Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-18 / 193. szám
rtsr MEG* <!/Círlap 1962. AUGUSZTUS 18. SZOMBAT AZ ISTVÁN KIRÁLY LEGENDA A Szépművészeti Múzeum B en czüi-gyű.i töményén ek egyik értékes festménye: ..Vajk megkeresztelése”, amelyet a mester 1875-ben fejezett be. szinte jelképezi azokat az alapvető tévedéseket, amelyek I. István királlyal kapcsolatban még. ma is igen elterjedtek. A művész szerint Géza fejedelem fia, Vajk, felnőtt korában hajtja fejét Adalbert prágai püspök keresztvize alá. Az igazság ezzel szemben az, hogy Géza fejedelem fiát, trónjának örökösét sohasem hívták Vajknak; már kereszténynek született; s mint csecsemőt nem Adalbert prágai püspök keresztelte meg. Benczúr Gyula híres festménye tehát alapvető tévedések forrása, miként I. István király személyét számtalan egyéb téves történelmi adat övezi: még napjainkban is. Vojtechből Vajk Az esztergomi királyi palotában ma is mutogatják azt a szobát. amelyben állítólag István király született. Apja. Géza fejedelem még 20 éves sem volt. amikor feleségül vette „nemzetének legszebb asszonyát”. Saroltát. A fejedelmi szülők első gyermeke 975-ben született: s a fiú a keresztségben a passaui egyház védőszentjéről. István vértanúról kapta nevét. De hát akkor, hogy keveredett a történetbe Adalbert püspök és a Vajk név? Adalbert prágai püspök 993- ban látogatott hazánkba, s itt a már felcseperedett ifjú trónörökös gondolkodásmódjára erősen hatott; sőt ő volt az, aki szülei figyelmét a bajor udvarra fordította. amikor azok feleséget kerestek számára. A krónikások tévedése ebből a látogatásból eredt; s ennek nyomán keletkezett István pogány neve is: „Vajk” ugyanis Adalbert püspöknek cseh „Vojtech” nevéből származik. A „szilveszteri legenda" Közismert történet az is, miként küldött II. Szilveszter római pápa koronát István fejedelemnek. s miként fogadta a magyarok fejedelmét hűbéresévé. A pápa bullája (amelynek keletkezése az 1000 év március 27-e) elfogadta a hűbért, egyházi tekintetben pedig példátlan sok kiváltsággal ruházta fel Istvánt, s emellett koronát is küldött neki, hogy hűbéres királyává koronázza. Az oknyomozó történelem ezt a „szilveszteri legendát” szintén alaposan megkurtította. A legenda ugyanis nyolc évtizeddel későbbi állapotokat tükröz; azt a XI. század vége felé kialakult helyzetet, amikor már VIí. Gergely pápa megkövetelte a keresztény királyoktól, hogy hűbéresévé legyenek. De István korában erről még szó sem volt, A pápák ekkor még „semmit sem törődtek a világi hübérek alkotásával.” Az európai királyok, császárok azonban igen. A nyugat- római császárság, illetve Bizánc szerette volna a magyar fejedelmet hűbéresévé tenni, s éppen ennek elkerülése céljából fordult István II. Szilveszterhez; kérve, hogy a pápa ismerje el eddigi egyházi és világi intézkedéseinek jogosságát, biztosítva számára az egyház vezetésében a függetlenséget. Ezt a pápai bullával meg is kapta. Am e levél szövegét „közbe- szúrásoklcal” később meghamisították, miként az oknyo- mozó történelem ezt bebizonyította. Kinek volt ez érdekében? A XII. századbeli magyar királyoknak. László király halála után ugyanis utódai már nem 1 tudták megakadályozni a pápa hűbérura- ságának elismerését, s ekkor hogy a bulla által biztosított „példátlanul sok kiváltságot” legalább megőrizhessék; „változtatták” hűbéres bullává II. Szilveszter levelét. A „Szilveszter-legendából” tehát annyi az igazság, hogy István intézkedéseit a pápa helyben hagyta, nagy függetlenséget biztosított számára, s koronát küldött neki, amelylyel „királlyá koronáztatta magát.” A Szent István-i államezzme illúzióba I. István király élete munkáját pedig a trianoni hangulatot tudatosan szító Horthy- korszak hamisította meg, torzította el. Az „ezeréves Magyarország”, a „Szent István-i állameszme” és a „szentkorona” tanait meglovagoló korszak, István 'királyt héroszi magasságokba emelte. Ügy tüntette fel, mintha István király élete munkájával az „országalapítás” teljességét elvégezte volna. Pedig a „keresztény Magyarország” nem „egy napon született.” István csak folytatta Géza fejedelem munkásságát és I. István államformáló működését utódai folytatták tovább. Ha István király törvény- könyveit áttanulmányozzuk: kitűnik, hogy az ő nevéhez csupán három intézkedés fűződik. 1. A magyar államnak külső keresztény, frank formát adott; 2. a vármegyékben királyi birtokokat szervezeti; 3. a földbirtokokat, s a magántulajdont oltalmazta. Kétségtelen, hogy e három intézkedés döntő módon befolyásolta nemzetünk további életét, s ezzel István király elévülhetetlen érdemeket szerzett. De tévedés, hogy ő a régi állapotokat minden irányban gyökeresen megváltoztatta volna. István király életműve csupán „egyes eszmék és intézmények" ötletszerű átültetéséből állt, amelyek j jó alapnak bizonyultak a továbbiakban. A soviniszta akarnokok ezzel szemben az „ezeréves Magyarországot” megálmodó István király himnuszát zengik, a csodatevő fároszét, a szentét, akinek „jobbja” a XX. században is védi a magyarságot. De mi az igazság hát e „szentséggel” kapcsolatban ? A ,,bővített4" Pesti-kódex Az úgynevezett „Pesti-kódex” 1814-ben került Frankfurtból a Nemzeti Múzeumba. | Benne található „Szent István király legendája”. Hardudn (Hartvik) győri, majd regens- burgi püspök: Könyves Kálmán királyunk parancsára ír- I ta. Az újabb történetnyomozás ! kiderítette, hogy ezt a legen- : dát közbeszúrásokkal ügyetle- j nül kibővítették és meghamisították. Alapjában véve azonban így is Hardudn művének tekinthető. E Hartvik-legenda szerint István királyt 1083 nyarán avatták szentté (kanonizálták): „Miután az apostoli levelek elrendelték a szent testének szabályszerű fölemelését (elapadóját), László király az or- ) szag püspökeivel, jobbágyai- | val és bölcseivel tanácsot tartva, három napi böjtöt pa- j rancsolt.” Azok a csodatettek, amelyek | a szentek fölvételénél elen- i gedhetetlenek, szintén „nem I hiányoztak”: „Látnak a vakok, hallanak a ? siketek, járnak a bénák, meg- j tisztulnak a bélpoklosdk. meg- \ gyógyulnak a gutaütöttek." : István király sírjának felnyitására ..Boldogasszony mennybemenetele után való ötödik nap reggelén”, tehát augusztus 20-án került sor. Csodák sorozatát írja le a legenda e nap történeteként. j S megtörtén,); István király szentté avatása. Eszerint tehát ettől kezdve ünnepli a magyar nép István király ünnepét. A Hartvik-legendával ellentétben a Geüért-legenda egészen más évre, 1086-ra teszi a kanonizálást. Ám e legendák csak legendák. Valójában István király ünnepélyes szen tté ava- I tása csak Könyves Kálmán \ idejében történt. Ezt nemcsak ^ az bizonyítja, hogy ő adott ^ parancsot győri püspökének £ az 1st vén-legenda megírásé- ^ ra, hanem az is, hogy Orbán ff pápa 1095-i levélben bár nagy ff tisztelettel emlékezik meg az f első magyar királyról, de nem ff nevezi szentnek. ff y E tények azt igazolják, ff hogy István szentté avatása ff 1096 és 1106 között zajlott le. ' Logikus is ez: hisz a" pápa Sággal nagy viszályban állt László király halála utár nyilvánvaló, hogy e szentt; avatással is iparkodott a pápa az utód: Könyves Kalmár kedvében járni. Midőn Kálmán király hagyományunk előtt „rossz hírbe keveredett” (ő vakítotts meg gyermekkorában a későbbi II. Béla királyt, s e vak király leszármazottai uralkodtak századokon át) tették át a szentté avatás ünnepét László király korába István király tehát szentté avatását napi politikai okoknak köszönhette, s a sírjánál történt csodák csupán azérl „születtek”, mivel „ilyen csodákkal táplálkozott a kor jámborsága”, ilyen csodákkal táplálták a kor jámborságát. Tudni kell azt is, mindenképpen I. István volt az első „hivatalos” magyar szent A többieket (Imre herceget, Gellért püspököt) a hazai egyháznak és a népnek elismerése iiktatta a szentek közé, ami ebben az időben még éppen nem volt szokatlan. A pápa a szentek ünnepélyes kanonizálását csak ebben az időben kezdte alkalmazni, de még korántsem általánosan. István ünnepélyes szentté avatása tehát félreérthetetlenül politikai ’’manőver” volt, Ala-cs B. Tamás Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics még fent száguldott a kozmosz térségeiben, amikor itt a gödöllői sport- repülőtéren s ugyancsak a levegőben, sokkal szerényebb lesték, szívből drukkoltak társaiknak, hogy a kitűzött feladat sikerüljön. Talán egyetlen kivétel köztük Feldmann Júlia negyedikes gimnazista, aki látogatáKöcse Jenő (balról a második) „C” vizsgájára készül feladatokkal birkóztak a Ganz Árammérőgyár MHS vitorlázó klubjának táborozó növendékei. Útjuk sikeréért kevesebb szív dobogott, mint a bámulatra méltó űrhajósokéért, visszatértüket is mindössze tíz-tizenöt ember várta. Ám akik a magasban keringő „Komát”. „Vöcsököt” vagy „Pilist” sunk idején a alatt hűsölt. ö ,Pilis” szárnya a klub Benjáminja, azaz a legfiatalabb növendéke. Előző nap sikerrel tette tett, mikor mit kellett volna tennie. Jenő magyarázkodik, mindhiába. Az oktató ezt a földről is jobban tudja. Jenő végül megadja magát. Delelőn áll a nap. amikor Hámori György „D” vizsgás, ezüstkoszorús repülő távolsági repülésre kap engedélyt. Fel is száll a 306 kilométeres útra. A cél: Hajdúszoboszló— Algyő. Ez már igen! A start után szépen húz fel a „Pilis”, néhány perc alatt, ötszáz méter magasságban jár, de aztán ott megréked. Hosszú ideig lankadatlanul keresi a jótékony termikszelet, de az elemek őt is cserbenhagyják. Nehezen nyugszik bele a kudarcba. Nem sokkal később Magyar Andrást is hasonló „baleset” éri. Hiába körözget, nem jut fel az Induláshoz szükséges ezer méter magasságig. Ám őt a reptér jó Örsig motoros iskolagépe, a Po II. segíti ki. Csörlő helyett ez viszi fel a felhőmagasba. Matuz Istvánról egyöntetű az oktatók és a klubtagok véleménye, hogy nagyon tehetséges vitorlázó. Katonaidejét tölti, de szabadságát a kéthetes táborozásra szánta. Gödó - lő térségében ma ő vitte végHasznos javaslat: szakosított tanfolyamok Hol helyezkedtek el a tíz évvel ezelőtt diplomát kapott kertészek A mezőgazdaság növekvő szakember-szükségletével kapcsolatban sok szó esik mostanában arról, hogy az elmúlt években végzett agrármérnökök egy része nem a szakmájában dolgozik. Ezért különösen érdekes, bár nem általánosítható az a kis statisztika, amely most készült a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, a tíz évvel ezelőtt végzett kertészmérnökök találkozója alkalmából. Az 1952-ben végzetteké volt az első „nagy évfolyam” a főiskolán : 1948-ban 186-an, az előző évekénél háromszor-négyszer többen kezdték meg felsőfokú kertészeti tanulmányaikat. Az egyetemi reform és más okok miatt azonban a nagy létszámnak csaknem a fele mév az első évben „lemorzso- í lódott”. A külföldi ösztöndíjasokat nem számítva, végül is 85 kertész nyért diplomát tíz évvel ezelőtt — és ma valamennyien szakmájukban dolgoznak. Tíz évvel ezelőtt úgyszólván mindegyikük közvetlen termelő munkában kezdte, s huszonhatan ott vannak most is: állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, kertészeti vállalatoknál. De a többiek sem egyszerien az „aszfalttal” cserélték fel a szántóföldet: a főiskolán tanultakat és gyakorlati tapasztalataikat hasznosítják mostani, nemegyszer vezető munkakörükben is. Húszán dolgoznak a mezőgazdasági szakigazgatásban, s a tíz év előtti hallgatóknak több mint egyharmadából tudományos kutató, egyetemi oktató és középiskolai száktanár lett. Külön figyelemre méltó, hogy ez volt az első évfolyam, amelyre szakérettségivel is kerültek munkás- és parasztfiatalok: természetesen ők is szakmájukban dolgoznak, többen közülük, mint tudományos kutatók, állami gazdasági igazgatók vagy termelőszövetkezeti elnökök. A tíz évvel ezelőtt végzettek saját tapasztalataik alapján sok hasznos javaslatot adtak az Alma Mater-nek. Indítványozták például, hogy mivel a kertészmérnökök a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlő-, a dísz- és a gyógynövénytermesztés és feldolgozás igen szerteágazó területein dolgoznak, a fiatal szakemberek speciális továbbképzésére a főiskola rendezzen szakosítóit tanfolyamokat. (MTI) Kocsis Judit ekkor még nem tudja, hogy időrepülése mindössze öt percig tart csak le az „A” vizsgát, aznap nem repülhetett, mert a rekkenő hőségben enyhe napszúrásról panaszkodott. Tóth András szerszámkészítő, a klutb KISZ-titkára ezalatt a magasabb fokot jelentő „C” vizsgára készült. A tábornapló tanúsága szerint tegnap már 38 percet repült s ez majdnem négyszerese a vizsgaidőnek. Ma csak 14 percig suhant a kék levegőtengerben, de jól manőverezett, „biztosan ült” gépe a „kifogott” termik- tölcséren, azaz a földtől a magasba áramló levegőoszlopon. Sorra szállnak fel a lelkes repülők. Farkas Lajos ezüstkoszorús repülő, a tábor vezető oktatója ad engedélyt a felszálláshoz. Most éppen Kö- cse Jenő, a klub legszorgalmasabb növendéke jelentkezik „C” vizsgára. Nem reprodukálom az eligazítást, az olvasók csakúgy nem sokat értenének belőle, mint akkor jómagam. Jenő azonban érti s arcáról olvas ható, hogy nagyon igyekszik ff megszívlelni a tanácsokat. Ez ff egyébként ma a negyedik ff próbálkozása az előző sokszori ff sikertelen vállakózásból. | Néhány perc múlva már ff fent úszik „Vöcsök”-jével a ff magasban, ff ^„tapogatja“ a termiket, ^------------------------------------------f f lent pedig oktatójával az élen ff az egész tábor drukkol neki. ff — Úgy látom, Jenőnek most ff sikerül — jegyzi meg Far- ^ kas Lajos, s már Kocsis Judit felszállását készíti elő nagy ff szaka vatot tságg al. ff Juditnak nincs szerencséje. ff Időrepülést tervezett, de kellő | áramlás hiányában öt perc ff múlva szomorú arccal teszi le ff gépét a „futópályára”. Köcse ff Jenő azonban tartja magát, | egyenletesen írja a köröket, ff aztán, hogy feladatát elvégez- ff te, szintén leszáll; ff Elsőnek oktatója gratulál a i büszke fiatalembernek, de y fj azért a jogos kritika sem ma- ff rád el. Farkas aprólékosan t elemzi, hogy mikor mit véhez a legszebb fegyvertényt. Három órán át cirkált a hűs levegőóceánban, 1000 méter magasban. S nemcsak kitűnő vitorlázó, hanem szerencsés barátja a termiknek is. Negyed óra múlSzerdán, augusztus 15-én hajnalban az 1. számú AKÖV YB 97—77 rendszámú tehergépkocsija az egyik kanyarban leszaladt az útról, összetörte a korlátot, egy árokba futott és összetört. A rakomány (görögdinnye) és a gépkocsi megrongálódásából származó kár több mint 45 000 forint. A gépkocsi vezetőjét súlyos sérülésekkel kórházba szállították (MTI foto: Mikó László felv.) Farkas Lajos ezüstkoszorús oktató Hámori György távolsági repülését adminisztrálja va eltűnt a szemhatárról és csak akkor jött elő, amikor feladatát végrehajtotta. Nem aggodalommal, csupán kíváncsisággal sokáig kerestük a szabadságos kiskatonát, még a PO II. fedélzetéről is. A reptér parancsnokhelyettese, Szabó Miklós tartalékos repülőfőhadnagy jóvoltából ugyanis belekóstolhattam a nemes szenvedélybe. Ott fent, ötszáz méter magasban értettem meg igazán azt a 17 fiatalt. aki kora tavasztól késő őszig oly lelkesen hódol a vitorlázás örömeinek. Nyikolajev és Popovics még fent száguldott a kozmosz térségeiben. amikor ez a kiképzési nap jó eredménnyel véget ért. Útjuk sikere nem függött a termikektől. Valamikor azonban bizonyára ők is vitorláztak. Aki pedig a kozmoszba akar eljutni, annak lent, az első lépcsőnél kell kezdenie. A. E. i \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VÄ\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Közlekedési baleset Kerepesen clíóö íéjjcóö a
