Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-29 / 176. szám
1962. JULIUS 29, VASARVAP Elektronikus vezérlésű fejő tank Jánosi Gyula, a Nagykunsági Állami Gazdaság gépész- technikusa a gépi fejes tökéletesítésére kidolgozta egy elektronikus vezérlésű fejőtank működési elveit. A gép mintapéldánya már el is készült. Az elektronikus vezérlésű fejőtanknak számos előnye van az eddig használt berendezésekkel szemben. így például, amikor a tehén tő- gyéből kifogyott a tej, a gép automatikusan, kikapcsol, így elkerülhető az üres szívás következtében beálló tőgygyulladás. Az elektronikus gép nem csupán tehenenként, hanem tőgynegyedenként feljegyzi a tejhozamot, aminek főleg az utódellenőrzés és tenyésztés szempontjából van nagy jelentősége. (MTI) SZÜKSÉG SZÜLTE BŐSÉG Forradalmasítják a kukorica termesztést az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — AZ ASZÖD és Bag között levő bekötő utat betonhíddal látják el a Galga felett. A munkát a Budapesti Közlekedési Építő Vállalat dolgozói végzik. A munka befejeztével a két község közötti út lényegesen rövidebb lesz. Az utóbbi években gyorsan fejlődött az áporkai Vörös Csillag Tsz állatállománya. A céltudatos munka eredménye: egy hold szántóra ma már 0,24 számosállat jut. Ez a mutató azonban a fejlődésnek csak az égjük állomása, mert a vezetőség és a tagság szilárd meggyőződése, hogy termelőszövetkezetükben az állattenyésztésnek. de főként a sertéstenyésztésnek van jövője. Az állattenyésztés fejlesztéséhez elsősorban elegendő takarmány kell. A sertés- tenyésztéshez főleg sok szemeskukorica. A nagyszámú sertésállomány eltartása és meghizlalása nem kis gondot okoz a vezetőségnek. A mintegy ezer hold szántóval rendelkező termelőszövetkezet idei hizlalási terve 395 sertés. E hónap 31-ig teljesítik ezt. Jelenleg 314 sertés hízik és a hónap végén további kétszáz sertést állítanak hízóba. Ez évben tehát több mint nyolcszáz sertést hizlalnak meg. Honnét veszik a rengeteg takarmányt, ami a hizlaláshoz szükséges? Az idén — éppen a hizlalást terv ilyen nagyarányú túlteljesítése miatt — bizony nem tartott ki a kukorica az új termésig. Kölcsönt kértek az államtól, mintegy 500 mázsát. Ezt meg kell adni. Van még egy dolog. Erről ugyan nem szívesen beszélnek a tsz vezetői — tavaly ősszel tervükön felül kellett kenyérgabonát. vetniük. Szabadkoztak, hogy ez az intézkedés — amely egyébként a termelőszövetkezet önállóságát is sérti — keresztülhúzza számításukat, azt. hogy jövőre még több sertést hizlaljanak meg. Az utasítást azonban végrehajtották. A gabonával bevetett holdakat a takarmánytermő területből vették el. Az idén tavasszal válaszút előtt állott a vezetőség: vagy lemondanak tervükről, vagy valami olyan dolgot valósítanak meg, amire Á porkán még nem volt példa. Az utóbbit, Detrich László elnök és Hercegfalvi János főagronómus javasolta, a Duna mentén van egy 68 holdas tábla, termesszenek itt kukoricát — öntözéssel. A télen ugyanis ígéretet kaptak egy nagyteljesítményű öntöző berendezésre. A javaslat egyeseknek tetszett, mások ellenezték. Különösen akkor nőtt meg az ellenzők tábora, amikor kitudódott, hogy olyan ..valamire” készülődnek a szövetkezet vezetői, amibe úgymond úgyis „belebuknak”. A „valami” egyébként az volt. hogy a községben szokásos 10 —12 ezer helyett 30—35 ezer tövet hagynak meg. A vita a vetés idején is-zajlott, az egyelés'kor pedig csak ez volt a beszédtéma a községben. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy Detrich László és Hercegfalvi János az egész faluval szemben álltak ebben a kérdésben. Vannak a községben haladó gondolkozása szövetkezeti gazdák. Azok is a vezető oldalán álltak, akik hittek szaktudásukban. Az egyelésnél megmaradt hát a 30 ezres tőszám. Az időjárás igazán nem' kedvezett a kukoricának, így a Duna menti kísérleti parcellának sem. Ma mégis csodájára járnak a falubeliek, de megnézik a járási és megyei küldöttek is. A kukorica csaknem mindenütt embermagasságúra nőtt, a levelek haragos zöldek, egy-egy száron két cséve is mutatkozik. Olyan dús a növényzet, hogy a nagy tőszám ellenére is képes kinevelni a csöveket. Nagyon sokat tettek fel a tsz vezetői erre a 68 holdas kukoricatáblára. A kukorica mostani fejlettségét tekintve: lesz olyan 15 hold, ahol megterem a száz mázsa — csövesen. Annak ellenére, hogy a tábla egyik részében a drótféreg komoly kárt tett, het- venmázsás csöves termésre fogadnak a tsz vezetői. Het- venmázsós termést alapul véve: a 133 holdra betervezett 21 vagon kukoricát — májusi morzsoltban számolva — 42 holdon termelik meg. A „felesleg” bőven elég lesz a sokat dédelgetett álmok megvalósítására. így olvasva., egyszerűnek tűnik az áporkai „csoda”. Hogy mennyire nem így van, hogy mennyit kell lótni-futni, amíg az elképzelésből valóság lesz. arra talán elég bizonyíték: Az elnöknek és az agronómusnak legalább napi két óráját igénybe veszi az ellenőrzés. az öntözés irányítása az öntözési napló vezetése stb. Az utóbbi pontos vezetésével az öntözőmű célszerű kihasználásával ugyanis sok ezer forintot takarítanak meg a termelőszövetkezetnek. Az öntöző berendezés 680 ezer forintba került. Amehy// Nem itta meg" Szervác az idei bort Inárcson Ö REG TOLVAJ módján akkor lepte meg az inár- csi szőlőket is a talajmenti fagy, amikor a füstölők már abbahagyták a strázsálást. Egy reggelre visszaszökött Szervác, s leszüretelte az ébredező rügyeket, csak itt-ott hagyott hírmondónak egy-egy árva hajtást Lefagyott a szőlő, feketébe öltöztek a diófák, gyászba borult az inárcsi határ. Húsvét- kor még rekordtermésre számítottak, a május elejei fa»,»ILYEN LESZ az idei sző- \ írj lőtermés Inár csőn? A \ szőlőben tett sétáiból meg a '• pincemesterrel folytatott be- \ szélgetésböl erre is megkaptam \ a választ. Ahogy For ezek Jó- i zsef is mondta, a közepes tér- ! més — ha csak nem jön Ifcöz- : be jég — meglesz. Hogy ez mit \ jelent hektoliterekben, azt már \ a nagypincében, lent a hordók \ között tudtam meg az inár- \ csia,k pincemesterétől. Azért csalt le a hűvös bolt- ; hajtások alá, hogy meggyőződ- \ Aranyszínű az óbor, villaníja meg az Ezerjóval teli üveg- Iopót a két gyertya fényénél Forczek József gyos éjszakák szétf oszlatták az inárcsiak reményeit. Az első napokban még az óvatosabb szakértők is 85—90 százalékra becsülték a fagykárt, sőt akadtak, akik mérget vettek volna rá: az idei őszön nemigen lesz szükség se puttonyra, se présre, legkivált- képp pedig boroshordókra Inárcson. Nem olyan szűkmarkú a természet, ahogy a borúlátók az első pillanatban elképzelik. Amit elvesz az egyik kezével, rendszerint pótolja a másikkal. Forczek József, az inár- csiajc deresedő hajú pincemestere mondta ezt a minap, a haragoszöld tőkesorok között, kint a szőlőben. — Merthogy nem tapsoltunk örömünkben azon a dermesztő májusi reggelen, amikor megláttuk, hogy csúffá tette dűlőinket a fagy, az igaz. De — mutatott az egyik, már szép fürtöket hizlaló tőkére — az inárcsiak pincemestere — a szövetkezet vezetőivel, én magam sem estem kétségbe. Két- három hét múlva, ahogy a szőlő kezdte kiheverni a fagyos éjszakákat, a reménytelenség hangját a kétkedőknél is felcserélte a bizakodás. Kihajtottak az alvó rügyek, ki- zöldült az inárcsi szőlő. A szőlős brigád tagjai megsejtve az ígéretet, még gondosabban ápolták a beteg tőkéket. Tegnapelőtt már negyedszerre is megpermetezték a szőlőt, gaz te szívja már az éltető nedvet Az elmúlt hetek időjárása még kedvezett is. nyiben ez évben 120 milliméter vizet öntöznek ki a földekre — legalább 150 holdon —, akkor az öntözött terület arányában, holdanként 2000 forint hitelt elenged az állam. A tsz-ben a 68 hold kukoricán kívül mintegy 140 hold lucernát is öntöznek, így 200 hold után — a feltételeket teljesítve — 400 000 forint a szövetkezet kasszájában marad. Ezért gyakori „vendég” az elnök és az agronómus az öntöző berendezésnél, ezért állították a legmegbízhatóbb tagokat az öntözőgép mellé. Nagy termést csa k a lekor várhatnak — tudják ezt a tsz vezetői —, ha a megfelelő mennyiségű csapadék mellett a táperőt is bdztosit- ják. Tavaly az őszi mélyszántáskor három mázsa műtrágyát adtak holdanként, fej trágyának május végén 6‘5 kiló pétisót. A napokban újabb 25—.30 kiló pétisót adnak holdanként. Ezt a mennyiséget oldott állapotban az öntözővízzel együtt ..locsolják” ki a kukorica-, földre. A szükség kényszerítette a termelőszövetkezet egyébként agilis vezetőségét, hogy új utakat keressen a takarmánykérdés megoldásában. Ma már biztosak abban, hogy próbálkozásuk sikerrel jár és többszörösét termelik kukoricából, mint eddig. Az idei év egyúttal jó néhány tapasztalattal is szolgált. így jövőre két-három méter széles utakat hagynak az öntözőcsövek számára. Most ugyanis szinte emberfeletti erőt fejtenek ki Farkas Jenő és öntözőbrigádjának tagjai. A sűrű, kukorica között hordják, szerelik a csöveket. A kukorica között szinte elviselhetetlen a meleg, ők azonban mindent megtesznek — a siker érdekében. M. S. VÉGEFELÉ A MÁLNASZÜRET Néhány nap múlva ismét elcsendesedik a bernecebarátl: jmálnás" domb is: befejeződik a málnaszüret. A község mai-♦ natermesztői — mint felvételünkkor is látható — még jóked-< vűen szüretelnek. Ez nem csoda, hisz a rossz idő ellenére is gazdag termést takaríthattak be az idei szezonban. Itt még akad szednivaló, mutatják a férfiaknak a bernece- baráti asszonyok + + Nagy forgalmat bonyolít le az átvevőhely, ahonnét tonnaszámra kerül az ízes gyümölcs az ország különböző részébe, sőt még külföldre is ........... ’ ’ , "(Szabó János féív.) E llenőrző körúton n MEK szakembereivel Ki rakodjon és ki szállítsa a göngyöleget ? Legutóbb a M£K és a kiskereskedelmi szervek munkájáról írtunk. Most a felvásárlók és a termelők kapcsolatát néztük meg. Az újságíró körutazást tett a megye déli részén, amelyen elkísérte a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának két szakembere, Budai István és Klein Imre is. Első állomásunk Cegléd. A földművesszövetkezet irodájában megbeszélésre jöttek ösz- sze az fmsz, a népbolt és * a MÉK emberei, hogy pontot tegyenek egy régóta húzódó vita végére. Cegléden ugyanis a termelőszövetkezeteken kívül a tsz-tagok is foglalkoznak a háztáji gazdaságukban zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Termelvényeiknek egy részét a ceglédi piacon értékesítik. A piacon ezért olcsóbb a zöldáru és a gyümölcs, mint a boltokban. A boltokban ugyanis a napi hivatalos fogyasztói irányárak szerint értékesíthetik a zöldséget és gyümölcsöt, természetesen a minőség és az osztályzat szerint. A piacon azonban a vevők nem mindig nézik az áru szabvány minőségét és a szabványba nem sorolható áru is vevőre talál megfelelő áron. A termelő ezért jól jár, mert az ilyen kevert árut is értékesíteni tudja. A ceglédi panaszok orvoslása A Cegléden termelt hat cikk fogyasztói árát piaci ár- szabályozás érdekében csökkentették. A paprika fogyasztói ára — egy-két forinttal olcsóbb lesz. A MÉK ceglédi telepe gondoskodik arról, hogy a földművesszövetkezet két mintaboltjában és a népboltban kiváló minőségű áru kerüljön eladásra. E megállapodás biztosíték arra, hogy az állami és földművesszövetkezeti kiskereskedelem is több egységet üzemel- . tethet a ceglédi piacon. Tér- * mészetesen a bolti eladóknak is többet Ítéli törődniük az áru minőségének a megőrzésével: ne hagyják, hogy a zöldség megfonnyadjon és eladásra értéktelenné váljon. A megbeszélés után látogatást tettünk a 60. számú Földművesszövetkezeti Boltban, ahol Orvos Mihályné boltvezető a zöldáru minőségére panaszkodott. Mi viszont meggyőződtünk arról, hogy a zöldség „elöregedéséért” az eladók a hibásak, mert nem cserélték ki a zöldhagymát, a zöldpaprikát, illetve nem írták jóvá az elfonnyadt árut. Az aznap érkezett újburgonya, paprika minősége kifogástalan volt. Az átmeneti piacszabályozó ár megállapításával tehát lehetővé válik, hogy a ceglédiek most már általában kiváló minőségű árut kapjanak és a kialakított fogyasztói árak a piaci árakat is csökkentsék. Helyes az intézkedés, de miért most? Az abonyi MÉK-kirendelt- ség telepén nagy a sürgésforgás. A termelőszövetkezetek szállítják a zöldséget, a paprikát a telepre. Megindult a dinnyeexport is. A telepen Szabó József elvtárs- sal, az abonyi Uj Világ és Szabó András elvtárssal, a József Attila Termelőszövetkezet főkertészével találkoztunk. Mindkét termelőszövetkezet állandó „ügyfele” a MÉK-nek. A kapcsolat a legjobbnak mondható. A MÉK idejében értesíti a termelőszövetkezetet, hogy milyen zöldség értékesítésére van lehetőség — ezzel hozzásegíti a termelőszövetkezeteket a jó árhoz. Az abonyi tsz-ek pedig jó minőségű terméket adnak el, ezért jó a kapcsolat. Az értékesítésre tehát nincs panasz. Szabó 1 elvtársék azonban panaszkodnak a MÉK 71-es számú körlevelére, amelyet Egri István elvtárs, a MÉK igazgatója és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője írt alá. Ez a körlevél a szállítás és a göngyöleg lebonyolítását szabályozza. Eddig ugyanis az árut a MÉK dolgozói rakták fel a kocsira, a rendelkezés értelmében a jövőben a szövetkezetnek kell a felrakásról gondoskodni. Eddig a MÉK kocsijával két kocsikísérő járt, ők segítettek az áru felrakásában. Most ezt a létszámot — munkabér-megtakarítás címén — egy főre csökkentették. A szövetkezetnek tehát újabb munkaerőt kell beállítani, hogy a rakodást gyorsan elvégezzék; Ugyanez a helyzet a göngyöleggel. Eddig azok a kocsik szállították a göngyöleget a vasútállomásról, vagy a MÉK-telepről a termelőszövetkezet területére; amelyek az áruért mentek. Most is leszállítja a MÉK a göngyöleget, de a tsz-eknek a szállítási díjat meg kell fizetniük. Népgazdasági érdek! Ez az intézkedés helyes, mert rendezi a termelőszövetkezetek és a MÉK kapcsolatát. A termelőknek koráb- I ban is kötelességük volt áruikat a felvásárlóhelyekre bevinni és ott átadni a felvásárlónak. Az intézkedés tehát igazságos, csak az a baj, hogy nem a szezon kellős közepén kellett volna ezt a rendelkezést meghozni, hanem a termelési szerződés megkötésekor. Reméljük, hogy a terme-, lőszövetkezetek a rosszul „időzített” rendelkezés ellenére is megértik az intézkedésnek jogosságát — hiszen népgazdasági érdekről van szó — és megszervezik termelvényeik zavartalan szállítását, (g. s.) hessek róla, már a szőlő beta- J karítására, a szüretre is gon- j doltak. Katonás rendben, tisz- ! tán sorakoznak a nagy hordók, £ igaz, ezeket mihelyt kiürültek, í első teendi/je volt kitisztítani, \ kénezni. — Tavaly jó esztendőnk volt i — emelte közelebb a pislákoló i gyertyák fényében Forczek Jó- zsef a lopót. — Kétezerhétszáz \ hektó termett. Méghozzá —; szippantotta föl a lopó hasába ; az aranyszínű Ezerjót — nem ; is akármilyen. Nem dicsek- í résként mondom, de rég volt; már ilyen jó borunk. — Az idén? — húzta össze í jó becsüs módjára a szemöl- j dókét — talán most is meg- ! lesz a borok maligánfoka. ! Hektoliterre meg olyan ezer- j ötszáz-ezerhatszázra számi-; tunk... j ,Z IGAZSÁGHOZ az isi zi hozzátartozik, hogy ezen í az őszön is csupán a szürete- í lés ad majd munkát a Március i 21 Termelőszövetkezet szőlő- i termelőinek. A borkészítés i már az állami pincegazdaság i dolga lesz, mert, akárcsak ta- i valy vagy tavalyelőtt, most is i eladják'a megtermett szőlő 75 ; százalékát az állami pincészet- j nek. Mindössze 400—500 hektó- \ liter bor marad majd a szövet- \ kezet pincéiben, s ennek viseli \ gondját Forczek József. Ha a szüret odébb is van, s ; az idő is elég szeszélyes még, \ elmondhatjuk: a gondos mun- • ka még az időjárással dacolva \ is meghozza gyümölcsét. Súlyán Pál :
