­rikai sugalmazásra nem hajlandó átadni a koalíciós kormánynak az ellenőrzést a kormányhi­vatalok fölött, akadályozza a tűzszüneti bi­zottság tevékenységét, to­vábbra is üldözi az érzelmi­leg vele szembenálló lakos­ságot, különböző híresztelé­sekkel viszályt igyekszik kel­teni a hazafias erők között, provokációk és kémkedés cél­jából csapatokat és repülő­gépeket küld a felszabadult területekre. A tábornok hangsúlyozta, hogy ezek a cselekmények komolyan sértik a laoszi kér­déssel kapcsolatos genfi egyezményeket, megnehezí­tik az egyezmények végre­hajtását, a béke, a barátság és a semlegesség megterem­tését az országban. Ezért fontos, hogy az Egyesült Ál­lamok minél gyorsabban vonja ki Laoszból egész ka­tonai személyzetét és a maga részéről is gondoskodjék a genfi egyezmények pontos végrehajtásáról. A laoszi egységkormány csütörtökön teljes egyetér­tésre jutott azoknak az út­vonalaknak és kilépési pon­toknak a kijelölésében, ame­lyeken az országban állo­másozó idegen alakulatok el­hagyják majd Laoszt. Az útvonalak és kilé­pési pontok listáját a kormány a nemzetközi ellenőrző bizottság elé terjeszti. Vongyiehit, laoszi tájé­koztatási miniszter szerint az egységkormány a követ­kező útvonalakat és kilé­pési pontokat jelölte meg, ahol a külföldi csapatok el­hagyják majd Laosz terüle­tei: atzseskoc.soa­ŰD Egy régi szólás-mondás szerint: egy országról csak ak­kor hiheti valaki, hogy isme­ri, ha csak futtában látja, vagy ha két esztendeig marad. Nyolc napot töltöttem Ausztriában, ez több a villám­látogatásnál, de mégsem hu­szonnégy hónap. Ezért nem fe­deztem fel. nyugati szomszé­dunkat. S azért sem, mert ezt már jó néhányan megtették előttem, nem beszélve kalan­dozó őseinkről, akik már tíz évszázaddal ezelőtt lovagoltak és nyilaztak az akkori Ost- markban, a későbbi öster- reichben. Sok mindent tudunk Auszt­riáról, de nem eleget. Tudjuk, hogy fejlett ipari-agrár ország, 1955-ben teljes semlegességet vállalt, hivatalos pénzneme a schilling, élénk az idegenfor­galma, Gorbach a kancellár, és sok az autó. Keveset vagy legalábbis nem eleget sejtünk a köznapokról a kisebb súlyú és jelentőségű kérdésekről, amelyekből mozaikként össze­áll a mai ausztriai élet. Bécsben a falak szinte lehe­lik a letűnt történelmi idők hűvös levegőjét. A jellegzetes sasokat még a régi rómaiak kezdték először kőbe faragni az akkori Vindebonában, a mai Wienben. Róma hatalmát elsöpörte az idő, a kevély ra­gadozó madár azonban ma­radt, a Habsburgok, a német­római birodalom, az osztrák császárság csillapíthatatlan éh- ségű hódító vágyait jelképez­ve. Ma már Bécs nem köz­pontja a letűnt birodalmak­nak, de a hideg kő- és bronz­testű sasok emlékeztetnek a nagyhatalmi törekvésekre, a fejedelmi pompára. Legelső utam a Burgba ve­zetett. Az alapköveket még a dinasztia-alapító Habsburg Rudolf tetette le hétszáz esz­tendővel ezelőtt. Kapuin és udvarain át száguldoznak az autók, mint ahogy valaha át­kocogtak a konflislovak. Bé­csi ismerősöm, aki elkísért a Burgba, megkérdezte: , — Nem ismeri a régi tréfás bécsi mondást, hogy „demok­ratikus város Bécs, mert ná­lunk még Ferenc József csá­szár is átjáróházban lakik.1’ Bevallottam, hogy nem is­mertem. A császárok egykori palotája ma múzeum, mint ahogy a régi falak csak a rég lezárult Habsburg-dráma itt felejtett, drága színfalai. Élet ma már csak a régi spanyol lovarda palotájában van. Az idomított lipicai lovakra a bécsiek rendkívül büszkék. Amikor a Telstarral, az amerikaiak mübolygójával harminc másodperces televí­ziós közvetítést adtak Bécsből Amerikába, az osztrákok a rövid műsoridő középpontjá­ba a spanyol lovardát állítot­ták. Másnap a Ringen így kiabáltak a sárga egyenruhás bécsi rikkancsok: — Kennedy látta a lipi­caiakat! Bécsben egyébként lovat nem láttam, leszámítva né­hány konflis-paripát a Ste- fansplatzon, a székesegyház előtti téren. Itt mintha meg­állt volna az idő, a fiakke- resek éppen olyan ruhában várják az utast, mint Mária Terézia korában. — Felül? — kérdezte úti­kalauzom. Jó pesti szokás szerint kérdéssel válaszol­tam: — ön felülne? — Semmi pénzért. Engem, mint tősgyökeres bécsit ki­I nevetnének, ha felülnék. A fiákereket a hóbortos kül­földiek kedvéért járatják a bécsi utcán. — És akad utas? — Nem kell sokáig vár­nunk. Nehány perc múlva an­golul beszélő, fiatalemberek jöttek. Keskenyfilmfelvevő- jükkel minden irányból képe­ket készítettek Bécs jelké­péről — a Stefans-dómról. az égbetörő, a több mint száz- méteres csúcsíves toronyról, azután a lehető legtermésze­tesebben beszálltak két konflisba és elhajtattak. — Ez nem minden, amit a külföldiek kedvéért teszünk — mosolygott bécsi ka­pón időnként emeletes is közlekedik. . — Olcsóbb jegy nincs? — kérdezem útikalauzomat. — Természetes, hogy van. Egy, kettő és három schil­ling. A jegy ára a távolság­tól függ. Miért, önöknél Bu­dapesten nem így mérik az autóbuszon a jegy árát? — Nem — mondom. — Egy forintért akár a város Vagyis a Habsburgok azért építették, hogy utánoz­zák a francia királyok divat­ját? — így is mondhatjuk — nevet bécsi útikalauzom. — De már itt is vagyunk. A piros autóbusz elegánsan fékez a Schönbrunn bejárata előtt Molnár Károly A Graben, a bécsi belváros egyik jellegzetes utcája íauzom. — ilyen Kor nyá­ron még a belvárosi kira­katokat is a külföldiek íz­lése szerint rendezik. — Mit szólnak ehhez a bé­csiek? — Semmit. Tudják, hogy megéri. Ausztria egy-egy esztendőben általában négy- milliárd schilling bevételt szerez az idegenforgalomból. Közben autóbuszra ülünk, nem messze a dómtól. A hí­res bécsi Operaház mellől indul a hatvanhármas. Két jegy hat schilling. Drága tehát. Az autóbusz olyan mint Pesten, csak ép­végéig utazhat az ember. Sőt, ugyanez a villamoson csak ötven fillér. ' — Hm. Nagyvonalú önök­nél az autóbusz- és a villa­mosvállalat — mosolyog bé­csi vezetőm. — Ha majd Bu­dapestre utazom, kipróbá­lom. •— Tessék. Érdemest De hová megyünk most? — Természetes, hogy a Schönbrunnba. Ez már olyan régi szokás, hogy a Burg, vagyis a császárok téli pa­lotája után illik megtekin­teni a nyári palotát is. A Schönbrunn a bécsi Ver­sailles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom