Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

1962. AUGUSZTUS 24, FENTEK pest »nem 3 A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei a gazdasá­gi tevékenység vezérlő elvének mondja a gazdaságosság foko­zását, a termelékenység eme­lését és az önköltség csökken­tését. Ezen a fronton dől el a kapitalizmussal világméretek­ben folyó békés gazdasági ver­seny, és ezek eredményes tel­jesítése teremti meg a lehe­tőséget a dolgozó nép élet- színvonalának további emelé­séhez. Üzemeinkben az utóbbi években eredményes harc folyt a gyártott termékek ön­költségének csökkentéséért, a termelékenység emeléséért, a gazdaságosabb termelésért. Ez tette lehetővé, hogy a Közpon­ti Bizottság irányelvei most azt a célt tűzzék ki, hogy a gazdasági munkában érjük el a legfejlettebb országok szín­vonalát, és eredményeinket azokhoz mérjük. Magas a mérce, de reális, mert üzemeinkben az évek so­rán nagy termelési tartalékok halmozódtak fel mind a ter­melékenységemelést, mind a gyártási költségek csökkenté­sét illetően. A KGST mind hatékonyabb koordinációja is nagy lehetőségeket nyújt ar­ra, hogy meghatározott cikke­ket a legfejlettebb országok színvonalán termeljünk. Hogy a felhalmozódott tartalékokat kihasználhas­suk, és meghatározott te­rületen elérjük a világi színvonalat, annak alap­vető feltétele a gazdasági vezetés megjavítása. A szocialista iparvezetés a dolgozd nép érdekében és a dolgozók széles tömegeire tá­maszkodva végzi munkáját. Ebben a támogatásban — amellyel a kapitalizmus so­sem rendelkezhetett — a fel­szabadult néptömegek alkotó kezdeményezése és a termelés fölött gyakorolt ellenőrzése jut kifejezésre. És éppen eb­A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiből TOVÁBBI ELŐREHALADÁSUNK FELTÉTELE A GAZDASÁGI VEZETÉS MEGJAVÍTÁSA ben van iparvezetésünk ma- gasabbrendűsége, mert ezer és ezer ember kíséri figyelemmel munkánkat, és segít a meg­valósításban. A termelési ta­nácskozásokon elhangzott bí­rálatok és javaslatok beleszó­lást jelentenek a vezetésbe, és nagyrészt ez úton valósul meg a tömegek termelésellenőrzése. A munkásoknak joga a bírálat és javaslattevés, a vezetőknek pedig kötelessége a hibák ki­javítása és a hasznos javasla­tok megvalósítása. A vezetés színvonalának egyik értékmé­rője éppen az, hogy mennyire figyelnek a dolgozók bírálatán ra, és hogy milyen mértékben képesek hasznosítani a min­denhol tömegesen érkező ja­vaslatokat. Amelyik vezető rosszul értelmezett presztízs­ből nem fogadja el a dolgo­zók bírálatait, javaslatait, az nemcsak hogy nem lehet jó vezető, hanem megfosztja a népgazdaságot is a javaslatok­ból származó előnyöktől. A dolgozó tömegek véleményé­nek meghallgatása minden fontos kérdésben kimeríthetet­len forrása és elengedhetetlen feltétele ipari fejlődésünknek. Ha ezernyi ember gondolkodik azon, hogyan lehetne jobban és olcsóbban termelni, nyil­vánvalóan eredményesebb a munka, mint ahol csak néhá- nyan foglalkoznak vele. Ha a vezetők a tömegekre támasz­kodva dolgoznak, egészen biz­tosan nagy eredmények szü­letnek, és ez a vezetés szín­vonalának emelkedését jelenti. A gondos előrelátás, a tu­domány és a technika le­hetőségeinek kihasználása, a gazdaságossági számítá­sok alapján álló elemző munka ma már elenged­hetetlen feltételei a veze­tésnek. Hogy egy üzemben ezek az elvek érvényesülnek-e, vagy sem, azt a gyártott termékek korszerűségén és előállítási árának állandó csökkenésén lehet lemérni. A gyártmányok szakadatlan folyamatos fej­lesztése — a mind nagyobb teljesítményű, kevesebb anyagigényű, olcsóbb és mo­dern termékek előállítása — elsőrendű feladata mindem gaz­dasági vezetőnek. Ha egy jól sikerült típust már sorozatban gyártanak, azonnal hozzá kell fogni a még jobb és még ol­csóbb típus tervezéséhez, mert a mai gyors technikai fejlődés a gyártmányt rövid időn be­lül elavulttá teszi. Hogy a gyártmányokat a világszínvo­nalra fejleszthessük és árban is versenyképesek legyünk, ahhoz a legfejlettebb gyártás- technológiák alkalmazása szükséges, a termelőberende­zések állandó fejlesztése és a legkorszerűbb munkaszerve­zés megvalósítása. Ezek mind olyan problémáik, melyek szé­leslátókörű, nagy szaktudású, jó szervezőképességgel rendel­kező embereket követelnek'. Gazdasági vezetőink több­sége az évek során nagy veze­tési tapasztalatokra tett szert és szaktudásuk is nagymérték­ben növekedett, de a gyorsa b­Őszinteség, mélyreható elemzés A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek visszhangja Ma is bekopogtattunk né­hány gyárba, irodába és tuda­kozódtunk: olvasták-e a kong­resszusi irányelveket. Minde­nütt azt a választ kaptuk: megjelenése óta állandó be­széd és érdeklődés tárgya az irányelvek. Kurucz Béla, a gödöllői já­rási pártbizottság titkára így foglalta össze véleményét: — Elsősorban az irányelvek egyszerűsége, világos fogal­mazása fogott meg. Járásunk sok dolgozójával beszélgettem és azt tapasztaltam, hogy va- lamennyiüket foglalkoztatják az irányelvek. A pártbizottság tagjai elmondották, hogy szá­mukra jelentős segítség e do­kumentum őszinte hangja. Küldöttválasztó taggyűlésein­ket, járási pártértekezletün­ket mi is ilyen őszintén, mély­reható elemzéssel kívánjuk megtartani. — A társadalmi és politi­kai rendünk fejlődése fejeze­tet olvasva, az a meggyőződé­sem, hogy az abban foglaltak valóban feltételei gyorsabb előrehaladásunknak. Most is, de máskor is tapasztaltuk már, hogy olykor egyes pártmun­kásaink nehezebben értik meg a párt által felvetett ú ] elvi kérdéseket. Az a feladatunk, hogy még bátrabb vitákra, önálló véleménynyilvánításra buzdítsuk dolgozóinkat. — Járásunk dolgozóinak zöme nagy örömmel olvasta az irányelvekben, hogy ezen­túl nem a származás, hanem a rátermettség dönti el, ki nyer felvételt az egyetemekre. Igyekszünk mindenkivel meg­értetni, hogy ez gazdasági és kulturális életünk fejlődését jelenti és semmiképpen nem a munkás- .vagy parasztszü­lök gyermekeinek háttérbe szorítását. — Elismeréssel fogadták dolgozóink azt is, hogy bát­ran, következetesen zárja le Központi Bizottságunk a sze­mélyi kultusz megteremtői­nek, a törvényesség megsze­gőinek ügyét. Az irányelveket csaknem valamennyi dolgo­zónk elolvasta, mégis az a ter­vünk, hogy járásunk vala­mennyi társadalmi rétegével megbeszéljük az elvi problé­mákat — fejezte be a beszél­getést Kurucz Béla. A Pest megyei Tanács Sem­melweis kórházában is élénk visszhangot váltottak ki az irányelvek. Dr. Szemantsik Jenő igazgató főorvossal arról beszélgettünk, hogy Európa egyik legpatinásabb kórházá­ban, ahol még 81 esztendős or­vos is gyógyít, milyen érdek­lődés lángolt fel az irányel­vek megjelenését követően. A pártonkívüli orvosok csakúgy, mint a párttagok élénken vi­táztak, betegeikkel is tanács­koztak az őket érintő részle­tekről. Leginkább a törvényesség megvédésének, betartásának örülnek az orvosok, általános elégedettséget váltott ki az is, hogy ezentúl nem statisztikai adat, hanem a tényleges tu­dás, rátermettség alapján jut­hat be bárki az egyetemre. Az orvosok gazdasági élétünk fejlődése során sokat várnak az egész­ségügyi intézmények fejleszté­sétől. Itt nem csupán a kór­házi ágyak számának növelé­sére gondolnak, hanem a szo­ciális intézmények bővítésére is. Dr. Szemantsik Jenő igaz­gató főorvos azzal a gondo­lattal fejezte be nyilatkozatát, hogy a szocialista államot csak nagytudású, képzett em­berek vezethetik. Cél tehát, hogy minél több művelt em­bert neveljünk hazánknak. Ennek hangoztatása az irány­elvekben minden embert örömmel tölthet el, hiszen ez is hazánk javát szolgálja. Lővei Lajos, a Prés- és Ko- vácsoltárugyár műszaki osz­tályvezetője elsősorban a sa­ját érdeklődési körét, munká­ját érintő gondolatokról nyi­latkozott. Összekapcsolta az irányelveket és a nemrég meg­jelent központi bizottsági ha­tározatot a gépiparról, hiszen mindkettő népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlődését szolgálja. — A Központi Bizottság he­lyesen jelölte meg azokat a célkitűzéseket, amelyek eléré­sével nemcsak a hiányosságo­kat pótoljuk, de túlszárnyal­juk a többi szocialista or­szággal együtt a legfejlettebb kapitalista államok műszaki színvonalát. Általános jelen­ség a gépiparban az, hogy a termelési és önköltségi tervek teljesítése az elsőrendű szem­pont, viszont a fejlesztési ter­vek csak kis mértékben és igen lassan valósulnak meg. Ez elsősorban a gyártmány és technológiai, valamint az üzem és munkaszervezési feladatok­ra vonatkozik. Sok vállalat műszaki és gazdasági vezetője csak a műszaki osztály felada­tának tekinti ezt, ami helyte­len szemlélet. Ebből nem is következhet más, mint az új gyártmányok és technológiai fejlesztési feladatok évekig tartó bevezetése. Ugyanilyen nehézségekbe ütközik a szer­vezési intézkedések bevezetése is. — Általános jelenség az is, hogy sok vezető az új gyárt­mányok és gyártási eljárások bevezetésénél nem ad elég tá­mogatást és csak annak bizo­nyítására szorítkozik, hogy miért nem lehet bevezetni az újat. Ezt a felfogást feltétle­nül módosítani kell és sok műszaki beosztott és vezető, valamint magam is bírálták és bírálják ezt a felfogást, mert a tervezők és technoló­gusok mindig a jövőn dolgoznak és munkájukat is csak akkor tartják eredményesnek, ha eb gondolásaik, terveik meg is valósulnak. Ezért örültünk a Központi Bizottság határoza­tának, valamint a kongresszu­si irányelveknek, mert úgy gondolom és érzem, hogy ez­zel tervezőink, technológusa­ink és általában minden mű­szaki újult erővel és munka­kedvvel alkot továbbra is és ezzel biztosítjuk iparunk és természetesen népgazdaságunk gyorsabb fejlődését. Sági Ágnes íj üzemépületet kap a Monori Kefegyár December elején adják át rendeltetésének a Monori Ke­fegyár új üzemépületét. Az épületben helyezik el a famegmun­káló üzemrészt, valamint a szociális létesítményeket, öltözőt, fürdőt, stb. Az emeleti részen a csomagoló kap helyet. A 44 méter hosszú famegmunkáló üzemrészt korszerű vákuumszárí­tóval látják el, valamint gőzölővei. Ezenkívül felszerelnek por­es forgácselszívó berendezést is. ban növekvő követelmények­től mégiscsak elmaradtunk. Ez főképpen abban látszik, hogy nem tettünk meg min­dent annak érdekében, hogy az üzemekben rendelkezésre álló összes lehetőségeket a népgazdaság szolgálatába ál­lítsuk. Legjobb, nagyteljesít­ményű gépeinlk közül nagyon sok csupán egy műszakban dolgozik, mikor hasonló al­katrészeket munkálunk meg elavult gépeken. Ismerünk korszerű, termelékenyebb gyártástechnológiákat — mint pl. a precíziós öntés, vagy a porkohószati eljárás — mégis a több évtizedes, régi eljárá­sokkal gyártunk alkatrészeket. És hány üzemünfclben tudják, hogy van héjformázós és gép- (felgyorsítás, hideighúzás és szafegszerelési, mégsem tettek sokat ezek alkalmazásáért! Az új technológiák alkal­mazása. a nagy termelé­kenységű kapacitások tel- jes kihasználása, a kor­szerű munkaszervezés be­vezetése létérdekünk, mert csak ezek segítségével tu- dunk versenyezni a világ­piacon, csak ezek segítsé­gével tudjuk népűnk szá­mára olcsóbhá tenni a fo- gy osztási cikkeket. Vélgső soron a vezetés szín­vonalának emelése azt jelenti, hogy gondos elemző munká­val számbavesszük a termelés összes tartalékait és azokat a legnagyobb mértékben kihasz­nálva, elérjük az élenjáró or­szágok színvonalát. Nagyon fontos a vezetők iskolai vég­zettsége, gyáron belül a mér­nökök. technikusok száma, de ezek csupán feltételei a jó ve­zetésnek. A vezetés színvona­lának emelkedését a gazdasá­gi eredményeken: a gyártmá­nyok korszerűségén, a terme- léknység alakulásán, az ön­költség csökkentésén, a mind gazdaságosabb termelésen és a termékek javuló minőségén í mérjük. Ezt pedig csak a ve-1 zetők és a munkások legszo-1 rosafab összefogásával lehet | elérni. í Az egyemeletes új üzemépület A korszerűtlen, kis helyiségekből álló régi famegmunkáló üzemet rövidesen lebontják (Koppány felv.) Szeptember 1—16 között: a magyar műanyagipar első országos seregszemléje Számadás és jövőbe tekintés a fordulópont előtt A következő években fordu­lóponthoz érkezik a hazai mű­anyaggyártás. Egymás után készülnek majd, el és lepnek termelésbe a második ötéves terv nagy műanyaggyárai, mint például a PVC-t gyártó Béréntei Vegyiművek, a Ti­szai Vegyikombinát műanyag­üzemei, a Hungária Műanyag- és Gumigyár új feldolgozó gépsorai stb. A fordulat küszöbén a magyar műanyagipar nagy seregszemlét tart, hogy áttekintést nyújtson a hazai gyártás jelenlegi helyze­téről, közeli jövőjéről, a fej­lődés távolabbi irányairól, sa szakemberek figyelmét ráirá­nyítsa a műanyagok gazdasá­gilag, műszakilag legelőnyö­sebb alkalmazási területeire, módjaira, a nagyközönséggel pedig megkedveltesse az új meg új műanyag cikkeket. A tárcaközi inűauyagbizott- ság a Nehézipari Miniszté­riumot bízta meg, mint a leg­nagyobb műanyaggyártással rendelkező tárcát, hogy szep­tember 1 és 16 között rendez­ze meg az első országos mű­anyag-kiállítást. A nagysza­bású bemutatót a Budapesti Ipari Vásár területén, a Ne­hézipari Minisztérium pavi­lonjában tartják meg. A kiállítás megfelelő cso­portosításban mutatja be a nálunk gyártott, illetve forgalomba hozott mű­anyagokat, műszaki adataikat, beszerez­hetőségüket, az ipar és a me­zőgazdaság különböző ágában kipróbált alkalmazásukat. A bemutatóval párhuza­mosan a szakemberek egy­hetes ankéton, konzultá­ciókon beszélik meg a mű­anyaggyártás és felhasz­nálás problémáit. Bemutatják a mór régebben ismert műanyagokon, a PVC-n, a poliamidon kívül a népgazdasági távlati tervek­ben gyártandó fenoplasztokat, aminoplasztokat, pliolefineket, a szilonitot, a polimetilnetak- rilát féléket stb. Érdekes ré­sze lesz a kiállításnak a legújabb típusú szinteti­kus szálakkal készült szö­vetek, ruhák, a bőrt helyettesítő műbőrök gaz­dag választékának bemu­tatása. Láthatja majd a közönség a műanyag belsőrésszel gyártott Lehel-hűtőszekrényt is, a Cbe- molimpex Külkereskedelmi Vállalat pedig a Magyarorszá­gon még kevésbé ismert kül­földi műanyagfélék bemuta­tásával vesz részt a kiállítá­son. (MTI) Megint szalmakazlak gyulladtak ki — gondatlanságból Balázs Kálmán szentlőrinc- kátai tsz-tag háza udvarán, a kocsiszínben nyárikonyhat- rendezett be, a tűzhely csövét azonban gondatlanul vezette ki a szabadba. A csőből ki­pattanó szikra három méter távolságban levő szalmakazlát lángralobbantotta. A tűz át­terjedt Nagy Balázs szomszé­dos udvarára is, a szénakazal­ra, és egyéb holmikba is bele­kapott. Mindkét kazal telje­sen elpusztult. A kár mintegy háromezer forint. A Nagyká- tai Járási Rendőrkapitányság Balázs Kálmán ellen gondat­lanságból elkövetett tűzvész­okozás miatt az eljárást meg­indította. Ugyanilyen címen áll bün­tető eljárás alatt 1 csütörtök reggel óta Katalin János trak­torvezető, aki Sződön szikra­fogó felszerelése nélkül szán­tott traktorával. Szántás köz­ben szalmakazal közelébe ke­rült. A. szalmakazlat a kipat­tanó szikra felgyújtotta. Mint­egy száz mázsa szalma égett el. a kár hatezer forint körül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom