Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-07 / 157. szám

utat HEcrei zJCíHap 1962. JÚLIUS 7, SZOMBAT Megjelenik Rousseau Vallomások című önéletrajza Jean Jacques Rousseau, a nagy francia filozófus író szü­letésének 250. évfordulója al­kalmából a Magyar Helikon kiadja Vallomások című ön­életrajzi munkáját. A mű a Helikon-klasszikusok sorozat­ban augusztus végén jelenik meg. (MTI) A termelékenyebb, gazdaságosabb, jobb munkáért Verseny és üzemszervezés a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Nyilas Sándor igazgatóval beszélget­tünk az üzem fejlődéséről. — Az egyre tervszerűbb gazdálkodás — mondja az igazgató — az évről évre ma­gasabb színvonalú technoló­Kielégítő lesz az iskolaszer-ellátás Már júliusban megkezdik az árusítást Az 1962—63. évi iskolai tan­évre a kereskedelem annak figyelembevételével készült fel, hogy a tanulók száma a múlt évhez képest mintegy két százalékkal növekszik. Az igények kielégítésére a leg­több cikkből megfelelő áru­készletet biztosítottak. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint papír- és írószerekből jó lesz az ellátás. Tavaly ilyenkor például fü­zetekből 2849 tonna volt a kereskedelem készlete, most pedig 3150 tonna. A famen­tes rajzpapír a tavalyi 100 tonnáról 158 tonnára nőtt Félfamentes rajzpapírból is több, 291 tonna áll rendel­kezésre. Úgynevezett vegyes iskolatáskákból a tavalyival körülbelül azonos mennyiség áll rendelkezésre, ez azon­ban nem okoz gondot, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre inkább a bőr iskolatáskákat keresik. En­nek megfelelően ebből a ta­valyinál 20 000-rel többet, 143 ezret hoznak forgalomba. Az iskolai kék csomagolópapír mennyisége sem haladja meg lényegesen a múlt évit, fi­gyelembe vették ugyanis, hogy mind többen keresik a műanyagborítót. Ebből most kétmillió áll rendelkezésre, kétszer annyi, mint tavaly. A szabványelőírásoknak meg­felelő belföldi pasztell Író­nőkből teljesen kielégítik az igényeket. Iskolai ecsetekből mintegy 4'00 000-rel, gomb- íestékdobozokból 62 000-rel, irónhegyezőkből pedig 45 000- rel több a készlet, mint ta­valy. Megfelelő a felkészülés az úgynevezett iskolai segéd­eszközökből, például krétá­ból, halenyvből, belföldi gra- fitirónbói, tolltartóból, tintá­ból, radírból, irkatartóból és gyurmából is. Olcsó diáktol- lakból minden igényt kielégí- j tenek. Biztosították az iskolai politechnikai oktatáshoz szükséges szürkelemez, triplexlemez és levele­zőlap-anyagokat is. A minden évben tapasztal-1 ható torlódás csökkentésére i a Papír- és Irószerértékesítő í Vállalat megbízottai már a j második negyedévben meg- j kezdték a bolthálózatban a j rendelések összegyűjtését. A j Belkereskedelmi Minisztérium \ Kultúrcikk Főigazgatósága: felhívta a tanácsi faereskedel-: mi osztályok és a SZŐ VOSZ: figyelmét, utasítsák a kiske- i reskedelmi vállalatokat, hogy i megfelelő körültekintéssel: gondoskodjanak az iskolai i szezoncikkek rendeléséről és az áru átvételéről. A nagyke- resikedelmi vállalatok már június 20-a körül befejezték a félévi leltárokat és július első napjaiban megkezdték a szezonáruk kiszállítását. Úgy tervezik, hogy jú­lius 20-ig a boltokba jut­tatják az igényelt iskolai felszerelések mintegy 60 százalékát s a korábbi évektől eltérően, már júliusban megkezdik az árusítást. A főszezonban, au­gusztusban, a nagykereske­delem gyors teher autó járato­kat indít, hogy a fogyóban levő árukat 48 órán belül pótolhassák a boltokban. A kiskereskedelem több intézkedést tervez a torlódás csökkentésére. A főszezon alatt meghosszabbítják a bol­tok nyitvatartási idejét, he­lyenként vasárnap is nyitva tartanak és a szükségletek­nek megfelelően, alkalmi el­adóhelyeket létesítenek. Az idén nemcsak a Művelődés- ügyi Minisztérium előírásai alapján állítanak össze egy­ségcsomagokat az iskolai fel­szerelésekből, hanem olyan csomagokat is készítenek, amelyek a különböző isko­lák speciális igényeit elégítik ki. Az egységcsomagok áru­sítása nem jelenti azt, hogy csak Ilyet vásárolhatnak a ta­nulók. A boltoknak köte­lességük minden vásárlási igényt kielégíteni. További könnyítésként tervezik, hogy az iskolák egy-egy osztály számára együttesen is meg­vehetik a szükséges iskola­szereket (MTI) gia, a műszaki fejlesztés üte­me, mind, mind a segítsé­günkre volt abban, hogy üzemünk jó, egyre eredmé­nyesebb munkát végez. Meg­tanultuk és most is, nap­ról napra tanuljuk, hogy mennyire jelentős dolog egy üzem életében, annak irá­nyításában, a kollektíva. A vállalat vezetősége az évek során összeszokott, egybe­hangolt munkát végez. Hogy csak egyetlen példát említ­sek, az idei tervekkel csak a tavalyi év harmadik negyedé­ben, annak is a vége félé tud­tunk foglalkozni. Most már néhány hete részletesen is­merjük 1963-as tervünket, foglalkozunk azzal és a le­hetőségekhez mérten mindent előkészítünk a jövő eszten­dei sikeres termelés érdeké­ben. A Vm. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlá­sok, a mnnkaverseny után érdeklődünk. Sári János, a szakszervezeti bizottság titkára kapcsolódik a beszélgetésbe. Elmondja, hogy a gyárban hagyománya van az éves munkaverseny­nek. Ezt tartják a legjobb­nak, a legelőnyösebbnek. így a verseny lendületét, húzó­VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK CAMPINGTABOR w 11 — Mi van itt, szúnyog-kolléga? — Tömeges nikotinmérgezés. A füstöltek ellenünk... szerencsétlenek sokat (Erdei Sándor rajza) erejét, közvetlenül a terme­lés szolgálatába állíthatják. — Az év elején — mondja Sári elvtárs — felmértük a lehetőségeket. Igyekeztünk alaposan előkészíteni az ez évi munkaversenyt. A főmér­nök irányításával sorra vet­tük az üzemek feladatait. Is­mertettük azokat a dolgozók-, kai, majd megtárgyaltuk a felajánlásokat. Valamennyi üzem részben kollektiven, részben egyénileg beépítette felajánlási tervébe a nekik ju­tó célfeladatokat is. Minden üzemrésznek ki­dolgozták a feladatokat, de ugyanekkor nem feled­keztek meg arról sem, hogy a besegítő társüze­mek és osztályok munká­jával is összehangolják. Például a horganyüzem tervteljesítésének elősegítésé­re a TMK-nak elsőrendű köte­lessége, hogy 1961-hez képest a gépállások idejét 20 száza­lékkal csökkentse. Ami a társosztályokat illeti, feladatterveik alapján azok is megtették felajánlásaikat. így a műszaki osztály, a MEO, a munkaügyi osztály, a beruhá­zási osztály, a szerszámgaz­dálkodás, a termelési osz­tály és a fejlesztési osz­tály is tudja, hogy mikor és pontosan mi a feladata. A kiszolgáló szervek részle­tes munkaprogramjának elké­szülte után hozta nyilvános­ságra minden termelő üzem saját felajánlásait, amelyek főként a termelés, a termelé­kenység, az önköltség és a se- lejtcsökkentés, valamint a bal­eseti statisztika alakulására vonatkoznak. — Nem a mennyiségi túl­teljesítés volt elsődleges szán­dékunk — mondja a szak- szervezeti bizottság titkára, de feltétlenül figyelembe vettük* hogy ahol a népgazdaság ér­deke megkívánja, ott tervein­ket határidő előtt teljesítjük. Itt kapott nagy jelentőséget az a felhívás, amely a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított versenyről adott hírt. Mivel nálunk akkor a mnnkaverseny már javá­ban tartott, a felhívás új lendületet adott neki. Beszámolhatok arról, hogy a horganyüzem ennek kereté­ben éves tervét októberre be­fejezd. Az ilyen eredményekhez pe­dig nem kell különösebb kom­mentár. T. T. A kocsériak öröme Az év elején a Ceglédi Sü­tőipari Vállalat szállítási és más okokra hivatkozva meg­szüntette Kocséron a házike­nyér sütését. Érthető módon a faluban sokan nehezmé­nyezték ezt az intézkedést. Annál is inkább, mert ezzel igen sokan elestek attól a le­hetőségtől, hogy a saját ízlé­sük szerint gyúrt és dagasz- tot kenyeret fogyaszthassanak. A községi tanács vb közben­járására a huzavona végre el­dőlt, mégpedig a kocsériak javára. A helyi sütődében to­vábbra is vállalnak házike­nyérsütést. Napi hat hektoliter tej Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet neveze­tességei közé tartozik fejlett állattenyésztése, jól és szak­szerűen gondozott állatállo­mánya. A többi között négy­ezer csibét neveltek fel, még­pedig mindössze kétszázalékos elhullással. A tehenészek is kitesznek magukért. A Szik­lai-brigád istállójában például napi hatszáz liter tejet fejnek, az 52 tehén gondozását szak­szerűen, lelkiismeretesen vég­zik. Minden reményük meg­van, hogy a jól tartóit jószá­gok a törzskönyvezett szarvas- marhák vetélkedésében az el­ső helyre kerülnek. A sertés- tenyésztésben az idén nagy­szabású szakosítást hajtottak végre. Különválasztották a szaporítást, a kocatartást és a hizlalást. Most fogtak hozzá egy négyszáz férőhelyes süldő- szállás építéséhez 260 ezer fo­rintos költséggel. MCMORei VIDÉKE Ebek harmincadján Esőnek, szélnek kitéve, ebek harmincadján pusztul mintegy 300 mázsa műtrágya Nagyosz- láron, a szabad ég alatt. Tá- piósápon sem különb a hely­zet: ott a tsz udvarán fogadja hasonló kép a vendégeket. Va­jon ninc9 szükségük a műtrá­gyára? Vagy netán nem hal­lottak még arról, milyen gond­dal kell óvni, védeni a nép vagyonát?! ÖTLÁBÚ BORJÚ Gombán nemrég ötlábú bor­júnak adott életet a helyi tsz traktorosának, Lovas László­nak a tehene. A teljesen kifej­lett bikaborjúnak három hátsó lába van. Az egyik normális, a másik, a hátrahajló, bár ép­nek látszik, de mégis csöke- vény. Az újszülött súlya, test­alkata és egészségi állapota normális. Székhazat építenek a vecsési kiszisták Halad a munka Vecsésen, a területi KISZ-szervezet berkei­ben. Bár nem nagyüzemi mód­szerekkel, de mégis szemmel láthatóan épül a fiatalok székháza. Kiss Károly szerve­zőtitkár a lelke az építkezés­nek. Rajta kívül nem hiányoz­nak a szorgalmas munkatársak sem: Somlai Jóska, Haller Fe­ri, Katona Ilonka, Tóth Feri és a többiek. Úgy hírlik, ha­marosan tető alá kerül az épü­let. Négyezer helyett nyolcvanezer forint Nem tévedés, a számok helytállóak. Négyezer forint helyett hatvan-nyolcvanezer forintba kerülne a nagykő­rösi Arany János általános iskola kútjának megjavítása. A bürokrácia útvesztőjében ugyanis ekkorára dagadtak a költségek. Szerencsére tár­sadalmi segítséget ajánlottak fel a szülők, de a városi ta­nács ipari és műszaki osz­tályának vezetője még min­dig ragaszkodik a szabályok­hoz. Vajon meddig? SZÖVETKEZETI LAKÓTELEP ÉPÜL A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói körében rendkívül népszerű a szövetkezeti lakás­építés gondolata. Valóságos kis szövetkezet alakult és most már el is jutottak a ter- vezgetésen. túl a kivitelezé­sig. A társulás minden egyes tagja húszezer forintot fi­zet ki a kulcs átadásáig, a többit huszonöt év alatt ha­vi részletekben törleszti. Az új városrész kertes, két-há- rom szobás, fürdőszobás csa­ládi házakból áll. A tervezők nem feledkeztek meg a bol­tokról, az iskoláról, s a napközi otthonról sem. A szö­vetkezeti lakótelep leendő lakástulajdonosai megválasz­tották a csoport vezetőségét, akik majd a munkálatok és a velük járó adminisztratív teendők intézői lesznek tárasra került. Szinte vala­mennyi sírban obszidiánból és jadeböl készült ékszereket találtak, s ennek az az ér­dekessége, hogy a különben nem nagy értéket kép- selő kövek, míg a mesz- szi, távoli tengerpartról a maják birodalmába értek, a legértékesebb valamivé lép­tek elő. A sírokból különben e kövek mellett korallok, szi­vacsok, haltüskék is előke­rültek, s mindez még inkább alátámasztja azt a feltétele­zést, hogy a maják babonásan tisztelték mindazt, ami a ten­gerpartról származott, mert hiszen teljesen ismeretlen volt előttük az a világ, amit a ten­ger rejt magában. Az egyik piramisban talál­tak olyan sírt is. atood a mész- ben levő lenyomatok elárul­ják, hogy a halott fa ravatalon feküdt, amit gyékénnyel borí­tottak, ravatalát körülveszik az edények és kőékszerek, ugyan­akkor a mellette levő elfala- zott kamráiban feliratos követ találtak, a feláratokat azonban még eddig nem sikerült teljes biztonsággal megfejteni. A domborművek Az ásatások során nemcsak feliratos kövek kerülnek elő nagy mennyiségben, hanem fejlett kultúrára, művészeti ér­zékre valló domborművek is. Ezek a domiborművek, bár egy részük erősen megrongálódott, sokat elárulnak a maják szo­kásaiból, öltözködésükből. A domborművek legtöbbje vallá­sos jeleneteket ábrázol, s a díszbe öltözött papok, előkelő­ségek, s az egyszerű, szinte rabszolgai alázattal görnyedő köznép ábrázolása egyben' an­nak elárulója is, mekkora sza­kadék tátongott a maják tár­sadalmi rétegei között, s ha csak feltételesen is, de igazol­ják azokat a rombolásokat, amelyeket a templom pirami­sokban, az utak mentén, felál­lított szent köveken, szinte az egész városban tapasztalha­tunk. Az egyszerű emberek gyű­lölhették mindazt, ami körül­vette őket, de a vallási félelem visszatartotta őket a nyílt láza­dástól. Gyűlöletüket, szembe­szegülésüket a halott köveken adták ki. Félidő Mindaz, ami eddig előkerült, csak kis hányada annak, amit az évszázadok óta lerakodott föld, őserdei, méter vastag, hú- muszos takaróvá lett avar ta­kar. Az 1959-ben megkezdett ásatásokat öt esztendőre ter­vezték, majd egy évvel meg­hosszabbították, s az így ért el félidejéhez. Az eddigi ered­mények messze túlhaladják mindazt, amit az ásatások megkezdésekor a tudósok re­méltek. A „második félidő” minden bizonnyal a megnöve­kedett reményeken is túl tesz, s hozzásegíti az egész tudomá­nyos világot ahhoz, hogy az egyik legrejtélyesebb indián nép, a maják ködbevesző tör­ténelmét megismerhesse, s az egész emberiség kultúrtörténe­tének kincsévé téve, újabb fe­hér foltot tüntessen el isme­reteinek térképéről. B. V. Tikal, a maia város kövek összehúzása. De miért törték össze ezeket a köve­ket? Társadalmi forrongá­soknak estek áldozatul vagy vallási harcoknak? Ez a ti­tok is, sok ezer más mellett, még megfejtésre vár. A vörös templom titka Ugyanilyen titok még a Ti- kalban ásatásokat végző tu­dósok előtt az úgynevezett rörös templom rejtélye is. Eb­ben a templomban rengeteg összezúzott, gyönyörűen fa­ragott követ találtak — egy oltárba befalazva. De maga az oltár is több ízben áldoza­tul eshetett a rombolásnak, mert látszik, többször helyre­állították, sőt, különleges vizsgálatokkal az is megál­lapítható, hogy nemegyszer a tönkretétel és a helyreállí­tás között — évszázadok teltek el. Ez csak egyetlen épület Tikalban, abban a maja vá­rosban, ahol az ilyen titkokat rejtő épületek tucatjával ta­lálhatók. Arról nem is szólva, hogy nemegyszer — eddig is­meretlen okok miatt — egész egyszerűen otthagyták az ilyen templomot, s nem használták többé, másikat építettek mel­léje. Miért? Erre is csak a későbbi kutatások válaszol­hatnak. Obszidián és jade A Tikalban folytatott ásatá­sok során igen sok sir is fel­ánná 1c módszeres feldolgozása csak néhány évvel ezelőtt kez­dődött el, de már eddig is rendkívüli eredményekkel járt. Feltárták többek között a 70 méter magas, úgynevezett „ne- gyedik?• templomot, a 47 méter magas „első" templomot, s e magasságok nagyszerűségét ak­kor foghatjuk fel igazán, ha arra gondolunk, hogy irdatlan őserdő közepén, minden tech­nikai segédeszköz nélkül, pusz­tán az emberi erőre támasz­kodva építették fel évszáza­dokkal ezelőtt a maják. Ezerhatszáz esztendő Az eddig végzett ásatások nyomán felszínre került lele­tek azt igazolják, hogy a vá­ros több mint 1600 esztendeje fennáll, előkerült olyan fara­gott kő, úgynevezett sztélé, amelyen az i. sz. 292. évének júliusát vésték ki dátumként, természetesen a maja naptár szerint. Ez a sztélé egyben a maja történelem legrégibb emléke is. Kétségtelen, hogy a maják történelme még koráb­bi évszázadokig nyúlik vissza, de eddig erre tudományos bi­zonyíték nincsen. Nemcsak efféle rejtélyek megfejtése vár a tudósokra, hanem nagyon „kézzel fogha­tó” rejtélyeké is. A romváros például tele van olyan sztélé darabokkal, amelyeken félre­ismerhetetlenül felismerhető a szándékos tönkretétel nyoma, vagyis e szentnek számító Vallanak a faragott sztélék-A lerombolt oltár kövei “ Főpapok és köz­emberek A repülőgép átszeli az átha­tolhatatlan őserdő feletti le­vegőtengert, s puha zökkenők­kel fut végig a kezdetleges re­pülőtér gyepén. Távolabb mo­dern turistaház körvonalai lát­szanak, s azon túl, az irtáso­kon, érdekes, szokatlan formá- \ jú romok vonják magukra az ; érkező figyelmét. Guatemala \ északi részén vagyunk, Petén : tartományban. És a romok, ! igen, a romok — piramisok! A ; messzi Afrika valamikori fá- ; raóinak piramisai — Ameriká- í ban? ! Nem. Egy egészen más nép ! művészetének, virágzó épíbé- \ szetének valamikori központ- í jában vagyunk. Tikalban, a 1 maja kultúra most feltárás í alatt levő legnagyobb centru- ; mában. í ; Mendez ezredes felfedezése ^ Modesto Mendez ezredes, a í gyarmati uralom tisztviselője, í 1848-ban fedezte fel Tikalt, s í írta le — természetesen sok 2 hibával — annak fekvését, az g ott található romokat. Bár az- í óta igen sok tudományos ex- ' pedíció felkereste a romokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom