Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

1962. AUGUSZTUS 12, VASARNAP KIT nFcvri iJCMan Megmérték a láthatatlant Néhány nappal ezelőtt híre érkezett, hogy szovjet csilla­gászok megmérték a Tejút­rendszer középpontjában levő hatalmas csillagsűrűsödés át­mérőjét. Ez igen fontos lé­pés a csillagvilág és csillag- rendszerünk szerkezetének megismerése útján, mert tu­lajdonképpen a láthatatlant mérték meg. Csillagrendsze­rünk középponti vidéke ugyanis közönséges távcsö­vekkel — optikai eszközökkel — nem tanulmányozható. Csillagrendszerünk a Galaxis — Az égbolton puszta szem­mel és távcsövei látható és fényképezhető csillagok ösz- szesficzét Galaxisnak, Tej- útrendszernek nevezzük. A Nap és 150 milliárd társa nem rendszertelenül helyezkedik el, hanem gigantikus, lapos lencsealakú térrészt tölt ki. A középponti sűrűsödés, a Ga­laxis magja körül spirális szerkezetű nyúlványokban helyezkednek el a csillagok. Ha a Tejútrendszert csillag- városnak képzeljük, a spirá­lis ágak a város „főutcái”, s e 40—50 ezer fényév hosszúsá­gú főútvonalon, mint a kör­utak lámpasora, úgy helyez­kednek el a csillagok. (Egy fényév 10 billió km.) Az öt is­mert spirálkar mindegyiké­ben 20—30 milliárd a csil­lagok száma, és a Galaxis teljes átmérője közel 100 ezer fényév. A nyári égbolton — mostanában éjfél tájban — az egyik „főútvonal”, a Cyg- nus (Hattyú) ág éppen a fejünk felett látszik, kb. 3000 fényév távolságban, s a Galaxis középpontja pedig a hajnali égbolton, a déli látóhatár közelében látszik, a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában. Napunk, ez a sze­rény, sárga fényű törpe csil­lag, jelentéktelen pont a csil­lagok hatalmas gyülekezeté­ben, A. Nap. a. csillaigvilág. át­lagpolgára,.. a.esillagck had­seregértek tipikus közkatoná­ja, sok milliárd társával együtt, a csillagváros peremén helyezkedik el, közel 30 ezer fényévre a Galaxis centru­mától. A modem csillagászat tehát megdöntötte azt a régi tanítást, hogy mi lennénik a világ közepe. A Napnak nincs és nem is lehet kitüntetett helye vagy szerepe. A szuper Csillaghalmaz 1 Azt írtuk, hogy csillagrend­szerünk középponti vidéke a Sagittarius csillagkép irányá­ban látszik; A baj ott kezdő­dik, hogy nem látszik, csak tudjuk, hogy ott van. Ezt a vidéket hiába fényképezik a csillagászok évtizedek óta. A csillagok közötti térben lebe­gő, hatalmas kiterjedésű fényelnyelő ködök zárják el a kilátást előlünk. Milyen lehet csillagrendszerünk centrumvidéke, a Galaxis magja? Csiliagtömörülés rej­tőzik a gázfelhők mélyén? Hogyan lehetne átlátni a porfelhők függönyén? Ezek a kérdések évtizedek óta fog­lalkoztatták a csillagászokat. Csillagrendszerünk látha­tatlan központi vidékének megismerésében eleinte az idegen csillagvárosok — extragalaxisok — tanul­mányozása jelentette a leg­nagyobb elméleti segítséget. A világmindenség ma ta­nulmányozható részében az idegen csillagrendszerek szá­mát több mint 100 millióra becsülik. Ezek túlnyomó ré­sze, mintegy 80 százaléka spirális felépítésű, tehát töb- bé-kevésbé hasonlft a Tejút­rendszerhez. Ragadjuk ki kö­zülük az egyik legközeleb­bit, a híres Nagy Androme­da Ködöt. Ez a szabad szem­mel is látszó világsziget is 200 milliárd csillagból áll, távolsága kétmillió fényév. Ha e halvány ködfoltot 30—40 másodperces megvilágítási idővel fényképezzük, a leme­zen csak a központi vidék gömbalaikú magja jelenik meg, amely a csillagok száz­millióinak összefolyó fényé­ből áll. Az Andromeda Köd és a Galaxis hasonlósága foly­tán már régebben biztosra vették, hogy a mi csillagrend­szerünk középpontjában is hasonló csillagsűrűsödés van. Ezt azonban fizikai tényekkel kell bizonyítani. Szovjet csillagászok, első­sorban V. I. Moroz és I. N. Parijszkij, a Galaxis központi vidékeinek rádiósugárzását kezdték tanulmányozni a múlt évben, mégpedig nem a szok­ványos 21 cm-es, hanem a 3,2 és 9,4 cm-es hullámhosszakon. A rádióhullámok akadályta­lanul áthatolnak a csillag­közi anyagon, számukra a por­felhők „átlátszók”, a fény- elnyelő gázfelhők nem je­lentenek akadályt. A hires pulkovói obszervatórium rádióteleszkópjával megmér­ték a sugárzás erősségét, és ezt összehasonlították az And­romeda Köd hasonló rádió- sugárzásával. Parijszkij vé­leménye szerint egy ún. szu­per csillaghalmaz helyezkedik el a Galaxis centrumában, amely több százmillió csil- áll, s a sűrűsödés át- kb. 2B fényév; lagból mérője EGYMILLIARD CSILLAG TÖRPÉK ÉS ÓRIÁSOK RÁDIÓ CSILLAGÁSZAT A Tejútrendszer más vidé­kein is ismerünk gömbalakú csillaghalmazokat, ezek 5— 25 fényév átmérőjűek. és e szűk térrészben 50—100 ezer csillag koncentrálódik. Egy- egy ilyen csillaghalmazban a csillagok térbeli sűrűsége vagy 30 ezerszer nagyobb, mint a Nap csillagban szegény kör­nyezetében. A központi szu­per csillaghalmaz csillagsűrű­sége azonban minden képze­letet felülmúl. Struve ame­rikai és Burbidge angol csillagászok számításai szerint a Galaxis centrumában a csillagok térbeli sűrűsége tfz- milliószor múlja felül az át­lagot. A 20 fényév átmérőjű sűrűsödésben több mint egy- milliárd csillag zsúfolódott össze. Még az emberi fantázia sem képes megrajzolni, mit látnánk, ha a Föld e szuper csillaghalmaz égjük csillagá­nak bolygója volna. Éjszakai égboltunk szinte világos ma­radna s több százmillió fényes óriáscsillag ragyogna rajta és e ragyogó csillagoktól alig­ha láthatnánk a világminden­ség távolabbi vidékeit. Gauser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa LEPKEVADÁSZOK Olcsóbb lett a paradicsom — Es arról hallott-e, hogy a világon eddig százezer lep­kefajt tartanak számon? Ná­lunk Magyarországon pedig 3500 fajtát ismerünk? Azt a kis völgyet, ahol ülünk a gyalogbodza tövében, Magyarország legmelegebb pontjaként tartják nyilván a meteorológusok. Lehet, hogy ennek, de lehet, hogy a három fiatal lepkéző felém zúdított ismeretanyagának tudható be, hogy úgy éreztem, mind a 3500 fajta ott táncol körülöttünk. Árnyékban is megvolt leg­alább 35 tök! Hát még kinn az árokparton, a csali ton túl! A pokoli hőség azonban sem a lepkékre, sem a három, a va­dászszenvedélytől amúgy is fűtött fiúkra nem hatott. A pillék végezték a dolgukat, ide-oda libegtek, Pál János, Mózes Gábor és Szécsényi La­jos futott utánuk a rövidnye- lű hálóval. A közönséges kis káposztalepke könnyen szaba­dult. Egy fitymáló mozdulat, és repülhetett tovább. De ha a háromezer-ötszázból valame­lyik előkelőbb rokont vitt ar­ra a balszerencséje, az az ace- tonéteres üvegben kötött ki — örökre. A fiúk közül ketten a kép­zőművészeti gimnázium har­madik osztályos tanulói, Mó­zes Gábor pedig — aki saját állítása szerint csak afféle kocalepkész — technikumi tanuló. Kisis­kolás koruk óta hódolnak en­nek a ritka és szép kedvtelés­nek. Pál Jánosnak már 700 különféle lepke van a gyűj­teményében. Meglepő, hogy ezek a fiúk mennyit tudnak a pillékről, hernyókróL Mindhárman pes­tiek, de a nyáron nem sokat látja őket a család. Várja őket a megye valamennyi csali to- sa, rétje. —- Ezt a tájat itt Mogyoród mellett, különösen szeretjük. Sok fajta él erre, ritka pél­dányok js — mpndják. — Er­re fogtuk a fütyülő lepkéi is. — Ilyen is van? — Van bizony. A mogyoró­di vasútállomásnál találtuk. A népnyelven halálfejesnek hívott lepke egy fajtája. Ez különben nagj-on érdekes ro­var. Mást eszik a hernyója, s mást a bábja. Déi-Európából repül át hozzánk. Vagy itt van a nagy fűzfarontó lepke. Ezt a szagáról lehet megis­merni Ha az ember elmegy a fa mellett, s annak ecetszaga van, biztos, hogy megtalálja Háromezerötszázból kétszáz A fütyülős lepke - Három, diák nyári pihenője odvábán a hernyót. Két év alatt fejlődik ki. Különböző dobozokat mu­tatnak. tele zöld-barna her­nyókkal. Olyan szeretettel né­zik, mint más a kiscicát. — A hernyóra miért van szükségük? Azt csak nem te­szik be a gyűjteménybe? — Hernyóformában nem. De ők adják a törzstenyésze­tünket. Otthon felneveljük, etetjük mindegyiket azzal, amit szeret. (Szegény hozzá­tartozók!) Aztán lessük, mi­kor válnak pillangóvá. Kell a sok lepke, mert csereberé­lünk velük. Van a Baross ut­cában egy lepkeklub, csak a gyűjtők ismerik. A dobozokat is, amelyekben a gyűjteményt tartjuk, lepkéért vesszük. Diákok vagyunk, nem duzzad a pénztárcánk. Egy- egy kitűződoboz meg 280 fo- | rintba kerül. — Nem félnek a csúf her­nyóktól? — Elsősorban is nem csú­fak. Másodsorban meg nem kell tőlük félni. Nálunk csak a búcsújáró lepke hernyója mérges, csúnya kiütést okoz a bőrön. A trópuson van vi« szont halálos fajta is. A bú­csújáró csak a Vértes-hegység­ben található, másutt nem él. Azért hívják búcsújáró lep­kének. mert tömegesen vonul­nak. Szigorú sorrendben, min­dig négy egymás mögött. — Mikor a legjobb lepkét ■fogni? — Á csuda tudja. Állandó­an változó. E mellett a sport mellett nem lehet lustálkodni. Az azonban már régi megfi­gyelés: eső után, napsütés berk tömegesen jönnek elő rejtek­helyükről, mert a vizet nem szeretik. Az éjjeli lepsék fo­gása a legegyszerűbb. Végig­járjuk nappal azokat a helye­ket. ahol éjjel nagy fény volt. Például a villanyoszlopokat. Tömegesen találni rajta alvó •rovart, mert ahol éri őkel a nappal, ott telepszenek le. Ezek. nem ■is esznek. Bábkorukban any- •nyi élelmet tartalékoltak, hogy kifutja arra a két-három •hétre, amíg lerakják petéiket. — Nem is hinné — magya­rázza hévvel Szécsényi Lajos, hogy van ókos és buta lepke. Van, amelyik szabályszerűen csalogat, játszik, s aztán, ami­kor már alaposan kifárasztot­ta üldözőjét, elegánsan leír egy kört és — máris eltűnik szem elől. A három fiatalember késő estig sorolná az érdekesebb- nél-érdekesebb adatokat pillé­ik életéről, szokásairól. Csak­hogy — egy gyönyörű sárga citromlepke kelleti magát ki­tartóan, pont az orruk előtt. Válogat, melyik bodzavendég­lőben ebédeljen. Már alig türtőztetik magu­kat. Kezükben meg-megremeg a fehér lepkeháló. Hiába, az igazi vadászt semmi sem térítheti el szen­vedélyétől! Komáromi Magda Mikor jo a napszemüveg? A napszemüveg helyes hasz­nálatáról a következőket mon­dották az Egészségügyi Mi­nisztériumban : — A vakító fényt, erős su­gárzást a szem nehezen viseli el. Az iparban efért írnak elő például a hegesztőknek védő- szemüveget, az elektroophtal- mia nevű kellemetlen szemár­talom megelőzésére. Vakító napfényben, különösen nagy visszaverő felületek — víztü­kör, nagy, fehér falfelületek stb. — közelében indokolt te­hát a napszemüveg használa­ta. Helytelen azonban, hogy az erős napfény megszűntével, vagy éppen szobában is ma­gunkon hagyjuk a napszem­üveget. Az egészséges szem­nek, mint minden más szervnek, mindennapi mű­ködése megkívánja a kü­lönböző ingerekhez való gyors és jó alkalmazko­dást. A titokzatos Tajvan (1839—42) önkéntes osztagok­kal vett részt az angol impe­rialisták elleni harcban. De menjünk most kissé visz- sza a történelemben a XVI. század végére. Európai hajó­sok, portugál tengerészek első ízben 1590-ben pillantották meg ezt a gyöngyszínű köd­párába, mint csodálatos fá­tyolba burkolt szigetet, ég felé ágaskodó szikláit, zátonyok­kal csipkézett partjait. A por­tugálok nevezték el Tajvant Formozának, ami az ő nyelvü­kön gyönyörűt jelentett A költők által sokszor meg­énekelt álomszigetért gyakran folyt a vér a századok folya­mán, hiszen a gyarmatosítók egymás után igyekeztek ráten­ni kezüket. 1624-ben a hollan­dok megkísérelték megvetni itt lábukat, majd a spanyolok szállták meg. 1841-ben a spa­nyolokat kiűzték és visszatér­tek a hollandok. Huszonegy évvel később azonban felsza­badították a szigetet a kínai seregek. Japánok után a gyűlölt Kuomintang-uralom A múlt század utolsó negye­dében Japán intézett megújuló támadásokat Tajvan birtoká­ért. 1874-ben kudarccal vég­ződött kísérletük. Húsz évvel később azonban megismétel­ték támadásukat és az 1895-ös békeszerződéssel a sziget is japán kézre került. Mikor a szerződést nyilvánosságra hoz­ták, hatalmas felkelés tört ki és a sziget lakói 1895. május méterre fekszik. Mit szólna az Egyesült Államok ahhoz, ha Kína szállta volna meg az USA-tól pár száz kilométerre fekvő szigetet „partjai biztosí­tására”? Rémuralom a szigeten Taj van gazdag és... éhezik. A sziget több millió tonna cukrot, rizst termel. Külön kincse a kámfor. A világ kám­fortermelésének 70 százalékát ez az ásványkincsekben is dús sziget adja. De mint a kám­for, úgy illan el mind ennek, mind az évi kétmillió tonna kőszéntermelésnek, az arany­bányáknak, kőolají'orrások- nak alumíniumgyáraknak be­vétele az amerikai monopóliu­mok kezén. A sziget lakossága, kivéve a nagyszámú katonasá­got és a hadiipar foglalkozta­tottjait, ínséges körülmények között él. A földhözragadt ndncstelenséghez járul az a rémuralom, amit a Kuomin- tang-terror teremtett a szige­ten. Az 1947-es népi forrada­lom után a hazafiak tízezreit ölték meg és hurcolták kon­centrációs táborokba. Alsop amerikai publicista írta meg, hogy Csen Ji kormányzó 300 tajvani tisztviselőt, akiket ál- noku] magához hivatott pana­szaik meghallgatására, brutá­lisan lemészároltatott. Ameri­kai hírügynökség számolt be annak idején az élvetemetet- tek balladájáról, arról a száz­ötven emberről, akik Csang Kaj-sek ellenzékét képezték, s akiket élve földeltek el; a szi­get csúcsánál levő öböl Cso- jing tengerészeti támaszpont­ján egy hatalmas árokban, melyet a kormány biztonsági szervei ástak. A közép-tajvani Nantu megye hatóságai hat­százezer parasztot hajtottak el koncentrációs táborokba, kényszermunkára, Ilyen kö­rülmények között nem csodál­ható. hogy életük kockáztatá­sával is állandóan menekül­nek a lakosok az anyaország­ba a hóhérok szigetéről. Oltalom, amiből nem kérnek Az Egyesült Államok veze­tő körei azt hangoztatják, hogy „oltalmukba vették” Taj­van lakosságát. Hogy ebből az oltalomból a szigetlakok nem kérnek, azt bizonyítja az az izzó gyűlölet; melyet az ame­rikai monopóliumokkal. a „megszállókkal” szemben érez­nek. Néhány éve az egész vi­lágon nagy feltűnést keltett a tajvani incidens, amikor a sziget lakói szétrombolták az amerikai követséget- A köz­vetlen előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság felmen­tett egy amerikai őrmestert, aki meggyilkolt egy tajvani lakos kínait. Maga az izzó tün­tetés azonban a csordultig telt keserűség lángoló kitörése volt a betolakodott amerikaiak el­len. Az álomsziget lakói ma az amerikai monopóliumok pro­fitéhségének és a gyűlölt ide­gen és Csang Kaj-sek-ista el­nyomásnak kiszolgáltatottjai. De a sziget minden lakosában él a meggyőződés, hogy egy napon ez a történelmi jogú. elidegeníthetetlen része Kíná­nak minden imperialista mes­terkedés ellenére visszatér a hatalmas birodalomban élő testvéreihez. Kiss István ^ Az elmúlt hetekben ismét a ^ nemzetközi érdeklődés kö- 4 zéppontjába került Tajvani, ez ^ a Kuomintang-kalózok által ^ bitorolt terület, mély hosszú | évek óta a népi Kína ellen ^ megújuló Csang Kaj-sek-ista ^provokációk központja. Tajva- j non, Kirnoj és Macu szigetén 4 ismét fenyegető csapatössaevo- ínásokat hajtottak végre az '4 Egyesült Államok Kuomintang 4/ bábjai, s mint már ilyenkor í történni szokott, az amerikai 4 7. flotta is megjelent a látha- ^ táron. Ezek az időnként meg- Í ismétlődő esztelen provoká­ciók tették immár egy évtized ^ óta izzó földdé, a földkerekség ^ egyik viharsarkává, veszélyzó- ^ nájává az álomszigetnek neve- í zett Forxnozát. \ A sziget, i Kína elválaszthatatlan része 4 4 Tajvan ősi kínaiak által la- '4 kott terület. Kolumbus még '4 nem fedezte fel Amerikát, '4 amikor a szigeten már kínaiak féltek. 130 kilomé térré van a £ kínai szárazföldtől, hosszúsága £ 394, szélessége 122 km, terü­lete 36 ezer négyzetkilométer, ^lakosainak száma több mint ^nyolcmillió. Ennek kilenctized ^ része kínai, a többi japán, ^ maláj, vietnami. A szigetről, ^melynek neve „teraszos öbölt” % jelent, már a Han és Szán di- ^ nasztiák korából származó ^ krónikák is megemlékeznek. ^Tajvan népe mindig együtt £ harcolt a többi kínaival a % nemzeti ügyekért, igy az úgy- í. nevezett ópiumháború idején — Anyu örül majd, nem kell neki nasszírozni...! (Komódi rajza) 23-án kikiáltották a tajvani köztársaságot. Ez azonban csak 19 napig állt fenn, a ja­pánok a felkelést vérbe fojtot­ták. A jnép ellenállása a kí­méletlen megtorlás ellenére állandósult a gyűlölt japán megszállás kegyetlenül kizsák­mányoló rendszere ellen. A tajvani lakosság több mint negyven alkalommal lázadt fei fegyveresen elnyomói el­len. De felkeltek a tajvaniak a második világháború után új leigazol jukkái, az amerikai im­perializmus bábja, a Kuomin­tang-uralommal szemben is. Csang Kaj-sek a felkelést nem kisebb kegyetlenséggel törte le, mint annak idején a japá­nok. A japán támadók öröké­be Csang Kaj-sek és gazdái,* az amerikaiak ültek. Az Egye­sült Államok kormánya 1950. júniusában a 7. amerikai hajó­had „oltalma” alá helyezte a szigetet, majd 1954. december 2-án szerződést kötött Csang Kaj-sekkel, hogy a törvényes­ség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a „szerződés” azóta is legfőbb akadálya a távol-keleti helyzet rendezésének, a nemzetközi feszültség tartós enyhítésének a világ eme részében. Hiszen átlátszóan nevetséges az Egye­sült Államok kormányának arra való hivatkozása, hogy a Tajvan körül cirkáló hadiha­jók az TJSA-partok védelmét szolgálják. Tajvan a dél-kínai partoktól csupán 200 kilomé­terre, az Egyesült Államok partjaitól pedig 11 ezer kilo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom