Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-19 / 194. szám
m£GYEi 'c/Círlan 1963. AUGUSZTUS 19. VASARNAP Egyre nagyobb lendületet vesz a kongresszusi verseny a megye termelőszövetkezeteiben A megyei versenybizottság értékelte a második versenyszakasz eredményeit Pénteken délelőtt összeült a megyei versenybizottság, hogy értékelje a termelőszövetkezetek 1962 második negyedévi mezőgazdasági és felvásárlási versenyének eredményeit. Mint ismeretes, ugyanis Pest megyében a termelőszövetkezetek tagságának zöme még az év elején éves versenyvállalást tett a termelési és a felvásárlási tervek teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. A kongresszus időpontjáról tudomást szerezve sok termelőszövetkezetben a kongresszusra való felkészülés jegyében versenyeznek a tagok. Kókai Jánosné elvtársnő, országgyűlési képviselő, a megyei versenybizottság titkára elmondotta: a verseny ellenőrzése és értékelése során azt tapasztalta a versenybizottság, hogy a párt- és tanácsi vezetők, továbbá a termelőszövetkezetek vezetői mind jobban felismerik a szocialista munkaverseny jelentőségét, nagyobb gondot fordítanak a szervezésre, népszerűsítésre és az értékelésére, mint a korábbi időszakban. A kongresszus közeledtével egyre nagyobb lendületet vesz a verseny a szövetkezeti parasztság körében. A kedvezőtlen időjárás ellenére a legtöbb termelőszövetkezetben idejében elvégezték a mezőgazdasági munkákat. Volt olyan tsz, ahol háromszor kellett palántázni a fagy- és a homokverés miatt. A termelőszövetkezeti tagok azonban nagy akarattal dolgoztak és sikerült is csökkenteni az elemi csapások okozta kárt. Az aratás megkezdéséig kevés kivétellel másodszor is bekapálták a szövetkezeti gazdák a kapások földjeit. Sok termelőszövetkezetben vállalták a tagok, hogy új termelési eljárásokat honosítanak meg, amelyek segítségével fokozzák a termést. Az állványos szénaszárításhoz például a termelőszövetkezetek saját erőből szereztek be eszközöket. A törtei! Rákóczi Tsz-ben az egész lucernaterületről állványos módszerrel takarítottak be lucernát Nagy előrehaladásról számolt be a versenybizottság az öntözéses gazdálkodást illetően is. Gyors ütemben szaporodott az öntöző berendezések száma, jelentősen növekedett az öntözött terület Több közös gazdaságban, mint például az áporkai Vörös Csillag Tsz-ben a legszorgalmasabb tagokat osztották be az öntöző berendezésekhez. Ezzel sikerült biztosítani a gépek helyes üzemelését. Előrehaladás tapasztalható a tőszám növelésénél is. A felmerések azt mutatják, hogy cukorrépából 50 000— 55 000, kukoricából 14 000— 16 000, burgonyából 16 000— 17 000 tövet hagytak meg átlagosan holdanként a termelő- szövetkezetekben. A tőszám jelentős növelése a termésemelkedést eredményezi. A korábbi évekéhez képest sokat javult a munkafegyelem a szövetkezeti gazdaságokban. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezeti tagok szinte követelik a munkát a vezetőktől, ami nem egy szövetkezeti nagyüzemben néha komoly nehézséget jelent. A munkakedv nagyarányú 'javulása elsősorban annak tulajdonítható, hogy széles körben meghonosították a szövetkezeti gazdaságokban ai anyagi érMeltscgen alapuló jövedelemelosztási módszereket, de a munkaverseny serkentő hatása is szép eredményekkel jár. A versenybizottság megállapította: ott, ahol következetesen alkalmazzák a bérezésnél az anyagi érdekeltség elvét, ott elevenebb, élőbb a munkaverseny is. örvendetes jelenség a megye termelőszövetkezeteiben, hogy a munkaverseny legjobbjait nemcsak erkölcsi, hanem anyagi megbecsülésben is ré szesítik. A csemői Rákóczi Tsz-ben a legjobb brigádot egy hízott sertéssel jutalmazzák. A nyársapáti Haladás Tsz-ben a vezetőség természetbeni és pénzjutalmat tűzött ki a legjobb eredményt elérő tagok részére. A gombai Kossuth és a dabasi Szikra Termelőszövetkezetben augusztus 20-án megjutalmazzák a legjobb munkát végző tagokat. A munka verseny kibontakoztatásához a versenybizottságok nagy segítséget adnak. Különösen a ceglédi, dabasj. gödöllői, nagykátai, szentendrei, szobi járás, továbbá Vác és Cegléd városok versenybizottságai működnek eredményesen. A versenybizottságok munkájában újszerű, hogy időközönként meglátogatják a versenytársakat, a szerzett tapasztalatokról értesítik a tagságot. s ezzel lendületet adnak a versenynek. A megyében a kongresszusi verseny szellemében 30 brigád küzd a termel őszöve tksze teliben a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az alkotmánynapi ünnepségek keretében két brigád kapja meg ezt a címet: a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben a kertészeti brigád, és a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben a gépészeti brigád. A versenybizottság megállapította, hogy a verseny nyilvánossága még mindig nem megfelelő, továbbá nem egységes elvek szerint történik a verseny értékelése. A járási versenybizottságoknál tapasztalt hibák nehezítik a megyei versenybizottság munkáját is. A jövőben a megyei versenybizottság több segítséget nyújtson a járási versenybizottságoknak. A verseny értékelésénél ugyanis az a legfőbb hiba, hogy sok szempontot vesznek figyelembe, ezáltal az értékelés bonyolulttá válik. Törekedni kell arra. hogy ez minél egyszerűbb és közérthetőbb legyen. A megyei versenybizottság feladatul tűzte ki, a versenyben legjobb eredményt elért tsz-tagok és termelési módszereik népszerűsítését, illetve ismertetését. Ennek érdekében híradót bocsát ki a megyei versenybizottság. A közeljövőben még inkább tudatosítani kell a termelőszövetkezetekben a pártkongresszus nagy jelentőségét, és a harmadik, illetve a negyedik versenyszakaszban a pártkongresszusra való felkészülés jegyében folyjon a munkaverseny. A megyei versenybizottság javasolja. hogy újabb brigádokat kell szervezni a termelőszövetkezetekben, amelyeknek tagjai a szocialista címért küzdjenek. Kimondta a versenybizottság, hogy a szocialista munkaversenyben kitűnt termelőszövetkezeteket, brigádokat és tagokat jutalomban kell részesíteni. Erre a célra összésen 100 000 forintot keli fordítani. A jutalmakat a zárszámadások befejezése után két héten belül el kell bírálni. A bizottság különböző kategóriákat határozott meg — a tsz-ek földterületének nagysága szerint — amelybe beosztják a versenybe bekapcsolódott termelőszövetkezeteket. Borbás Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a megyei versenybizottság tagja beszámolt a bizottság tagjainak a nyári munkák jelenlegi helyzetéről. Elmondotta, hogy cséplés és a talajmunka ked- \ vezően halad, előreláthatóan: t teljesítik tervüket a termelő- í szövetkezetek. A megyei versenybizottság értékelte és kihirdette a második verseny- . szakasz eredményei alapján a í; járások sorrendjét. A pontozás r. alapján történő értékelés szerint első a monori járás 2306 ponttal, második a budai 2188, harmadik az aszódi 2112, negyedik a nagykátai 2093, ötödik a ceglédi 2024, hatodik a dabasi 1996, hetedik a váci 1978, nyolcadik a gödöllői 1873, kilencedik a ráckevei 1853 tizedik a szobi 1801 és tizenegyedik a szentendrei járás 1704 ponttal. A városok közötti versenyben első Vác, második Cegléd, harmadik Nagykőrös, negyedik Szentendre. A járási versenybizottságok értékelése alapján az egyes járásokban a következő tsz-ek érdemelték ki az első helyet munkájukkal. Az aszódi járásban a túrái Galgamenti Tsz. a budai járásban a tinnyei Uj Élet, a ceglédi járásban a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, a dabasi járásban a kakucsi Lenin Tsz és a tszcs-k közötti versenyben az Örkényi Béke Tszcs, a gödöllői járásban a csömöri Haladás Tsz, a váci járásban az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz, a monori járásban az üllői Kossuth Tsz, a nagykátai járásban a tápiósze- lei Béke Tsz, a ráckevei járásban a kiskunlacházi Petőfi Tsz. a szentendrei járásban a dunabogdányi Úttörő Tsz és a budakalászi Egyetértés Tszcs, a szobi járásban a vámosmi- kolai Vörös Csillag Tsz és a tésai Béke Tszcs. A városok termelőszövetkezeteinek versenyében a ceglédi Lenin és a nagykőrösi Petőfi Tsiz szerezte meg az első helyét. A megyei versenybizottság értékelte a járásoknak a sertéstenyésztésben elért eredményeit is, amelyről rövid időn belül értesítik a járási versenybizottságokat. A versenybizottság végül meghatározta, a harmadik versenyszakaszban azt értékeli majd, hogy milyen, eredményeket értek el a termelőszövetkezetek és a járások a kenyérgabona aratásában, esép- lésében, a felvásárlási tervek teljesítésében, továbbá a nyári mélyszántásban, tarióhántás- ban és a szálastakarmányok betakarításában. Az értékelés időpontját később állapítják meg. Mihók Sándor A termelőszövetkezetek 1961. évi termelési versenyében első a ceglédi Vörös Csillag Tsz A mezőgazdasági munkaverseny legelterjedtebb s tegyük hozzá legeredményesebb formája az éves termelési verseny. A terme- löszövetkezeU tagság a termelési tervben célul tűzött feladatokat figyelembe véve munkálkodik annak túlteljesítésén. Éves termelési verseny folyik a megye tsz-ei között, de benevezhetnek a termelő- szövetkezetek az országos termelési versenybe is. Az országos versenyt nemrégiben értékelte a Minisztertanács, ebben a versenyben megyénk számára nem született „babér”. A Földművelésügyi Minisztérium azonban értékelte azoknak a szövetkezeteknek az eredményeit, amelyek alig. vagy nem sokkal maradtak le a helyezettek mögött, s Pest megye részére 100 000 forintot biztosított a megye legjobb tsz-einek jutalmazására. A megyei versenybizottság értékelte a termelőszövetkezetek tavalyi eredményeit, s ennek alapján az első helyet és az ezzel járó jutalmai a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagságának ítélte. Az alkotmánynapi ünnepségen nyújtják át részükre a megyei tanács vándorzászlaját, továbbá a 20 000 forint értékű tárgyjutalmat. Második lett az inárcsi Március 21 Tsz. A tagság 12 000 forint értékű tárgyjutalmat kap. Az 1961. évi termelési versenyben harmadik a koröstetétleni Dózsa Tsz. A termelőszövetkezet azóta egyesült más termelőszövetkezetekkel, s a Vörös Csillag nevet vette fel. A harmadik helyezéssel 9000 forint értékű tárgyjutalom jár. A versenybizottság a negyedik díjat a túrái Galgamenti Tsz tagságának Ítélte. A negyedik helyezéssel ugyancsak 9000 forint értékű jutalom jár. Az állami gazdaságok színvonalán' A tavalyi sikeres évet újabb eredményes esztendő követi Ma mar ^ állami gazdaságok elismerten nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Eredményeik messze felülmúlják a volt egyéni gazdákét és megelőzik a termelőszövetkezeteket is. A legjobb tsz-ek számára elismerés, ha gazdálkodásukat az állami gazdaságokéval azonos szinten említik. Nos, a tavalyi termelési versenyben első helyet elért ceglédi Vörös Csillag Tsz elérte ezt a szintet. Komoly versenytársa a szövetkezet a környező állami gazdaságoknak. Hosszú lenne nyomon követni a termelőszövetkezet fejlődését a megalakulás óta és oldalakat tenne ki, ha a közel 15 esztendő sikereit, sikertelenségeit ismertetnénk. A termelőszövetkezet tavalyi eredményeinek értékét növeli, hogy tavaly január elsején egyesült két közeli termelőszövetkezettel. az Aranymező és a Május 1 Tsz-szel. A földterület háromszorosára nőtt, s ezzel lehetőség nyílott ugyan a komoly nagyüzemi gazdálkodásra, de aggodalomra adott okot, hogy a két tsz kevés állatot, gazdasági felszerelést hozott. Pedig a „kis Vörös Csillag”, ahogyan ezt ma mondják, éppen arról volt híres, hogy földterületéhez képest sok állata, gazdasági felszerelése volt. A tsz-tagok közül sokan ki is fejezték aggodalmukat, s jóelőre a várható jövedelemcsökkenésről beszélgettek. A „kis Vörös Csillagban” ugyanis évek óta negyven forintnál többet ért a munkaegység. Nem lett igazuk azoknak, akik az egyesüléstől féltették a tagság jövedelmét. A volt Aranymező és a Május 1 Tsz tagsága gyorsan beleilleszkedett a Vörös Csillagban már korábban kialakult rendbe, s szorgalmasan dolgoztak. Ahogyan az eredmények mutatkoztak. úgy foszlott szerteszét a korábbi bizalmatlanság, az előítélet. A munkaegység értéke 48 forint lett, s amivel Koreai nap Nagykátán Kettős ünnepséget tartottak tegnap a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Termelőszövetkezetben, A koreai nép fel- szabadulásának 17. évfordulója alkamából koreai napot rendeztek a szövetkezet gazdái, s ennek kapcsán megünnepelték az alkotmány és az új kenyér napját is. Már a reggeli órákban elkezdődött az ünnepség, a termelőszövetkezet koreai és magyar zászlókkal feldíszített központjában. Ellátogattak a nagykátai termelőszövetkezeti gazdákhoz a koreai nagykövetség munkatársai, fehér asztal mellett emlékeztek meg az ünneplők a két nép barátságáról. Máté József, a termelőszövetkezet elnöke meleg szavakkal emlékezett meg a koreai nép hősies harcáról, s békés építőmunkájá- ról; Hangsúlyozta, hogy a nagykátai termelőszövetkezet az őszinte barátság jegyében vette fel három évvel ezelőtt a magyar—koreai barátság nevet. Ehhez az eszméhez azóta is hívek maradtak, amit az eredmények is igazolnak. Három évvel ezelőtt még ezerkétszáz holdon gazdálkodott a szövetkezet, ma mái- 6500 holdra terjed ki a közös terület határa. Nemcsak a megyében, de az országban is a jók között emlegetik a nagykátai tsz-t. A termelőszövetkezet — bár nehézségekkel is küzdött — munkába gyakran beleszólt az időjárás, régen bebizonyította a nagyüzemi mező- gazdálkodás magasabbrendű- ségét. Elmondotta Máté József, hogy a jövőhen még inkább arra törekszenek: szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a távoli országgal. A koreai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa válaszában ugyancsak a két nép közötti kapcsolatokat méltatta. A- vendégek díszebéden vettek részt, délután pedig a koreai nagykövetség vezetőivel a Pest megyei Pártbizottság és a Pest megyei Tanács vezetői kilátogattak az üzemegységekbe. A késő délutáni órákban ünnepi nagygyűlést tartottak a szövetkezet központjában, a koreai vendégek ülmeket vetítettek a koreai nép életéről. Az egésznapos programot közös vacsora zárta be, AUGUSZTUS 20 3 3 kevés szövetkezetben dicsekedhetnek, 190 000 forintot tettek á beruházási tartalékszámlára. A szövetkezet vagyona pedig csaknem 4,5 millió forinttal növekedett az elmúlt évben. Hogyan birkóztak meg az egyesülés és a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségekkel? Csakis a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek, felhasználásával. A' termelő- szövetkezet vezetése jó kezekben van. Kialakult a megbízható, hozzáértő szakembergárda. A kiadott utasításokat a közös gazdálkodás ügyét szívükön viselő brigádvezetők, munkacsoport-vezetők minden körülmények között végrehajtják. Talán úgy jellemezhetnénk: mindenki a helyén van ebben a szövetkezetben. Az állattenyésztők szinte mesterei a szakmájuk-, nak és a növénytermesztők is értenek a gazdálkodáshoz. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nagyüzemi módon gazdálkodnak.- Ezt juttatja kifejezésre a munkaszervezés, de még inkább erről tanúskodik az a sok meghonosított termelési módszer, amelyet mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben felhasználnak a termelékenység növelésére. A hírnevet az állattenyésztéssel szerezte meg magának a tsz gazdasága. Az országos tejtermelési versenyben 1959-ben és 1960-ban elsők voltak. Tavaly csökkent ugyan az egy tehénre jutó tejtermelés, de háromszorosára nőtt az állomány. A szövetkezet állattenyésztésének rangja: törzstenyésztő gazdaság. Tenyészállat-neveléssel foglalkoznak a tehenészetben, a sertéstenyészetben és a juhászaiban. Tavaly például 53 szarvasmarhát, 371 sertést és 426 juhot adtak át a Tenyészállatforgalmi Vállalatnak, amely a fiatalabb termelőszövetkezetekbe továbbította azokat. Szép eredményekkel dicsekedhetnek az árutermelésben is. Száz hold szántóra számítva, csaknem 95 mázsa húst értékesítettek-. A — Nem kell szégyenkezniük a növénytermesztőknek eredményeik miatt. A 13,80 mázsás búza, a 16,70 mázsás őszi árpa és a 18,60 mázsás májusi morzsolt kukorica- termés „rangot” ad nekik. Az idei gabonatermés eredményei is nagyszerűek. A termelésről elismert Cifrakerti Állami Gazdaságot például megelőzték az árpatermelésben, búzából pedig velük azonos eredményt értek el. Az idei kilátásokról ügy értesültünk, hogy a munkaegység értéke semmiképpen sem lesz alacsonyabb a tavalyinál — annál csak több lehet. De amikor ezt mondják, azt is hozzáteszik, nagy összegeket fordítanak a gazdálkodás fejlesztésére, mert ez jólétük alapja. Talán ennek az elhatározásnak köszönhető, hogy a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tavalyi eredménye alapján első lett a r egyében. M. Az alkotmány, az új kenyér ünnepe (Koppány felv.)
